Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-04 / 176. szám

I

A

Dfît

' q&n ŢŞllH notai

M

röT

i&lOil ísniis EVUVt £ ad

) Vil ß

aisî?. ‘Zi.rm áxae-i 9 inch TSTâtt-oloH

3&Íbf

hißen

atrévf

noq

KV R

I ttot ) lói

; íaq tűt n ^ÖM mn.r. Sasa

k£'2Sfí

u £•/ rsoA bsají >í A lőni: ;rb v ybuf mié

A

iösa

fíh.

rom

ab

A

■sajf

[fisa

sím

6

l G 09« iám

mar

M

léi

ßbT

áo

A

•RÍ

m

.00

■a

3t

5ö*

te

ö

rf

rí

f

3

f

I

i

y^7 svfrw'aht'tiós 4.

JBVEBWZéK

A nyiti utcán rálőü voM menyasszonyára egy székely legény,' majd önmagával vég zeii, — A Ha meghalí. ~ A leány éleiben muráén

megerősíti a bőrét és ezzei megakadályozza a íesülés veszélyét.

CLUJ-iKOL OZSVAiR's augusztus- 3. Megdöbbentő szerelmi dráma történt tegnap este fél (kilenc órakor « Valii-utcáiban. Nagy Ferenc 22 éves fiatal székely legény katonai forgópisztoUyal féltékenység miatt

I többször rálőtt volt men-yasszonyára, majd a nyílt utcán agyonlőtte magiát. A regénybe illő eset drámai mozzanatairól ős az előzményekről a helyszínen szerzett értesüléseink alapján az alábbiakban számolunk be:

NwárádssenSannátél kenyeret keresni Indul egy kis leány...

Több mint három évvel ezelőtt, 17 éves korában indult el otthonról;, a ínyárádszent- annad szülői háziból. Bereczki Zsuzsi dús ’batyuval a hóna alatt. Kenyeret keresni jött be a városba. A szorgalmas, szerény [kis leány csakhamar állást is kapott magának özv. Stein Mórné, Vaifi-utca 3. szám alatt lajkó uriasszony [házánál. Egy fél év rnulVa 'Bereczki Zsuzsa megismerkedett egy Marostor- damegyőbőiL felkerült székely legénnyel, Nagy Ferenccel, aki katonai idejét letölteni jött Kolozsvárra. A fiú a 83-as gyalogezrednél teljesített szolgálatot. A két fiatal között csaküiamaj- szerelem szövődött, a ifin megkérte a lány kezét s a rákövetkező vasárnapon már karikagyürifvel az ujjúkon mentek a vasárnapi sétára. Több mimt egy évig tartott a boldog máikaság, amikor a leány arról értesült, hogy egy menyecske is szerepel a fiú életében. Emiatt enyhe szemrehányást tett, majd később izgatottan vonta fe- lélősségre vőlegényét. A helyzet ettől kezdve annyira elmérgesedett, hogy egy fél évvel ezelőtt szakításra került a sor. A leány visz- szaadta a jegygyűrűt és néhány hónap múlva máT egy 'másik fiú tűnt fel a láthatárom1: Kovács János fiatal iparos legény, aki ettől kezdlve sűrűn kereste fel Bereczíki Zsuzsát. A leánynak megtetszett az uj fiú, aki most már mint a;z uj 'vőlegény szerepelt. A régi udvarié, Nagy Ferenc, azonban sehogysem tudott belenyugodni a szakításba s minden>- áron más belátásra igyekezett bármi a leányt.

„Nem fogsz te a Janival meges=> kiidni soha ...!“

A Vaii-utcai kétemeletes ház lakói többszőr láttáik ezután Nagy Ferencet a ház körül s amint Preiszter Jánosmé házmester-nő mondja, nem egy alkalommal jelentette kä:

— Inkább temetésre fog menni a Zsuzsi, de sohasem fog megesküdrai a Janival!

A házmesternő, áld ugyszóDvián elejétől kezdve tanúja volt a fiatalok szerelmének és szakításának!. rábeszélő hangon jegyeztemeg:

— Látja Feri, íkár völt miagánaikj »amriiaftt a menyecske máiátlt élbagyni-a Zsuzsiit.

'Mire a. fin ezt válaszolta-: „Én úgyis csak a Zsuz-sít iszereitean és azt a máklilk nőit soh a - sem véltem voffina fieűasi égüli, de ai Zsuzsi ezt nem akarja miegériletnn“.

Három n&volverlövés a nyílt utcán

Hétfőn délután négy óraikor Nagy Ferenc ismét imegjieflieniţ a Văiihuoa 3. szám alatltíí ház kapujában. Erősen ittrttaiv voillfi. iLeülít a lépcsőre és eliaÜtedlt. Kafrotnainedirág és szürlke kiabált, kallap volt rajta. Zsebében ekkor már ott voilit a hai'Jl'öveilü íkattonai forgöpiiszítoly. A házmes'ierné vette észre (dlőször, lEUlső piil- hmnthalni nem ismerik fel. Rályzőllt: Mnit keres rmagai ffib?

iBbbem' a pOTatnalfíban jőlllt lé egy örtmagy is, laöci szintén füzetesen sz’emiügyrte vetlbe a fiúit. F-effliütnff nekf? a katonáin adnág, de aztán tovább menü A házmesitlerné közben feüköl- tiöttle és ekkor lismedte fell' 'Nagy Ferencet, aki időközben kiiljózamodoitlt.

— ’Látja milyen baj lehetett volna., ha: aiz örtmagy megtudja, hogy egy kalnnia alszik a kapuban — mondta: a házmestemé, miire a fim unott, d'e elszánt hangon ez't válaszolta:

— Talán n|eki Hetit volna rossz.

Ezután; a Zsuzsa beillőit érddkíődiöfit és klil.je- tentei'/tte, hogy okvetlenül beszélni alkar véle, azért jött ide négy óraikor. A leány közben kétszer its lejött, 'anélkül azonban, hogy a fin 'észrevette völina. -Rosszait sejtett, mondtál is a házmester n én ele és egy Esztii ntevü ba- rátinéjjának: ‘„ismét ítlti van a Feri“, die ő nem alkar beszéltei vieţile. Nyolc óra körül az uj vőlegény, Kovács János !ús megjelent g neki is azt mondta Nágy Fértemc, hogy hívja- lie tégy kicsnit Zsuzsálti, mórt még egyszer beszélten alkar véle és azután békiéhan hagyja őket. A Deáíniy ütem sokára De is jött és az uj vőlegényévé! sétára akart indulni. A fiú telkikor élébe áülötít és ezt mondta:

— Zsuzsa, hafliígáBs meg ... még egyszer kérlek.

A leány ékkor kirohanlt a kapum. A fim «kfctor dőnánttottea pevoillverély és ráiőibll. A

gólyó niem találta. Majd másodszor és harmadszor is lőtt. A ha:rm0diilk goil.yó a. ház falától gurulóitól: kaipotit és a leány onresont- ját érte. A revol'verillöv.é’s’eikne lletirhatartlain' pá- nnlk lámadlt, az egész ház összefutotH s az ülte a járőktelől nis miegborzaidva állfiíotltak a Văiii és Saguna-utca saiikán lljévő zálógbáz körül,

— Gyilkos ...! Gyilkos . . .1 — kiabálták, mire a merénylő legény eszeveszett futásnak eredt a sétatér irányába. Többen utá-nairo- hentak, de senki sem mert közel menni, művel’ a menekülő egyizben visszafordult és üldözői felé lőtt.

Amikor aztán kiért a Regina Maria intézetig, megásott, önmaga ellen fordítja 0 revoíiuert, a szájába lőtt. A golyó az agyát roncsolta szét.

A mentők percek alatt kiszálltak a helyszínére s mig egyik men tő orvos a 'sebesült leányt részesítette első segélyben, addig a másik az öngyilkos Nagy Ferencet próbálta élesztgetni, több injekciót is adtak neki, de eredménytelenül. Néhány perc alatt kiszenvedett.

Egy óra múlva kiszállott a hivatalos bizottság.. Valean komiszár szolgálatos rendőrtiszt és Moa.nte Andrei kapitány hadbíró- ügyész, akik jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. A leányt, a szerelmi dráma életben maradt áldozatát, ma délelőtt, a katonai ügyészségen is knhalOgatták, ahol részletes vallomásban mondta el a tragédia előzményeit.

ítéletidő Galati felett

JlégemK orkán^ ielhoszBk&dlás «Jégig

GALATI, augusztus 3- Tegnap délután hatalmas vihar vp- nult végig a város felett. A gomolygó fekete felhők a várost teljes sötétségbe borították, úgy annyira, hogiy még az utcákon is meg kellett gyújtani lámpákat. A szélvihar számos telefonpóznát és fát

tövestől kicsavart a földből. A vihart követő felhőszakadás pedig több városnegyedet teljesen döntött. A város határában jégeső esett, mely különösen a szőlőkben okozott igen jelentékeny károkat.

Ha az okmányaik rendben vannak

24 érán bellii

ifiiüJeiibi ra©gj!k©pia üileYelél

— mondta dr. Horváth József Kolozsvár rendőrkvesztora

CLUJ-KOLOZSVÁR, auguszuts 3.

Dr. Horváth József rendőrikves'Xtor tegnap este részletes nyilatkozatot adott a sajtónak arról az uj belügyminiszteri rendeletről, amely uj megállapítások szerint szabályozza a kávéházalk, varieték és bodegák záróráját.

Ezek szerint a varieték záróráját éjjel egy óra helyett reggeli öt óráiig hosszabbították meg, a kávéházok. sörözök és elsőrendű 'vendéglők záróráját éjjel 1 óra helyett hajnali öl óráig állapítják meg, a másodrendű •vendiég] ők és kláfvéházak pedig éjjel! 12 óra helyett reggel öt órakor zárhatnak. Az elsőrendű bodegák 12 óra helyett éjjel két órakor, a harmadrangú vendéglők ll óra helyet 2 órakor zárhatnak. A zárórával kapcsolatban újítást hoz a belügyminiszteri rendeltet a záróra illetékekről. Eddig a vend ég- Üőtulaijdonosok. vagy bérlők, havi átalányban fizették a záróra-illetéket. Az uj rendelet szerint rendőrségi igazolvánnyal ellátott közrendörök naponta fogják inkasszálni a zár- órailletéket, amelyet a következőképen' átla- pitottak meg. Varieték naponta 300 lejt, elsőrendű kávéházak, sörözőik naponta 100 lejt, másodrendű kávéházak és vendéglők 100 lejt. bodegák 75 lejt, harmadrendű vendéglők éjjel 11 órától éjjel 2 óráiig 50 lejt, 2 órától reggel 5 óráig 25 lej taxát fizetnek. A maponita való inkasszálási a-z teszi szükségessé, hogy a rendőrségnek hetenként kell elszámolni a záró r aillehúkekkel.

A rendőrkvesztor ezután az uj bázis zabái y- rendeletről nyilatkozik., mely szerint ezentúl csak reggel 8 óráig végezhetők & szőnyegpo- rólások. Ugyancsak egészségügyi szernjpont- ból újításokat visznek keresztül « szemét- gyűjtés terén is. A jövőben csakis zárt szemetes ládákban gyűjthetők a hullladétkak.

Kolozsvár rerdőrtóvesztora nincs megelégedve a város közlekedési viszonyaival sem. Kijelenti, hogy még a vidéki városokban .sem tapasztalható a járókelőknek az a fegyelmezetlensége, mint Kolozsvárt, amellyel1 tökéletesen akadályozzák a jármüvek forgalmát. Állandóan' tapasztalható ugyanis, hogy emberek csoportosan állnak az útkereszteződéseknél és a járművezetők minden erőfeszítése ellenére sem mozdulnak meg a helyűikről.

Ugyancsak a közlekedés megrends zabái yo- zásá'hoz tartozik az is, hogy a jövőben a jMiibal Viteazul-téren, a' Gh. Bari tin-utcában és a sétatér baloldalán lesz a vasárnapi cselédkor zó.

Horváth rendőrkvesztor sürgős felülKnzs- gálatol lát szükségesnek a legfontosabb szükségleti cikkek árainak megállapításánál is, mégpedig azért, mert sok ip^nasz hangzik el a legfontosabb közszükségleti cikkek árait illetőleg. Annak ellenére, hogy maximálták a hús- és lisztárakat, előfordul, hogy a megállapított áron jóval felül árusitják azokat. A rendőrkvesztura ezentúl felül fogja vizsgálni a kereskedőket, hogy a kiskereskedők 30 százalékos, a nagykereskedők pedig 20 százalékos haszon mellett hozhassa forgalomba áruját.

Végül kijelentette a rendőrkvesztor, hogy a közönség legnagyobb megelégedésére óhajtja keresztül vinni a utlevélki állítások at. Ehhez azonban a közönségnek is hozzá ke Hí járulnia azzal, hogy az összes szükséges iratokkal felszerelve terjesszék be utlevélkérési igényüket. Az útlevél-kérvényekhez a következő iratokat kell csatolni: állampolgársági bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány, adóbizonylat, ötven éven aluli férfiaknak 3 hadkiegészítőtől való bizonyitvány, személyazonossági bizonyítvány és nő kérvénye zése esetében a férj beleegyezése is szükséges. Akinek minden -irata rendben van, 24 óra alatt megkapja az útlevelét.

Erflös Reiíée öt regéimé: Argirus

Erdős R. uj regénye még forróbb levegőjű, izgalmasabb, mint az előbbiek. Az Athén-ae- um kiadás, szép kiállítás, 320 lap, fűzve 132 fej, kötve 158 lej Lepagemâl, Cluj. —; Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket Lepagetól,

'egnap és Ma

A százéves I

A newyorki „Museum of modern Art“ díszes kötetbe gyűjtve kiadta a fényképezés száz)élves történetének jellegzetes képadatait.

A régi képek — a francia N'adar és Cárját, a skót Hill és Adamson, az angol Cameron és Brady klasszikus arcképei — igy kötetbe gyűjtve eldöntik a régi vitát: művészet e 0 fényképezést Persze, hogy művészet, ha művész foglalkozik vele, kinek kezében a fény- érzékeny lencse rmnyi csak, mint a festőnek az ecset a szobrásznak a véső. Ezek <t régi fényképészek nem törekedtek kegyetlen „tárgyszerűségre“. A festőit akarták meglátni az emberi arcban, a halhatatlant. az egyénit. Olyan képek. mint a skót Hill kezdetleges gépe által száz év előtt megörökített Burns ezredes arcképe, vagy Nad-or Baade- laire-feje, vagy Brady felvétele Young bíróról, a legszerényebb technikai eszközökkel a lelket keresték az arcban. A fényképezés száz év alatt csak műszakilag fejlődött. Első miivészei már halhatatlant alkottak. A kései utód, sokkal tökéletesebb masinájával, al'9 tudja visszaadni azt a bensőséges kifejezést, mely a régi képekről sugárzik. Három kép Tennyson lord, Honoré Daumier és Eu- géne Delacroix arcképe — példa rá, hogy a fénykép valamikor megközelítette a festői eszményt. Ma a valóságot iparkodik hűségesen megközeliteni. De a valóság, e tárgyilagos kor eszménye. legtöbbször egyáltalán nem festői. S erről már j^ern tehet a fény képész.

Minden család őriz valamelyik fiókban egy bőrkötéses kötetet, melynek lapja telve lövészkirályokkal, érettségizett dandykkel, Baskircsev Mária-s-erü fiatal leányokkal, mohos szikláknak és poros pálmáknak támaszkodó jegyespárokkal. E régi képek — barnák, mint az idő, melynek árnya az eltűntek emlékét burkolja — az idegen néző számára is hírt adnak valamiről, ami fényképész és lélekbúvár számára egyaránt a legnagyobb titok: hirt adnak a képíró gépezete által rögzített egyéniségről. Ha régi képalbumot nézünk ötven, vagy hetven év előtt élt emberek fényképeit lapozzuk, gyakran felkiáltunk: „Nézd, milyen egyéniség!“ Ki vált a tünemény, aki /öűészkirálynak öltözve bámul ránk a múl ts zúzád közepi képrőlf Sör. gyáros vagy állatorvos, semmi eset re sem Lord Tennyson. S mégis, n régi arcokban van valami sajátosan átmunkált, valami „festői ség1 \ ami nemcsak hetyke szőrzet, lobogó lavalliére-nyakkendő s szinészies kiállás, hanem homloknak, nézésnek, szájtartásnak. fejjormának csodálatos jellegzetessége. Mintha száz év előtt minden ember, aki vitte 1x1- lomire a maga világában, nehezebben jutott volna 0 műveltségnek. ismeretnek és egyéni életfelfogásnak ahhoz az összességéhez, aminek végső következménye az egyéniség.

Erre tanítanak a régi képek: a klasszikusok, melyeket most a „Photography 1837— 1937“ című kötetben közzéad a newyorki muzeum s a névtelenek és mindennapiak, melyeket száz éve őriznek családi albumokban. A .,művelt ember“ száz év előtt máskép, keservesebb személyi áldozatok és erőfeszítések árán volt művelt, mirrt ma, mikor

I

az „áltagos műveltséget“ megerőltetés nélkül, mintegy házhoz szállítja a közlésnek és információnak sok, népszerű válfaja: rádió, mozi, az általános oktatás, népies művelődési kurzusok és kézikönyvekben célszerűen sűrített ismeretek. Ma igazán csak az nem „művelt“' aki hatökör és végkép nem akar. Az egyéniség száz év előtt sokkal személyesebb munka árán jutott el világképéhez, mint ma. mikor egy. tömegek igényére szabott civilizáció fáradtság nélkül közvetíti <> szükséges ismereteket. A régi képek orra tanítanak. hogy a: ember száz év előtt nehezebbe,n jutott el önmagához — nehezebben, alaposabban talán fájdalmasabban is. Ezért emberibbek a régi arcok. S ezért tlpussze- rübbek a mai arcok

Szá: éve mondja « fényképész az emberiségnek: ,.Barátságos arcot kérek.“ Az emberislég iparkodik engedelmeskedni a felszólításnak s bátortalanul és félszegen vigyorog a gépbe. Mind félszegebben s mind barátság- tolancrbbut.

Mórái Sándor.

Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elßharcosa.

Nagy Ferenc és Bereczki Zsuzsi tragédiája

Véres szerelmi dráma Kolozsváron