Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-01 / 174. szám

ELLENZ I N

1 9 3 7 n u ft un/, t ii % I.

IÍMI—HBHII

1 o

Vasárnapi levél Z ÁG O

NI

DEZSŐ

UTAZAS

nm Hnn

f

Délután win Péntek délután.

A lap pár órával ezelőtt kifutott a/ írtjára. Megpihenni ember is, gép is. Egy napra. Hogy a/tán holnap újból mindent elölről kezdjen A ivagv mozgás, lárma, lendület — megállt. Csend van. .lói cső csend

Î'lök s/erkes/.tőség.) szobámban és pihenőik én is Szemtan odaakasztom a falón függő nagy térképre, amelyiken az egész világ rajt* vasi és — szemlélődöm.

l.s beszélgetőik.

Csak úgy magamban és magammal. Halkan Hogy szánté én se hallom.

Így:

Utazzunk. Induljunk eil minden cél lii j j á n ki a nagyvilágba, i sinteret len országok békéjébe. Utazzunk — nem kerül pénzbe. Időbe sem.

*

Nagy sárga foltot látók: Kinn.

TI hát itt — mondom. Itt folvLk mia az a/ ádáz kii/ddh m, amelyikké]: tdli van ma a világ minden sajtója s amelyiket szérűé a nagy viliágon végiig bömböl minden rádió.

Ívina' A térképen sárga folt, a valóságban vörös vér jelzi.

Vörös vér.

Vörös. Amilyen Rima mellett egy kis folt. Folt a nagy tengerben. Vörös folt a nagy 11 a ]<v anykék óceán ban.

Nézem a foltot s tudom: ez Japán. Kína

cilienségte.

De vájjon csakugyan ellensége? — 'kiérdem.

És eszembe jutnak a mosolygó japán arcok. amiket az életben és a képeken láttam. Csak légutóbb is az ..Isteni szellő'* két pilótája, ahogy' Londonban — megérkezésükkor odamosolyogtak a fotográfusnak.

London.

Odaugrom a szememmel: Aingina.

Milyen különös — figyelem — Anglia is vörös. Valami ve] vörösebb a térképem, mint Japán.

És tovább nézem.

Szigetország nri|nd keltő. Majd egyforma a tleriilistük. Akkora 'lChet. mini a régi Magyarország. Úgy 325 ezer négyzérkilométer körül.

Anglia.

Japán.

Két véglet. Két különböző világ. Az egyik komoly, mini az unalom. A másik mosolyog, mlint1 valami ka raktér baba.

Japánban sokszor reng a föld. A Fuzsya- mia is néha megbolondm, a tájfun als végig- söpri Niponi, embereket nyey él a tenger, házakkaj együtt —• és Japán mosolyog.

Angliában nagy a nyugalom. Hogy' Ulstter- ben bomba robban!? iUlstler nem Angliia. Ulster Írországé. Csak az angolok mondják, hogy az övék. De Valeráék más tartanák. Igaz ugyan, hogy Chamberlainek meg esetlek ed ná szóktafc mást.

Milyen furcsa — látom — mennyi nagy egyforma vörösség van a térképiem. S mind, de mind olyan, színű, mint Anglia.

Balról flent Kanada. Ahogy néztem, majdnem négyszer akikora liebet, mint Káma. AT ritkában dis találok vörös follókat. Majd olyanok, mini Mandzsúriái, amelyiket Japán csak nem rég* száki toil lé Kínából. Afrikától jobbra is látok egy nagy vörös follót, majd akkora mini Kína: Ausztrália. Kinn alatt meg Elő és Hátsó-Indiát. Kisebbek jóval, mint a sárga birodalom, de sokkal gazdagabbak.

Különös — gondolom — ni ennyivé! több ez a sötétebb vörös folt a térképen, mint az a vörös, amelyik Japán. S mégiig — milyen nyugtaűaimság van Londonban. Azt mondják, hogy Eden azóta beszélget barátságosan Grandi olasz nagykő vettél a spanyol és a bietniem avátkozásíii kérdésekben;, amióla Pte- 'king és Tiencsiin utcáim kalitog a gépfegyver.

Hogy ez a ikáls vörös folt, ez a Japán ki mer kezdeni' ezze]i a nagy sárga folttal, ezzel a Kínával? És hogy Anglia, ez a hatalmas sötét vörös folt rossz néven veszi, hogy Japán oly am hielyre akarja tenni a lábát!, ahol nem reng annyit a föld, aho] a tájfun se szedi' áldozatait, és ah.pl megfér az a sok mosolygó ember?

Furcsa — szinte értbetlellen kérdések.

Hogy éüni merészel Japán és ezt az élUetet ott akarja biztositiani a nagy sárga folton, Kínán, ahova legelőször angolok vittek be húszezer láda ópiumot. S mindezzel Japán wem törődik, de támad. S még ráadásul mosolyogni is merészel?

Ezek megbocsáthatatlan vétkek. Különösem most, amikor ULstérbeni bomba is robbant. És Bilbao környékén olaisz kézien vannak a bányák?

'Biiizonyisitlen merészség a japánoktól. Egy ilyen: kiesd, de ilnitfeluigtens nemzettől nagy bátorság, hogy meg merte támadni a nagy Kínát és niem fél sem az angol, sem az amerikai imperiali zmu siói, sőt az oroisz „medvétől“ sem, amelyik pedig lomha tér- pV^zkedésise] fieikszi; meg Ázsiát- A kicsil, aidgyaiami Japán nem fél sein kitől, semmitől

csak mosolyog És harcol. Verfetkisziik.

És hisz I

Hiszi, hogy az ételhez joga vorn neki is. Jussa van. Több jussa, mint más országoknak, amelyeket a kapzsiság viitt előre.

Tud hinni!

Mert igaza van!

Ne kerteljünk. Ne álszenitieskcdjünk, mer- jüik kiinondaiiiii, hogy amit most Japán csinál, az küzdelem az. életért. Azért a nemzeti létért, melyhez jussa van egy olyan nuMuzelnek, amelyik rövid pár évtizeddel ezblölt engesiüe be országába a fehér embert. amelyiket azonban ma már messzit t ill's z árnyalt.

JuiSKa van az élethez! Ahogy Olaszországnak is jussa volt ahhoz, hogy terjeszkedjék Olaszország ín, Japán is szapora Az <i kis terület, amelyiken eddig éltek — nem volt elég ahhoz, hogy minden emberének elegendő kenyeret tudjooi adni. Azok, akiknek volt — nem adták nekik terű tetet — vettek hél magúik. Hogy ez erőszak ős a meiinúíetlköri jog szierint — rablás?

Lehet.

De gondoljunk arra. hogy a Fokföldön békés holland gyarmatosok szabadáliamát vették e], máról-holnapra és India kincseivel sem azok rendelte- zin ík, akiknek ehhez, jussuk lenne.

*

Utazzunk tovább. Sokat időztünk a Távől- Keleten, ahol most hangra a világ Menjünk közelebb a csendhez. Utazzunk hazafelé.

A nagy zöld folt: a szovjetköztársaság. Utazzunk végig. Most item vizsgálja árgus szemekteke] senki sem az útlevelünket és vii®-la szemmel nem ügyeli senki a mozdulatunkat. A GPU sincs nyomunkban. Sztálin keze sem ér el. Menjünk zajtalan, mint a gondoláit végig a szinte mérhetetlen birodalmon.

A sz>emiem megakad egy város nevén.: Ghabarovszk.

össizeráz kódom. Sínylődő magyar fiuk jutnak eszembe és korhadt fakeresztlk Ék tífusz és skorbut.

És újból miegrázkódom.

S hiába mondják, hogy Gromov pilóta északi sarki teljesítménye páratlan — arra gondolok, hogy ezerszámra odavesztek azok a magyar fink, alkukat a sors a „mélység lakói“ közé vezetett. Szép, szép, amit ezek a mélység lakói végeznek. De . . . Nem tudom •elfeledni a korhadt fakereszteket és nem tudom mégbocsátainii a ka ncsukia üt ősieket.

Nagy ez a zöld folt. Még rgy végignézni is. Hát még a valóságban végigutazni. Pihenőt kelll tartami. Meg kell állni. Itt iis Olt is. A Bajkál-tónál, a Káspi-iengeren, az j Uralnál. Nincs öröm seho] sem.

Csodálatos! Nem hallani víg nólázást a régi és öreg Volgán stem. Megszomonodolt a „mélység** népe Csend van. Sári csend.

És sötétség.

Csak Moszkva világos. A Kreml ablakában gyulnak ki a lámpák A főtitkár, a vörös cár Iö l égeti eil a fénnyel ;1 sötétségben felé nyúló rémképeket, Zimovjev, Kantemev, Turhacive'Vsz.ki j és az a sok száz meg száz árny fojtogatja a párt főtitkárát.

A nap alant semmi sincs uj. bégen a cár, ma Szjlalln nem abzik. Az ok: egy és ugyanaz.

*

Hideg van északon. Szinte itt Ls érzem, ősz felé járunk és Moszkva környékén már reggelenként ködre fordul néha az idő. Mázunk attól is; aunit látunk. Menjünk bele a napsütéses nyárba. Utazzunk le délre.

Hegyek mágus síkságok, rekkenő nap, ahol járunk. Az utakon nem poroszkálnak a gyorsjárásu csacsik. Ének nem hangzik fel a házakból. Lőporfüstös a levegő, amelyikben gépmadarak vívják u csatát.

Spanyolország.

Testvér testvérrel áll szemben, örült módjára gyilkolják egymást. Piros a vértől az Ébro vize és a malaga! szőlőhegyeken gránát töJtcsérek ásitoznak. Barcelona, Madrid, Bilbao...? „Modern“ városok lettek: ott már tudják, mi a tank és mi a gáz. t

Nézem a térképet. Milyen véletlen, hogy Spanyolország sz'me is zöld. Akár csuk a Szovjeté.

Madrid, Moszkva. Milyen messzi vannak egymástól és most lélekben mennyire közel.

Vájjon a spanyolok is ennyire közel érzik magukat a vörös oroszokhoz? Vájjon a spuri vo] is kommunista?

Válaszként eszembe jutnak a mai hirek: . A nemzetközi brigád erős ellenállást fejt ki, hogy az előnyomuló nemzeti csapatok támadását fel t ú rt ó z Lassa. “

Nemzetközi brigád.

Ez az!

A mai kor egyik képe.

Ahogy a nemzeti csapatok is szimptóma. Mert bizonyos, hogy ma már a spanyol test- vérbúhorubun spanyol a legkevesebb. A spanyolok már elintéztek egymást jóval hamarabb. A forradalom kezdetén, amikor rakásra gyilkolták egymást.

Ma már nemzetköziek néznek egymással farkasszemet. A nemzeti és nemnemzeti nemzetköziek. Vagy másképen: a fehérek és a vörösök.

Ez igen!

Ez Európa!

Ez a mai világ.

Fehér és vörös!

Nézem a térképet. Utazom tovább. Azazhogy utazgatok. Sebtiben ugróm át az AtPETŐFI SÁNDOR:

Egy gondolat bánt engemet...

Egy gondolat bánt engemet;

Ágyban, párnák közt halni meg!

Lassan hervadni el, mint a virág,

Amelyen titkos féreg foga rág;

Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,

Mely elhagyott, üres szobában áll.

Ne ilyen halált adj, Istenem,

Ne ilyen halált adj én nekem!

Legyek fa, melyen villám fut keresztül,

Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül, Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le . . .

Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva sikra lép,

Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság!“

S ezt harsogják,

Elharsogják kelettől nyugatig,

S a zsarnokság velők megütközik:

Ott essem el én,

A harc mezején,

Ott folyjon az ifjú vér ki szivemből,

S ha ajkam örömteli végszava zendül,

Hadd nyelje el azt az acéli zörej,

A trombita hangja, az ágyudörej,

S holttestemen át Fújó paripák

Száguldjanak a kivívott diadalra,

I

S ott hagyjanak engemet összetiporva. —

Ott szedjék össze elszórt csontomat,

Ha jön majd a nagy temetési nap,

I

Hol ünnepélyes, lassú gyász-zenével És fátyolos zászlók kíséretével A hősöket egy közös sírnak adják,

Kik érted haltak, szent yilágszabadság!

l'iitia Csendes

óceánt.

A teng«

•iek<

t.

m<-*

lyek

cl választók

!• öleliVS/eke|,

<-ml

In-Mln 1,

s/ok.'i

isokal válasz latiak <

•1. Még

Ilid

ik.

És

talán

örökre.

Mb

'•11 kelleti e

zeknek 0

fö1«lré‘

,ze.kn«-k

ősz.

1zelul

álko/niok?

Miért lm

z.ta kö/'

i-l .1z

ó<:<-ánjáró

egymáshoz

Amerikái

és Eli

ipát,

mi

éi 1 ?

M bál

van az,

hogy

repül«'

.gép

téri

áen,

időin11 megsemm

isilette 1

távolsí

'g<»L

bog

;y a

rádió

eltönpitette

— s in

ég is

tálát

1 s<

ibse

voltai

< egymástól

ennyire

messzi

léá-klx-n u/.

emberek ?

Miért?

*

19,37 esztendeje, hogy beles/illetett u világba a Megváltó. A gyűlölet helyéin: a szereidet hozta magávil. Ls hirdette is. S azóta minden felé hirdetik — s mégis...?!

*

Bárhová nézek a térképen, nem t lé'ok egy pontot, ahol In-ke lenne. Ahol igazán gyökeret vert volu/ j krisztusi béke é a krisztusi szeretet.

S kérdem. Magamtól is, másoktól s mindenkitől :

— Hatva utazzunk, bogy megpihenjünk hogy megcsendesedjünk?

Nincs válasz. Nem adhat rá megnyugtató választ senki sem.

*

Akkor mért is ulazzunk?

Maradjunk itthon.

Kitartó szerelem

A .Daily Express“-ben olvassuk:

1887: Alice Fenning, Abbetonban (Essex grófság) megismerkedik az ardleighi Charles Hellénnel. Mindketten 11 évesek. 1902: Charles feleségül kéri Alicei, ez

azonban igg válaszol: ,.Mig szüleim élnek, nem mehetek férjhez, nincs senkijük rajtam kívül, nekem kell támogatnom őket.“

19.37: Alice édesapja 97 éves korában megírd. Édesanyja néhány év előtt halt meg 80 éves korábm. Alice és Charles megházasodnak Mindketten 61 évesek. „Szívesen vártam — mondja az ,jfjuu férj — Alice csak kötelességét teljesítette.“

A magyar könyvnapra jönnek ki a magyar irók legújabb uj könyvei. Hh. most rendel, még a kedvezményes könyvnapi árakat élvezi, később a zárójeles árak lépnek életbe: Körmendi Ferenc: Találkozás és búcsú 280 lap, fűzve 99 lej (152), vászonkötésben 125 lej (178), Karinthy: Tanár ur kérem, fűzve 40 lej, (99), Kodolángi: Boldog Margit, történelmi nagy regény 370 lap, fűzve 105 lej (132). vászon kötésben 132 (158) lej. Arany János összes költői müvei egy köt. vászonban 1760 (ezerhétszázhatvan) lap 440 lej (617), Berend M.: Lüktető talaj 2 kötet 900 (kilencszáz) lap fűzve 132 lej, kötve 185 (25! lej, Csermely: Toprini nász. 320 lap 99 lej, vászonk. 119 lej (158), Halasy Nagy József: A filozófia kis tükre. 264 lap, vászonkötésben 99 lej (198), Zsolt Béla: Villámcsapás, fűzve 79 lej, kötve 106 lej (139), Földes Jolán: Péter nem veszti el a fejct, kötve 59 lej (79). Révay József: A költő és a császár, fűzve 99 lej, kötve 132 (165) Lépégénél, Cluj. Postán utánvéttel.

KOLOZSVÁR VÁROS TANÁCSÁTÓL. 12.942 —1937. Műszaki ügyosztály.

ÁRLEJTÉSI HIRDETMÉNY.

Kolozsvár város tanácsa tudomására hozza az érdekelteknek, hogy 62.250 .ej értékben szál.itan dó mastix és bitumen anyagra, 1937 augusztus 17-én délelőtt ii órára nyilvános árlejtést hirdet.

Az árlejtést az államszámviteli törvény 88—ico cikke'.yeindk. valamint a Mon. Of. 1931 junius 4. számában közölt módozatoknak megfefelően tartják meg.

Az árlejtésen résztvevők ajánlataik mellett, a szállítandó érték 5 százalékát kötelesek letétbe helyezni. Az árlejoési feltételeik megtekinthetők a műszaki ügyosztály, Str. Cogalniceanu 4 szám alatti irodájában, naponta’ 11 —13 óra közt.

Cluj-Kolozsvár, 1937. julius 27.

A VÁROSI TANÁCS.

KOLOZSVÁR VÁROS TANÁCSÁTÓL. 20.109—!937.

ÁRLEJTÉSI HIRDETMÉNY.

Kolozsvár város tanácsa tudomására hozza az érdekelteknek, hogy világitógáz előállítása végett szükséges 30 vagon (á 10 tonna) szén szá-litá sára nyilvános árlejtést hirdet,

Az árlejtés folyó év szeptember 7-én délelőtt ii órakor tairtatik meg a városháza helyiségében az államszámviteli törvény 88—100 cikkelyeiben előirt módozatok szerint.

Az ajánlatok zárn és lepecsételt borítékban nyújtandók be s az ajánlattevők kötelesek a szállítandó anyag értékének 5 százalékát letétbe helyezni.

Az árlejtési feltételek megtekinhetők naponta i —12 óra közt a> városi üzemek Calea Decebal 24 szám alatti irodájában.

Cluj-Kolozsvár, 1937. júliusi 27,

A ,VÁROSI TANÁCS.