Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-04 / 176. szám

I A Dfît ' q&n ŢŞllH notai M röT i&lOil ísniis EVUVt £ ad ) Vil ß aisî?. ‘Zi.rm áxae-i 9 inch TSTâtt-oloH 3&Íbf hißen atrévf noq KV R I ttot ) lói ; íaq tűt n ^ÖM mn.r. Sasa k£'2Sfí u £•/ rsoA bsají >í A lőni: ;rb v ybuf mié A iösa fíh. rom ab A ■sajf [fisa sím 6 l G 09« iám mar M léi ßbT áo A •RÍ m .00 ■a 3t 5ö* te ö rf rí f 3 f I i y^7 svfrw'aht'tiós 4. JBVEBWZéK A nyiti utcán rálőü voM meny­asszonyára egy székely legény,' majd önmagával vég zeii, — A Ha meghalí. ~ A leány éleiben muráén megerősíti a bőrét és ezzei meg­akadályozza a íesülés veszélyét. CLUJ-iKOL OZSVAiR's augusztus- 3. Megdöbbentő szerelmi dráma történt teg­nap este fél (kilenc órakor « Valii-utcáiban. Nagy Ferenc 22 éves fiatal székely legény katonai forgópisztoUyal féltékenység miatt I többször rálőtt volt men-yasszonyára, majd a nyílt utcán agyonlőtte magiát. A regénybe illő eset drámai mozzanatairól ős az előzmé­nyekről a helyszínen szerzett értesüléseink alapján az alábbiakban számolunk be: NwárádssenSannátél kenyeret keresni Indul egy kis leány... Több mint három évvel ezelőtt, 17 éves korában indult el otthonról;, a ínyárádszent- annad szülői háziból. Bereczki Zsuzsi dús ’ba­tyuval a hóna alatt. Kenyeret keresni jött be a városba. A szorgalmas, szerény [kis le­ány csakhamar állást is kapott magának özv. Stein Mórné, Vaifi-utca 3. szám alatt lajkó uriasszony [házánál. Egy fél év rnulVa 'Be­reczki Zsuzsa megismerkedett egy Marostor- damegyőbőiL felkerült székely legénnyel, Nagy Ferenccel, aki katonai idejét letölteni jött Kolozsvárra. A fiú a 83-as gyalogezrednél teljesített szolgálatot. A két fiatal között csaküiamaj- szerelem szövődött, a ifin meg­kérte a lány kezét s a rákövetkező vasárna­pon már karikagyürifvel az ujjúkon mentek a vasárnapi sétára. Több mimt egy évig tar­tott a boldog máikaság, amikor a leány ar­ról értesült, hogy egy menyecske is szere­pel a fiú életében. Emiatt enyhe szemrehá­nyást tett, majd később izgatottan vonta fe- lélősségre vőlegényét. A helyzet ettől kezdve annyira elmérgesedett, hogy egy fél évvel ezelőtt szakításra került a sor. A leány visz- szaadta a jegygyűrűt és néhány hónap múl­va máT egy 'másik fiú tűnt fel a láthatárom1: Kovács János fiatal iparos legény, aki ettől kezdlve sűrűn kereste fel Bereczíki Zsuzsát. A leánynak megtetszett az uj fiú, aki most már mint a;z uj 'vőlegény szerepelt. A régi udvarié, Nagy Ferenc, azonban sehogysem tudott belenyugodni a szakításba s minden>- áron más belátásra igyekezett bármi a leányt. „Nem fogsz te a Janival meges=> kiidni soha ...!“ A Vaii-utcai kétemeletes ház lakói több­szőr láttáik ezután Nagy Ferencet a ház kö­rül s amint Preiszter Jánosmé házmester-nő mondja, nem egy alkalommal jelentette kä: — Inkább temetésre fog menni a Zsuzsi, de sohasem fog megesküdrai a Janival! A házmesternő, áld ugyszóDvián elejétől kezdve tanúja volt a fiatalok szerelmének és szakításának!. rábeszélő hangon jegyeztemeg: — Látja Feri, íkár völt miagánaikj »amriiaftt a menyecske máiátlt élbagyni-a Zsuzsiit. 'Mire a. fin ezt válaszolta-: „Én úgyis csak a Zsuz-sít iszereitean és azt a máklilk nőit soh a - sem véltem voffina fieűasi égüli, de ai Zsuzsi ezt nem akarja miegériletnn“. Három n&volverlövés a nyílt utcán Hétfőn délután négy óraikor Nagy Ferenc ismét imegjieflieniţ a Văiihuoa 3. szám alatltíí ház kapujában. Erősen ittrttaiv voillfi. iLeülít a lépcsőre és eliaÜtedlt. Kafrotnainedirág és szürlke kiabált, kallap volt rajta. Zsebében ekkor már ott voilit a hai'Jl'öveilü íkattonai forgöpiiszítoly. A házmes'ierné vette észre (dlőször, lEUlső piil- hmnthalni nem ismerik fel. Rályzőllt: Mnit keres rmagai ffib? iBbbem' a pOTatnalfíban jőlllt lé egy örtmagy is, laöci szintén füzetesen sz’emiügyrte vetlbe a fiúit. F-effliütnff nekf? a katonáin adnág, de aztán tovább menü A házmesitlerné közben feüköl- tiöttle és ekkor lismedte fell' 'Nagy Ferencet, aki időközben kiiljózamodoitlt. — ’Látja milyen baj lehetett volna., ha: aiz örtmagy megtudja, hogy egy kalnnia alszik a kapuban — mondta: a házmestemé, miire a fim unott, d'e elszánt hangon ez't válaszolta: — Talán n|eki Hetit volna rossz. Ezután; a Zsuzsa beillőit érddkíődiöfit és klil.je- tentei'/tte, hogy okvetlenül beszélni alkar véle, azért jött ide négy óraikor. A leány közben kétszer its lejött, 'anélkül azonban, hogy a fin 'észrevette völina. -Rosszait sejtett, mondtál is a házmester n én ele és egy Esztii ntevü ba- rátinéjjának: ‘„ismét ítlti van a Feri“, die ő nem alkar beszéltei vieţile. Nyolc óra körül az uj vőlegény, Kovács János !ús megjelent g neki is azt mondta Nágy Fértemc, hogy hívja- lie tégy kicsnit Zsuzsálti, mórt még egyszer be­szélten alkar véle és azután békiéhan hagyja őket. A Deáíniy ütem sokára De is jött és az uj vőlegényévé! sétára akart indulni. A fiú telkikor élébe áülötít és ezt mondta: — Zsuzsa, hafliígáBs meg ... még egyszer kérlek. A leány ékkor kirohanlt a kapum. A fim «kfctor dőnánttottea pevoillverély és ráiőibll. A gólyó niem találta. Majd másodszor és har­madszor is lőtt. A ha:rm0diilk goil.yó a. ház falától gurulóitól: kaipotit és a leány onresont- ját érte. A revol'verillöv.é’s’eikne lletirhatartlain' pá- nnlk lámadlt, az egész ház összefutotH s az ülte a járőktelől nis miegborzaidva állfiíotltak a Văiii és Saguna-utca saiikán lljévő zálógbáz körül, — Gyilkos ...! Gyilkos . . .1 — kiabálták, mire a merénylő legény eszeveszett futásnak eredt a sétatér irányába. Többen utá-nairo- hentak, de senki sem mert közel menni, mű­vel’ a menekülő egyizben visszafordult és üldözői felé lőtt. Amikor aztán kiért a Regina Maria inté­zetig, megásott, önmaga ellen fordítja 0 revoíiuert, a szájába lőtt. A golyó az agyát roncsolta szét. A mentők percek alatt kiszálltak a helyszí­nére s mig egyik men tő orvos a 'sebesült leányt részesítette első segélyben, addig a másik az öngyilkos Nagy Ferencet próbálta élesztgetni, több injekciót is adtak neki, de eredménytelenül. Néhány perc alatt kiszen­vedett. Egy óra múlva kiszállott a hivatalos bi­zottság.. Valean komiszár szolgálatos rendőr­tiszt és Moa.nte Andrei kapitány hadbíró- ügyész, akik jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. A leányt, a szerelmi dráma életben maradt áldozatát, ma délelőtt, a katonai ügyészségen is knhalOgatták, ahol részletes vallomásban mondta el a tragédia előzmé­nyeit. ítéletidő Galati felett JlégemK orkán^ ielhoszBk&dlás «Jégig GALATI, augusztus 3- Tegnap délután hatalmas vihar vp- nult végig a város felett. A gomolygó fe­kete felhők a várost teljes sötétségbe bo­rították, úgy annyira, hogiy még az utcá­kon is meg kellett gyújtani lámpákat. A szélvihar számos telefonpóznát és fát tövestől kicsavart a földből. A vihart követő felhőszakadás pedig több város­negyedet teljesen döntött. A város hatá­rában jégeső esett, mely különösen a szőlőkben okozott igen jelentékeny ká­rokat. Ha az okmányaik rendben vannak 24 érán bellii ifiiüJeiibi ra©gj!k©pia üileYelél — mondta dr. Horváth József Kolozsvár rendőrkvesztora CLUJ-KOLOZSVÁR, auguszuts 3. Dr. Horváth József rendőrikves'Xtor tegnap este részletes nyilatkozatot adott a sajtónak arról az uj belügyminiszteri rendeletről, amely uj megállapítások szerint szabályozza a kávéházalk, varieték és bodegák záróráját. Ezek szerint a varieték záróráját éjjel egy óra helyett reggeli öt óráiig hosszabbították meg, a kávéházok. sörözök és elsőrendű 'vendéglők záróráját éjjel 1 óra helyett haj­nali öl óráig állapítják meg, a másodrendű •vendiég] ők és kláfvéházak pedig éjjel! 12 óra helyett reggel öt órakor zárhatnak. Az első­rendű bodegák 12 óra helyett éjjel két óra­kor, a harmadrangú vendéglők ll óra he­lyet 2 órakor zárhatnak. A zárórával kap­csolatban újítást hoz a belügyminiszteri ren­deltet a záróra illetékekről. Eddig a vend ég- Üőtulaijdonosok. vagy bérlők, havi átalány­ban fizették a záróra-illetéket. Az uj rendelet szerint rendőrségi igazolvánnyal ellátott köz­rendörök naponta fogják inkasszálni a zár- órailletéket, amelyet a következőképen' átla- pitottak meg. Varieték naponta 300 lejt, el­sőrendű kávéházak, sörözőik naponta 100 lejt, másodrendű kávéházak és vendéglők 100 lejt. bodegák 75 lejt, harmadrendű ven­déglők éjjel 11 órától éjjel 2 óráiig 50 lejt, 2 órától reggel 5 óráig 25 lej taxát fizetnek. A maponita való inkasszálási a-z teszi szüksé­gessé, hogy a rendőrségnek hetenként kell elszámolni a záró r aillehúkekkel. A rendőrkvesztor ezután az uj bázis zabái y- rendeletről nyilatkozik., mely szerint ezentúl csak reggel 8 óráig végezhetők & szőnyegpo- rólások. Ugyancsak egészségügyi szernjpont- ból újításokat visznek keresztül « szemét- gyűjtés terén is. A jövőben csakis zárt sze­metes ládákban gyűjthetők a hullladétkak. Kolozsvár rerdőrtóvesztora nincs megelé­gedve a város közlekedési viszonyaival sem. Kijelenti, hogy még a vidéki városokban .sem tapasztalható a járókelőknek az a fe­gyelmezetlensége, mint Kolozsvárt, amellyel1 tökéletesen akadályozzák a jármüvek forgal­mát. Állandóan' tapasztalható ugyanis, hogy emberek csoportosan állnak az útkeresztező­déseknél és a járművezetők minden erőfeszí­tése ellenére sem mozdulnak meg a he­lyűikről. Ugyancsak a közlekedés megrends zabái yo- zásá'hoz tartozik az is, hogy a jövőben a jMiibal Viteazul-téren, a' Gh. Bari tin-utcában és a sétatér baloldalán lesz a vasárnapi cse­lédkor zó. Horváth rendőrkvesztor sürgős felülKnzs- gálatol lát szükségesnek a legfontosabb szük­ségleti cikkek árainak megállapításánál is, mégpedig azért, mert sok ip^nasz hangzik el a legfontosabb közszükségleti cikkek árait il­letőleg. Annak ellenére, hogy maximálták a hús- és lisztárakat, előfordul, hogy a meg­állapított áron jóval felül árusitják azokat. A rendőrkvesztura ezentúl felül fogja vizs­gálni a kereskedőket, hogy a kiskereskedők 30 százalékos, a nagykereskedők pedig 20 százalékos haszon mellett hozhassa forga­lomba áruját. Végül kijelentette a rendőrkvesztor, hogy a közönség legnagyobb megelégedésére óhajt­ja keresztül vinni a utlevélki állítások at. Ehhez azonban a közönségnek is hozzá ke Hí járulnia azzal, hogy az összes szükséges iratokkal felszerelve terjesszék be utlevélkérési igé­nyüket. Az útlevél-kérvényekhez a következő iratokat kell csatolni: állampolgársági bizo­nyítvány, erkölcsi bizonyítvány, adóbizony­lat, ötven éven aluli férfiaknak 3 hadkiegé­szítőtől való bizonyitvány, személyazonossági bizonyítvány és nő kérvénye zése esetében a férj beleegyezése is szükséges. Akinek min­den -irata rendben van, 24 óra alatt megkap­ja az útlevelét. Erflös Reiíée öt regéimé: Argirus Erdős R. uj regénye még forróbb levegőjű, izgalmasabb, mint az előbbiek. Az Athén-ae- um kiadás, szép kiállítás, 320 lap, fűzve 132 fej, kötve 158 lej Lepagemâl, Cluj. —; Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket Lepagetól, 'egnap és Ma A százéves I A newyorki „Museum of modern Art“ dí­szes kötetbe gyűjtve kiadta a fényképezés száz)élves történetének jellegzetes képadatait. A régi képek — a francia N'adar és Cárját, a skót Hill és Adamson, az angol Cameron és Brady klasszikus arcképei — igy kötetbe gyűjtve eldöntik a régi vitát: művészet e 0 fényképezést Persze, hogy művészet, ha mű­vész foglalkozik vele, kinek kezében a fény- érzékeny lencse rmnyi csak, mint a festőnek az ecset a szobrásznak a véső. Ezek <t régi fényképészek nem törekedtek kegyetlen „tárgyszerűségre“. A festőit akarták meglát­ni az emberi arcban, a halhatatlant. az egyé­nit. Olyan képek. mint a skót Hill kezdetle­ges gépe által száz év előtt megörökített Burns ezredes arcképe, vagy Nad-or Baade- laire-feje, vagy Brady felvétele Young bíró­ról, a legszerényebb technikai eszközökkel a lelket keresték az arcban. A fényképezés száz év alatt csak műszakilag fejlődött. Első miivészei már halhatatlant alkottak. A kései utód, sokkal tökéletesebb masinájával, al'9 tudja visszaadni azt a bensőséges kifejezést, mely a régi képekről sugárzik. Három kép Tennyson lord, Honoré Daumier és Eu- géne Delacroix arcképe — példa rá, hogy a fénykép valamikor megközelítette a festői eszményt. Ma a valóságot iparkodik hűsége­sen megközeliteni. De a valóság, e tárgyila­gos kor eszménye. legtöbbször egyáltalán nem festői. S erről már j^ern tehet a fény képész. Minden család őriz valamelyik fiókban egy bőrkötéses kötetet, melynek lapja telve lö­vészkirályokkal, érettségizett dandykkel, Baskircsev Mária-s-erü fiatal leányokkal, mohos szikláknak és poros pálmáknak tá­maszkodó jegyespárokkal. E régi képek — barnák, mint az idő, melynek árnya az el­tűntek emlékét burkolja — az idegen néző számára is hírt adnak valamiről, ami fény­képész és lélekbúvár számára egyaránt a leg­nagyobb titok: hirt adnak a képíró gépezete által rögzített egyéniségről. Ha régi képal­bumot nézünk ötven, vagy hetven év előtt élt emberek fényképeit lapozzuk, gyakran felkiáltunk: „Nézd, milyen egyéniség!“ Ki vált a tünemény, aki /öűészkirálynak öltözve bámul ránk a múl ts zúzád közepi képrőlf Sör. gyáros vagy állatorvos, semmi eset re sem Lord Tennyson. S mégis, n régi arcokban van valami sajátosan átmunkált, valami „fes­tői ség1 \ ami nemcsak hetyke szőrzet, lobogó lavalliére-nyakkendő s szinészies kiállás, ha­nem homloknak, nézésnek, szájtartásnak. fejjormának csodálatos jellegzetessége. Mint­ha száz év előtt minden ember, aki vitte 1x1- lomire a maga világában, nehezebben jutott volna 0 műveltségnek. ismeretnek és egyéni életfelfogásnak ahhoz az összességéhez, ami­nek végső következménye az egyéniség. Erre tanítanak a régi képek: a klassziku­sok, melyeket most a „Photography 1837— 1937“ című kötetben közzéad a newyorki muzeum s a névtelenek és mindennapiak, melyeket száz éve őriznek családi albumok­ban. A .,művelt ember“ száz év előtt más­kép, keservesebb személyi áldozatok és erő­feszítések árán volt művelt, mirrt ma, mikor I az „áltagos műveltséget“ megerőltetés nélkül, mintegy házhoz szállítja a közlésnek és in­formációnak sok, népszerű válfaja: rádió, mozi, az általános oktatás, népies művelő­dési kurzusok és kézikönyvekben célszerűen sűrített ismeretek. Ma igazán csak az nem „művelt“' aki hatökör és végkép nem akar. Az egyéniség száz év előtt sokkal személye­sebb munka árán jutott el világképéhez, mint ma. mikor egy. tömegek igényére sza­bott civilizáció fáradtság nélkül közvetíti <> szükséges ismereteket. A régi képek orra ta­nítanak. hogy a: ember száz év előtt nehe­zebbe,n jutott el önmagához — nehezebben, alaposabban talán fájdalmasabban is. Ezért emberibbek a régi arcok. S ezért tlpussze- rübbek a mai arcok Szá: éve mondja « fényképész az emberi­ségnek: ,.Barátságos arcot kérek.“ Az embe­rislég iparkodik engedelmeskedni a felszólí­tásnak s bátortalanul és félszegen vigyorog a gépbe. Mind félszegebben s mind barátság- tolancrbbut. Mórái Sándor. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elßharcosa. Nagy Ferenc és Bereczki Zsuzsi tragédiája Véres szerelmi dráma Kolozsváron

Next

/
Oldalképek
Tartalom