Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-05 / 177. szám

T L LEN ZfiK

■m—nii

/ 9 3 7 n ii ff ii n 7 t u % 5.

El

PÁR PERCES POLITIKAI INTERJÚ

Maniu val a Boila-házban

Mania Gyula most is a régi: szívesen látja az újságírót, de nem nyilatkozik. Mit akart megvalósítani Maniu a román ifjúságért?

««

Akkor beszélek, ha maid szükség lesz ,

most mmserre szükség”

QLUJ -KOLOZSVÁR, augusztus 4 )rMa náu vaií/ániiiap este Kolozsvári.:! érkezett;, alhonimen héttfön itovább uftiazolit Badacsonyba". így szól a lurwatoias jelönitest, keddien reggo; mi: gis in:te.r(jaina várakozunk Kolozsváron a vendéglátó Boiilla professzor házalóm. Marán nőin mrinlt -tovább. Mit lölllötltle az ójazajkál csalk t/után iindul el Bada- cso nyiia.

Reggel nyolc óra. Romám (kóláé gáimjmil Iktat beHboii: várakozniuk az éliöcsa mokbalni. Mkaiiiu még piiucn. Kissé furcsám hangzik.

Vájjon miért riérft P'l badacsonyi koránkellő szolciáKáiIÓP? Bizonyára küllfökllii ultijáról me- séi!' (késő ójiféii'i'g b arái báni niatk. Angii iából,

1' ram c i aorlszágból, Nóm otörsz ágtbói .*\ usziLr iá - bol, Csoli'..z|ovákiából 1 í.ozotit sztviiizácátóka'!, itaipaiszit'alliaifcotkalb. .Mii .főhet aiz? .. . Tliihcik'. Hót' iákat zárja, közvetlen környezete sem tudja Lilám az „igazi“ ujságtokait. Most többet mo'iutaina? I'.ofliiagy’oibt' voJma mégi szokásával? A k'i'jáltátsoík nem a legjobbak... Egyelőre fiatal koltagam1!ól éndükiődöm: Mi ujiság? M.ilt hozott Mamán Erdélynek tkiüílföldli. ultijáról1?

Üfantu és az eidélyá ifsíisía;

— Legfoiutosabbiiiiiik tartjuk iMa.ii.iii pátriái 1 átogtaíbásáit — magyiaraz/za líeükloseai konyieres- táansiíwn. — A francia dtiá:kn(egyen Uhui tömbén! t baremgolását, mélyről Faive! Ravel IkóMégálnik most irt beszámolót. Maniu ma ás nagy fi- gyoking szeóte] az .ifjúsági nevelés jrámiyiifcá- sáműlk.

— Miért itiatnl kapcsolatot aiz ifjusággai? — kuka!tóm. Legalább így, közvetve tájókozó- dom a várakozás perceiben, melyek óráiknak Iá tszanak.

— iFtaihiai áifjalk segítésével Akarja meghálálni a népinek, hogy hűségesen kitartóbb.

— Hâda, vagy .nac iannlFiiznui s ?

— Mimiketitő, Mlent liiszten messzemenő nacftonaisstei célkitűzés fűződik Maniu tervéhez, munkájához.

— Berlin vagy Paris befolyásával?

— Valóban két uifc áLl rendelkezésre — mereng e]i írómon' koLiégám. — Marnáu még

1926-ba.n) tkiijelöli le a helyes irtat. Már ákikor

megmondta, hogy: vagy az ó királyságbeli francia' szellemét .teszi az erdélyi ifjmság magáévá, vagy ők veszik át a német ku'litiu- rát, hogy vélünk 'együtt halHadjiainiak.

— Mii; ajánl Marám?

— Parist ajánlja nacioniaiillba és politikai izemponllibóli. Utói keli érijük az ókirályság francia Ikiü.üirszinuvomiaMf, Ezért küldött mri- niiisaterielfnöksége idején erdélyi föiskoTásokat Franciaországba és ezért kecetsibe féi most

is az ujjójvzílltctlcíllt duaikniegyediet Párlilsban. KmlburJiázíiit ;ífcant épitbunii annak édfején a Mitblhii THeaittietlidk ţ >a vifflomjaíi)maik rtátnsnságálbaín. Már hetobfcék ramdk ailtapkövút máikor Man,in lemondott s stnm.miiv'é lleti az oidőliyíj ifjúság nievebásélne, n ítogscig u tiésó ne vonatkozó sok

istaép gondoiatt.

I>iák nevel és

— Tlailáln méf» nőm késő . . .

—' Leüie!'. . . Erre muttert íMtatnüu látogatása. Keresztiill-lkasul jánha a negyven hektárnyi tieriMoBen fekvő diákvárost, melyen iőhbexea' diák .nyer elhel'yeaétst) huszonöt hatalmas pa- viLlo.nlbűin. Ezek között a kiiis Moroalko i>9 kép- vtkse've wam. Mancieot megne/ett, ntiotieart:

mlcgitmdotlt. Látottá az orvosi inemdelót, melyét egyetllén dnáik sem (keiülhet ki, ha be akar jutilii a városba. A diák pár fülllérént orvosi segítséget és tiánnilyen orvosságat kaphaiL Megnézte az étkezőhelyiségeket, konyhákat, tornaitlannldkot, 'sportíbelpelt, mozit., .színházait. Otít volt a diákváros 'könyvtárában. Ide küldené az erdélyi román ifjakat. Hibát követi él, aki gáncsolja.

Maniu szava zalai

— Az erdélyi román ifjúság jól ismeri Mamiu reformterveit — folytatja kollégám kiiipirulv«. — Mindent elkövettünk tehát, hogy mentöl szebb eredményt érjünk el távoliélében is megyéinkben a most lezajlott taanácsváhiszfás olkaJimávaJ. M'iniu személyének szóltak ezek a szavazatok erkölcsi és po- Utikíii szemixmlból.

Noteszt vesz elő s pontos eredményeket mond:

— Folvénmegyéhen 11.654. Szüágyznegyé- ben 19.347, KiskirkülJőben 4865, Fogturasmegyélx'n 3703, Tordamegvében 7123 szavazatot nyert n nemzeti-parasztpárt s ez mind Mciniunak szólt. Szalmár, Szeiben, BUvar és Már;tómros is Mamin (népszerűsége mellett tettek tflmisíigot.

— S Vaida? ...

— Tréfál, jóiz,ü tréfa, játék minden szava, ö toldja ezt legjobban .. .

Szemben PrSaniuYaí

Marám alakja tűnök fel e pillanatban. Nyugodtan, kipihen ten jön lefelé a lépcsőn a hallban. Szemtől-szemben állunk ott, ahol egy évvel előbb találkoztunk egymással. Látszik, bogy nyugati útról jön. Akkor barnább,

I barázdásabb, érdélylbb volt az arca, ma sá- padtabb. Egyszerű mtiruh-j van rajta. Melegen üdvözli egyik hívét, a kezek szinte elválaszthatatlanul, hosszan összefognak. Boldogok. hogy ismét találkoznak. Most magam

•j:7S

A székely iskolai autonómia

A Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Újságban dr. Molnár Dénes cikket irt „A székely iskolai autonómia“ ckaesa, amelyben utal arra., hogy a magyar-székely kisebbség politikai szervezete szeptember elején országos nagygyűlést tart Sepsiszentgyörgyön és igy időszerű, hogy a már egyszer — tizenkét évvel ezelőtt — nyilvánosságra hozott ‘tíz kérdését ismét feltegye. Kérdem mindenkitől, aki m'Mgát magyarnak vallja — írja dr. Molnár Dénes — mikép és mely tartalommal véli politikailag és gyakorlatilag megvaiósi- tami a párisi egyezmény 8ék cikkének utolsó bekezdését, amely a nemromán nyelvű állampolgárok nyelveinek a. biróság előtti használatáról szól? mi az álláspontja a ipolitikai magatartás szempontjából az- egyezmény 10. cikkében említett kisebbségi iskolákról, ezeknek anyag] támogatásáról, főleg a ,,vallási“ kisebbségnék?

H-ogyan véli politikaiiag megvalósítani, az egyezmény 11. pontjának rendelkezését — kérdi dr. Molnár — amelyben Románia hozzájárul! ebhoz, hogy az erdélyi székely és szász közösségeknek, a román, állam ellenőrzése metíefct, vallás és tanügyi kérdésekben helyi önkonmásnyzatot engedélyez? Hogyan véli a most érvényes közigazgatási törvényre tekintettel megoldani a magyarság és különösen a s-zékeiLysóg szerephez jutását? Elfogadja-e a közjogi alaptételt, hogy: ,,a nemzetközi szerződéseknek magukban közvetlenül semminemű jogi hatásük nincsen. Azokból jogok és köfedességeík közvetlenül csak az illető áRoanra és nem annak polgáraira álltainak elő“, hogy: „utóbbiakra jogok forrása nem valamely nemzetközi szerződés, hanem csak az állami törvény léhet.“

Van-e politikailag elérthető mód arra — teszi fel a kérdést továbbá a cikkíró — ho.gy a kormánnyal olyan helyzetet teremtsünk, hogy a kisebhségr kérdésnek a nemzetközi szerződések alapján való megoldása egyszerű közigazgatási jogi kérdéssé, érvényesülésének bizbositásö pedig a közigazgatási jogvédelem kérdésévé váljon, hogy ennek folytán csak igen ritkán legyünk a Nemzetközi Állandó Bíróságra szorulva?

Kétségtelen — állapit ja meg dr-. MoLnár — hogy a kisebbségi kérdésben', amelyről a párisi egyezmény 8. és 3. cikke szól, magyarságunk politikai szerveinek a román állam politikai szerveivel kell megállapodni a épp úgy., mint az érdekelt „székely-magyar“ kisebbséget is megnyugtató törvényjavaslatot a kormány kell elkészítse és előterjessze. Ha ez elmaradna, úgy a- magyar kisebbség

kell gondoskodjék megfelelő törvényjavaslatról és annak a törvényhozáshoz .való benyújtásáról.

Az a körülmény ;— írja a cikk. írója — hogy az erdélyi (fiatalok fcrkíikozása mostanság válik valósággá és ezen a kisebbségi bélés külpolitika kérdése is fel van véve tárgyalási anyagul, késztetett e kérdések újbóli nyilvánosság elé tárására.

A cikk végén megemlíti dr. Molnár, hogy a három székmegyei Magyar Párt intézőbizottsága felhatalmazta a kérdések ismétlésére, miután a székely iskolái autonómia ügyét a Magyar Párt országos nagygyűlésének és szakosztályi gyűléseinek tárgysorozatába. felvenni követelte.

laşâu aprélilr^€lcs?lí tegnap és

Kjét apróhirdetést közlünk egy tokiói nagy társadalmi folyóiratból. Egyik a világháború előtt, a másik most jelenít meg, A két hirdetés közti különbség mindent megmond a hallatlanul átalakult japán életről.

A világháború előtti házaslsági hirdetés szövege szóról-szóra a következő:

,.Nagyon szép nő vagyok. Hajam dús és a tenger hullámaihoz hasonlóan öleli kiürüli bájos arcomat Arcom selyemfényű, mint a cseresznyevirág szirma. Termetem hajlékony és friss, minit az idei bambusz szára. Szemöldököm, mint a felkelő hold félköre. Férjeim mellett annak haláláig csalk virágokat

iScffilisscfsiilisjsi

az osztrák kancellár, aki méltó örö= köse Dollfussnak. Ausztria kancellárja kemény kézzel igyekszik fenntartani nemzetét azon a középuton, amelyet jelen pillanatban Ausztriának elhagy= nia nem tanácsos. Az a harc, amelyet Schuschnigg úgy ki», mint befelé foly= tat — csak bámulatra méltó.

k öveiké iá -111 sor ra.

Mii hozott Erdélynek kxJWVfldról k<- gyein ies a nun?

Maniu mo»,ol yog. Igy ţrfrrcr *■ Ki tón ki

akin j:. teregetni .szívói, aztán Imit\\<n körmi!y «ág iii arcára. A szív bezárul.

I'i i|)ci;<ország, Anglia, (Aehs/lovákia . Demokrácia . . igyekszem nyitni a zárat.

Bizony, sokat lát és Iámul az emlier ilyen utón . . .

A dolog lényegére térnék.. Vaida... pilea . Til niesen . Liberálisok .. . Nációim

list<ik . Kormánynálság . . . Rnullcivid/ ülésszak . . Választások... Dunai kon]ed<■ ráció1} .. . Belliién István gróf .. . Kisebbségek! .. . Száz kérdőjel Száz titok.

Nincs idő, az autó előállít. Csomagokat hoznak. Néhány perc múlva Mariin boldogan indul Badacsonyba.

— Mi a legközelebbi program? — terelem a beszélgetést a helyes írtra.

— Amit a helyzet parancsot,

Kötekedően néz, majdnem odaszegez tekintetével.

— Mit ü zen ?

— Tudják, hogy nem nyilatkozom...

— Mikor és hol lesz a legközelebbi erdélyi népgyülés, melyen felszólal ?

Gondolkodás nélkül mondja:

— Amikor ennek szükségét látom. Most nincs erre szükség — teszi hozzá határozottan.

— Bticureüiben bizonyára várják, mikor

kerül sor az utazásra?

— Erre is csak azt mondhatom: Majd, ha szükségét látom ...

Kél hiáTom szó mindössze, melyekből kétségkívül a ,/no.st nem Irztom szükségét‘ legfontosabbak. Ugyiátszik, Mamin szerint Vaida, Tilea, kormány válság s sok más szőnyegen levő ügy nem bír döntő fontossággal.

S a nyugati üt? .. . Ezt nem lehet belefoglalni egy villám-interjúba. A nyár folyamán Badacsonybam beszélünk, majd a tapasztaltakról.

Kedd. 9 óra.

Most utazott el gépkocsin Maniu Kolozs- ivárról. Kövess István.

ALKOHOLISTÁK, AKIK GYOMORBAJBAN SZENVEDNEK, elveszOeüt euvagyukat n2pi kb. 150 gramm természetes FERENC JÓZSEF kese^ rüvrz Használata következtében gyakran meglepő rövia idő alatt visszanyerik. Az orv árok ajánlják.

BraziHa kárétemuését ipari célokra akarják felhasználni. Newyorkból jelentik.: A Du Pojnit de Nemour llőázergyár tárgyaíiáisokat folytait Aramhaval, Brazília washi ngtorá nagykövetével Biazdia kávétermésfeleslegé- ndk lipani ceLokra való felhasználásáról. Noha a brazillal kávétanács az idén naponként százezer zsálk kávét pusztít el, a kávéárak ■tovább esnlek. Ez érit van szó arról, hogy a kálvébermés nagyobb részét teljesen elvonják az emberi fogyasztóéiból és vegyiszerek, olajok, sitö. késziíitésére használják.

kívánok ápolni s ha meghal, én is meghalok vele együtt. Titkait megőrzőm, házi szentélyét gondozom, ha még oly rosszul bánik is vei cím, családja előtt folyton es®k dicsérem .. .‘f

Ugyanabban a folyóiratban egy mai házassági hirdetés:

„Férjhezmennék jobb iparoshoz, akinek komfortos lakása és megfelelő fizetése van. Előkelő állásban lévő apám pártfogása biztosítva, benőül lés fo lehetséges. Előnyben részesülnek kerékpárszakmában dolgozó férfiak. Vagyonon! függetlenségemet biztosítja, engedelmességi esküt nem teszek“.

Csodá^íos szívműtét

Rómából jelentik: Csodálatos szívműtétet hajtott végre nemrégiben Aldo Defrise mn lánói orvostanár. A beteg egy 51 éves milánói tisztviselő volt, aki idült szivburokgyul'- ladásban szenvedett. Már évek óta nehezen lélegzett, beszélni is alig tudott s egy évvel ezelőtt állapota annyira súlyosbodott, hogy az orvosok már lemondtak életéről. Az egyetle.n lehetőség életének megmentésfére a műtéti beavatkozás volt, amelyre Aldo Deferise 36 éves milánói orvostanár vállalkozott. A beteget erős gázokkal elaltatták, majd a sebész az operálandó két bordája között rést nyitott és ezen a nyilason keresztül óvatosan kiemelte a szivet és teljesen megszabadította a megkeményedett burkolattól. A tartár hihetetlen ügyességgel a szó szoros értelmében valósággal lehámozta a beteg szivet. majd visszahelyezte a test belsejébe. A műtét egy óra húsz percig tartott, a beteg állapota néhány órán belül jelentősen javult: ismét könnyebben kezdett lélegzeni és visz- s-.elnyerte rendes hangját is. Tizenöt nap múlva a znáir elveszettnek hitt tisztviselő felkelt az ágyból és gyógyultan hagyta el a kórházat. Defrise tanár a műtétről szóló jelentését a lombardiai sebészeti társaságnak tér-“ jesztette elő. amely a jelentést hivatalosan közzé fogja tenni.

Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi é$ emberi jogok előharcosa.