Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-18 / 215. szám

I 19 37 szeptember 18. ellenzék Hagymaházasság A vörösihiagyma a konyha hangos és sza­gos plebejusa, akinek barátságival az se di­csekszik, aki szereti — de hogy még a. vá­lási statisztikában is szerepe van, azt én iis csak öiz idén tudtam meg. Fejet mosattam a borbélynál. Moslsia, a borbély a fejemet, előre-hátra taszít ‘éte ráncigái a hajamnál fogva, amikor hangok hallatszanak a. hátam mögött: a sző­ke maniküirösllányoak is vendége érkezett. Egy középkorú, jól öltözött ur — sok gyűrűivel és kevés 'hajjal — az ilyenek ad­nak a legtöbbet a körmeik eleganciájára. Leül — beáll a szappanos lébe az első két lábával s avval megindul közte és a kis­asszony között a beszélgetés. Mert amint a hajvágó — úgy a kézápoló szakma s éri be a feleslegesen megnőtt dudvák lenyelésével, ők a lelket is elszórakoztatják munka köz­ben, ha szőrös, ha szertelen. Szép tradíció ez, igy legalább távozás után az is úgy érzi megát, mintha őt is fényesre sikálták volna. A lány csacsog, csicsereg, fecseg és plety- kázik, mint az eresz alatt csöve telő fecske. Elmondja a legfriisebb jiÍreket, felsorolja a legnevezetesebb vendégeket s 0 róluk szóló legérdekesebb pletykákat. Mindezt annyi szellemmel 'és találó iróniával, hogy a kar­mait ráspolyoztató ut kacagva kiállt fel az elismerés tők — Kisasszony! Honnan szerezte maga ezt a sok életbölcsességet? Hát hány éves maga tu'lta donképen ? — Húsz! — (feleli ártatlan kék szemekkel a körömreszelő művésznője és sebesen hoz­záteszi: — De nem vagyok kisasszony, hanem asz- szony. Nem vagyok manikűrös-lány, csak manikűröző ..dilettáns“. Erre a nyárra ide- szerződtem volontőrnek, 'hogy kipróbáljam, szükségből meg tudnék-e belőle élni. — És az ura? — Ahhoz már semmi közöm. — Elszök­tem tőle! — Elszökött ? — El én! — Miért? — Megmondjam? — Egy hagyma miatt! — Micsoda? Egy hagyma miatt? — Igen. — Óriási! Ilyet se hallottam még életem ben. Hát hogy történhetett az? — Hogy? Úgy, hogy tojásos gombát akar­tam csinálni vacsorára. Vargányát. Azt sze­retem a legjobban. Volt négy gombánk, há­rom tojásunk és két hagymánk. Az éppen elég lett volna kettőnknek. Az uram azon­ban elkezdte fitymálni a vargányákat, hogy vének. Hogy ő ilyen nyálkás vargányát nem eszik. Csináljak neki inkább tojás rántottat. — Kiálllhatatlan <vagy, Berci! — mondtam neki. — Ha én neked rántottét csinálok, nem marad tojás a vargányába. Úgy egyi­künk se lakik jól, igy pedig mind a ketten. Egyél most az egyszer az énked vemért to­jásos vargányát! — Berci azonban olyan ar oot 'vágott, mint akit éhen akarnak 'veszí­teni. Elkezdett dühösen fütyülni s utálatos arccal sétált fel-alá a konjdiábain. Én pedig hozzáfogtam a gomba megtisztításához. Meg­mostam két vÍzben, kivágtam belőle a férges részeket, pohárba ütöttem a bárom tojást éis elkezdtem héjazni a két hagymát. Hámozás közben az egyik leesett az asztaliról s a konyha közepére gurult. Nem akartam uíá- niainyulni, mert étellel dolgoztam s tiszta volt a kezem, rászóltam tehát az uramra: — kér­lek, Berci, vedd feli azt a hagymát! — Erre az a> vadállat, ahelyett, hogy felvette volna a hagymát,'nagyot fújt ós teljes erejével a szekrény alá rúgta. A hagymát! Az én hagy­mámat! — A tojásos gombáiból! Erre már engem is elöntött a méreg. — Mit? Te itt nyugodtan futballozol az én vacsorámmal, mikor tudod, hogy milyen 'éhes vagyok? — Behajigáltam a ruháimat egy nagy vulkán táskába s úgy otthagytam, mint macska a tököt. — Azóta itt vagyok! Nem is megyek többé vissza! Ha egy férfiban nincs annyi udvariasság, hogy felvegye a felesége hagy­máját, mit lehet attól már ebben az életben várni? A gyűrűs ur akkorát kacagott, hogy a. szappanos csésze mindenestül a haragos íkö- römmüivós'znő ölébe ömlött — azután azt mondta: — Édes fiam! Tudja, hogy maga nagyon tetszik nékem? Tudja, hogy én magát azért a hagymáért el tudnám venni feleségül? Mondja csak, lelkem, eljönne hozzám, ha megkérném a kezét? — Hát az attól függ ... Nem hallgattam tovább a beszélgetést, ha­nem vizes fejjel menekültem a szabadba. — Gyerünk innen, mert itt mindjárt lakoda­lom lesz! Hiszen itt a hagyma nemcsak há­zasságokat bont, hanem házasságokat köz vetít is, akárcsak a körúti házasságközve- titőik. Bizony nincs kizárva, hogy azért érnek olyan sokat ezek a modern — hagyma'.há­zasságok. Maróthg Jenő. MINDENT TISZTIT A lengyel hivatalos lap szerint Ekab&Üák A rendőrség fázósan nyomoz 02 oitüsii gyermek után, —■ de eddig eredménytelenül VARSÓ, szeptember 17. A „Kurier Cernnoni“ lengyel hivatalos lap Moszkvából azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy Sztálin 12 éves Vasile nevű fiát ismeretlen tettesek elrabolták, amikor a Krenobeben lévő iskolából egyik iskolatársával hazafelé tartott. A moszkvai rendőri hatóságok mindent megkíséreltek, hogy az eltűnt gyermek nyomára akadjanak, de eddig minden igyekezetük hiábavaló volt. Egymásnak ütközött Bucurestiben két autó Ä kocsik összetörtek, az utasok megsebesüljek SILTSTRA, szeptember 17. Tegnap súlyos autószerencsétlenség történt a Silistra—Bazargic közötti útvo­nalon. Egy magán gépkocsi, amelyet Caius Atanasof sofőr vezetett, összeütkö­zött Bucureşti város egyik gépkocsijával, amelyen Constantin Radulescu tanácsos és több társa ültek. A nagy gyorsasággal rohanó gépkocsik porrá zúzódtak és a gépkocsi utasai közül Radulescu taná­csos és Stamoli tisztviselő súlyosan meg­sebesültek. A sérülteket az egyik Bucu- resti-ii kórházba szállították be. 101 magyar nyelvű yasuías állá nyelvvizsgára Rlagyváradon Aradon is Mzoiíság elé áíiiiotiák a kisebbségi vasutasokat NAGYVÁRAD, szeptember 17. A vasúti nyelvvizsgák országszerte fo­lyamatban vannak. Nagyváradon tegnap kezdték meg a vasúti felügyelőséghez tartozó 101 kisebbségi vasutas nyelvvizs­gáját. Tegnap 23-an kerültek Írásbeli és szóbeli vizsgára. A vizsgákat vezető Bol­dur vasúti felügyelő szerint a vizsgázók legnagyobb része megfelelt a követelmé­nyeknek. ARAD, szeptember 17. Aradon ma kez­dődik a kisebbségi vasutasok nyelvvizs­gája, amelyet Francu vasúti vezérfel- ügyelö vezet le. Eey ansrol kikötőben fellázadt €gu ipüifü Köztársasági fial# l€gó!isége LONDON, szeptember 17. A failmautli hajógyárban javítás alatt' áló' Jose Luuis Diaz nevű spanyol kormány cir­káló 60 tagú legénysége megtagadta a hajó ! parancsnokának utasítását és ki/jielentettélki, hogy nem hajlandók Spanyolországba visz­szalámi. A lázadó tengerészeket őrizetbe vették és fogházba szálltétották. A fatmauli kikötői hatóslágcxk, megindították a vizsgá­latot. „Az emberekei meg feel! tanítani szabadidejük helyes ielhasznáiására“ — mondja Officer A. H., az amerikai nemzeti szabadidő-bizottság elnöke Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, kisebbségi és emberi jogok előharcooa. CLUJ-KOLOZSVÁR, szeptember 17. Az egyik nagyszálló előcsarnokában beszélgetünk Officer A. H. úrral, aki az amerikai nemzeti szabadidő-bizottság el­nöke és ennek felkérésére jött Európába, hogy a különböző országokban tanulmá­nyozza a szabadidő eltöltésének nemzet­közi problémáját. Visszatérése után rész­letes jelentést tesz az utazása alatt szer­zett tapasztalatokról és ennek a beszá­molónak az alapján igyekszik majd a bizottság felhasználni elnökének megfi­gyeléseit. Eddig Angliában, Francia- és Olaszországban járt. Tőlünk Ausztrián és Németországon át Oroszországba megy. — Nagyon sokan nem látják be a sza­badidő problémájának fontosságát — magyarázza Officer ur. — Ez a legutób­bi időkig főleg az európai kontinensre vonatkozott, mert nálunk, Amerikában és Angliában mindig tisztában voltunk ! azzal, hogy a szabadidő is pénzt ér, nemcsak az idő általában. ) Alig tudom leplezni csodálkozásomat j abban a naiv hitben éltem mindeddig hogy mindenki a saját szájaize szerint élvezi a leghelyesebben pihenésre szánt idejét. Officer ur siet eloszlatni tévédé semet. — Az embereket meg kell tanítani szabad idejük helyes felhasználására — magyarázza nagy lelkesedéssel. — Álta­lában kevesen tudják, hogy mit tegye nek akkor, ha nem dolgoznak. Unatkoz­nak, elfecsérlik értékes óráikat. Pedig ezeknek az óráknak ma nagyobb a je­lentőségük a megkurtitott munkaidő folytán, mint valaha. A henyén, meg gondolatlanul agyonütött percek pótol hatatlan kárt jelentenek az emberiség szempontjából Tervszerű, alapos kihasz­nálásukból viszont melegágyat létesithe tünk egy magasabbrendü, szélesebb ré legekre kiterjedő civilizáció számára Tehát meg kell szervezni a pihenő em­berek időtöltését. Ezek a szavak keserű gondolatokat keltenek bennem: mi lesi az egyénből, ha pihenni sem haggják kedvére? Offi cer ur folytatja magyarázatát: — A kevésbé magasfoku iskolázott ságban részesült — de intelligens és ön­képzett — emberekre nézve valóságos áldás, hogy' esti tanfolyamokon tovább képezhetik magukat, sőt oklevelük meg szerzése után pályát változtathatnak, nálunk, Amerikában ügyvédek, tanárok, mérnökök lehetnek. De nincs mindenki ben elég lelkierő a tanulásra a munká­ban töltött órák után. Legalább is a rendszeres tanulásra aránylag kevesen alkalmasak. Az ilyen emberek számára létesítettük az úgynevezett szabadidő- klubokat, amelyek zsúfolásig megtelnek estefelé. Itt előadásokat tartunk a legkü­lönbözőbb témákról, lélektanról épp úgy, mint érdekes könyvekről, ismertet­jük a világpolitikai eseményeket, az ér­deklődőket megtanítjuk a tombfürész kezelésére és a crawl-uszásra, vitákat rendezünk, dijakat tűzünk ki a legjobb elbeszélés, vagy a legmeghatóbb szava­lat jutalmazására. Speciálisan amerikai intézmény az úgynevezett vikend-iskola. Ezeket farmerek és családjaik részére tartjuk. Mig Officer ur lélegzetet vesz, bizo­nyos utópista írókra gondolok és egyes európai államokra; a közösség szem­pontjából veszélyes a beolvadni nem tu­dó vagy nem akaró egyén . . . Szóvátet- tem ezt a dolgot. A kérdés nincs túlsá­gosan Officer ur Ínyére: — Amerikai szemszögből nézve a szo- ciábilis ember a fontos. Nekünk a töme­gekre kell tekintettel lennünk. A nagy tömegek nem tudnak gondolkozni, sem véleményt alkotni: ezért kell kész gon­dolatokat és véleményeket beléjük plán­tálni szabad idejükben. Egymaguktól nem lennének képesek erre az erőfeszí­tésre. Utolsó kérdésképen érdeklődöm, hogy nem volna-e helyesebb az embereket magukra hagyni szabad perceikben? Hiszen az egyedüllétben bontakozik ki az egyéniség. Officer ur megütközve hallgatja szavaimat: — Kérem, elsősorban a tömegre kell tekintettel tennünk, a tömeg nevelésére, szórakoztatására. Officer urnák bizonyára igaza van. NAGBYBÄNYA. szeptember 17 Az elmúlt éjszaka eddig még ismeret­len tettesek betörtek a Mercur Rt. fiiszer- lerakat nagybányai raktárába. A betörök áttörték a háztetőt és a padlást s köté­len ereszkedtek le a raktárba. Itt hideg­vágóval feltörték a pénztár vasszekré­nyét és az abban levő 100.000 lej kész­pénzt elvitték. Ezenkívül az árukat is megdézsmálták. Schacht Olaszországba BERLIN, szeptember 17. Schacht dr. kedden, közvetlenül a nürnbergi nemzeti szociálista kongresz- szus befejezése után, Olaszországba uta­zott s ma reggel megérkezett Genovába. Schacht dr. a jövő hét végén tér vissza Berlinbe. Beáoráek egy nagyban'-éti fii 1z e r fa ki á r!? «

Next

/
Oldalképek
Tartalom