Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-19 / 216. szám

a *? I L n /V 7. f> K ....................... ra 193 7 szeptember 19. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Hatalmi játék a Földközi-tenger körn Az európai külpolitika pár hétre, leg­alább látszólag, megint visszatért Géni­hez. A népszövetségi ülés s az ezzel kap­csolatos tanácskozások, mintha újra je­lentőséget nyernének. Egyik Géni mel­letti helységnek a neve szintén belekerült újra a nagy külpolitikai viták történeté­be. Ki emlékszik még Thoiryra s a többi Genf körüli helységekre, melyeknek ne­ve ugyancsak sokáig szerepelt a sajtó hasábjain. Milyen irányú fejlődést műit meg a Genf-környéhi Nyonban létreho­zott újabb megegyezés, — ki tudná megmondani? A Népszövetség ülésezé­sére mindenestre erősen ráfekszik a tehe­tetlenség érzése, mely elmaradhatatlanul ott terjeszkedik még Genf felett az utol­só évek szenzációs sikertelenségei után. „A helyzet nagyon egyszerű — Írja egyik népszövetséghü kormány félhivatalosa: — A Népszövetség nem fejthet ki olyan erőt, amely felett nem rendelkezik és nem kockáztathatja olyan feladatok vál­lalását, amelyekre az alapokmány értel­mében ugyan hivatva volna, amelyek kockáztatásához azonban nincsen hatal­ma.‘‘ Ezért megmarad az óvatos és sem­mitmondó határozatok mellett. Bele- egyezik abba, hogy Nagybritannia kor­mánya „folytassa a palesztinéi kérdés tanulmányozását.“ Úgy határoz, hogy „a fegyverkezés csökkentése és halárolása érdekében tervezett értekezlet előkészítő irodája összeillésének időpontját“ a jövő ülésszakon fogja meghatározni s a kí­nai—japán háború kérdésében a Meny- nyei Birodalom panaszttevő követének bölcsen lemondó beleegyezésével arra a következtetésre jut, hogy még a man- dzsuriai válsággal kapcsolatban kikül­dött huszonhármas bizottság által fogja „élénken figyeltetni a szélsökeleti esemé­nyeket.“ Kulisszái* mögött A kulisszák mögött azonban jelentős megbeszélések folynak. Anglia és Fran­ciaország erős küldöttségekkel képvisel­teti; magát, a többi résztvevő államok nagyrészben szintén külügyminiszterei­ket küldték ki s a távolmaradottak tá­vollétükkel vesznek le nem becsülhető részt a genfi vitákban. Veszedelmesen időszerű nagy vitás kérdések mellett, más fontos kérdések is felmerülnek a kulisszamögölti tárgyalásokon. Ezek kö­zé tartozhatik a kisantant-államok Ma­gyarországhoz való viszonya is, amivel kapcsolatban egyik csehszlovák kor- mánylap rövid idő előtt a következőket irta: „Nem maradhat észrevétlenül, hogy Magyarország és a szomszédai közötti viszony fejlődése iránt milyen nagy ér­deklődéssel viseltetik az utóbbi időben az angol kormány.“ Ezt a megállapítást kommentár nélkül átvette sajtóbeszámo­lójában a prágai külügyminisztérium félhivatalosa, a Prager Presse is, a dol­got tehát csehszlovák körökben sem tart­ják elhanyagolhatónak. A nyoni értekezlet pedig, melyet London és Páris meglepő gyorsasággal ütöttek nyélbe és folytattak le a többi résztvevőnek türelmesen he­lyeslő kórusával, újabb fejlődést megin­dító, jelentős eseménye lehet az utolsó l genfi összejövetelnek. Még nem lehet ter­mészetesen látni, hogy ez a fejlődés merre vezet. A genfi beszédekben min­dig erősen hangoztatott béke felé-e, vagy a feszültségek még veszedelmesebb kiéle­zése felé? Egyik római kormánylap azt Írja, hogy a nyoni megoldás „eltávolítja Európát a békétől és közelebb viszi a háborúhoz.“ A békétől azonban olyan rég és olyan óriási lépésekkel távolo­dunk, hogy kissé geometriai gondolko dással a még mindig el nem ért háborút szinte a végtelen távolságban lehet csak gyanítani. A nyoni határozatok A nyoni határozatok mindenesetre uj helyzetet teremtettek az európai külpo­litikában. Eddig Róma és Berlin dolgoz­tak a bevégzett tények diplomáciájával. Legtöbb esetben birtokon belül tárgyal­tak és ellenfeleikre maradt a kockázat, \ hogy a bevégzett tények megváltoztatá- \ sát kiszámíthatatlan lehetőségek maguk­ravételével kíséreljék meg Erre a koc kázatra rendesen nem vállalkoztak, ami külsőleg és néha a valóságában is egy- egy diplomáciai csata elvesztését jelen­tette számukra. A Földközi tenger francia és angol el­lenőrzésének megvalósításával mosi Pá­ris és London teremtettek bevégzett té­nyeket. Egyelőre az angol és francia diplomácia ül birtokban, innen ajánl fel tárgyalásokat az olaszoknak, a némete­ket pedig igyekszik teljesen kifelejteni a játékból. Róma érthetően vonakodik e tárgyalásoktól, melyeknél az ellenfél mögött még aránytalanul erős tengeri haderő is sorakozik fel. Olaszország, melyet sikerült kimanövrirozni az ellen­őrzési köröket megállapító tanácskozás­ból, nem utasítja vissza a részvételt a Földközi-tenger ellenőrzésében. A vissza utasítás ugyanis már nem változtathatna azon a helyzeten, hogy a nyoni határo­zatok érielmében Anglia és Franciaor­szág általuk megszabott szabályok sze­rint uralkodhatnak a Földözi tenger vizi utjain és végzik kizárólagosan az ellen­őrzést többek között a spanyol vizek előtt is, aminek lehetősége ellen, pedig a mostani angol—francia térfoglalásnak csak kis részét tette volna ki, olaszok és németek mindig a legerélyesebben lilta- koztak Mussolini azonban azt kívánja, hogy angol—francia részről legyenek ja­vaslatot az olasz részvételre, melyei csak a kél előbbi hatalommal való teljes egyenjogúság árán lát megvalósítható nak. London és Páris viszont az olaszok részéről várnak erre javaslatot, melyet, mini birtokban ülők, talán csak részle­teiben, talán ellenszolgáltatások árán ké­szek csak elfogadni Olaszország teljes visszaszorítására a Földközi-tenger sor­sának irányításából természetesen sem Páris, sem London nem gondol. Ez há­borús kihívással egyenlő eszeveszettség volna. Sőt céljaik érdekében határozot­tan keresik is a megegyezést Olaszor szággal. Ezt a megegyezést azonban olasz ellenszolgáltatások árán akarják lét rehozni, felhasználva a most már birtok ban ülők előnyeit. Szolgáltólásoft és éllenszolgáilaíásoh Az ellenszolgáltatás pedig — Rómában jól tudják — az olasz térfoglalás teljes eltávolításában áll a Földközi-tenger nyugati medencéjéből. Olaszország nyíl­tan be nem vallott, de a valóságban jól­ismert elhelyezkedésével a Baleari-szdge- teken, a spanyol-marokkói partokon és magában Spanyolországban valósággal zálogot vett a földközitengeri hatalmi játékban az angolokkal és franciákkal szemben. Az angol diplomácia, mely cél­talan felháborodás és nem érvényesíthe­tő tiltakozások helyett abban a remény­ben szokta tudomásul venni a ránézve kellemetlen tényeket, hogíy előbb-utóbb elérkezik a válaszadás ideje, tudomásul vette az olasz térfoglalást is, mint az ola­szokkal megindítandó tárgyalások egyik cseretárgyát. Háttérbő] a franciák is vár­tak a tárgyalásokra, azzal az elhatáro­zással, hogy a Balearí-szigeteken meg­történt olasz elhelyezkedéssel minden körülmények között szembe fognak szát- lani. Mussolini egyes kijelentései és Chamberlain miniszterelnök emlékezetes levele meg is adták az első lökést ezekre a tárgyalásokra. Olasz részről azonban, úgy látszik., olyan előzetes engedménye­ket kívántak, melyeket az angolok csere- tárgyképen tartottak fenn maguknak az olaszoktól követelendő ellenszolgáltatá­sokkal szemben. Mussolini a tárgyalások megindulásának előfeltételeképen az olasz afrikai impériumnak, Abesszínia olasz birtokbavételének elismerését kívánta az angoloktól, akik viszont erre csak az ola­szok visszavonlása árán hajlandók a Földközi-tenger nyugati medencéjéből. London visszaemlékezett arra, hogy ami­kor Laval francia miniszterelnök ha­sonló előzetes engedményeket tett Olasz­országnak, sőt az angol—francia szoros kapcsolatot is kockáztatta, a francia szá­mítások olasz részről remélt ellenszol­gáltatásokra egyáltalán nem váltak be. Közbejöttek a földközitengeri titokzatos buvárhajótámadások is, melyek a keres­kedelmi hajózás szabadságára féltéke­nyen őrködő Angliát nyugtalanították, anélkül azonban, hogy az angol keres­kedelmi hajózást komolyan fenyegették volna. A londoni francia ügyvivő beje­lentése, hogy Páris tűrhetetlennek érzi a f spanyolországi olasz beavatkozást s a Földközi-tenger szabadságának biztosí­tására a tengeren érdekelt hatalmak részvételével külön értekezletet indítvá­nyoz, ilyen körülmények között kedvező alkalom volt a londoni kormánynak, hogy Róma tárgyalási hajlandóságának serkentése érdekében is nyomást gyako­rolhasson. Gyorsan elhatározták tehát a nyoni értekezletet, melyre különböző vi­ták után meghívták Németországot s a Fekete-tenger parti országait, köztük Szovjetoroszországot is. Az olaszok és németek nem sok hajlandóságot mutat­tak az értekezleten való részvételre, melyről érezték, hogy nem szolgálhatja az ő érdekeiket. Közbejött a Rómához intézett szovjetorosz jegyzék és megadta az alkalmat a két hatalomnak a meghí­vás visszautasítására. London és Páris minden felelősséget elhárítottak maguk­tól az orosz jegyzékkel kapcsolatban. Csakhamar kiderült azonban, hogy a fe- lelösség-elháritás nem akadályozza meg őket a német és olasz távolmaradás száz- százalékos kihasználásában. Az értekez­let összehívásával meginditott diplomá­ciai játék még nincs befejezve, a látszat azonban egyelőre az, hogy a Nyonból való távolmaradással Róma és Berlin sú­lyos taktikai hibát követtek el. Ez tette ugyanis lehetővé, hogy az angolok és franciák a Földközi-tengeren érdekelt országok túlnyomó többségének bele­egyezésével foglaják el ezen a tengeren a fölényes pozíciót, melyben most, mint birtokban ülők akarnak csak tárgyalni az olaszokkal. Mussolini, aki a gyorsan visszavágó politikusok közé tartozik, valószínűleg fel fogja használni az első alkalmat, hogy Olaszország tiltakozását az uj hely­zet ellen legerélyesebben hangoztassa. A Németországban rövidesen esedékes Hit ler—Mussolini-találkozó napjai tehát alighanem erélyesen hangzó külpolitikai kijelentésekkel terhesek. —s. ffiisafe».. kölnivíz ReafklTHl meggazdagodó 1 román nyelv az utóbbi 10 év alatt, amióta dr. Gherestesiu első szótára megjelent. Az uj kiadás román—magyar része cca 8.000 szó val és a Magyar—román rész cca 12.000 szó- im] bővült. Román—magyar 1270 oldal ára kötve 250 lej. Magyar—román 2270 oldal ara kötve 450 lej. Valentini nyelvtan és példatár 75 lej. A régi kiadás tulajdonosai is kom- plettálhatják szótárukat, amennyiben megve­szik a magyar—román—román—magyar pótkötetet egybekötve 250 lejért. Szeptember 20-tól kezdve kaphatók az Ellenzék könyv­osztályában, Cfluj—Kolozsvár. Vidékre u,tán­A Lulíucgésziiö közleménye a liinukikáiiyi halasztásról és a leszállítóit idejű katonai szolgálatról CLUJ—KOLOZSVÁR, szeptember hó. Azoknak az 1937 es korosztályba tartozó ifjaknak, akik az 1938-as évre tanulmányi haladékot akarnak nyerni, megfcclően felbé­lyegzett kérvénnyel a következő iratoka-, kell beicrje/zteniök az illetékes hadkiegészítő pa­rancsnoksághoz: (Cercuil de Recrutare). A kérvénynek tartalmaznia keLl a kérvényező nevét, lakhelyének pontos megjelölését, szüle, tési helyét, megjelölését az iskolának, ahol ta­nul és hogy hányadik iskolai ével végzi. Mindazoknak, akik kérvényeiket szabály.ze- rü időben beadják, még be kell csatolniok a követkézé) iralokr!: Bizonyitvány-. az i lető behatásról és tanulmányi előhaladásáról az egyetemeknek és főiskoláknak kiküldött min­ta szerint. Az A. és B. mintájú nyilatkozato­kat az évi katonai adó befizetéséről. Mind­azok, alkuk ezeket az oratokat nem nyújtják1 be, 1938 november i-én bevonulnak. Azoknak az idősebb koro:-ztálybe ieknek, akik már az 1936—37. évre is tanulmányi haladéko; kaptak, szintén be kell terjeszte­niük a fentebb említett iskolai iratokat. Amennyiben ennek nem tennének eleget, 1937 november i-én be kell vonulniok. Azok­nak a tanú mány.i haladékot kérő ifjaknak, akik 1937 november i-ig nem töltik be hu- szonheledik évüket, illetve az orvos, állator­vos, vagy .gyógyszerészjelöltek huszonkílén- cedik évüket é; tovübbi haladékra van szük­ségük, kérvényt kel beterjeszteniök az ille­tékes hadkiegészítőhöz. A .kérvénynek nevü­ket, állandó lakhelyüket, születési helyüket és az iskolának megnevezését keli! tarta maznia, melynek elvégzésére a haladékot kérik. Pót lólag még be kell terjeszteni a fervebb emi- (ett egyetemi bizonyítványt és a katonai adó befizetését igazoló ira'okat. A tanulmányi halasztásra vonatkozó kér­vények minden alkalommal csakis az i lelé- kes hadkiegészilőparancsnoksághoz terjeszten- dők be, mert a minisztériumhoz küldött kér­vényeket nem veszik figyelembe. Hasonlókép­pen nem vesznek figyelembe a haladékok megadásánál a kívánt iratok helyett bekü- dött és betegséget igazoló orvosi bizonyít­ványt sem. A hadkiegészítő parancsnokság minden be­nyújtóit iratról iiktatószámot ad és ezt az il­letőknek meg kell őrizniök. Ez:k a rendelkezések a külfödön tanuló diákokra is kötelezőek. A hadikiegészítő parancsnokslig közli to­vábbá, hogy mindazok, akik a folyó évi már­cius—junius folyamán tartott sorozások al­kalmával nem kérték a leszállított idejű ka­tonai szolgálathoz való joguk elismerését, il­letőleg a sorozás alkalmával nem nyújtották be az ehhez szükséges aratóikat, legkésőbb 1937 október 25-ig a következő iratokat kell beszerezni ök: Bélyeges kérvény, melyben a leszál itott szolgálatra vonatkozó szakasz alkalmazását kéri. A kérvényben megjelölendők az érett­ségi, vagy osztá-ybizonyítvány számai és az iskola, melyet végzett. A kérvényhez a kö vetkező áratokat kell mellékelni: a) az isko­lai osztály-, illetve az érettségi bizonyítvány, b) a katonai előképző-felügyelőség igazolása arról, hogy a törvény 2, vagy 7—8. szakasza alapján felmentették-e a szolgálattól, vagy ha szolgálatot teljesített, nem hiányzott-e több, mint tizenkét gyakorlatról, c) az illetékes had- ktegésziő parancsnokság előtt aláirt nyilatko­zat arról, hogy az előkiképző gyakorlatok; ideje -alatt nem volt büntetve. Azok, akilk eb­ben a- nyilatkozatban hamis adatokat vadnak be, elvesztik a leszállított idejű szolgiálat ked­vezményét. Ezeket az iratokat -a hadkiegészítő parancs nolkságnál kell letétbe helyezni, a mlniszté ri-umhoz, vagy más hatóságokhoz beterjesz tét: kérvényeiket nem veszik figyelembe Azok az ifjalk, akik a fentebbi követeimé nyéknek nem lesznek idejében eleget, elvesz tilk a törvény által biztosított kedvezménye két. Hasonlóan kötelesek a szemináriumok és hittudományi főiskolák hallgatói is tisztázni helyzetüket a hadkiegészítő parancsnokság előtt. VIZSGALAT EGY HAJÓN. A Constant a 4 vámhatóságokhoz érkezett feljelentés nyo­mán vizsgálatot tartottak a Bai Áfából érke­zett ,,Har Carmel“ nevű hajón. A feljelentés szerint a fedélzeten nagymennyiségű cigaretta és sellyem van. melyet csempész utón 'akar­nak partra szállítani. A vizsgálatot végző közegek azonban a hajón mindöissze néhány cigarettát s egy néhány méteres selyem dara­bot találtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom