Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-17 / 214. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadó hé va tal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: n—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiidóhivutal és könyv-osztály: P. Unim 9_ Telefon: ix—99. LVIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM. 1 111111 HIWHili 1 I1I1H1II1I III í Ilim Ulli Mil» MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS PÉNTEK Angol és francia hadihajók I©MkiSzi-4eii«iea,i silsssilc ©KofiliilosälB'SB Olasz hozzájárulás esetén Anglia és Franciaország még hajlandók az ellenőrzési terv módosítására. — Róma teljesen egyenlő jogokat követel Németország a most előállód uj helyzettel szemben szintén „nem marad közömbös“ Kina genii ké^viseSBiea lapéittámadás megbélyegzését k&veteli © Népssővetségiől A földközitengeri ellenőrzés végrehaj­tására kijelölt angol és francia hajó­hadak megkapták az utasítást, hogy ál­lásaikat foglalják el. Ez a mjoni értekez­let igazi eredményemely jelentőségében jóval túl jár azon, hogy a kereskedelmi hajózás nyugtalanitáisa megszűnik. A va­lóságban ez a nyugtalanít ás különösen veszedelmes arányokat sohasem öltött s a támadások főleg azok ellen a hajók el­len irányultak, melyek a spanyol köztár­saságiaknak vittek szállítmány okát, vagy amelyekről feltételezték ezt. A közösen működő nagy angol—francia hajóhad megjelenése a Földközi-tengeren a vizi utak egész területére kiterjedő ellenőrzés igényével azonban olyan esemény, me­lyet határkőnek lehet tekinteni az euró­pai válság fejlődésében. A bevégzett té­nyek politikáját a diktatórikus hatalmak­tól ezúttal az angol—franeia csoport vette át, mely most, ugyanúgy, mint ellenfelei tették eddig, a vitás kérdésekről birtok­ban ülve akar tárgyalni. Ez lehet az ér­telme a tegnap megjelent angol félhiva­talos közleménynek is, mely alaptalan­nak minősiti azokat a híreket, amelyek szerint londoni vezető körökben gyakor­lati okokból már lehetetlennek tartanák Olaszországnak a kalózkodás elleni őr­szolgálatban való részvételét. Anglia és Franciaország ugyan — mondja a cáfo­lat — haladéktalanul megteszik az egyez­mény érvényesítésére szolgáló intézkedé­seket. Ha azonban Olaszország is részt kíván venni ebben az ellenőrzésben, a tervet az olasz hozzájárulás lehetővé té­tele érdekében még módosíthatják. A helyzet ugyanis az, hogy bár Anglia és bizonyos fokig Franciaország is erő­sen szükségét érzik annak, hogy az ola­szokat a földközitengeri kérdések rende­zéséből ki ne zárják s ennek érdekében áldozatokra is készek, mostani fellépé­sükben olyan szoros katonai együttmű­ködésre fogtak össze, amilyenre csak a világháborúban volt példa. A két hadi­hajóraj legszorosabban együttműködik, angol repülőgépek francia kikötőket és francia repülőgép-anyahajókat használ­hatnak kiinduló pontul s a francia ten­geri haderő szintén olyan mértékben ve­heti igénybe a földközitengeri angol ten­geri haderő segítségét, mintha saját nem­zetiségű tengeri haderejéről volna szó. A Földközi-tengeren most megjelenő angol és francia hajórajok pedig olyan erőt képviselnek,, amely, kiszivárgott hírek szerint, túl fogja haladni az abessziniai válság idején szereplő földközitengeri an­gol és francia hajórajok erejét is. Róma érthető módon tiltakozik e fellépés ellen s a földközitengeri ellenőrzésben az an­golokkal és franciákkal teljes egyenlősé­get követel ahhoz, hogy a nyoni hatá­rozatok végrehajtásában szintén résztve- gyen. Csak az a kérdés, hogy a teljes egyenlőséget most már, mikor az ellen­tétes csoport birtokban ül,hogyan lehet megvalósítani. London újra kijelentette, hogy az olasz részvétel érdekében tár­gyalásra kész. Hogy azonban csökken­teni hajlandó ennek érdekében földközi­tengeri erejét is, arról a tárgyalási haj­landóságot kifejező közlemények egyelő­re nem beszélnek. Olasz részről a francia és angol hajóhad ellenőrző tevékenységének megkezdése fi Föl dközi-t engeren, még mielőtt Olaszország­gal megállapodás jött volna létre, komoly izgalmat kelt. Az olasz sajtó szenvedélyesen támadja a nyoni egyezmény aláíróit. A tá­madó lapkőzlemlények nem zárják ki a le­hetőségiét .annak, hogy Olaszország követe­léseinek tekintetbevétele esetén még résztve- het a nyoni értekezleten elhatározott ellen­őrzésben. Erre azonban — mondják olasz oldatról — csak Olaszország önérzetének és jogainak teljes méltánylása esetén kerülhet sor. Német óészről főleg a szovjet oroszok­nak meghagyott lehetőségek ellen tiltakoz­tok. A nyoni határozat szerint ugyanis a nemzetközi, helyesebben angol—francia el­lenőrzés mellett. minden államnak joga van arra, hogy saját kereskedelmi hajói védel­mére maga is foganatosítson katonai intéz­kedéseket. Ez lényegében — mondja a né­met külügyminisztérium álláspontját képvi­selő „Deutsche Diplomatisch-Politische Kor­respondenz“ — „1 a valenciai kormánynak nyújtott szovjetorosz támogatás nemzetközi védelmét jelenti.“ Az igy előállott uj hely­zettel szemben — folytatja a berlini félhiva­talos — Németország sem maradhat közöm­bös. Valószínűnek látszik tehát, hogy, ha ad­dig valamilyen közeledés nem jön létre, Mussolini németországi látogatása alkalmá­ból a Berlin—Róma tengely vezetői részéről erélyes kijelentések fognak elhangzani, ami a hatalmi frontok újabb feszwtségi láncola­tának megindítója lehet. Genfben tegnap Kina képviselője jelen­tette be a Népszövetségnek Japán támadását. Nem kívánt azonnali közbelépést a Népszö­vetségtől, csak azt, hogy határozottan ítélje el Japán támadó politikáját és hogy hatá­rozott formában mondja ki jogtalannak a kínai partok japán zárolását. A nemzetközi események jogosságának, vagy jogtalanságá­nak ilyen meg állapit cAsár a a Népszövetség mai tehetetlen állapotában is képes még. Csak az a kérdés, hogy w jogtalanságok gen­fi megállapításának van-e még egyáltalában valamelyes gyakorlati értéke. Gemfi körökben érdeklődéssel kisérik Ká­nya Kálmán miagyar külügyminiszter genfi útját. Valószínűnek tartják ugyanis, hogy tárgyalás indul meg a magyar külügymi­niszter és a kisanfant külügyminiszterei kő zott, akik utolsó Slnaia-i értekezletükön a magyar-kérdés további tárgyalását genfi ■ ta­lálkozásukra fűzték ki. Kánya külügyminisz­ter Genfbe utazása előtt eqy újságíró kérdé­sére kijelentette, hogy Magyarország külpo­litikai tájékozódásának megváltoztatásáról nem lehet szó, mert nincs semmi ok, mély szükségessé tenné ezt a változást. LONDON, szeptember 16. Illetékes angol körökben alaptalanoknak minősitik a híre­ket, melyek arról akartak tudni, hogy az ango] kormány véleménye szerint Olaszor­szágnak a kalózkodás elleni őrszolgálatban való fotótos részvétele a Földközi-tengeren gyakorlati okokból lehetetlen. Ugyanezekben a körökben kijelentik, hogy Nagybrilánmia és Franciaország haladéktalanul meg akar ja tenni a nyoni egyezmény érvényesítésért szolgáló intézkedéseket, amennyiben pedig Olaszország később részt kívánna venni az ellenőrzésben, enneik tervéi az olasz hozzá­járulás lehetővé tétele érdekében még mindig módosítani lehet. RÓMA, szeptember 16. Á Gi'ano gróf általi Nagy bili tánniia és F ranciaország diplomáciai képvóse’.őiimek átnyujilo'tlt olasz jegyzék — mondja egy Stlefaniitávárat — az ellllemőrziés- ben való meghívás elutasítása mielllett pozi­tiv érveket is foglal magában. Ezek szerínit Olaszotrszág nem fogadhatja el a meghlivásit, mely csak az Adria és a Tyrrbeni-tieogfer ellenőrzésére szóllibja s nem fogadhatja el a határozatot, mdly az angol és francia hajó- rajokra b í z z a az ellenőrzést az egész .Föld­közi?-tengeren. Olaszországnak, nagyhatalmi helyzete van», emellett a földközi-tengeri for­galom az 5 útvonalait szeli; rminidlezek Indo­kolnia teszik kívánságát, hogy a Fölldközi- tenger minden körzetiében, bármelyik; hata­lommal! egyenlő jogokat adjanak inieki. lfm—i« Bucurestiböl jelentik: Kismértékben növekvő légnyomás, többnyire borult ég, enyhe déli szél, esőzés és Erdély­ben a hőmérséklet további csökkenésev várható, l Előfizetési, árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeotei több. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 17. Kellemes megnyugvást okozott hir, hogy az egészségügyi minisztérium rendeletére a premontrei rendet visszahelyezték elkobzott vagyonába, igy a Félix-fürdő birtokába -îs, amelyet Ghibu egyetemi tanár kezdeménye­zésére és vezetésével egy „ad hoc“ bizottság az állam javára lefoglalt és átvett. Érthetően súlyos nyugtalanság támadt akikor és szűnt meg most. A tulajdonjog, amelyen állami és társadalmi rendünk nyugszik, mintha ma­gánkezdeményezésből és a különös légköri viszonyoktól támogatva váratlan és veszedel­mes léiket kapott volna, most pedig ezt gyor­san betömték. Bíztunk benne. Az elkobzás módján nem volt a jogbiztonság és jogrend egyetlen szükséges vonása sem. Puszta ma­gánkezdeményezésnek látszott, ama sajnála­tos ingerültség ügyes felhasználásának, amely minden bölcs többségi és minden jóravaló kisebbségi politikus meggyőződése szerint végzetesen hat olykor, mikor a többség esz­ményét félrevezetik és a kisebbséget jog­fosztás a-lá vetik. Bármily, nemzeti szem­pontból és állam gazdásági érdekből nemes­nek látszó forrásból is fakad az ilyesmi, va­lami merészség van e dolgokban, most az egyébként kitűnő egyelem! tanár elfogultsá­gának és egyoldalúságának pillanatnyi ered­ményében, amely nem várja be az igazságos bírói utat, bizonyára mert nem is hiszi, hogy ez mindig és mindenben szentesíti tárgyila­gosság hiányában kiélezett érzéseit és elhatá­rozásait, A sajtó a mai szigorított helyzet­ben akkor nem tehetett egyebet, minthogy a tényeket ismertesse s hangsúlyozza, hogy hi zik a jogrend teljes helyreállításában és a tulajdonjog értékében, hiszen az érdekelt rend ezért fordult orvoslatért az uralkodó­hoz és a kormányhoz, jogos és komoly sege­delemért az egyházi főhatóságaihoz. Csak éppen arról nem lehetett szó se, hogy fir­tassuk, vájjon nem volna-e célszerű Ghibu tanár meghízó levelét hatálytalanítani. Mert miként az egykori státus esetében történt, most a premontrei re.nd vagyona körül is ez a fanatikus, ezért erős meggyő­ződésű, szenvedélyes hiiü és makacs elhatá- rozásu tanár fölösleges munkát és fölösleges izgalmat okozott, A kormány ezúttal is kény­telen volt íme gyorsan megsemmisíteni a már kezdetben tart Ii a tatla n rak rémlő vagyon­elkobzást. Utólag megnyugvást és örömet kelt vele, de mily áron! Mennyi előző féle­lem, mennyi utólagos keserűség árán. Ha a megbízólevél ügyét nem tisztázzák, a tapasz­talat szerint hasonló fölösleges munkának és fölösleges izgalomnak újabb esetei követ­kezhet ultik. Ez pedig az illető kisebbségi ér­dekeltségen túl kellemetlen lesz kormánynak is, amely erőteljesen közbelépni kényszerül, de a nagy eszméiktől fűtött kezdeményező mák is, mert ok nélkül izgulnak és haszon nélkül bántanak. Elvégre nyilvánvaló, hogy a Tör­vény és a Jog erősebb a leghatalmasabb egyénj szándéknál is és a nemzeti totalitás szempontjából bármily tiszta erőfeszítésnél is. Miért feszülni a lehetetlenért? Ne adjunk alkalmat, hogy a jog és ia törvény fölös tá­madás után ilyen jelentős megtorlással éljen. Ne lássanak ellenséges lépést, ha védjük a magunkét. Mj kisebbségiek a legtökéletesebb módon tiszteljük e jogot és törvényt, mikor állhatatosan követel lütv a magunk jogát s minden reánk mért jogi és törvénysérelem- ért bizalommal fordulunk a királyi tekintély­hez, a közhatalomhoz és a bírósághoz. Az ilyen bizalom a hűség legnagyobb bizonyí­téka s mentői többször fordulunk a magas fórumokhoz, annál inkább erősitjiik értékü­ket és tekintélyüket: kifejezzük velük szem­beni végletes tiszteletünket. Ezt a bölcseletét végre meg kellene érteni a többségi társada­lom és közélet minden olyan tényezőjének, a kisebbségi katolikus intézmények és va­gyontárgyak után kutató tanárnak, a tőle mozgósított hivatalos vágj' félhivatalos bi­zottságoknak és hatóságoknak. Mert inve a kormány is megérti. Különben elég, ha ismé­teljük. hogy mindennél nagyobb érdek ér­vényesül igy: az országos jogrend, az állami alkotmány és a folyton megújuló törvény értéke és dicsősége. I érien Ciano gróf állal áslnyi2gf®li olasz fecgyzélc

Next

/
Oldalképek
Tartalom