Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-04 / 176. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és ki^dóhcvatal: Cluj, Calea Motîlor 4. rzám. — Telefonszám: 11—09, — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fíókkkdóhívatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon: 11—99. LVIII. ÉVFOLYAM, 17 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Ma'gyararsziágra: negyedévre ioj félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeotel több, CLUJ=KOLOZSVÁR 1937 AUGUSZTUS 4. SZERDA A Camberlain-Musselini levélváltás elmélyítette az aii§@l“»©lasz közeledést Az olasz sajtó visszatért Londonba. — Szó van a strezai négyhatalmi érintkezés helyreállításáról. — Tiencsinben újabb diplomáciai összeütközések történtek. - Lényegesen romlik az orosz—japán és a francia—japán---- ii ti ■■iiumHflBjjuiii—■ —i—— Kezdődik a háború második szakasza Tegnapelőttig Olaszország viszonyát a demokrata hatalmakkal szemben a velencei hadgyakorlaton tanúsított magertartása jellemezte. Egyetlen külföldi attasét sem hívtak meg, de kivételt tettek a német. osztrák. magyar és svájci katonai missziókkal, amelyeknek több uj fegyver bemutatásában is részük volt. Ma pedig tudósítások arról számolnak be, hogy a Chamberlain—Mussolini levélváltás igen meleg volt s így a békeki látások erősödtek, sőt magántervezgetések szerint lehetséges lesz a strezai négyhatalmi konferenciát föltámasztani Londonban s e célból eredt volna Chamberlainnek állitólo- gos levele Hitlerhez és fog eredni a szabadságidő leteltével Edén utazása Rómáoa és talán Berlinbe. A borúlátók azonban a mesz- szemenő reményekkel szembeszállónak, mert Neurath a londoni meghívás háromszoros visszautasítása és Ccano az abessziniai kérdés bégleges elintézése nélkül aligha jelenhetik meg Londonban. Mindenesetre tény, hogy az olasz laptudósit ók visszatértek és visz- szaténnek Londonba s az angol 1és olasz lapok barátságosabb hangon válás zol goinak egymásnak. A levélváltás természetesen nemcsak a Földközi-tengeri kérdést van hivatva szelídíteni, hanem lehetővé tenni, hogy csütörtökön a benemavatkozási konferencia során az angol javaslat elfogadása elől az akadályokat elhárítsák. A helyzet nehézsége, hogy az olasz lapok állandóan támadják a Szovjetet mint amely pénteken megtorpe. dózta Eden javaslatát, de támadják Francia- országot is hogy segítette a Szovjetet. Ezért Púnisban közzétették a julius 28-án adott francia választ a három angol pont ügyiben tett kérdésre. A válasz bevezetése biztosította Londont, hogy Páris mindent elkövet a spanyol ügy befejezése s az általános béke érdekében. Világosan hozzájárult a javaslatokhoz, hogy a spanyol kikötőkbe futó gőzösökre semleges megfigyelők jussanak, hogy az eddigi ellenőrzés helyett a kikötőkben nemzetközi megfigyelők dolgozzanak és hogy helyreállítsák a szárazföldi ellenőrzést. A diplomáciai világ mindent elkövet, hogy a benematvcti-kozási bizottság augusztus 5-ilc’ ülésén bégre megoldásra jussanak. Tokió ugyan hivatalosan közli, hogy Tien- csin valamennyi negyedét elfogyták s a békét teljesen helyreállították, azonban a legújabb hírek ellentmondanak ennek. A tien- csini negyed megtisztítása a menekült kínaio.któl nem folyik le simán és újabb francia konfliktus támadt, mégpedig komoly összeütközés formájában a Pejhon átvezető Iád francia lezárása miatt. Itt a franciák tankot, a japánok gépfegyvert is használtak s több francia sebesülés történt. Az előző francia —japán harc sebesült őrrúesterének karját amputálni kellett. Ugyancsak súlyos a helyzet a tiencsini orosz konzulátus elfoglalása és Idfosztása miatt. A Szovjet a moszkvai japán követ és Tokióban követe utján a japán külügyminisztériumban éles hangon követelt elégtételt, bár hangsúlyozta. hogy a békét meg kívánja őrizni. Nemcsak a bűnösök megbüntetését követeli, hanem a tiencsi- irai japán konzul felelősségre vonását, aki az orosz konzulátus lefoglalása után nem fogadta a tilidkozással jövő orosz konzult. Csang Raj-Sek repülőgépen az egyik délklnai tartomány tábornokát, volt ellenségé/ Pn\j- Cmna-Hszit kereste föl s macával vitte Nankingba, ahol ez résztvett tegnap a miniszter- tanácson. Ez az első tépése annak, hogg Dél- kináf is bevonják az ellenállásba s a japánok étién létrehozzák egész Kína nemzeti frontját. A háború második szakasza küszöböd van, aminek jele, hogg a japán és kiírni arcvonal közti területről nagy tömegben menekül a lakosság és az uj japán mozgósítás. valamint a japán hadügyi hitelkeret újabb kiterjesztése. LONDON, augusztus 3. Egyes hírek — a jelentést adó Havas szerint — bizalmat érdemlő forrásból a jelenlegi angol—olasz közeledés eredetéről a következőket mondják: Julius elején Mussolini küszöbön álló angol tárna dás miatt aggódott. Határozott kérdéssel fordult Hitlerhez, hogy megismerje a német birodalom állásfoglalását hasonló eshetőségre. Julius első hetében levelet intézett a német kancellárhoz, kifejtve, hogy az angol politikának Olaszországgal szemben támadó jellege van. Rámutatott levelében, hogy a londoni kormány el van szánva, hogy keresztülhúzza az olasz törekvéseket, még a legjogosabbakat is. Ha Hitler előre bejelentené, hogy támogatni fogja Olaszországot, a háborút el lehet kerülni. Ellenkező esetben, vagy ha Németország nem támogatná teljes erejével Olaszországot, ezt legyőzhetnék s Németország hasonló sorsra jutna. Ennek a levélnek tartalma állítólag Londonnak is tudomására jutott s ez késztette volna Edent julius 19-i nyilatkozatára, melyben kijelentette, hogy a londoni kormánynak semmiféle vendetta, vagy revans-szá'ndéka nincs Olaszországgal szemben. Hir szerint Grandi londoni olasz nagykövet tegnap átnyújtotta Chamberlaiii- nek Mussolini válaszát az angol miniszterelnök hozzáintézett levelére, 40 perces kihallgatás keretében. Londoni körök figyelmét különben tegnap teljes egészében lekötötte a Róma és London közötti levélváltás. Egy lap szerint Chamberlainnek az a szándéka, hogy miután Eden megismerte Németország szándékait s hasonló célú látogatást tett Rómában, októberben értekezletre hivja össze a négy locarnoi hatalmat. Hivatalos körökben erről a tervről semmit se tudnak, illetékesek pedig kijelentik, hogy nincs semmi kapcsolat a locarnoi tárgyalások és a Róma és London közötti levélváltás között, mely a földközitengeri helyzetre vonatkozik. Ennek alapját Mussolminek Chamberlain előtt tett szóbeli közlései, valamint Edennek a földközitengeri utak sérthetetlenségének létkérdés.-jeli egét hangoztató alsóházi nyilatkozata képezik1. RÓMA, augusztus 3. Az angol—olasz közeledés első jele, hogy a londoni Ştefani ügynökség augusztus l-ével újból megkezdte tevékenységét s a nagy olasz lapok tudósítói augusztus 10-ig mind visszatérnek elhagyott helyükre. — A Giornale dTtalia szerint Abesszínia an- nektálását és az olasz császárság elismerését nem Londonból, hanem Genfből várják. Megbízható értesülés szerint az angol népszövetségi delegáció e tekintetben már barátságosabb utasítást kapott Chamberlaintől, mint májusban. LONDON, augusztus 3. Az angol sajtó megállapítja, hogy Mussolini válaszlevele barátságos hangú s alkalmas az általános béke biztosítására is. A Daily Telegraph szerint Chamberlain szándékában áll októberre összehívni a négyhatalmi értekezletet. Sgüisíe! nélkül éirfkezsiefk a gapáo katánavonsták iNAlNlKIiNG, aii'gus'zlüus 3. A Tokióban, a J hadsereg rendkívüli kiadásait fedezni híva- ' főt} sokmilliós összegleik megszavazását, valamint azt a bejelentést, hogy közejlebbről uijabb háromszázötvenmlillió yent szavaznak meg erre a célra, NalnkingWan azt a meg. győződést váltotta ki, hogy Japán és Kína között hamarosan megindul az általános küzdelem. A japán kormány háborús szándékainak igazolását látják abban a körülményben is, hogy a japán csapatok szünet nélkül érkeznek Észak-Kínába és hogy Tokio több mint százhatvanezer tartalékost mozgósított. Ezt a washingtoni kinai követ meggyőző módon bizonyította he Hull államtit- kárnlaik. Tegnap különben bezárták a csung- kingi, shasii, asseasii és shamgi japán konzulátusokat és gyors ütemben megkezdték a japán alattvalóik kitelepítését ezekből » városokból. Nanklnigba érkezeti hírek szerint Tiencsin bombázása következtében több mint háromszázezer ember lett hajléktalan. A tiencsini európai negyed idegen konzulátusait megtisztították a kínai mértékűitektől, ami diplomáciai viszályokra vezet. Nankingi távirat közli, hogy a japánok tegnap letartóztattak tizenkilenc pekingi újságírót, akik közül néhány óráig tartó kihallgatás után tizenkettőt szahadonengedtek. A többit kény szeri tett ék, hogy aláírjon egy nyilatkozatot, melyben elismeri, hogy részt- vett a japánellenes mozgalomban. A japánok ezzel egyidejűleg betiltottak öt Pekingijén megjelenő kínai újságot. Kínai politikai körökben nagy érdeklődést támasztott a hir, hogy Csang Kai Sek marsall repülőgépen Külimgba utazott, hogy meglátogassa Paj Csüng Hszi tábornokot, Ivvansi tartomány katonai kormányzóját. A marsatl és tábornok között tudvalevői eg mindeddig nem a legjobb volt a viszony. Paj Csüng Hszi egyike volt a központi kormány ellen Dél-Kínában támadt zendülés vezetőinek s úgy ismertük, mint a Japánnal szembeni megingathatatlan eJJlanátlás egyik legelszántabb hívét* Az élet értéke Ki mierné állítani, hogy az életértéket ma különöskép hirdetik és óvják? Az élet értéke a világháború óta egyre tovább hanyatlik és nem teljesült a remény, hogy a borzasztó öldöklés után, amelyet a spanyol járvány még mcgletézclbt. ®z élet ismét oly becses lesz önmagában, mindéin szenvedés ellenére valóságos kincs, minit volt a háborút megelőző szürke és biztonságos „régi jó időkében. E megállap it ássál nem ellenkezik, hogy sok helyt igyekeznek népszaporitásra lelkesíteni az embereket, amikor elősegítik a házasságkötéseket és jutalmazzák a sokgyermekes anyákat: büszkélkednek a lakosság gyarapodásának vidám statisztikájával és kiátkozzák az egykét vagy 3 mesterséges ter- méketlenivéget. És nem ellenkezik, hogy a közegészségügy javításával és az orvostudomány fejlesztésével meghosszabbitják az életeit: félszázad alatt az átlagos 45 évről már 60 fölé emelték. Ez azonban csak létszámemelés, de nem felértékelése az egyén ma- gánboldogitásiára lelkesülő életnek, az igazában saját magáért való érdemes valóságnak. Alig mult éve a spanyol polgárháború kitörésének és áldozatainak ponltos számítása megdöbbent Nyolcszázezer ember pusztult el benne. Az újkori hadviselések tapasztalatai szerint irtózatos mennyiség! A lanyhuló harcok az elmúlt héten némileg feledségbe borították az anyagi és emberi pusztítás ama szörnyű képeit, amelyek naponként felsorakoztak előttünk, hogy nyugodt álmaink meg- romoljanak, amióta a niemzeitli felkelők megindították a romlást: „Arriba Espagna“ (talpra Spanyolország) felkiáltással. Ha most eltűnődünk a 800.000 emberen, egyszerre megint fölrémlenek a harctéri mészárlások, az utcai vérfürdők s a kivégzéstől vérző arénák. Az élet semmi, meg kell halni, ki tudja miért. Talán az éllet ás halál egyensúlya, nyugat és kelet közt az azonosodás kívánja, hogy most már Kinia és Japán keljen versenyre egymással az emberi élet értékének semmibe vételében s emberi életek bek álomba szerű föl áldozásában. Alig egy pár napig birkózott ez a két nemZ?t és már is 15.000 hatottról szóljak a hiradások. De itt semmit sem jelent, ha 4000 kínai csendőrt lemészárolnák cseriébe a 300 japánért, akit egy városka visszavételékor a hadijog ellenére le- puffautettak. Semmi, semmi! A lapok se ingerelnek nagyobb indulatra. His®etn ez a kétoldalú vérengzés oly messze Van tőlünk és miért volna fölriadni a közömbösiségből? Aztán a birkózó sárgáknak elég embere Van. Mint az üregi nyúl Ausztráliában. Több. mint amit elbírnak. Az uj Japán lakossága megötszöröződött a févszázados reformok idején és a világ legsűrűbben lakott része lett. De a nagy kínai birodalom négyszázmillió« lakosságával] egyes pontjain szintén hemzseg az emberektől és valóságos szükséglet, hogy évenkint egy-egy áradás vagy egy helyi éh- haMl miíHiókat söpörpön el a föld színéről. Itt különben sines értéke az életnek, mint az agyomtszaporitott bankóinak. A halál öröm. A japán bushidó és a kínai konfueseizinus a másvilági örömre irányítja a figyelmet, állami vagy családi szolgálatot dicsőit, a harctéri halálnak, harakirinek, az apai parancsra történő gyermekpusztitásnak. Mi sé vagyunk jobbak Ha békék orsza- kunk történetét meg fogják írni, talap lesz rövid világosságra és határozott tételre törekvő francia, ki ezeket az évtizedeket az öngyilkossági mámor idejének fogja nevezni. Mennyi ember menekül a good, a meg- hasonílás, az állásfoglalás elől, mert megszűnt a tevékeny derűlátás bölcsészet?. A napokban olvashattuk egy cikkben, hogy Peslhvármegye dísztermében egymás nvettett függ a három -nagy öngyilkos: Széchenyi István, Teleki László és Nyáry Pál arcképe, küknek annyit köszönhetett ez a köziilet. De a megbélyegzett 19-ik század öngyilkosai nary tevékenység és hit után ölték meg magúikat. hogy az emberi élet értékét emelő nagy munkásságuk utolsó szolgálatát végezzék látszólag tagadó és végleges kétséget jelentő. Mi azért öljük meg magunkat, mert nem bírjuk Végrehajtani bátran küldetésünket Mussolini válasza
