Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-26 / 195. szám

2 VLLBN ZAK 19 3 7 u u g a H 7. t u H 2 ft. Rémdráma a Montparnasse-on A még élő férj temetésére meghívta a rokonokat s azután lelőtte urát egy párisi örült asszony PÁRIS, augusztus 25. A francia fővárosban a/ utóbbi idő ben állandóan foglalkoznak azzal a kii lönös esettel, amely a minap a hires Montparnasse-on történt. A különös tör tünet miatt a francia sajtóban számtalan cikkben támadták a francia rendőrséget, kipellengérezték magát a rendőrkapi­tányt is, akr néhány cikk írója szerint a történtekért felelős. Temetés halolt nélkül A hetvenéves Augustine asszonyt a Montparnasse környékén mindenki is­merte Tudták azt is, hogy sok meggon­dolatlanságot követ el, hogy férjével olykor hajnalig is vitatkozik, veszekszik, hogy éjnek idején felveri a padlásszobá­ban alvó békés lakókat, tudták azt, hogy sok nélkülözéssel, gonddal küzd, de vi­szont senki sem tadta, hogy az ősz asszony milyen hátborzongató tervet forgat agyában. Amikor a különös tragédia nyomán a hir szárnyra kelt, a Montparnasse lakói között nagy riadalom támadt. Az történt ugyanis, hogy az ősz anyó­ka egy napon gyászjelentést készíttetett. amelyben pontosan megírta férje halálának kü­lönös körülményét, feltüntetve a teme­tés napját és a gyászjelentést nagyszámú rokonsá­gának és ismerősének elkiildötte. Az ismerősök és rokonok nagy csodál­kozással vettek tudomást az esetről, a legnagyobb szánalom hangján beszéltek az asszony férjéről, aki évek hosszú sora óta egy percig sem volt beteg, érthető, hogy a haláleset nagy feltűnést keltett. A rokonok és ismerősök, akik a halot­tat felette tisztelték, összecsomagolták tehát a gyászruhákat, koszorút vásárol­tak és a távoli vidékről Párisba utaztak. A Párisban élő barátok ugyancsak törne gesen érkeztek meg Augustine asszony •lakására, hogy onnan a többiekkel együtt a temetésre induljanak. Ajtót nyit a halott . . • Nagy volt a gyászolók meglepetése, amikor Augustine asszony lakására ér­keztek. A gyászjelentésben feltüntetett halott nyitott nekik ajtót és mosolyogva ve­zette be őket a szobába, ahol felesége teljesen feketébe öltözötten, egy szé­ken az érkezőket várta. Mindenki egymásra bámult. Nem tudták mire véljék a dolgot. Voltak, akik hu morosan fogtak fel mindent, de a leg többjük azon bosszankodott, hogy Au gustine asszony költségbe verte őket Mint mondották, a pénzt ebben a nehéz időben sokkal hasznosabb dolgokra is felhasználhatták volna. A gyászolók per cenként érkeztek. Már alig volt hely számukra. A lakásban, a szűk szobában a rokonok foglaltak helyet, akik kedé­lyesen csevegtek az eseten és jót mulat­tak Augustine asszony tréfáján. A roko­nok között volt egv fiatalember, aki az iránt érdeklődött, hogy tulajdonképen Augustine asszony miért is szánta magát erre a rossz tréfára. Augustine asszony a kérdésre vállvonogatással felelt, közben- közben ezeket mondotta: — Mindez az ö lelkiüdve érdekében történt Ha halálát nem is, legalább a bűneit is gyászoljátok. De különben a temetésre is sor kerül. Nem hiszem, hogy hiába jöttetek volna... A csodálkozó rokonokat Augustine asszony férje nyugtatta meg, aki óvato­san értésükre adta, hogy u 70 éves Au gustine bizony a legitöbb esetben nem tudja, hogy mit cselekszik. Sokkal jobb volna, ha nem itt, hanem egy ideggyógy- íntézetben lakna A rokonok természete­sen elnézőek voltak, nem szóltak semmit és megbocsátottak Augustine asszonynak könnyelmű tréfájáért. Annál nagyobb volt azonban a meg­botránkozás Augustine asszony férjének ismerősei között ök zúgolódtak a leg­jobban. Olyannyira, hogy kártérítési perrel rs fenyegetőzlek. Erre Augustine asszony parázs veszekedést rögtönzött. A veszekedés hallatára előfutott a közel­ben levő rendőr is, aki természetesen a gyászoló társaság közt támadt vészeké dés oka iránt érdeklődött Amikor min dent megtudott, jelentést akart tenni az ügyről. Augustine férje volt az, aki végül is a rendőrt arra bírta, hogy elálljon a feljelentéstől. Angus tine asszony na c igaza vo t A rendőr kacagva mesélte el a külö­nös esetet társainak, de ámulatában majd elájult, amikor a gyászoló társa ság egyik tagja telefonon felhívta a rendőrséget. Most már nem veszekedés­ről, hanem annál nagyobb esetről volt szó. Az eset komoly volt. Augustine asszony egy óvatlan pilla­natban a rokonok jelenlétében agyonlőtte a férjét. Már csak azért, hogy igaza legyen és a társaság a beharangozott temetésen jelen lehessen. Mint Augustine asszony mon­dotta, tulajdonképen azért hívta őket Párisba. A hetvenéves, őrült asszony a gyilkosságot egy pillanat alatt végezte el. Anélkül, hogy bárki is észrevehette volna. IFA -J :IÖ Aftglielcsiu r.s ItiEiiíiiidl íáv iratípun vncnldtCH hl távol vnaríidásuhíit liítuilíiclie i«ilu iáfiülí IcmplotfiiszenlfJ ^r l BUCUREŞTI, augii szít us 25 Jelentettük, hogy Mihalache, a nem­zeti parasztpárt elnöke, Dobresti szülő­falujában templomot emeltetett, mely­nek felszentelése vasárnap történt meg, Miron Christen pátriárka részvételével. Hivatalos jelentés szerint Iamandi kul­tuszminiszter és Angelescu dr. nemzet­nevelésügyi miniszter táviratban fejezték ki a nemzeti parasztpárt elnökének jókí­vánságaikat s kimentették magukat azért, mert néni lehettek jelen a tem- plomavatási ünnépségén. ÉS AKINEK A VÉRNYOMÁSA MAGAS SZÍVMŰKÖDÉSE RENDETLEN, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű széke est. hí reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes FERENC JÓZSEF ke.'erüvizet iszik'. Az orvosok «ajánlják. A rokonok csak a két revolverdörre­nésre kaptak észbe. Mire besiettek a szobába, már késő volt. Augustine asszony férje holtan lefordult székéről; már az előhívóit orvos sem tudott segíteni. A temetést egy nappal később megtartották, de ezen egyedül csak Augustine asszony nem vehetett részt. ö közben már a tébolyda egyik cellájá­ban mormolta érthetetlen, zavaros imá­ját, halott férje lelkűid véért A rendőrséget a borzalmas tragédia miatt a Montparnasse-on lakó művészek és állástalan színészek gúnyolják a leg­jobban, akik a Montparnasse-on szolgá latot tevő rendőröket igy köszöntik: — Augustine asszonynak igaza volt! Mii hallgassunk meg? CSÜTÖRTÖK, augusztus 2G. BUCUREŞTI. 7.30 A reggeli műsor közve­títése Majd: Hírek, árfolyamhirek és vízál­lásjelentés. 13 Gramofonlemezek. 13.25 .Sportliíreknek adása. 13.40 Gramofonleme­zek 14.15 Hírek közvetítése. 14.30 Gramo- fon.lemezek. 15 Hírek. 16.45 Előadás. 19. Le­mezek. 20.15 Felolvasás. 20.35 Lemezek. 21.05 Badescu Konstancia énekel. 21.30 Rá­diózenekor. 22.30 Hírek. 22.45 Vendéglői zene. 23.45 Hírek külföldre németül és fran­ciául. 23.55 Közlemények. BUDAPEST I. 7.45 Torna. Utána: Gramo­fon. 8 20 Étrend. 11 Hírek. 11.20 és 11.45 Felolvasás. 12.10 Víz jelzöszo'gálat. 13 Déli harangszó 13 05 A 2. honvédgyalogezred ze­nekara. 14.40 Ney Tibor hegedül.. 17.15 -,A háztartásról“. Felolvasás. 18 -,Az eucharisz- lika a zene történetében“. Előadás. 18.20 Szalonzene. 18.45 „Miért hallgat az angol“. 19.15 A Be Fini Állami Zeneművészeti Főis­kola Enekkaua. 20 „A füveskönyveklöl o növi nyszociológiáig“ 20 30 „Nagy emberek kedves nótái“ 21 40 Hírek. 22.10 Lemezek. 23 Időjárás jelentés. 23 05 A rádió szalonze­nekora 24.15 Jazz. FA J ; Megszűnik a vízumkényszer Románia és Lengyelország között? A varsói lengyei] la­pok közlése szerinti Románia és Lengyelor­szág közöd tárgyalások folynak a két or­szág közötti vízumkényszer megiszümtetése ■tárgyában, mely a« román—lengyeil ba-rátáSg uja'bb hathatós bizonyítéka volna. Lengyel- ország eddig még egyetlen állammal sem kötőtű hasonló tárgyú megállapodási. A TENGER UTOLSÓ LOVAGJA Az Ellenzék már jelentette Runciman lord haláláts, aki a napokban hunyt el Newcastle upon Tyneben 90 esztendős korában. * Runciman lorddal a tenger utolsó lovagja tűnt el, a vitorlás hajók utolsó öreg tenge­része. Életének legfontosabb, elhatározó ide­jét, mint maga mondta, vitorlás hajókon töltötte s ezért élete és szive mindörökre a vitorlás hajóké volt. A gőzösök csak másod­sorban érdekelték. tendövel később társaságot alapítás a világ egyk legfontosabb hajóstársaságának az el­nöke lesz. * De szívben, lélekben nem változott meg Runciman. A régi vitorlásba jókat, melyekkel annyi vihart, veszedelmet élt át, nem tudta elfelejteni, állandó szerelme maradt. Egy da­gadó vitorlákkal futó vitorás hajó a leg­szebb látvány volt számára — életének utol­só napjaiig elragadtatásba tudta e'teni. Természetesen maga is kitűnő vitorlás- jaohtkezelő volt s alig volt fontosabb vitor­lás regatta, melyen részt ne vett volna. Időn­ként nagy utazásokat tett hires vitorlás- jachtjával — „Sunbeam“ — a messze nagy világ távoli kikötőibe, melyek az elmúlt szúp napokra emlékeztették. És semmi sem oko­zott neki nagyobb örömöt, mint egy-egy ta­lálkozás. összejövetel a régi, vitorlás idők- beli ba.jtársaiva1'. Újra meg újra összegyűj­tötte őket a „Sunbeam“ fedélzetén s a ked­ves. feledhetetlen, a messze idők távolsága által csak míg jobban megszépített emlékeket felújítva vitorláztak a három árbócoson. Ezek a cirkál ás ok pazar ebéddel végződtek s Runciman lord Dunbarban született, egy kis skóciai kikötőben. Hozzátartozói tenge­részek voltak, kik közül kettő, mint kadét, Nelson alatt is harcolt. * A későbbi Runciman lord fiatal fickó ko­rában megszökött hazulról s a tengerre szál­lott. Egy a távoli kikötőket látogató vitor­láshajó vette fedélzetére, hajóinasnak. A fia­tal Runciman megismerte a tengerés-ztanon- cok életének minden „kellemességét“, a vi- iorlakötelet, mellyel nyakra-főre p ül ölték, az örökös sózott disznóhust, a személyzet brutalitását. * Sem a vitorlakötél, sem a sózott disznó- hus, sem a brutalitások, melyekben a lábfej •és az ököl játszotta a főszerepet, nem ártott meg a siheder Run.cimannak. Még csak 22 esztendő«, mikor már egy szép, nagy hajó­nak, egy a távolkeletről teát hozó vitorlás­nak a kapitánya. És ettől fogva karrierje rohamosan emelkedik hajóról-hajóra. * Mikor végre a gőzhajó diadalmaskodóit, egy az Atlanti-óceánt járó tehergőzös kapi­tánya lesz 30 esztendős korában. Pár esz­Dánia népszerű uralkodója, a királyné* * vaí utcai sétára indul. A király orszá= ga legnépszerűbb embere, aki nem egyszer minden kiséret nélkül, mint I valami egyszerű magánember, lemegy a^Jőváros utcáiba sétára. A nép határ* talan szeretettel viseltetik népszerű uralkodójával szemben. vendéglátó és vendégei régi malr-ózdalokat énekeltek ... * 1933-ban Runcimant felvették a lordok háziáiba « 84 esztendővel a vállán ugyanak­kor ült először repülőgépre, melyet unokája, Runciman W. Leslie vezetett. Mikor egy esztendővel később, három esz­tendővel ezelőtt, felesége, akivel' 63 éven ke­resztül nagyon boldog házasságban élt, meg­halt, hosszabb időre visszavonult az embe­rektől. Különben élete végéig testi leg-leJki leg meg­lepően erős volt. Mikor- két esztendővel ezelőtt betörtek ná­la, elkapta a betörőt s mikor az revolvert szegezett neki. hatalmas ütéssel állón bök-1 szólta s a betörő elterült a földön. Runciman lord a brit tengerészeti politi­kát éles szavakkal szokta bírálni s úgy az óriáshajók építését, mint az óceád kék sza­lagjáért való versengést feleslegesnek tartotta. üeívenezes1 éhez® vándoro. cgy vöifíj'ylíeíi; Kalifornia egyes részein rettenetes száraz­ság van, olymértékű aszály, hogy az embe­reknek nem maradt betevő falatjuk. Az el­raktározott élelmiszereket éhes férgek és bo­garak pusztították el. Nyolc község lakossá­ga. mintegy 70.000 lélek, elhagyta lakóhelyét és a St. Joa.kim völgybe vette be magát, eb­ben vándorol észak felé nagyszámú háziálla­taival. A Gospel Army nevű segitőegyesület lovasküldöncökkel és szekerekkel küldte a riadt tömeg után az élelmet. Egy helyen 330 kilométer gumicső igénybevételével vízveze­téket létesítenek, hogy a mintegy kilenc nap múlva odaérkező tömeg végre friss ivóvízhez jusson. Négy megye területéről szedték össze a csöveket <a legnagyobb sietséggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom