Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-12 / 210. szám

1937 szeptember 12. TH O-RADI A KSSÉIM é>3 PUDER közismert és elismert ké­szítmények.. A hölgyvilág kedvenc kozmetikai szerei, mert szépítő hatásuk utol­érhetetlen, tökéletes és biztos. ELLENZÉK Bucureşti főpolgár­mestere Belgrádba utazott BUCUREŞTI, szeptember 10. Donescu főpolgármester tegnap Belgrádba utazott, hogy résztvegyen a belgrádi minta vásár ünnepélyes megnyitásán. A főpolgár­mester ebből az alkalomból tárgyalásokat folytat a belgrádi polgármesterrel a kisan- tont államok fővárosainak szorosabb együtt­működése, sőt federalizálása tárgyában. 9 JAPÁN! T It ÜSTÖK Miben áldottak ® miiben állanak a legyőz- Üetetkenneik tűnő, fölényes japáni erők, me­lyekkel szemben hiába való volt minden kí­nai rendedet, gazdasági erőfeszítés, bojkott? Félelmetes gazdaságii szervezetbe tömörült maroknyi embercsoport ereje ez. két .hatal­mas japáni trust: a Mitsui s a Mitsubishi. A japán ápart alkotó féltuoat trust felett, mint mindenható gazdasági hatalom áll ez a két óriás. Kettőjük közül a Mitsui-trust a jelen­tékenyebb s egyben a legrégibb nemcsak Ja­pánban, hanem az egész világon is. Mftsuiic és A Mitsuilk nemessége 300 éves; családfájuk ennél jóval messzebbre ér. őseik már a XV- iik században Nippon nagyjai közé számítot­tak. Gazdasági mindenhatóságukat a XVII-ik században alapozta meg egyik ősük, Hachi- robe Mitsui yedoi posztókereskedő), a japáni kereskedelem zseniális forradalmára. Japán­ban valaha csalk egy ruhához is elég szövet- darabot lehetett vásárolni, kevesebbet nem. Máitsui kevesebbet lis adott. A Felkellő Nap alatt valaha az volt a szokás, hogy a vevők minden vásárlásukat csak az év végén, egy­szerre fizették, Mitsui behozta az azonnali, készpénzfizetés rendszerét. Nem kell azonban azt, hinni,, hogy a hitednek ellensége volt. El­lenkező1 eg, jól 'tudta, hogy hitel nélkül nincs kereskedelem. Meghonosította, a csekk-rend­szert s megegyezésre lépett más várótok ke­reskedőivel, akik kötelezték magukat,, hogy elfogadják utalványai:. Nyugattól függetle­nül megalapozta a Távolkeleten az első ban­kot. Mitsuik az iparban. A zseniális kereskedő utódjai folytatták a müvet. A XlX-ilk század első felében a Mit­sui k áttértek az iparra s mikor Japán 1854- ben, az ameniikai kényszernek engedve meg­nyitotta kikötőit a fehérek előtti, a Mitsui- ház kapcsolatba .lépett Nyugattal s nyugatái mintára megszervezték Japán jegybankját. Végül a Mitsui-ház mostani főnöke, Hachio- remon Mitsui báró gigantikus trustté növel­te vállalatát. Harmincmildiárd francia frankot képviselő^ több, mint 200 ipari és kereskedel­mi társaság,, valamint bank feleiit játsza az ellenőrző szerepét. Ő a Kínába való ipari be­hatolás élharcosa. Neiki vannak a legnagyobb szövőgyárai 'kiinai földön: a Taj-An Hankeu- ban, a Tah-Sung Tungcsauban. Mandzsúriá­ban neki vannak a leghatalmiasabb szénbá­nyái. Japán ,,uj gazdagok.“ A Mitsuik: mellett a Mitsubishik csak fel­kapaszkodott ,,.uj gazdagok“, bár már több nemzedéken át jelentékeny kereskedők voltak otk maguk is. Trüstjük), mely mintegy 100 társasagot foglal magában, egy kicsit min­dennel foglalkozik, leginkábbb azonban ,a ne­héz-ipar ia területe. A Mitsubishik Mand- zsukuo legnagyobb acéltermelői és nem vé­letlen, hogy Japán épp akkor tört Mandzsú­riába, mikor a Mitsubishi'-ház egy tagja, _ a főnök veje — külügyminiszter volt Tokió­&MMZ. Japán trustök s az ifjú tisztek. Akárhogyan is llegyen, az 1931 évi: mand- zsuriiai hadjárat a szénért1 és acélért zajlott, tehát olyan vállalkozás volt, 'amely teljesen megfelelt a Mitsuik és Mitsubishik üzleti ér­dekeinek. így lenne most is? Ma talán nem. Úgy tűnőik, hogy a nagy japáni trustök erő­sen tétováztak, nem úgy, mint hét esztendő- veü ezelőtt, s pénzügyi okokból nem tartották GYAPJÚFONALAK perzsa és zsákszőnyegekhez minden színben kaphatók: Keresztes Béla Tg,-Mures, STRADA ZĂGAZULUI 11. megfelelőnek a pillanatot uj expedícióra. Va­lószínűleg már előre látták, hogy nem desz olyan 'könnyű a siker, mint volt Mandzsú­riában. A hosszú háború pedig pusztul ássad fenyegeti kínai érdekeiket . . . Kétségtelen, jj hogy egy győzelmes Hadjárat felfejlesztené, kiterjesztené ezeket az érdekeket. A kék gyapot! kérdését véglegesen megoldanák a tankok s repülők. S más eredmény Is lehet: a japáni iparmágnások s a velük szemben el­lenérző hatalmas katonai pánt közeledéséhez vezethet, Ki-na meghódítása, vagy ha tetszik „megbüntetése“: ez az a cél, amely körül az ipari hatalmasságok és fiatal katonatisztek teljesen egyetértenék ,a Felkelő Nap országá­ban. De messze még ez az eredmény s az angol, amerikai!, francia, orosz érdekek kö­zepette nagyon vitá\ Hogy valaha elérkezik. „Feliéi i millió!* a MesiisyeS Birodalomban Japán újabb térhódítása tagadhatatlanul a nyugati hatalmak még nagyobb hanyatlását vonná maga után Kínában. A befektetett tő­kéket tekintve Japán már most is második helyen áll: Anglia mögött. A Kínában elhe­lyezett 3 milliárd dollárnyi idegen tőkéből 1.189 angol, 1.137 millió pedig japáni pénz. Az angol milliók állami alapítványokban, kereskedelmi vállalatokban és vasútiakban fekszenek; a japán tőke az Ipart tartja kezé­ben. Amerika. Az Egyesült Államok messze következik Anglia és Japán mögött. Az amerikaiak, akik a köztudatba dobták a „nyitott kapu“ jelsza­vát s mindenkor tiltakoztak egyes hatalmak túlságos befolyása ölen Kínában, fokozatosan feladták a terepet Japán előtt. Lehanyatlot­tak merész álmaik, melyek egyidőben fakad­tak Harrmannak „,vifáglkörüli“, tehát Kinán is átvonuló fantasztikus vasút-tervévei. Was­hingtonban ma már kevés a hajlam a Csen­des-óceán túlsó partján levő politikai kocká­zatokba való bonyoiódása iránt. 1933-ban a Kinában levő amerikai tőkét hivatalosan 250 millió dollárra becsülitek. Ebből 50 milliót az egyház vitt Kínába s em­berbarát! intézményekbe és iskolákba fekte­tett. 50 milliót a kínai kormányzatnak köl­csönzött Amerika. A 'tulajdonképpeni keres­kedelmi tőke mindössze 150 millió volt; az­óta 50 millióval csőikként ez :is. Százmillió dollár: az amerikai bussinesmen csak ennyit mert Kinában kockáztatni. Ennek Igen je­lentős hányada a sanghaji nemzetközi- ne­gyedben fekszik s az itt legutóbb történtek cseppet sem alkalmasaik arra, hogy bátorít­sák Amerika üzleti, (kedvét. Mostani rendszerének politikai szempont­jain túl. még a cári Időkből; megmaradt je­lentős üzleti, érdekei vannak Kinában Orosz­országnak lis. A cári Oroszország általában kerülte a többi hatalmaikkal való együttmű­ködést Kínában. A maga utjain haladt s ügyes taktikával síik rak is 'előnyöket elérni Peking- ben. Többek között kizárólag, a maga számá­ra szerezte meg a mandzsu riai petróleum- iiimporthoz való jogot,, azoktól a terhektől mentesen, melyeket az ameniikai Standard Oil Company a maga rendjén nem tudott elviselni. Közép-Kin át pedig az Orosz— Kínai Bank öntözte orosz pénzzel. A világháború s az ezt követő oroszországi, belső változás csökkentette az orosz gazda­sági befolyást Kínában. A propagând a alapok, melyek a Távolkeleten valaha olyan tevéke­F10KJA: C3u|, I- EL í&iflea -uáca 3. szám („SELECT“ mozgószinház melleti) nyék voltaik, csak vérszegény roncsán manaa- taik az egykori hraitalmois összegeknek, Mand­zsúriának a japánok álltai történt dlfogf-alasai arra kényszeritette az oroszokat, hogy az északmandzsuriaj vasutat 1935-ben eladják az uj birodalomnak, vagyis Japánnak. A többi orosz vállalkozás ás visszahanyakott. A Kí­nában elhelyezett orosz tőke, mely néhány év előtt még 341 miillsó dollárt jelentett, ma már csak 273 miliő. * ,,Csaik“ ennyi tehát a fehér ember pénze Kánéiban. De ez a néhány száz millió ás talán eléggé megmagyarázza a különböző hsastaü- maknak a kinai—japán konfliktussal szem­beni idege:« égéit. HÓBAN JENŐ A csodálatos íó Az Északi Jegestenger egyik szigetén, Kildinen, csudálatos tavat fedeztek fel, mely különbözik minden eddig ismert tótól. Ismerünk édesvizü tavakat, de isme­rünk olyanokat is, melyeknek vize sós tengervíz. A sarkvidék Murman-partján azonban, ahol a „Sir-tó“ fekszik, ahogy a csodálatos tavat nevezik, öt különböző vizrétege van a tónak és mindegyik ré­tegnek minőségük és kémiai összetételük szerint teljesen más-más tulajdonságaik vannak. S mindegyik vizrétegnek meg­van a maga saját hőfoka s az itt ural­kodó erős viharok ellenére is a vizréte- gek nem vegyülnek össze. A legfelső réteg közönséges édes viz és csak egy méter mélységű. Ugyanolyan tulajdonságai vannak, mint általában az édesvizü tavaknak. Az első réteg alatt van a körülbelül négy méter mélységű második vizréteg kevés sót tartalmazó vízből. Ezután körülbelül 13 méter mélységig kimondott tengervíz követke­zik, rendkívül nagy sótartalommal. Mig ez a három réteg csak a természetben rendesen előforduló vizfajták kvantitatív halmozása, addig a negyedik réteg már kvalitatív különbözik a szokásos vizfaj- tóktól. A harmadik réteg alatt ugyanis egy rózsaszínű 12—13 mély vizréteg van, amely a tó állat- és növényvilágára a •legnagyobb fontosságú. A viz rózsaszí­ne a negyedik zóna milliárdnyi és mil­liárdnyi bíborvörös baktériumától ered. A rózsaszínű réteg és az ötödik zóna. A rózsaszínű zóna alatt mint ötödik és utolsó zóna van egy vizréteg, mely telít­ve van erősszagu kénhidrogénnal. Ez a penetrans gáz, melynek szaga záptojás­ra emlékeztet, rendkívül mérges. Ártal­mas volta a szerves életre a legmérge­sebb anyagokkal hasonlítható össze, a ciankálival és a kéksavval. A tó fenekét fekete iszap borítja, mely rothadó állati- és növény maradva­az oszí e$ feli ■ szezonra elsőrangú kivitelű férfi, női es gyermek ruhá­zati cikket m « m n o»asi választékban hoz forgalomba, ugyanolyan árak mel­led, mint a bucureş i központ. nyokból keletkezett és intenziven tern: u a kénhidrogént. Az itt keletkező gázol ­nak természetszerűen meg kellene mér­geznie az egész tóban minden állati és növényi életet. És mégis ebben a csodatóban nagy számmal van képviselve az állat- és a növényvilág. S mivel a tónak édesvizü rétege is van s tengervize is, egyesítve találjuk meg a tóban az édesvízi és a sósvizi flórát és faunát. Hogy ez lehetsé­ges s hogy a kénhidrogén-gázok ellenére is nagy élet tenyészik a tóban, egyedül a rózsaszínű v'izrétegnek, helyesebben, a benne élő bíborvörös baktériumfajtá­nak köszönhető. Ez a rózsaszínű zóna ugyanis a leghermetikusabban elzárja az ártalmas kéngázt termelő réteget. S ehhez járul az, hogy ezeknek a bíborvö­rös mikro-organizmusoknak életbenma- radásukhoz és fejlődésükhöz föltétlenül szükségük van a minden más teremlés­re halálos gázra. A baktériumok teljesen elnyelik a kénhidrogénh életműködésük folyamán teljesen oxidálják s ezáltal megsemmisítik mérges voltukat. így a rózsaszínű vizréteg mintegy egészségügyi rendőrsége a tónak, mert ezen a rétegen keresztül semmiféle anyag, mely a tó vegetációjára káros le­hetne, át nem hatolhat. Az orosz természettudósok behatóan foglalkoztak a tó keletkezésének kérdé­sével s azzal a problémával, hogy a ti­tokzatos vizrétegek mint maradhattak a mai napig összekeveretlenül. Kielégítő, végleges feleletet azonban nem találtak: Az egyik, mindenesetre valószínű föl­tevés szerint Kildin-sziget, melyen a tó fekszik, évezredek folyamán lassankint emelkedett ki a tengerből s az uj száraz­föld egyik mélyedése a Sir-tó. Ilyen ma­radvány-tengerek nem egészen ismeret­lenek földünkön. Az ilyen vizek azonban idők folyamán rendszerint kiszáradnak, vagy pedig a tenger vizétől teljesen el zártan, idők folyamán édesvizü tavakká alakulnak, miáltal az eredeti tengeri ve­getáció életföltételei megszűnnek s he­lyet ad egy édesvízi flórának és fauná­nak. A sarkkör Sir-tójának azonban ma is hatalmas tengervíz rétege van, melyben sok tengeri növény és állat él. Mivel ezt a tavat nem érte el a maradványtavak rendes végzete és se ki nem száradt, se édesvízzé át nem alakult, különös geoló­giai viszonyoknak kellett itt közremüköd- niök. Pontos megfigyelések alapján megál­lapították azt is, hogy a Sir-tónak van apálya is, dagálya is. Ezek a vizszinti változások természetesen csak minimá­lisak, csak néhány centiméterről van szó. Mindenesetre azonban bizonyítéka ez annak, hogy a tónak még ma is ösz- szeköttetésben kell állania a tengerrel. Egy százméteres földcsík, mely a szigetet a tengerrel összeköti s mely teljesen ho­mokból és kőből áll, a természetes ösz- szekötő és egyúttal a szűrő a tenger és a tó között. Ezen a természetes szűrön a tenger vize s a mikrobák áthatolnak, de semmi más nem. A tengervíznek ez a folytonos kicserélődése tette lehetővé, hogy a sósvizü réteg s a sarki tenger ere­deti flórája és faunája évezredeken át is megmaradhasson a tóban. Csak a vi: legfelsőbb rétege, amely mindössze Is egy méter, nem tudott ellenállni az idők­nek s ez a réteg ma már egészen édes­vizü réteg. OfOSZorSZafi!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom