Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-17 / 187. szám

193 7 augusztus 1 7. G LLB N Z E K. így hal meg egy Don Juan Irta: MEGYERY ELLA Sevillából kaptam levelet ezen a héten. Hosszu-hosszu kerülővel, Gibraltáron és Olaszországon át érkezett ez a váratlan hír­adás spanyol barátaimtól, akikkel most ka­rácsonykor Parisban vetett össze újra a vé­letlen. Menekülők voltunk mindketten, a se­villai család és én is, de nekik tcdán köny- nyebb dolguk volt, mert ők csak olyan po­zitívumok elől szöktek, mint a vörösök bom­bái, én azonban saját spleenem, saját rossz hangulataim telitalálatai ellen kerestem — sokkal eredménytelenbbül — fedezéket. Sevilla, Spanyolország mosolya. többször cserélt gazdát az utóbbi hónapokban s most a nemzeti csapatok főhadiszállása. Ha nem tudnánk, hogy háború van — írja a levél — olyan, szép és békés volna itt a Quadat- quivir partján! De egyszerre csak orosz bombavetőgépek búgnak fel a kék fehér por- celhánnai kirakott patiő-k felett.. . vészszi- rénák süvítenek jobbról-balról... s másnap olvashatjuk az újságokban, kit ért végzete az utcán, az utcának éppen abban a halálos szögletében, ahová a moszkvai üdvözletek hullottak... Mult héten négy teljes órát tar­tott felettünk az orosz légi látogatás és örök­re elvitte tőlünk Don Juan Salas g OUvát, aki a katonai repülőtéren a légeihárító ágyuknál teljesített szolgálatot — emlékszik még rá? * Don Juan Salas y Olíva? Hogyne emlékeznék rá, hogyne gondolnék rá vissza, hogyne próbálnék ezzel az írással szobrot állítani róla való emlékeimnek, vele átélt egyszerű, de oly romantikus kis me­sémnek, mint minden emberi megrezdülése ennek az elfáradt világnak ... Ez a Don Juan még egészen kicsi Don | Juan volt, alig tizenhároméves s a ,,Doni‘ | címre legfeljebb az adott okot és jogot, hogy jj rendes, komoly alkalmazottja volt a ,,Olassa“ | repülőtársaságnak. Hatáskörét nehéz lett volna egy szóban meghatározni. Szolgálata már félhatkor kez­dődött s bizony afféle mindenesi jellege volt. A repülőtársaság városi irodáját kellett ki takarítania, *j hamutartókat, papírkosarakat kiüríteni — aztán hirtelen átöltözni abba a szép tarka egyenruhába, amelyben már úgy tudta fogadni a repülőtérre induló utasokat, mint egy nagy, félig liftboy, félig bikaviador- motivumokbál alkotott aranyvörös jelmezé­ben, öntudatos képpen ült az utasszállító au­tón, a vezető mellett... De kint a repülőté­ren egyszerre lefokozódott hordárra, mert a sevillai hégipályudvar öt évvel ezelőtt még elég kezdetleges volt: Don Jüanon kívül egész 'Személyzete csak egg osztag csendőr. A tizenhároméves kisfiú a lelke itt minden­nek, ö sürög-forog mindenütt, ő tolja ki be a sok podgyászt, csomagot, ujs-ághegyd ... s ő hozzá utasítottak akkor is, mikor az au­tóbuszon észrevettem, hogy egyik kézitáská­mat bennfelejtettem a gépben. Ez volt első közelebbi találkozásom, első közelebbi érintkezésem Don Jüannal. Kint trónolt akkor is a soff őr mellett és kerek kisfiu-csrca csupa megnyugtató lovagiasság volt. mikor megígérte, hogy estére elhozza a szállodámba a táskát. Már öt órakor várt is rám a hallban, két ujja közt emelve a piros lakkholmit, hűvösen, elegánsan, mint egy kis infáns. Néhány pezetát akartam a kezé­be csúsztatni, de lángvörösen tiltakozott, hogy csak a kötelességét teljesítette. Eltettem a pezetákat s most én jöttem zavarba, külö­nösen, hogy Don Juan nem tágított mellő­lem, jött velem a narancsfókkal szegett (fő­téren és magyarázott azon az olasz-francia- spanyol keveréknyelven, amely külön eszpe­rantója itt -az idegeneknek. Próbáltam a ma­gánéletéhez hozzáférkőzni — hiába. Zárkó­zott, előkelő lélek volt, minden spanyolos szószátyárkodás nélkül, éppen, hogy a nevé­ről bírtam kivallatni... Másnap délben újra beállított hozzám egy | rózsacsokorral. Olajbarna gyerekpof ócskája ragyogott s ahogy a pillantása rámesett, ön- kénytelenül megállt a kezem, amely ismét csak a borravalót kereste. Mit tehettem vol­na? Meghívtam egy pohár Yerez-re... az­tán elsiettem, mert bántott és feszélyezett, ahogy két égő szemét folyton magamon éreztem, mint két parazsat * Harmadnap elutaztam. Emlékszem, milyen kékesszürke, zavaros Unta volt ,a Quadalquivir azon a koraregge­len s hogy ropogott a r&zsetüz, háromlábú vaslábasban, a repülőtéri bódé előtt. Egy fa­tönkön ültem és vártam az indulást. Sevilla már nem érdekelt. Már utána voltam s hiá­ba forgott előttem a Gitalda mórcirádás tor­nyán a hát szobra, amely a legcsekélyebb szellőre is forog, az én gondolataim már a repülőgép forgó propellerével forogtak s ami izgatott: csak a következő állomás... De mi ez, nincs, aki a csomagokat hozza? Keresés, szaladgálás Don Juan után. Hol le­BRESLAUTÓL — TATATÓIG Aki levetette a gárdatiszti ruhát egy cigánylányért A tatai cigánynegyedben még él Vilmos császár romantikus gárdahadnagyának felesége TÓVÁROS, augusztus 16. A minap német kirándulócsoport érke­zett Tóvárosra. Velük volt Edmond At­tenberg, a magyarországi németek se­gélyezőegyletének igazgatója, aki kije­lentette, bogy szeretné Hermann Frie­secke, volt német gárdahadnagy sírját és özvegyét felkeresni. Senki sem tudott róluk, mig végre az egyik újságírónak eszébe jutott, hogy a cigányok között kering valami régi legenda. A nyomon elindulva, a tatai temetőben megkerült Friesecke sírja és a cigánynegyed Péró utcájában a már anyókává töpörödött, teljesen megvakult Frieseckené, született Lázár Anna, akiért Vilmos császár gár dahadnagya kőmüvesruhát csináltatott aranysu jtásos tiszti blúzából s akit még ma is támogat a német követség. A szerelem bolondja Friesecke Hermann 1902-ben került Tatára, mikor a Vértes-hegységben foly­tak a katonai gyakorlatok. Annakidején az Esterházy grófoknál vendégeske­dett I. Ferenc József és II. Vilmos császár. Hatalmas számú kíséretükben volt a bo­roszlói porosz gárdaezred egy tisztikiil- döttsége is, köztük az 52 éves Friesecke Hermann gárdahadnagy. Folytak a gyakorlatok s a nappal fá­radalmait este az Esterházyak Lampro- nos, szomorufiizes kastélyparkjában vi­dám bécsi zenére tánc követte. Éjszaka meg a fiatal férfiak az angolkerti va­dászkastélyban mulattak tovább cigány- muzsikára, tüzesszemü cigánylányok tánca mellett. Ott ismerte meg Friesecke Hermann Lázár Annát, messze föld leghíreseb­ben szép cigánglányát, aki most hályogos szemmel kuporog a tatai péró kis, diiledező viskójának kü­szöbén és huszonnyolc esztendővel ez- előtti szerelem emlékeiben fürdeti gon­dolatait. Az öreg anyóka beszél. Beszéd közben el-elnémul s világtalan szemeivel a vég­telenből idézi a múltat. A vak anyóka eroléikei — A többi tiszt már útra készült, mi­kor Hermann eljött hozzám, — mondja. — Akkor volt itt először a péróban, ahol azután 28 évig maradt. Ment a szo­bába. Kék nadrágját, aranystráfos ka­bátját, lakkcsizmáját ledobta és cigányoktól vett ruhába öltözött. Kezdetben gond nélkül éltünk, mikor pedig elfogyott a pénze, kitanulta a kő- müvességet. A volt tisztiruhájából csi­náltatott magának munkaruhát. Hanem aztán szegény jó uram betegeskedni kezdett. Tüdejét kezdte ki a kehe. Nem volt kereset. Irt valami német nagyur- nak. hogy segitsék. Kaptunk is azóta mindig, még most is, hogy özvegy va­gyok. Nyomor és halál Falba kapaszkodva tapogatózik be a szobába. Ajtón át látom, amint az ágy alól nagy, sárga borítékot bűz elő. írá­sok vannak benne. Egyiken 372—1925. szám alatt Horváth Sándor akkori tataii főjegyző és Herczegh Dániel biró hiva­talos hitelességgel igazolják, hogy Frie­secke Hermann német állampolgár, volt német gárdatiszt, nős, Lázár Anna ci­gányasszonnyal nagy nyomorban él Ta­tán, Péró utca 10 szám alatt. Egy tört magyarsággal irt levelezőlapból megál­lapítható, hogy nemcsak Friesecket se­gítette a német követség, de Mackensen követ az özvegy asszony­nak is küldött segélyt. A levelezőlapon dr. R. Jürgensen Rákos- ligetről ezt írja: „özv. Friesecke Hermanné. Tata. Kö­zöltem a német követnek Excellenz Ge­Szerelmi az ideggyógyintézetben LONDON, augusztus 16. Kettős szökéssel végződő, romantikus szerelmi történet játszódott le a brook- woodi ideggyógyintézetben. A zártinté­zeti Romeo és Julia: Ernest Hibbard huszonhatéves fiatalember és Winifred Mary Harding huszonhároméves leány. Mind a kettejüket enyhe elmebaj miatt kezelték. Két évvel ezelőtt ismerkedtek meg az intézet templomában, ahol a férfiak a jobboldali, a nők pedig a baloldali pad­sorban ülnek. Egy szót sem válthattak egymással, de tekintetükkel és jeladá­sokkal elárulták, hogy első pillantásra halálosan egymásba szerettek. Egy évvel ezelőtt együtt szökni akartak, de első kí­sérletük kudarcot vallott. Ekkor már az het9 Hoţ marad, hisz sose szokott késni? Kifutva, lihegve toppan elő végre. A sze- relő s az egyik csendőr, akik helyette tolják i a ipák,kocsit, éktelenül kiabálnak rá, de ö I odri se hederit. Sztrájkba lépett, magánéletet él. szakított a hivatallal'. Rohan, rohan a startrakész gép felé, hosszú nadrágjában ügyetlenül bukdácsol át a harmatos gyepen. Egyik kezében nagy csomó rózsa, másikban leveles narancság, három arany labdával. Hol vehette hirtelen. Persze, külön taxival sietett ápolók is tudtak vonzalmukról. Most egy séta alkalmával végre kiju­tottak az intézetből. Hibbard cédulán tudatta imádott ápolt társnőjével a szö­kés időpontját és pontos tervét. Keres­ték, kutatták őket mindenfelé, de ered­ménytelenül. A legérdekesebb a dolog­ban, hogy ha tiz napon belül nem ke­rülnek elő, már nem is vihetik őket vissza az ideggyógyintézetbe, mert az angol törvény értelmében ilyen esetben előbb rendes bíróságnak ki kell monda­nia, hogy elmebetegek. Talán éppen arra számit Hibbard és szerelmese, hogy újabb szakértői vizsgálat más eredmény­nyel járna, mint az első s akkor nem kell visszamenniök a zártintézetbe, amely elválasztotta őket egymástól. org van Mackensen az önökön szorul- zság miről jóságos részvéttel lett és fel­adott nekem húsz pengő aprópénzt, hogy ezt a pénzt önökön küldjem az élelmi szeret enyhülésére. Én tegnap küldtem 10 pengőt Tata elöljáróságnak, hogy önökön azt feladni kell és karácsony ünnepe küldeni fogom még 10 pengőt. Tisztelettel Dr. R. Jürgensen, Rákosliget bei Budapest. 934 dec 6.“ Friesecke Hermann 193Ú-ban meghalt s szegényjogon temették el. A Magyar- országon élő németek segélyegylete ma is rendben tartja a sírját, melyet szintén felkerestünk a tatai öreg temetőben. Szalmavirágok nyílnak a kis halmon. A fejfán fekete-fehér-piros zománclap és a szűkszavú felirat: Friesecke Hermann gárdista, született 1848 Braslauban, meg­halt 1930 október 28-án Tatán. 1 ^Bg|[u AKI EGÉSZ NAP OTT GÖRNYED AZ ÍRÓ­ASZTAL MELLETT, igyék reggelenként fe kelés­kor egy kis pohár természetes FERENC JÓZSEF kererüvizet, mert az a bélmüködést szabályozza., a gyomoremésztést előmozdítja, a vérkeringést élénkíti és munkaképességet fokozza. Az orvo- soiki ajánlják. hogy Bárdos Arthur színháza a budapesti Belvárosi Színház Lengyel Menyhért uj da­rabjával nyitja a szezont. Az uj darabot, melynek címe A nyaklánc és Maria Antoi­nette hires nyaklánc-esetét dolgozza fel, Lengyel Menyhértné hozta Hollywoodból Budapestre. Lengyel Menyhért egyébként teljesen beérkezett Hollywoodban. Marlene Dietrich és Greta Garbo számára iratnak ve­le film-szüzsét. Pesten szinrekerülő uj da­rabjában Titkos Ilona és Góth Sándor ját­szók a főszerepeket; hogy az abbáziai ünnepi játékokon Ábra- hám Pál maga dirigálja a Bál a Savoyban előadását. A világhírű olasz fürdőhely egyéb­ként tele van magyar hirességeJckel. Ott nya­ral Komár Juliska is Páger Antallal; hogy Zola Emil életéről ameriaki film ké­szül. A fűm forgatókönyvét Hercegh Géza irta, címszereplője Paul Muni; hogy érdekes néger énekes vendégszerepei Budapesten. .4 neve Paul A. Smith, Colora- dóból származik és orvosnövendék volt Newyor.kban. Az egyik egyetemi ünnepségen énekszámával olyan sikere volt, hogy egg je­lenlevő impresszárió Olaszországba küldte énekelni tanulni, ősszel már a Metropolitan- ban lép fel Smith a Rigoletto főszerepében. hogy Alpár Gitta saját társulatával október elején hosszú európai körútra indul. A Du- barrg ,,Bál a Savoyban“ és más operettek­ből ad elő részleteket a hires énekesnő, aki színpadon és filmen egyszerre lép fel. .4 fi' meket pergetés közben megszakítják és a színpadi rész keretében lép fel Alpár Gitta, aki turnéját Karlsbadban kezdi meg. majd Svájc, Csahszlovákia és Románia következ­nek a vendégjátékok során; hogy jövőre az Ember tragédiája is sze­repel majd a karlsbadi ünnepi játékok során: hogy Dayka Margit vidéki turnéra indul. Először Hajdúszoboszlón lép fel Dayka a Sok hűhó Emmiért főszerepében; hogy Hans Albers legújabb filmjében egg műkedvelő detektívet játszik. Partnerei Hnn- zi Knoteck és Heinz Ruhmann; hogy két állam van még Európában, ahol nincsen mozi, Island szigetén és San Marino államban. A legtöbb mozgószinhá: ezzel szemben Németországban van, számszerint 5243. utána Anglia következik 5088-cal. be értük a városba. . . félhavi keresete is rá­mehetett o kirándulásra . . . A motorok már berregtek, mikor a gép­hez ér és fel próbálja nyújtani hozzám a kincseit s mosolyogni is Szeretne... de ré­szint nagyon kicsi, hogy elérje az ablakot, részint a csendőrök már ordítoztak, hogy hátra! hátra!... a légcsavar még elkapja! Fut, fut még egg darabot a zúgó-gumló gép mellett és lobogtatja a csokrot... aztán már futni se lehetett, mert elváltunk a föld­től s Don Juan Sahas g OHva ott maradt te­hetetlenül, kezében a rózsákkal és namn- cso\kkat a fűvön .. . Így lattant, mig a sevillai repüJömezö is eltűnt, mint egy elmosódóbb, színtelenebb kis szobrát valaminek, aminek hirtelen ne­vet se tudham adni, — de most. annyi év után, mikor Álba herceg tündérkastélgából is hadikórház lett, hadd írjam rá az epitá- fiumot: így hal meg egy Don Juan,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom