Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-28 / 223. szám

s ELLENZÉK 1 9 3 7 szeptember 2ff. A gyermek-vének s az öreg gyermekek menedékhelyén Repülő látogatás a Református Aggmenházban és Napközi Otthonban CLUJ KOLOZSVÁR, szeptember 27. A Caleu Victoriei 67 szám búzának ajtajá/n két pléhtáblácska sejtelmesen hirdeti, hogy a biblia női alakjai a Szentlélek Isten fuvallatára megeleve­nedtek s a Sodornák és Gomorrák góc­pontjaiban a régi csodákat Galilea nap sugaras levegője éleszti újra. A napokban rácsábitott a kíváncsiság, hogy benyissam a kopott kilincsül ajtót s pár percre körülnézzek azon a kis szigeten, ahol a segítő szeretet az aggok rokkant alakjára derűs békét, a gyerme­kek arcára kicsattanó mosolyt varázsol. Ahogy bejutottam a tágasnak nem nevezhető udvarra, egyszerre csak azon vettem magam észre, hogy körül vagyok véve csacsogó csemetékkel, akik fur­csábbnál furcsább kérdésekkel ostro­moltak afelől, hogy minek köszönhetik magas látogatásomat. — Azért jöttem drágáim, — nagvké- püsködtem rájuk, — hogy lássam, igaz-e a hir, mert azt hallottam, hogy sok a rossz gyermek köztetek. — Oh mi mind jók vagyunk, — fe­lették hangos együttesben, aminek a hi­telét meglehetősen lerontotta a diako­nissza testvérek szapora fegyelmezése, akik hol itt, hol olt állították helyre a megbomlott rendet. Az egyik „borsika“ elém áll és imi­gyen pletykálkodik: — Bácsi, én nem szeretek este haza­menni. — Máért kis lányom? — Mert a szomszéd gyermekek min­dig meg akarnak verni. — Aztán mi lehet az oka ennek? — Mert mindig azt mondom, hogy le­gyenek jók. Válasz nélkül hagytam a piciny pró­fétanő panaszát, tudván, hogy ilyen pré­dikáció mellett mindenkit meg akarnak verni. £ Külvárosi nyomorúságos családok pe­nészbimbóit gyűjtögetik össze napól- napra való tartózkodásra, hogy szüleik, — főképen az anyák — zavartalanul és nyugodtan végezhessék házonkivüli ne­héz munkájukat. Minden reggel elhozzák az apróságokat s minden este hazavi­szik. Napközben a három diakonissza­testvér viseli gondjukat, akik kiváltságos türelemmel vesződnek a szinte 50 tagot számláló sisera haddal. Már nem emlék­szem rá, hogy melyik ruharészlet fehér rajtuk: a kötényük, vagy a fejkendőjük; de valahogy úgy érzem, hogy ilyen em­beri erőt meghaladó teljesítményt csak hófehér lélekkel lehet végezni. Mert nem az késztet engem az elöltük való meg­hajlásra, hogy egész nap talpon és ré­sen vannak, hanem kiváltképen az, hogy mindezt jó kedvvel, söl szeretettel teszik. * A ref. Nőszövetség vezetősége ren­dezte be ezt a kettős otthont, hogy a ki­rívó nyomorúság néhány cseppjét fel­itassa. Jelentéktelen, szürke dolognak látszik az egész, de ha az ember csak fu­tólag betekint ez áldott háztartás titká­ba. megdöbbenve látja, hogy milyen hő­sies naponkint megújuló erőfeszítésbe, önmegtagadásba, jézusi csökönyösségbe kerül ennek az árva oázisnak a gazda­sági egyensúlya. Maga a helyiség a szükséges épületek­kel már adva van kegyeletes lelkek áldo­zatából. Báró Bornemissza Elemérné egy gyönyörű, világos és tágos szobával bő­vítette ki az otthont. A teremben o fai­ról néz le reánk eszményi szépségű meg­halt kisfiának képmása. A vesztés fáj­dalmától átitatott szivii báróné a teme­tői emlék helyett itt épített felejthetetlen gyermekének egy eleven kriptát, mely­ben élő angyalfejecskék virrasztanak el­tűnt drága gyöngyének álmai felett. A napközi otthon gondját Dózsa Mik- sáné, ez a csodálatos lelkületű nagy­asszony vállalta magára; az elaggott nők terhe pedig Pünkösti Pálnén, a sebzett szívü özvegyen nyugszik. Mind a kettő­nek megvan a maga kiadós keresztje s ezeken úgy próbálnak könnyíteni, hogy másokét is magukra veszik. Hogy mit jelent ez az idegen kereszt, arról a hét­köznapi embernek fogalma sincs. Egyet- len-egy holnapi napnak sem tudják biz­tositani a költségvetését Ha ma az ag­gok és a gyermekek lenyelték a falatju kát, holnap már más kapun kell zörget niök, hogy a semmiből a valamit előte­remtsék. Mint egy kedves anekdotát, mesélik el, hogy nem egyszer az. abla­kon ugranak át, mert az ajtót bezárják előttük. Amin nem is lehet csodálkozni, mert a koldus sohasem rokonszenves, de olyankor valósággal irtóznak tőle, mikor — másnak kér alamizsnát, mi­után ilyen esetben nyugtalanabb lelkiis­merettel térhetnek ki előle. * Elérkezett az ebéd ideje. A gyerekeket leültették a közös asztalhoz és feltálal­ták az egyszerű ételt. Nem árulom el, hogy nn volt ebédre, csak annyit jel­zek, hogy láthatólag jól laktak vele. Ét­kezés közben ennivaló gondossággal fi­gyelik egymást s a lassúbb mozgású meggyorsítja a falatokat, nehogy rövid ségben maradjon az ismétlésnél. Aznap történetesen lekvárfözés volt s a csöppségeket a kiürült fazekakra sza­badították, hogy a kanalak és ,.ötágú“ villáik segítségével tisztogiassák meg azo­kat. Szent Isten! milyen volt az arcuk ezeknek a pöttömnyi ragadozóknak. Az egyik csókot kínált fel s csak azért nem fogadtam el, mert féltem tőle, hogy — ragadós lesz. Ebéd végén Dózsáné őnagysága szó nélkül eltűnt egy fájós szemű poronttyal. Nem kérdezősködtem utána, mert mérget vettem volna rá, hogy a beteg gyermeket orvosolja „házi“ gyógyszertárában. Sokkal nehezebb a dolog az aggmen­házban. Annyi megbocsátani való rigo­lyája van a 16 öregasszonynak, hogy ember legyen, aki nem jön ki béketüré- séböl. a sokféle különcködő panasz és kívánság hallatára. Valóban csak olyan elszánt lelkek képesek türelemmel olyan hallgatni a cifra „bogarakat“, akik ilyen szolgálatra adták a fejüket. * A br. Bornemisszáné termében van még egy kép: a Benedek Eleké, a jövő nemzedék áldott emlékű „Nagyapó“- jáé A kép alatt egy négysoros verse: „Jézus tanítványa voltam, Gy (' rme krk he z le h a jól lom. A szivemhez fölemeltem, Szeretetre i<jy neveltem.“ Az első adomány a kettős otthonra a Benedek Elek családjától futott be. Hány olyan tehetős család van ahon­nan el sem indult az első adomány! Nemsokára következnek a 10 dekás na­pok Akinek nincs mérlege, az is köny nyen pótolhatja ezt a hiányt: ne tudja a bal keze. hogy mennyit mér ki a jobb keze. Szól ez a tetemrehivás nemcsak a vá­rosnak, hanem a vidéknek is. Falun ugyan nem igen van deka, de van — font Egy kis krumpli, egy marék pa- zsuly, néhány szem kukorica, stb., stb. egyaránt azt a magasztos célt szolgálja, hogy könnyitsünk az evangéliumi Már­ták mindennapi gondján s a kétféle gyermekek arcára odarajzolunk egy-egy felvillanó derűs mosolyt. A gyermekek a puliszkát is szívesen megeszik, ha nincs — kenyér. Nem nagy szégyent vallanánk vele, ha Benedek apóval mi is lehajolnánk a gyermekekhez, hogy ezáltal tudjunk fel­emelkedni Ahhoz, aki igy szólt időtlen időkön átzengö örök izenettel: „Aki az ón kicsinyeim közül egynek a gondját felveszi, annyi, mintha az én gondomat vette volna fel.“ Hogy a gyenge emlékezetű felebarátok segítségére jöjjek, azzal végzem, amivel kezdettem: a Colea Victoriei 67 számmal. Fancsali Sándor. A KRITIKUS ÉLETKORBAN reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüviz réges-régóta bevált kitűnő ha­tású háziszer Az orvosok ajánlják. Hafó§ági eljorás az araaí CíitjénOlD ftonfóroH eileo Az aradi Sütőmesterek Szindikátusa a pénzügyigazgatóság segítségével erőteljes akciót indított az. elszaporodott kenyér­sütők ellen, akik adózatlan lisztből süt­nek kenyeret és azt kenyérbélyeg nélkül hozzák forgalomba. A pékeknek versenyt okoznak ezek a kenyérsütők, akiknek száma hozzávetőleges becslés szerint 10 —15-re tehető. A sütőszándikátus közben­járására bizottságok járták végig a kon- tárkenyérsütöket és azoknál, akiket a kontárkodáson tettenértek, büntető jegy­zőkönyvet vettek fel. Nyolc esetben in­dult eljárás a kontárok ellen. Newyorkot megbolondították a frontharcosok Tréfáikkal felforoali áh giz egész város éleiéi NEWYORiK, szeptember 28. Newyork élete felfordult. A komoly üzlet város hétköznapi képiéi teljesen megváltoz­tatta az a félmillió frontharcos, aki most Newyorkban tartja évi gyűlését. Amerika legnagyobb városa most óriási vurstlihoz hasonlít. A newyorkiak örömmel várták a fronthar­cosokat, mert 50 millió dollár hasznot re­méltek a fellendült idegenforgalomtól. De most már szívesen lemondanának az 50 mil­lió dollárról, csak mennének már haza a kamaszodén jókedvő, mtinden tréfára kész frontharcosok. A jó newyorki polgárok nyu­galma teljesen felborult néhány nap óta. Alig mehet végig az ember a newyorki ut­cán anélkül, hogy a frontharcosok valami Jyen tréfájának áldozatul ne essék. A leg­enyhébb tréfák közé tartozik, hogy szállo­dáik ablakaiból vízzel töltött ipapirzacskókat dobálnak le a gyanútlan járókelők fejére. A I nem is mernek közlekedni azok, akiknek ya látni sürgős dolguk van. Egyes frontharcosok szendvicseket árul­nak az utcán. Ha az ember kezébe veszi a szendvicset, a két egymásra helyezett ke­nyérszelet közül kicsi élő aligátor mészik e!‘ő. Mások tankokhoz hasonló furcsa autókon száguldanak végig az utcán és közben játék­ágyukat sütögetnek el, meg vizipuskávail lö­völdöznek a járókelőkre. Egy túlságosan bolondos frontharcos könnyfakasztó bombákat hajigáit a Times- squareon. Félóra múlva mindenki sirt a té­ren. Sok frontiharcos köivér asszonynak, fe gyencnek, (farmernek öltözik. A newyorkiak attól félnek, hogy még tré- fásabb meglepetések is következnek. f7 Pá ti o. Az Egyesült-Államokban nem kevesebb, mint 17 város viseli a Páris nevet. Texas államban van közülük a legnagyobb, meiy tekintélyére hivatkozva, felszólitotta volt a többit hogy változtassák meg a nevüket, de eredménytelenül. Az egyik történelmi jogcímre hivatkozott s fele mii tét te hogy valaha La Fayette tábornok az ő földjén vonult át. A másik azzal érvelt, hogy neki vannak a legnagyobb szépészeti laborató­riumai, tehát megilleti a név. A másik ta­gadta, hogy a (francia fővároshoz bármi köze lenne névének, melyet - Homer nevű egykori hősétől kapott. A többi egyszerű­en nem felelt. S az Egyesült-Államokban továbbra is 17 Páris maradt. A mái zavarai okozzák a tenger* betegséget VICHY“, szeptember 27. Három napon át tartott a nemzetközi or- voskongresszus, amelyen A7 állam 1300 or­vossal képviseltette magát. Napirenden ez- ! úttal a májbetegségek leküzdésének kérdése Hellón e^ész vagyonát jjjótéfeony célsa hsgyta papirzacsgó természetesen szétpukkan s a komoly polgár csuronvizes lesz. (Egyik kedvenc szórakozása a Newyorkban időző frontharcosoknak, hogy autóik hátúl­só részét túlterhelik, annyira, hogy az autók elülső része a levegőbe ugrik és a kocsik a két hátuflsó kerekükön járnak. Keretplőkkel és mindenféle zajos szerszám­mal fülsiketítő lármát ütnek a vidám vete­ránok. Néha huszan-harmincan leülnek a legforgalmasabb útvonalakon és teljesen megakasztják a forgalmat. A Timessquareon, Newyork egyik legforgalmasabb terén, már NEWYORK, szeptember 28. Most bontották fel a pennsylvaniai ! Pittsburgban a világ egyik leggazda­gabb emberének, Andrew Mellon volt pénzügyi államtitkárnak a végrendele­tét. Mellon egész vagyonát, amelyet Í I00—120 millió dollárra becsülnek, ne­velésügyi és jótékcnycélra hagyta, 150 ezer dollár kivételével. Ezt az össze­get alkalmazottai között kell kiosztani. Mint ismeretes, Mellon még éíeté- I ben a washingtoni nemzeti szépművé­szeti múzeumra hagyta 50 millió dollár értékű mügyüjteményét. A pénzügyminisztériumból nyert ér­tesülésünk szerint a jótékonycélra ha­gyományozott vagyon teljesen mente­sül az örökösödési adó alól. Ez az adó a hagyatéknak több mint a felét emésztette volna fel. szerepelt. .4 kongresszus elnöke üdvöHőbe- ‘szédben azt fejtegette, hogy az orvostudo­mány minden téren specializálja magát és igy lett külön tudományos kutatások terü­lete a májbetegségek komplexuma. A vizsgá­latok arra vezettek, hogy kü önféle betegsé­gek függnek öss:e a májjal, igy például a tengeri betegség is a máj működési zavarai­ra vezethető vissza. A másik érdekes problé­ma, amelyet a kongresszus megvitatott, az elmebetegségek összefüggése a máj működé­sével. Sikerült az elmebetegségek egyes ese­teit a májbaj gyógykezelésével kiküszöbölni, aminél újabban inzulint dlkalmaznak, Házassá* fosFveff — rahkccsi Amsterdamból jelentik: A minap az egyik anyakönyvvezetőségen, amikor javá­ban folyt a {polgári esküvői szertartás, rendőrök jelentek meg és erővel el akar­ták (vinni a menyasszonyt. A meglepő el­járást az magyarázza, hogy a tizenhétéves leány lakása egy — javítóintézet volt, me­lyet búcsúszó nélkül hagyott ott. A rend­őrök megjelenésére az anyakönyvvezető előtt álló menyasszony hangos sikoltozást csapott és vőlegénye védelmet kérte. Az egész násznép melléje állt és pillanatok alatt vad dulakodás zaja verte fel a más kor derűs méltóságot árasztó helyiséget. A másznélp botokkal, széklábakkal szállt szembe a rendőrökkel, akik nem voltak restek és gumibotjukat kezdték használni. Az államhatalom képviselőinek végül is sikerült őrizetbe venniük a menyasszonyt, akit felvirágozott nászkocsi helyett rabau­tomobilon szállítottak el. VWV* HA*** MINDEN ZENEMŰ, bárhol Jelent E&eft legolcsóbban, leggyorsabban aa EULENZES tenemiiosztálya utján. Cluj, Plata O»irit _____ /

Next

/
Oldalképek
Tartalom