Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-28 / 223. szám
Az erdélyi kéményseprőmesterek szerzett jogaik tiszteletben tartását követelik SziüiJikáiusekba tömörülnek aszatmármegyei iparosok is SZATMÄR. szeptember hő. A romániai, különösen pedig az °r" szágrészünkbeli kisiparosság hovatovább jobban érzi egy élő szervezet hiányát, amelynek keretei között maga intézze sorsát, ügyes-bajos dolgait. Iparos társadalmunknak vérében él a szervezkedésre való hajlam, amit az évszázados céhrendszer és a testületekbe, társulatokba tömörülés fejlesztett ki. A régi kereteket az uj iparképesitési törvény életbeléptetésével elvesztették s helyette a munkakamarákat kapták, mely — mint a gyakorlat mutatja — nem tudja pótolni a régi szervezeteket. A munkakamara ugyanis hivatal, ahol tisztviselők végzik kiszabott munkájukat s a kisiparos tömeg érdekeivel senki sem törődik. Ez a számánál fogva is tekintélyes tábor tudatában van az ujraszervezke- dés fontosságának. A jelszó Brassóból indult el: szindikátusokba, azután közös szervezetbe kell tömöríteni a kisiparosságot. Szatmáron az egykori ipartestület utolsó vezetősége és az ipartársulatok elnökeiből álló bizottság foglalkozott ezzel a nagyfontosságu kérdéssel. Kocsis László elnöki megnyitójában a szervezkedés fontosságát hangsúlyozta, mert a kisiparos sorozatos sérelmével nincs kihez forduljon segítségért. Már az ipartestület feloszlatása előtt látták, hogy az iparosságnak u.j szervezeti formákat kell teremteni. A galaci és a Samuila szenátor vezetése alatt álló kisiparos egyesületektől kaptak csatlakozási felszólítást, azonban egyikhez sem köthették sorsukat, mert mindkettő politizál. Az erdélyi iparos egyesületnek gazdaságinak kell lenni. Dr. Fischer József megemlíti, hogy az ipaftestületekben két főelv uralkodott: a politika száműzése és az egymástbecsü- lés. Ezeket az elemeket nem lehet fellelni a mai iparos társadalomban. A csoportok politikai jelszavak szolgálatban állanak, amelyek nem egyesítik, hanem elválasztják őket. Egy célnak kell lebegni az iparosság előtt: szervezkedni és becsületes eszközökkel megvédeni a maguk érdekeit. Javasolja, tömörüljön az iparosság szakmai szindikátusokba s ezeket egy felsőbb szervezet egyesítse. Ezáltal visszanyerhetik régi egységüket. A kérdést dr. Teveli József ügyéd gyakorlati szempontból világítja meg. * A brassói iparosság az uj törvény életbelépésénél azonnal felismerte a helyzetet s nem engedte szétforgácsolódni az iparos társadalmat. A brassói ipartestület törvényileg megszűnt, de ténylegesen ma is létezik. A személyzetet megtartották, a tagdijakat — önkéntes megajánlás formájában — ma is szedik, irodájuk fennáll és eredményesen dolgozhatnak a maguk érdekeinek a megvédésére. Hivatalos körök is belátták, hogy a munkakamara nem pótolja az ipartestületet és a legmagasabb helyen is jószemmel nézik az iparosság újraszervezését. Kondor Gedeon, az Iparos Otthon elnöke javasolja, alakuljon át az értekezlet szervezőbizottsággá, amit egyhangúlag ki is mondanak. A oipésziparosok nevében Gyüre Lajos elnök a szervezkedést sürgeti és példákkal igazolja ennek szükséges voltát. A szétzilált iparossággal szemben a kartellek állnak. A testületek feloszlatása óta a cipészszakmában száz százalékkal emelkedett a nyersanyag ára, a közönség teherbíró képessége ezzel szemben a régi. Több felszólalás után a szervezkedés megkezdése mellett döntenek. Elhatározták, hogy az építőipari szindikátust, mely tizenhét szakmát egyesit, néhány napon belül megalakítják és jogvédő irodát állítanak fel. Az elmúlt vasárnap nagyfontosságiu kongresszust tartottak Kolozsváron az erdélyi kéményseprőmesterek. A gyűlésen Davida Mihály elnökölt és szóbake- riiltek mindazok a kérdések, amelyek a szakmabeli iparosokat érdeklik. A kéményseprőmesterek elnöke, l’rsa Demeter bejelentette, hogy Erdély különböző megyéiben megalakultak a kéményf seprőmesterck szindikátusai és ezért kérte, hogy az Erdélyi KéményseprőmesTg.-Mures-Marosvásárhely, szept. hó. Mint ismeretes a marosvásárhelyi ipartársulatok és egyesületek és a helyi két temetkezési vállalat között a rendkívül magas temetési illetékek miatt éles harc tört ki és ennek következtében a marosvásárhelyi ipartársulatok és egyesületek közös temetkezési vállalat felállítást határozták el. Ez ügyben gyűlést hívtak össze, amelyen 11 tagú bizottságot jelöltek a kérdés tanulmányozására, valamint a vállalat felállitási módozatainak a megvitatására. A tizenegyes bizottság a napokban fejezte be munkáját és miután a különböző ipartársulatok és egyesületek választmánya előtt letárgyalták a kérdést, megbeszélésre gyűltek össze, ahol az indítványok közül azt fogiadták el, mely a közös temetkezési vállalatnak szövetkezeti alapon való megvalósítását ajánlotta. Eszerint úgy határoztak, hogy 500.000 lejes alaptőkével állítják fel a vállalatot és e célból 500 lejes részvényeket bocsátanak ki korlátlan számban. A részvények közül nagyobb mennyiségben első sorban az ipartársulatok és egyesületek, számszerint tizenheten fognak jegyezni, de tervbevették, hogy magánosoknál is több részvényeket helyeznek el, ugy, Kogy a terv megvalósítása érdekében mindjárt a kezdetnél legalább 100 darab részvény kerüljön eladásra. A szükséges árukat, anyagot, stb. egyelőre hitelben szerzik be. Az uj temetkezési vállalat raktáron tart majd minden olyan árut, amely a szakmához tartozik és a törekBUCURESTI szept. hó. A fővárosi lapok törvénytervezetet közölnek, amelyet állítólag a kereskedelem és iparügyi minisztérium készített a kereskedők és iparosok társadalombiztosításának bevezetésére. A törvény, ameny- nyiben életbelép, kötelezővé teszi a baleset, betegség és aggkori munkaképtelenség esetére szóló társadalombiztosítást mégpedig — igy szól az eredeti törvénytervezet az általános társadalombiztosító intézet fennhatósága alatt és keretén belül. Egyelőre tanulmányozás alatt állanak azok az ellenjavaslatok, amelyeket az eredeti tervezet módosítására készítettek, az alábbiakban pedig kivonatosan ismertetjük a miniszter él- épzeléseit arról, hogy miképpen valósiterek Szövetsége változtassa meg alapszabályait és csatlakozzék a központi szövetséghez. A közgyűlés az indítványt elfogadta s felhatalmazta Ursa elnököt, hogy juttassa el Bucurestibe azt az emlékiratot, amely a kéményscpröiparosok sérelmének orvoslását és szerzett jogaiknak tiszteletben tartását kéri. A tárgy- sorozat befejezése után a közgyűlés üd vözlő táviratot küldött a belügy és munkaügyi minisztereknek. vés az, hogy a tagokat, melyek mintegy 80 százalékát teszik a város lakosságának, valamint azokat, akik nem tagjai ugyan a temetkezési alappal rendelkező egyesületeknek, de halottjaikat az uj temetkezési vállalattal fogják eltemettetni, a legjutányosabb feltételek és árak mellett szolgálják ki. Az egyesületek egyébként a 11 tagú bizottság gyűlése előtti ülésen elhatározták. hogy a jövőben megszakítják az érintkezést a piacot jelenleg uraló két temetkezési vállalattal. Ennek értelmében a legutóbbi temetés alkalmával, az elhunyt Sándor Istvánnét a két vállalat mellőzésével temették el. A halottat tehergépkocsin vitték ki a temetőbe és a kellékeket idegen vállalkozótól szerezték be. A bizottság határozata értelmében a közeli napokban a szövetkezeti törvény intézkedései alapján közgyűlésre hívják össze az egyesületeket, amikor végleges megoldást nyer az uj vállalat felállításának ügye. A közös vállalat létesítése ügyében a helybeli Nagy Temetkezési Egyesület részéről egyébként már négy évvel ezelőtt mozgalom indult meg, akkor azon ban megfelelő árajánlatot nyújtott be a két temetkezési vállalat és igy az ügy az utóbbi időkig lekerült a napirendről. Most azonban a két vállalkozó között létrejött hallgatólagos kartell szükségessé tette, hogy az érdekelt egyesületek véglegesen megoldják a kérdést. tandó meg a kereskedők és iparosok társadalombiztosítása : Az első szakasz az intézmény hivatását körvonalozza és arról intézkedik, hogy a központi társadalombiztosító keretén belül működik majd az autonom és különálló jogi személyiségű közintézmény. A második szakasz meghatározza, hogy kik lesznek tagjai ennek az intézménynek: minden kereskedő és iparos, valamint az összes kereskedelmi vállalkozások a törvény erejénél fogya az uj intézmény hatáskörébe tartoznak, ha cégük legalább 6 hónapja szerepel a nyilvános kereskedelmi nyilvántartásban. Arról, hogy a kereskedelmi társaságok miEyen vezetőit sorozzák majd be az uj társadalombiztosítóba, a harmadik szakasz intézkedik A törvény értelmében az uj társadalombiztosító orvosi kezelést, táppénzt, szülési segélyt és balesetbiztosítást folyósít a tagok részére és a biztosítottak számára elszegényedés esetén is segítséget nyújt. A kereskedők és iparosok társadalombiztosítójának jövedelméhez a kereskedelmi és iparkamarák is hozzájárulnak, az állam pedig ötmillió lej szubvenciót folyósít. Természetesen, ezenkívül a tagok járulékok fizetésére köteleztetnek. Orvosokról az általános betegsegélyzö gondoskodik. Aggkori biztosítást hatvan éves kor, vagy harminc évi tagság után folyósítanak, ha azonban a biztosított betöltötte a hatvanadik életévét, de nincs harminc éves tagsága, már tizenöt évig fizetett tagsági járulékainak arányában is, aránylagos nyugdijat élvez. A biztosított özvegye, ha legr alább öt évet élt együtt férjével, a teljes nyugdijösszegnek a húsz százalékára, hét év után harmincöt százalékára, nyolctól tizenöt évig 50 százalékára, 15 éven felül pedig a nyugdíj járullék 60 százalékára jogosult. Ha az özvegynek 18 éven aluli gyermeke van, egy gyermek után további 20, két gyermek után 30, három vagy több gyermek után 40 százalékos nyugdíj többletre tarthat igényt. Árva gyermekek nyugdíjjogosultsága a következő arány szerint érvényesül: egy gyermek a myugdij 50 százalékát, két gyermek, 70, három, vagy több gyermek 90 százalékát élvezi. Az özvegy nyugdíjjogosultsága megszűnik, ha ismét férjhez megy, a gyermekek nyugddjjogosuítsága 18 éves életkoruk után ér véget. Sikertelenül végződtek a faszeg- kartell visszaállítása érdekében folytatott tárgyalások A Banca de Control az Industriei S. A. Bucureşti égisze alatt tárgyalások kezdődtek a faszegkartell visszaállítása érdekében. Az országban levő 27 faszeg- gyár megbizottaival folytatott tárgyalások kezdetben sikerrel kecsegtettek, azonban az egyik szebeni cég merev állásfoglalása miatt a tárgyalások az utóbbi napokban teljesen meghiúsultak. Jelenleg az ország 27 faszeggyára közül tiz dolgozik. Szakkörök véleménye szerint az eddigii árverseny előreláthatólag még jobban ki fog élesedni. „Fekete könyv“ a rossz adósok ellen Az aradi férfiszabómesterek szindikátusa egyik legutóbbi ülésén a rosszhiszemű adósok elleni védekezésnek egy igen hathatós módszerét határozta el, amennyiben ,,fekete könyvet“ fektetett fel tagjainak mindazon adósairól, akik vállalt kötelezettségeiknek be nem tartása által az iparos helyzetét, amely amúgy is elég súlyos, még jobban megnehezítik. A szindikátus vezetőséget erre a határozatra ama szükségesség vezette, amely szerint az egyre jobban elharapódzó hitelezési kényszer folytán tagjainak anyagi érdekeit oly módon kell megvédeni, hogy az a vevő, aki egyik tagjánál függő adósságot hagy hátra, ne kaphasson ruhát egyetlen másik tagnál sem. A tagok rosszhiszemű adósaikról kimutatást kell’ hogy készitsenek, amelyet a szindikátus vezetősége egy „fekete könyvben“ tart majd nyilván.-Ugyancsak foglalkozott ez a gyűlés a kihitelezések maximális időtartalmával is, amelyet 3 hóban állapított meg. Mérnök] $5yár ? Orvosi Minden német (25°/o redukció!), francia, angol, stb. folyóirat és könyv LE- PAGE-nál, Cluj. Kérjen ingyen jegyzéke. Lepageíól, Cluj, jelezve, mely szakm i érdekli. Félmillió lejes alaptőkévél álliijáh lel a maros vásárhelyi iparlársalatok és egyesületek temetkezési vállalatát Ötszáz lejes üzletrészeket bocsájtanak ki a szövetkezeti alapon létesített vállalat részvényesei között----------- —M——— Itt a szakmai biztosításról szóló uj törvénytervezet üa^Yasíéves korhatár és iizeaorf évi tfagság után lösyéteit sByaggdiiatf a kereskedők és iharosok iársrjdalomííázáosifó idézete Mégis az általános beiegsegéíyzo szolgálat heteién belül valósítják meg az uj intézményi
