Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-11 / 182. szám
n 1937 augusztus Ti BCEB'NZßK tm Ahol tündöklő fény hirdeti a kultúra és civilizáció fejlődését A A PÁRISI VILÁGKIÁLLÍTÁS xA zißM 9T9JCH üV'ß-q A s x3 ioíM a fi A iát it id steri ssriO időt kö§ ram iáter ©űri 19X8 39nr «éb ttot 89Í ttdt ■7Í9 í ß rodii ÍX8 73 ß én i3í B d ya Hetven nemzet világtalálkozója a Szajna partján. — A legszebb pavii- lont Belgium építette. — Románia pavillonján gyönyörűen hat a román | bánj jól és modern stilus egybeolvadása. — Magyarország az első négy között ÓNMAGADDAL CLUJ-KOLOZSVÁR, augusztus 10. Mialiatt távolkeleten és Európa délnyugati ) csücskén a szerencsétlen, ezer sebtől vérző i Spanyolországban háború dúl, vér ömlik s > emberek szuronyszegezve rohannak egymás } ellen, az embertelenségnek ebben a borzali mában valami felemelő, jóleső, meleg fény> sugár árad szét a világra Paris felől. A fény, i a művészetek, a stilus és elegáncia városá1 ban találkozót adott egymásnak a Föld öt T világrésze, találkozót adtak egymásnak ar nemzetek a béke és a művészet jegyében. Az > ember önkéntelenül is érzi a szédítő méreteket, a szinpompát és a sok pazar látnivalót, I amint kimondja és leírja ezt a két szót: Vitágki álNtás Parisban! Sajnos, sokan ... nagyon sokan nem juthatunk el oda, hogy személyesen is tanúi lehessünk a nemzetek e nagy bemutatkozásának és annak a tűnd éri, káprázatos fénynek, amely — milyen szép is lenne, ha el* világítana azokra a távoli csataterekre is, ahol esztelenül ölik egymást az emberek ... ha elérne az a fény-sugár oda is... és a gondolat, amely létrehozta a népeknek ezt a négy találkozóját, mint valami jóságos tündér a varázsvesszőjével virágerdővé varázsolná a gyilkolásra szánt, egymás ellen naeredő szuronyerdőket. De ha nem is lehetünk személyesen tanúi, ha nem is ámulha- tunk el a hömpölygő Szajna partján, ha nem is ihatjuk magunkba a közvetlen impressziók hatása alatt azt a sok látnivalót, mégis megpróbálunk kis Ízelítőt, valami helyszíni közivetitésifélét adni a fényárban úszó Eiffel-torony tövéből egy kivételes in" telligenciáju, rokonszenves erdélyi arisztokrata meglátásán keresztül. Alig néhány napja jött haza Párásból s még mindig intenzív hatósia alatt áll an-nak, amit látott, ami a> nemzetek nagy világkiállításáról leszürődött a lelkében. Itt ülünk szemben egymással... az évszázados antik bútorok klasszikus miliőjében s csöndes feketézés k Ízben a kérdések ezrei rajzanak fel. Szavait úgy igyekezünk visszaadni, ahogy hallottuk, minden színezés minden kommentár nélkül s talán — helyszíni közvetítésünk éppen ezért annál hűségesebben tükrözi vissza Páris mai, igazi arculatát. Hetven nemzet világtalálkozója a Szajna partján Az Eifel-torony körül elterülő Ghamps de Mars óriási, hatalmas terén ... fantasztikus méretekben épültek fel az egyes országok pavillonjai. A bejáratnál égbenyulóan tündöklik a bé- keoszlop. Ez az első, ami azonnal megragadja a szemlélőt. S az első gondolat is ez: Béke!.., A kiállítás óriási területén villanytaxik ontják az idegenek százezreit és millióit. A többi jármüvek szédítő iramban száguldanak a hatalmas világváros lüktető forgatagában a Champs de Mars felé, amely Páris szivében fekszik, A világkiállítás első hónapjának idegenforgalma azonban mégis kisebb volt, mint amilyenre számítottak. A megnyitás utáni első hónapban ugyanis Páris mintegy kilencmillió idegenre is számított és ezzel szemben mindössze két és fiél millió fordult meg, aminek oka a megnyitás késedélmeske- dése volt. A rendezőség mindenesetre számított annakidején az angol koronázási ünnepség publikumára is, de miután az emlékezetes franciaországi sztrájkesemények késleltették a megnyitás időpontját, a világkiállítás ezt az Angliába, zarándokolt publikumot elveszítette. A tömeg állandóan, óráról-őrára özönlik. a kiállítás térségére, aha], a gyönyörű pavil- ,Tornak .sorakoznak föl. Az -ellőtérben így következnek sorban az 'egyes országok: jugoszláv, holland, lengyel, osztrák, rámán, m!a'- gyar, Egyiptom, majd egymással szembeni a legfeltűnőbb két pavilion: az orosz és német. Tovább a Szajnán, íul, közvetlenül az Eiffel-torony mellett a belga s u tárná sorban a többiek összesen mintegy 65—70 nemzet pavilion ja. A cél, a világki állít ás voltaképeni célja allegorikus fejlődésében bemutatni a különböző nemzetek művészétét, jellegzetes népi vonásait és lélektanát. Ha az ember végigjárja a pavilion okát, egy fényit azionnal miegáíllapiilhat: igen nagy szerepet játszik a kiiá'liliiitálson, 'amint egyébként ifl'i természetes iy — a propaganda. Ezen a téren első helyen ált, sőt tulságba is viszi ezlí a célzatosságot az orosz ás a ném.et pavilion. Ez a kettő készült el ilegbamUTább. A német pavilion égbe törő hatalmas oszlop, a tetőzetén óriási Sassal. Belül? Mintha valami óriási ipari kálüJiltlás volna. Főleg a vegyipar s a bőr és poreeHámlpar van képviselve, de aiz egyes művészetii ágaik sem hiányoznak. Általában: impoziá'ny méretek' jellemzik a német pavillont. A „sarló és kalapács“ pavillomja Közvetlenül ,a német pavilonnál szemben az orosz pavilion áll ugyanolyan magasba építve, égre meredőin, a téfőzetén egy férfi és egy nő alakkal!,. A nő magasain előremyujtott kezében sarlóit, a férfi kalapácsot tart. Az uj Oroszország szimbóluma. Lendület 'és erő tükröződik vissza a két hatalmas alakról s első pillanatra meg fogja, a szemlélőt. Rendkívül hatásos., de ha tüzetesebben betekintünk a pav.iilonba, semmi mással nem 'tialálkozunki, mint propagandával. Lenint látjuk minden formában1, minden poziturában, azután különböző, képeken; és szobrokon Sztálint s az orosz nagyvezér- kart. A pavilion belseje pedig jellegzetesen tükrözi vissza az uj Oroszországnak, a szovjetnek 20 éves erediméln.yléit1 a uépnevellés, az egészségügy, az ipar és a mezőgazdaság terén. Mintha vakarná száraz Statisztika lennie az egész. Sajnos., az orobz nép igazi lelkü- leitévett, a mélységes tolsz toljti és doszt o jiev- szki-i gondolattal], nem találkozunk. Szép sikere vau a márványból készült román paviMóniinak Az előtérben baláWj'uk a román pavillltolaf. Első impneisfeíZiió: a román stilus szerencsésen találkozott össze a modern megoldással. Vágyás megtialálln.i benne a román karaktert' éppen úgy, mimt a modern vonalaikat, úgy az építkezés külsőségeiben, mint a kiállótáb 1 élnyegében. Fehéres-sárgás erdélyi márványból készült a paváilllom. és igen kehemes hatást vált iki a szemlélőbőí!'. A bejáratnál Káröly kiráily élet nagyságú, impozáns szobra. Bent a pa vili óm ban a romáin mezőgazdaságii éh ipari termelés -mlinden ágazatát megtaláljuk. Különösen kidomborodik ,a, petróleum, olaj és só termelés, valami nit a faipar. Művészeti S'Ziempolnt'bál igen értékes és eredeti a pavilion fái át diszitő dekorativ mozaik- kép, amely tárgyát ia román népköltészetből; merítette. Ez egyik legnagyobb értéke és sikere a román pavilonnak, amely körül D .miau Talssii is igen értékes munkát végzett. A magyar pavilion az első négy között.. A román paívillon tőszomszédságában áll a magyar pavilion, a bejáratinál Szénit Hatván király monumenietáWis szobrával. Maga a pavilion egy templom impresisziióját kelti, amlelynek előcsarnokában ott látjuk Horthy kormányzó szobrát. Az épület külső falát a bejárat körüli dombormüvek díszítik, amelyek a mezőgazdasági termelés egyes m-o- mentumafiit örökítik meg modern stilizálásban. Igen értékes az egy há-zmii vészéti rész a kelyhekkel, szobroklkíaO1, feszületekkel és a modem hatást keltő gótikub madotnnái- val. A magyar gyáripart ogyedülí a selyemipar képviseli, amliit még a fejlettebb ízlésű francia eb más országbeli közönség is értékel. A diiszerembenr tálájljuík a magyar kiáltó - itás remekét: Aha Novák impozáns, gyönyörű freskóját A freskóból megismerjük Francítaország és Magyarország legelső kulturált kapcsolatait a már a XIII, iszázadban a Sorboimne-t látogató magyar ifjiak szerepét és ettől kezdve valamennyii magyar—francia kapcsolat ot XIV. -Hajasnak a magyar bujdosó fejedelem - mél, Rákócziival fenntartott barátságáig. Ki keli emelinühk még azt a freskó homlokzatát domináló harci jelenetet, -amely Kapás ztirán Jánosna-k a nyugat/i civilizációt Is közeli öli érintő történelmi jelenetét örökíti meg. Olyan ábrázoló erő tükröződik vissza leriői a freskóról1, hogy hatása alól hoslszu ideig nem tud szabadulná a szemlélő. Óriási siker! Általában a magyar pavjllont a párisi Ş és a viiiágsajtó a négy .legsikerültebb között említi nj/eg. Belgiumé a pálma ügy a müvékzi tervezés, a méretek, mimit a felhasznált atnyagok nemessége folytán az összes paVillonok közül Belgium viszi «1 a pálmát A fekete márvány előosarnokfa'lán művésziesen érvélnyesüihielk és a 15. éh 16. század pompás színárnyalatú gobelin jel, majd kényei mies, élénken mié gvii ágit ott üveg t epremben találjuk a belga bihiliográflai remiekeit. Állandóan .tömegek állják körül a világhírű brüsszeli csipkékét és a finom csiszolású vditrimak ellőtt a bellga ötvösm'estterek remek egyházmüvIésze'Ji tárgyait. Ez a pavilion művészeti iszemponltból kiétségkivül a (legszebb és legértékesebb. Az olasz pavilion és a többiek,. Nagy sikere van az olasz pavilonnak is, amely két fedetlen udvarával a régi római építkezésekre emlékeztet. Az olasz pa,Villonnál egyébként érvényre jut már az abesszin hóditás is. Freskók örökítik meg Mussolinit, amint a benszülötlek hódolatát fogadja. Természetesen, kiterjed az olasz pay illőn az idegenforgalom propagálására és fejlett selyemiparának a bemutatására is. A svájci pavilion csaknem kizárólag világhírű, pompás óraiparát mutatja be a legkezdetlegesebb óraszerkezettől a kronométerig. Igen nagy a látogatottsága továbbá a nagyon szép holland és u gazdagon berendezett angol pavillonoknak is, valamint rendkívül vonzó és hatásos a klasszikusan finom egyiptomi pavilion. Igen eredetien hat továbbá homlokzatán a, négy ifejnélküli, bevég- zetlen oszloppal a jugoszláv pavilion s ugyancsak eredetiségével tetszik a közönségnek a palesztinai, a kanadai és az osztrák pavilion is, valamint igen érdekesek a nem- zietközii siajiőpavi Illőn ok és festőién szép az „Elegancia pavillonja“, amely a finom és választékos francia ízlés kifejezője. Mintha mese lenne,.. Az igazi, hamisítatlan francia ötlet nyilvánul meg végül azokban a sorozatos ünnepségekben, amelyeket a kiállítással kapcsolatban rendeznek naponta a milliós embertömegek szórakoztatására. Legkiemelkedőbb része ezeknek a ,,Fények éjszakája“, -amikor káprázatos tündéri fényárba borul a hömpölygő Szajna... az Eiffel-torony és a világkiállítás egész hatalmas térsége, -amely az éjszaka leszálltával a sorozatos tűzijátékok ezer sziinpompáju panorámájában olyan, mintha mese lenne ... * Informátorunk, a Páriából Erdélybe hazatért arisztokrata most hosszan maga elé néz. Az újságíró se kérdez többet. Éjfélre jár. A nyitott ablakon csöndben, beárad az augusztusi éjszaka. A néma csönd-ben szótlanul ülünk szemben egymással, de mindketten egyre gondolunk: arra az éyrenéző békeosz- topra ott Párisban! Azokra a s-zavakra, amelyek a világkiállítás megnyitásán ünnepélyesen elhangzottak: Béke ... Béke ... Béke ... i S a békeoszloppal szemben- az Eiffel-torony hatalmas rádióleadója talán éppen abban a-z órában ontotta világgá a hirt: Borzalmas erejű harcok dúlnak Spanyolországban! — Elkerülhetetlen a kínai—japán háború! Milyen fájdalmas, hogy nem tudunk őszintén hinni abban a fényárban tündöklő békeoszlopban ... Gredinár Aurél. i Az ember egy pillanatig sem élhet gondolat nélkül. Ha nincs foglalkozása és a külső világ jelenségeit sem figyeli, akkor kénytelen néma beszélgetést folytatni önmagával. Az agy nem tűr pauzát. Gondolatokat pro dukál. amelyek, ha más tárgyat nem találnak, az „édes Én“ körül keringenek. „Édes Hisz ez az éppen. Ezek az énnel foglalkozó gondolatok gyakran udvariatlanok. Nagyitó- üveg alá veszik ezt az Ént, könyörtelenül szétboncolják minden rostját, néha olyan in- parlamentáris stílusban, amelyet senki mással szemben nem al ki ama zhatnánk büntetlenül. Embertársainkkal szemben kénytelenek vagyunk simák és udvariasak lenni. Miért nem vagyunk azok önmagunkkal szemben is? Ha megfigyeljük az embereket, amint az utcán elsietnek mellettünk, azt látjuk, hogy mindenki mogorva arcot vág. Még véletlenül sincs az ajkakon mosoly, a szemekben öröm. De amint ismerőssel találkoznak, fel ragyog a komoly arc és elkezd megnyerőén mosolyogni. Vájjon, amire a legtávolabbi, futó ismerősnek is joga van, miért nem tartjuk arra méltónak önmagunkat is? Mennyivel kellemesebb volna az élet, ha az ember nem szorulna arra, hogy mások váltsák ki belőle a mosolyt. Ha az ember úgy bánna önmagá vaj, hogy mindenki kellemes társaság lehessen a saját maga számára. Mosolyogjunk, ha egyedül vagyunk? Ez a mosoly automatikusan visszahat a kedélyre s az önmagunkkal folytatott beszélgetésnek barátságos. derűs, békés hangulatot ad. Ezeknek a néma csevegéseknek egyik közkedvelt tárgya az önmagunknak tett szemrehányás. Mit kellett volna tennem“, vagy ,,mit nem kellett volna tennem“, „miért nem használtam fel az alkalmat?“ „Ha ezt mond tam volna“ . .. A „ha“ ... mindig nagy szerepet játszik ezekben a monologokban, amelyekben a kép zelöiehetség jeleneteket, sőt egész drámákat, és vígjátékokat é\pit fel „ha“-kból. .4 dráma mindig az, am{ megtörtént, a vígjáték pedig «3 aminek meg kellett volna történnie. .4 hangulat ennek folytán úgy elsavanyodik, mint a jól eltett kovászos uborka. Ha ugyanezeket a dolgokat más valaki pa naszolná el nekünk, minden esetben találnánk jóságos, vigasztaló szavakat és ezei mentséget. Vagy, ha már sehogysem tudunk segíteni, témát változtatunk és kellemes, de riis dolgokról diskurálunk. Miért ne tehet nők ezt meg akkor is, amikor a csevegőtárs csupán az „Én“? Az önmagunkkal folytatott eszmecserék egyik legsötétebb fajtája az, amelyben a jö vőben várható kellemetlenségekre és bajokra gondolunk. A legtöbb álmatlanságnak is efféle okai vannak. Mennyivel kellemesebb vol na — ha már a jövőről van szó — elképzelni például azt: mit csinálnánk, ha megütnénk a főnyereményt? Az önmagunkkal szember való legelemibb udvariasság is megköveteli, hogy amint társaságban nem beszélünk ki nos témákról, céltalanul önmagunkkal se be széljünk róluk. Épp igy megkövetelhetjük önmagunktó. azt is, hogy cselekedeteinkben jóindulatuak udvariasak legyünk saját magunkkal szem ben. Ne vigyük túlzásba a fáradtságos mun kát. Szerezzünk magunknak pihenést, szóra kozást, amennyit lehet. Nem szabad erőink kei rablógazdaságot űzni. Ne éljük bele magunkat az élet mártírjainak szerepébe. Sza baduljunk meg attól, amit egy szellemes bé esi orvos ,,Pelikán-komplexum^-nak nevezett. ,4 pelikán ugyanis kitépi saját tolláit azért, hogy azokból puha, meleg fészket épít sen. Ne szerezzünk magunknak fájdalmat ha nem szükséges, ne mondjunk le könnyei teljesíthető kívánságokról, apró ártatlan örö mökről, csak azért, hogy pelikán-észjárás szerint — jobb sorunk legyen. (—) A ROYAL Slágermozgóban holnap szerdától két ki magalsó premier egy heh árért 3 /. ,4 szenvedélyek rabjai 1 Egy különleges francia viláesláger. Hány Baur megrázóan tökéletes 1 a;;kitá'a. 1.ebi 1 incselőcn érdekes 1 cselekmény. Legújabb Fox Jurnál. Ma, kedden utoljára 1. DR. F. TITKA. Fősz.: H. Söhnker, Grede Maurus. — 2. Titkos küldetés. Fősz.: John Wayne, a íclülmulh tat’an H cow-boy hé s. ^ 2. STAN ÉS BRAN 1 (MINT VÁLÓOK.) A komikusok 8 két fejedelmének legkedvesebb és Bn legmulatságosabb filmje. |
