Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-01 / 200. szám
1937 szeptember 1. ELLENZÉK Egész Erdély magyarságának figyelme kiséri a kulturmunkát iiiiin■MTiimTT"iii—inrrnuiiMmiii ni —Tir—wrarfi Az E. M. E. székelyudvarhelyi vándorgyűlése ODORHEIU, augusztus 31. Vasárnap kezdődött meg az erdéllyi magyarság szellemiségét képviselő Erdélyi. Muzeum lEgyesüleitotek ezévi vándorgyűlése. A Muzeum Egyesültet vezetősége báró Jósika János vándorgyüllési elnökkel aiz élén mindem ellöikiészüJllotiett megtett, hogy a három nap keretébe beosztott,, szakosztályi előadások méltó .képviselői legyenek aimnak a magas szinvonató tudományos életnek és annak az eredmények'munkásságának, melyet az.Er- délyiii Muzeum Egyesültet kisebbségi életünkben végez. Egéisiz Erdéll'y magyarságának a itiekiimtette e három nap alatt egy kis székely városka f&Uó fordul!, hova az .erdélyi sztellé- miiiség legjobbjai gyűltek össze tanácskozásit. „Meg kell fariam nyelvünkéi, kmí^ránímí66 A vándorgyűlés résztvevői szombaton érkeztek meg Széikelyudvárbeliére, hói a vasútinál az udvairhélyi előkészítő bizottság ünnepélyes fogadtatást rend ez étit tiszt leletük re. A vendégek elllsz’ái'.'ásőlásuk után azonmial a „legnagyobb székelynek“, báró Orbán Balázsnak sírjára helyeztek koszorút, hogy az Erdélyi Muzeum Egyesültet jelképezze azt a szellemiségét, melynek örököséül és letétemé nyeséüll tekinti miagát. Az Erdélyi Muzeum Egyesületnek munkássága vasárnap délelőtt kezdődött mieg az óriási) érdeklődés mellett megtartott disz- közgyüllásseiji. A közönség soraiban megjelentek a hatóságok képviselői, valamint a különböző iskolák és egyháziak kiküldöttei. Báró Jósika János, a vándorgyűlés elnöke mondott megnyitó beszédet, mélyben mieg- álllaipitotla, hogy kisebbségi életünk, három főtényezőjte, a politika, gazdaságii és 'kulturális tevékenység közül kuli orális (tevékenységünk játszó, a legfontosabb szerepet. Rá- mu'talt, hogy a történelem példái szerint aizok a népek, mélyek megtudták őnilzmii nemzeti kultúrájúkat és nyelvűket, sohasem pusztultak el, még az őket körülvevő idegen, vagy elnyomó népek tengerében sem,. Népünk kulturális életének egyik legjelentősebb szerve és eszköze ez az 1858-ban gróf Mikó Im're álltai alapított Erdélyi Muzeum Egyesületi. Az se esetleges, jialenibebtie ki az elírnak, hogy Székelyudvairhielyen tartja az egyesület vándorgyűlését. Bővebb forrásába akartaik bukkanni a magyar népi éleknek, azért jöttek ide, mert igazi! kultúrát csak a népléíl'ekkell! kapcsolatban tehet megteremteni Nemtes-'alk lelkesedést meríteni és kapcsolatot teremteni szándékoznak azonban, baniem a modern kor vívmányairól a tudományok összes ágaiiróí élőadásokait1 itartviai, fejllteizeni akarják a memzte'ii öntudatot. Az ellhöki miegnyitó után ai vándorgyűlés táviratilag fejezte ki őfelsége II. Károly király iránti hódolatát. A tárgysorozat rendjén ezután a titkári jelentés következett. A titkári jelentés megállapítja, hogy Széklelyudvarhely mines megszervezve az Erdélyi Muzieum Egyesület számára s e munka érdekében azt javasolja, hogy a szervezést bi!zzák dr Jódlál Gábor székelyudvarhelyi ügyvédre, akit a diiszgyűlés válasszon meg az Erdélyi, Muzeum Egyesültet székietyudvarhielyi vándöngyüiléslétn'ek társelnökévé. A vándorgyűlés a titkár ajánlatának elfogadáis'a után az üdvözléseket fogadja. i Üdvözlések A városit, polgári és egyházi hatóságok, viallaimiint szociális intézmények sorban üd- vözlli'k az Erdélyt Muzeum Egyesületét. iAz üdvözlésekre báró Jósika János él'nök válaszol, ki újra hangsúlyozza), hogy az Erdélyi Muzieum Egyesültet magyar alakulat, minden poUi'tiiíkiáüt'óÖ vagy váltási telfogu'ltságoiklól mentes egyetemes kulturmunkát óhajt végezni a nép és az egész emberiség javára. A dísz-gyűlés utolsó pontjla dr. Balogh Ernő előadása volt. A kiváló tudós értékes előadásában az anyagok körforgásáról beszélt. A földi! anyagok változását és átállaku- lását, mely magasabb összefüggés rendszerben bonyolódik le, még csak sejtjük, azom ban törvényét még részltet esem tanulmányozni nem tudjuk. Dr. Tavaszy Sándor beszéde Délben közebéd volt, melyen az első ftel- köszönltőt őfelislégéne Comstanitlinescu M. vármegyei prefektus mondta. Utána dr. Tavaszy Sándor református püspökkelyetfes következett hatalmas serltegbeszédével, melyet uz Erdélyi Muzeum Egyesület alapító tagjáról, gróf Mikó Imréről mondáit. Az Erdélyi Muzeum Egyesület ünnepi lakomáján hadd emeljük magasra a Miikó- serleget s hirdessük boldog és dliteső emlékezetét a mii aliapltó ősünknek — kezdte beszédét. —■ Ez a borral! telt serleg kifejező erejű jieíllkiépe a mi szivünknek, amely csordulásig van telve hálával és szeretettel ama férfin Uránt, akii az Erdélyi Muzeum Egyesületnek nemcsak alapítója voril, hanem igazi; éltető géniusza ma is és marad az idők végéig. Mikó Imréről emilékezmi nem 'lelhet akármilyen mindennapi és közömbös lélekkel, hanem csak hódolattal!',, hálával és ősziunite, mély szierettetibeli. Makó Imrét csak az Ismeri Igazán és csak az tudja méltányoünJi az ő életéit és munkásságát, aki együltlt tud égnii az ő mélytüzü leikével, -aki engedi magát vitetni áltól a bizakodó, ttetítre- baj'ló leillkiesed'éstől!, amély ,a Miké Imre Öleikét annál inkább betöltötte, minél kevesebb oka volt bizakodni és remélte}}. Mikó Imre ligazii példája annak, hogy egy mép poűfiltikaii hanyalllásia nem jtelenítd szükség- képen a szellemi hanyatlását1 iis. Ha az ő lelki ábrázatát vizsgáljuk és ha abból olvasunk, miindtenekelőHt az tellső, ami megkap, különösen .a miai időkben, az a lelki tény, hogy Miikő Imrének a szenvedések mélységébe keluletrt leszálltán; a, hogy miagy lelkének igazi szépségei kibontakozz anaik. Mikó Imre nagysága abban a sötét háttérben bontakozik ki, amelyet az 1849-iki események vázolnak etibénk. Mint az erdélyi főkormányszék megbízottja 1848 decemberében fontos megbizásokkai]i megy az uralkodóhoz Olmützbc. A féltékeny hatalom fél attól a személyes erőtől és sugalmazó szellemi tői, amellyel Miikó Imre rendelkezett, azért Hz hónapon át olt tartották. Minő borzalmas sors vári reá1, amikor hazatér'. Tűzhely .feldúlva, vagyon ftellprédálva, felesége már régen ha- '"ult, a temetőben nyugszik, nemzete a politikai elnyomás alatt vergődik. Meg van körülöttié minden bénítva.. Ebben a szituációban maga is kétségbeesetten jár, mig magához nem tér s tel nem indul a belső építésnek az Utján. Kétségtelen, hogy a Mikó Imre nevéhez sok alkotás fűződik. Az EME, az lEiGE, a színház, a vasutak, intézmények őrzik az ő név éti. De ezeken túl éts ezek felett van az ő jéltentősége. Nem hliábai nevezte ott Tompa Erdély Széchenyijének, mert ő valóban az volt). Felismerte mindenek elő tt, hogy egy népiközösség élete év jövendője azoktól az er* kölcsi erőktől függ, melyek akiairaitát, tettre való készségét belülről éltetik és ihletik. Miikó Imre személyliségének éppen az adja. meg a jelentőségét, hogy ő ezeket az eríkölicsli erőket nemcsak másokban akanta miunkáilnö, hanem elsősorban és .szakadatlanul munkálta önmagában, Igazi közéleti ember volt, akii köteOezellnek érezte magát, hogy azit, amit másuktól követel, azib elsősorban saijált éltében példázza kii. Hogy valakinek a zsebórája hogy jjár, rendesen1, pontosan, vagy rendetlenül, az kiniek-kinek a salját dolga, de hogy a toronyóra pontos-e, az az ^egész közösségre nézve fontos. Közéleti ember vóllt, aki pontosam akarta mutatni az idők járását, hogy aki reá néz, a;z tudja miikor és miit kell itemmite. Mikó Imre bár a liberálizmus korának az embere volt, maga éppen úgy, mint Széchényi István, túlhaladta ezt a világnézeti és politikai irányzatot. A XIX. századi liberálizmus ellen a következő kritikai kifogásokat kell tennünk. Mindenekelőtt formaliisztikus volt, az általánosságba vesző formákon csüggött. A külső létformákon csüggött s kívülről akart befelé haladni. Általános ideál-formákat képezett, melyek azonban távol! állottak a mindennapi élettől, amaz egzisztenciális élettől, amelynek vezérletére alkottattak. Mindent megértő szelleménél fogva a sajátosságokat nem vette tekintetbe. A politikában közjogi kérdéseken csüggött. Itt iis a formák érdekel ték. Az alkotmány sáncait védte, az auto- nómiáűak állott a szolgálatában. Mikó Imre ezzel a liberálizmussal szemben az egészen kicsi és közeleső: az erdélyi nép-élet számára kereste az ideálokat; a közeleső feladatokat igyekezett megoldani; ott és akkor igyekezett kötelességét teljesíteni. Nem országos politikát űzött, hanem szociális politikát, kulturális politikát, a ne- mesedés politikáját. Űzte és szolgálta. Nemzeteseelést sürgette ő is, de egyszersmind a nemesedést is, mert tudta azt is, hogy nemzetesedés nemesedés nélkül veszedelem, káros, mert kizárólagosságában és elfogultságában útjában áll annak a testvéri szeretetnek amely egyedül biztosítja ezen a földön az életet, az emberi életet. Közelebbről ő a magyarság fogalmát erkölcsi tartalommal igyekezett megtölteni. Nem egy politikai magyarságot, hanem egy etikai magyarságot sürgetett, szolgált és azért áldozta egész áldott életét. Az BME-ne'k nem lehet más feladata, mint így művelni a tudományt, hogy munkája által a nemes szellem jusson diadalra. Most, amikor magasra emelem a Mikó- serleget fogadalmat teszek, hogy az EME a nemes szellem győzelméért fog mindenkoron küzdeni. Megkezdődnek az előadások A vándorgyűlés előadásainak sorozata délután 5 órakor kezdődött meg a kollégium tornacsarnokában. Az első előadó Biró Lajos volt, ki ,,Naves jezsuita plébánosok és írók a székely anyavárosban“ cimii tanulmányából olvasott fel egyes részleteket. Utána dr. 'Tusa Gábor „Egy pár szó az Erdélyi Muzeum Egyesületről“ elmen tartott mélyen szántó előadást, melyben végigfutott az EME-nek a magyarság különböző korszakaiban való működésére. A két előadás után dr. T<W<iszy Sándor ,,A gazdasági élet etikája“ elmen hatalmas, átfogó erejű előadást tartott, melynek egyetemes szempontjai: a gazdasági életnek az etikai élet szolgálatába való állitása óriási hatást gyakoroltak a hallgatóságra. Az erdélyi püspökhelyettes beszédében kimutatja, hogy a gazdaság, nem cél, hanem eszköz. Az előadások sorozatát dr. Koleszár László zárta be a nátháról tartott vetitettképes előadásával. Este 9 órakor műsoros előadás fejezte be az EME első napjáit. Mécs László, Nyirő József és Áprily versei és novellái szerepeltek a műsoron. A vándorgyűlés második napja A Muzeum Egyesület vándorgyűléséinek második napját a szakelőadások töltötték be. Az előadások sorozatát Józsta János udvarhelyi rom. kát. fögimnáziumi tanár nyitotta 'í>p © fel I w © WB.’ ej g Sz'iiíx 1 Szenzációs bün- I ügyi dráma. A j főszerepben : a „Panoptikum“ és „Dr. Crespi bűne“ feledhetetlen alakitója fen w w fernj s, «5 E Szerűin dtlilán temeti« sscei Herei! Mi hala ehe, Mamiit és Madgeartt is részívsszmeh «z elhunyt politikus temetésén CLUJ^KOLOZSVÁíR, augusztus 31. Socol Aurel dr. halála részvétet keltett nemcsak a nemzeti-parasztpárt körében, ha nem úgy a magyarok, mint a zsidók között is, mert akik ismerték ezt a puritán, humanista eszméktől átitatott embert, csak őszinte fájdalommal tudják sajnálni elveszték Socol Aurel ugyanis nemcsak a frázisok embere volt, ő komolyan gondolta az itt élő népek barátságos együttműködését és ennek ezer bizonyitékát adta politikai pályafutása alatt. Dr. Socol Aurel Brassóban született 1878- barr. Középiskoláit Brassóban, egyetemi tanulmányait Prágában, Berlinben, Becsben és Kolozsváron végezte. Becsben tagja voít a Vaida és Maniu által kezdeményezeft pán-román diákszervezetnek, később elnöke a ko lozsvári romám kaszinónak. Végig vezető szerepet vitt az erdélyi románság politikai harcaiban, majd 1918-ban egyik megszervezője és főtitkára volt a kolozsvári román Nemzeti Tanácsnak. Az egyesülés után Kolozsmegye kilencszer küldte a képviselőháziba, amelynek a két nemzeti-parasztpárti kormányzás alatt alclnöke volt. Nem hiányzott egyetlen kolozsvári városi tanácsból sem. Maniu legintimebb, legmegbecsültebb hívei kö'zé tartozott, kezdeményezője és elnöke a szovátai gyűlésnek, ahonnan a roaniuista politikai akciók kiindullok. A nemzeti-parasztpárt kolozsvári szerveze te hétfőn délután hat órakor száztagú küldöttséggel tisztelgett az elhunyt Elizabetameg. „Semmelweiss tragédiája“ cimen a világhírű magyar onvos életéről és munkásságáról pedig Schmidt Béla dr. marosvásárhe- lyi orvos. László Dezső az ifjúság problémájáról értekezett. Nagyfontosságu kérdésnek tartja a mai népkisebbségi helyzebben és zavaros időkben az ifjúság leikének problémáját. Az ifjúság újra értékeli a történelmet, egyetemesebb világszempontokkal akar rendelkezni. Demokratikus társadalmat sürget és (vallásos alapon álló gyakorlati életet követel. Az idősebbeknek kötelessége, hogy az ifjúságnak átadják a meglevő örökséget, vezessék őt és így gondoskodjanak utánpótlásról. Az előadásnak nagy sikere volt. utcai lakásán felállított ravatal előtt. Temetése szerdán délután három órakor fog végbemenni lakásáról, miután ezt megelőzően a párt klubhelyiségében gyászülés keretében fogják méltatni az elhunyt érdemeit. A temetésen résztvesz Ion Michalache, a nemzeti parasztpárt elnöke, Virgil Madgearu, a párt főtitkára és természetesen Maniu Gyula, aki szovátai üdülését megszakítva, hétfőn este •Kolozsvárra érkezett. A nemzeti-parasztpárt összes erdélyi szervezetei népes küldöttségekkel fogják képviseltetni magukat Socol Aurel temetésén, aki a párt erdélyi szerveze lének elnöke volt. PINCÉiRMUNKÁSOK BÁLI JELENTÉSE. Ma, augusztus hó 31-én, kedden van a pincérek nagy tombolával egybekötött táncestélye az Ujságiróklubban. Aki egy felejthetetlen éjszakát akar eltölteni, az feltétlen ott lesz. Estélyi ruha nem kötelező. Beléptidij személyenként 40 lej. Feliilfizetóseket köszönettel fogadunk. A zenét Puskás Béla zene kara szolgálhatja. Kezdete pont 10 órakor. Szeptember közepén forgalomba hozzák az u.j nikkel 50 legeseiket. Ismeretek, hogy a kormány a bevont ezüst 100 lejesek helyett nikkel 50 Iiejesket hoz forgalomba, amit áHii- tó'lag nem lehet hamisítani?'. Az u,j pénzt szeptember közepén hozzák forgalomba. Vonatösszeütközés a in'ainz—bécsi vonalom. Berlinből jelentik: Tegnap délután a malinz—bécsi vonalion száguldó Rapid Obertraubling állomása közeliében beleszaladt egy teheirvonü'bu. Az összeütközés következtében nyolc utas súlyos sérüléseket szenvedett.
