Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-03 / 175. szám

ELLEN ZíK

»'

í f)3 7 nugunilun 3.

mmmmmmmmmmmxrj

Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE tn MÁTRÁI JÁNOS.

r -VB——WIW———M

A skémraényseprőipar gyakorlását nem äelietf városoknak bérkeadni

A kolozsvári közigazgatási tábla elvi döntése- .! 1 1

Az iparos törvények hátrányai

Mig más osztályok részére létesítettek üdvös törvényeket, addig az iparosság, érdekében semmiféle törvényt nem hoztak, mely ezen osztály érdekeit kifogástalanul szolgálta volna.

1925-ben megalkották a vasárnapi munkaszünetet szabályozó törvényt. E törvény létesítésénél az volt a törvényhozók intenciója, hogy az alkalmazottakat védjék. Nem számoltak azonban azzal, hogy ezzel a törvénnyel egyes iparágakat, például a borbély-szakmát teljesen tönkreteszik.

1927-ben a képesítési okmányok taxáját egységesítő törvény látott napvilágot. E törvény következtében egy munkakönyv eddigi 10 lejes ára 300 lejre és a nem kvalifikált munkás eddigi 5 lejes munkakönyvé 20 lejre emeltetett. Egyben pedig kötelezték az önálló iparosokat, hogy tanoncaik és munkásaik után a tanoncotthonok javára heti 2 lejt fizessenek.

Az 1929 esztendőben modifikálják az egészségügyi törvényt, amely kötelezi az iparost, hogy az egészségügyi hatóságtól felhatalmazást szerezzen be, hogy az általa elfoglalt helyiségben működhessen és gyakorolhassa iparát. Ily címen 400—2000 lejig terjedő taxát kell fizetnie és abban az esetben, ha más műhelybe költözik, uj felhatalmazást kell beszereznie, ami természetesen újabb taxával is jár.

1932- ben megszavazták a munkakamarák felállításáról és szervezéséről szóló törvényt. Ez a törvény kiveszi az iparosokat és képzett munkásokat, valamint azokat, akik egy ipart tanultak, az ipartestületek hatásköréből, ahol eddig céhekbe voltak tömörülve és a munkakamarákba sorozták őket.

A munkakamarát életre hivó törvény következtében tagjai számára, jövedelmük arányában, újabb adó kreáltatott.

1933- ban megszavazzák és életbelépte- tik a munkabiróságokat. E törvény következtében mindennemű, munkaadó és munkás között felmerült nézeteltérést a munkabiróság van hivatva eldönteni.

Megszavazzák és életbeléptetik a be- tegsegélyző intézményének egységesítéséről szóló törvényt, melynek következtében újabb terhek sújtják a kisiparost.

1936- ban életbe lép az a törvény, mely intézkedik a Legfelsőbb Gazdasági Tanács felállítását illetően; a munkakamarákra vonatkozó uj törvény és a Munka- kamarák Szövetségének (Uniunii Camerelor de Munca) létesítéséről szóló törvény. Ugyanebben az évben megszavazzák a szakmabeli előkészítés és az iparok gyakorlásáról szóló törvényt. És ezáltal újabb fizetési kötelezettségek szakadnak az iparos fejére.

1937- ben megszavazzák az ipari hitelre vonatkozó törvényt.

E törvénnyel ismét újabb terheket raknak azok vállaira, akiknek föltétlenül szükségük van hitelre. Ennél az intézménynél szükség van tisztviselőkre, igazgatókra, vezérigazgatóra, igazgató- sági tanácsra, akik minden bizonnyal igen szépen lesznek díjazva, mert hiszen ők felélnek a pénzek kezeléséért, melyeket kölcsönképpen kiadnak azoknak, akiknek van, vagy nincsen garanciájuk, valamint összeköttetésük...

Végeredményként megállapíthatjuk, hogy mindazok a törvények, melyeket az iparososztályért hoztak, nem azt célozták, hogy ezen az osztályon könnyítsenek, hanem inkább az volt a törvény- hozók eredeti élgondolása, hogy a foganatosított törvényes intézkedések alapján újabb terheket rójjanak az iparosokra.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasz- fékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvoszlályában, Cluj, Plata Unlrü*

CLUJ-KOLOZSVÁR, augusztus hó.

Az uj közigazgatási törvény életbeléptetése óta egyes törvényhatóságok elba tározták, hogy a kéményseprés ipar gyakorlását liázikezdlésbe veszik. Ez ellen nem lehet senkinek sem kifogása, mert a közigazgatási törvény erre jogot is ad. Csupán az a különös, hogy azok a városok, amelyek a kéménysepröipar gyakorlásának házikezelésbe való vételét határozták el, nem akarják a kéményseprő mestereket kártalanítani, pedig a szerzett jogukat tétéles törvények biztosít ják.

A többi város között a multévben Szatmár város tanácsa is elhatározta, hogy házikezelésbe fogja gyakorolni a kéményseprőipart. Ahelyett azonban, hogy ezt a határozatot tényleg végrehaj

Hossu Vasile, a kolozsvári munkaka mara rokonszenves titkára a közelmúltban: Iparosok és munkások tájékoztató*- ja címen értékes füzetet adott ki. E füzetben felsorolja mindazokat a tudnivalókat, amelyeket az uj ipartörvénnyel kapcsolatban minden iparosnak és munkásnak tudnia kell. E füzetből vettük át az iparosokról szóló harmadik fejezetet, amely a következő:

Iparosok azok a munkaadók, a szak mai kiképzésről és annak gyakorlásáról szóló törvény értelmében, — kik legtöbb 10 alkalmazottal, vagy 20 motorikus lóerővel (H. P.) dolgoznak.

Ha a fenti alkalmazotti és motorikus szám időlegesen emelkedik, még nem változik a vállalat jellege, de ha ez az állapot 6 hónapnál tovább tart, a munkaadónak megszűnik az iparosi minő- sitése.

Hogy egy személy valamely mesterséget a saját vállalkozásában gyakorolhassa, román állampolgár és polgári jogainak teljes birtokában kell legyen (vagyis nagykorú is), legyen mesterkönyve az illető foglalkozási ágról, valamint ipar- engedélye, mivel a 10 alkalmazott és 20 motorikus lóerővel dolgozó üzemek vezetői kizárólag maguk a munkaadók lehetnek, akik birtokukban kell legyenek a mesterkönyvnek és iparengedélynek.

Művezető mesterrel csakis jogi személyiségek műhelyei dolgozhatnak, vagyis egyesületek, szövetkezetek és kereskedelmi társaságok, de ezek is feliéve, ha ren- relkeznek iparengedéllyel. Ezenkívül vállalatok, amelyeknek alkalmazottai és motorikus lóerőszáma meghaladja az egyszerű iparosok részére előirt 10 alkalmazottat, illetve 20 lóerőszámot.

Fentiek alól kivételt csak az özvegyek — újra való férjhezmenetelükig — és árvák képeznek, akik tarthatnak üzle- met művezetővel az iparosok számára előirt 10 alkalmazott és 20 lóerő-számon alul is.

Ennek megfelelően a férj vagy szülő elhunytétól számított 30 napon belül kell jelentsék a munkakamara ipari osztályán azon szándékukat, hogy az üzemet továbbra is fenn kívánják tartani, megjelölvén egyben a művezető személyét is.

Ha a vállalatnak, vagy üzemnek többféle iparosztálya van, úgy mindegyiknek külön mester-művezetője kell legyen.

Azon személyek, akik valamely mesterséget akarnak űzni (10 alkalmazott

tóttá volna, árverésen adta bérbe az

egyes kéményseprő kerületeket. Az érdekelt szatmári kéményseprők a városi tanácsnak ezt a határozatát megfelebbez- ték a kolozsvári közigazgatási bírósághoz, amely a napokban döntött ebben az ipari szempontból érdekes ügyben. A közigazgatási tábla megsemmisítette a városi tanács határozatát és kimondotta. hogy a városnak jogában áll a ké- ménysepröipart gyakorolni, ahhoz azonban nincs joga, hogy az egyes kémény seprési kerületeket árverésen bérbeadja, mert ez a házikezelés fogalmával szöges ellentétben áll. A kolozsvári közigazgatási tábla döntése a szatmári kéményseprők között nagy megelégedést keltett. * 1 2 3 4

és 20 H. P.-n alul) kötelesek legkésőbb egy hónapon belül az illető Camera de muncă ipari osztályától erre engedélyt szerezni.

Az engedélykérésben meg kell jelölni a szakmát, valamint mellékelni kell:

1. Az iparos mesterkönyvét, vagy ha jogi személy, a művezetők könyveit.

2. Az illető helység polgármesteri hivatalától működési engedélyt, az egészségügyi bizottság jóváhagyása alapján, valamint

3. a Casa Cercuală (Betegsegélyző pénztárba) iparengedély illeték gyanánt befizetett 200 lejről szóló nyugtát.

A Cameră de muncă minden formalitás nélkül legkésőbb egy hónapon belül kiadja az iparengedélyt.

Az állam által elismert diplomával rendelkező mérnökök és építészek az önálló ipar üzésére szóló engedélyt, raes- terköny nélkül is, a diploma egyszerű bemutatása alapján kapják meg,

Idegen alattvalók kölcsönösségi alapon folytathatnak önálló mesterséget, ha eleget tettek a következő feltételeknek:

1. Mesterkönyvük legyen.

2. Ne legyen ellenük bűnügyi eljárás folyamatban, nem ítéltettek el valamely perben, ha volt ellenük csődeljárás, amely alól nem tisztázták magukat, ne legyen ellenük mesterségükből származó rendezetlen adósság miatt eljárás.

3. Az illető körzetben levő Camera de Comerţ (Kereskedelmi kamara) bizonylatával igazolják, hogy abban a helységben, ahol megtelepedni kívánnak, szükség van egy ilyen nemű vállalatra.

4. Hivatalos nyilatkozatban szögezzék le, hogy kizárólag román állampolgárságú személyeket fognak alkalmazni.

A szakmai kiképzésről és annak gyakorlásáról szóló törvény és a Közszámr viteli törvény mel'lőzhetőségével az ipari munkaaadók részére a Camera de mun- ca-nál bejegyzett ipari egyesületeknek és szövetkezeteknek nyújtott kedvezmények és könnyítések a következők:

1. Iparosok és ezek egyesületei vállalhatnak közintézményektől, vagy azok al- íntézményeitől szabad megállapodás alapján munkákat, vagy szállításokat

500.000 lej értékig, mig a Cassa Centrală Cooperativă (Központi Szövetkezeti Pénztár) ajánlására az Iparos Szövetkezetek vállalhatnak 5 millió lej értékig.

2. Nyilvános árlejtéseken az ajánlatok figyelembevétetnek, még ha 5 százalékkal drágábbak a többi ajánlattevők

Hogy rendelkezik az uj munkatörvény az iparosokról?

nél, mig a külföldi árlejtőkkel szemben elfogadtatik a 25 százalékos árajánlat- többlet is.

3. Elegendő bármely vállalkozásnál vagy .szállításnál a garancia 1 százalékának letétele, természetesen a köz. vagy ezek alinléményeinél történő ügyletek lebonyolitásánál.

Ipari szövetkezetek ezeken felül a szövetkezeti törvényben foglalt előnyöket is élvezik.

Hogy az ipari munkaadók részesülhessenek a fenti kedvezményekben, be kell mutassák a Camera de muncă (munkakamara) igazolását, hogy be van nak írva annak választói névjegyzékébe.

Egy másik feltétele a fenti kedvezményekben való részesülésnek, hogy az iparosnak mesterkönyve legyen és üzemét személyesen vezesse.

A szabad megállapodás alapján történt vállalások szerződéseinek másolatát be ke*ll nyújtani a Camera de muncă (munkakamara) ipari osztályához, hogy azt ott nyilvántarthassák.

Az az iparos, aki szabad megállapodás ulján szerződést kötött — nem köthet addig másikat, mig az első érvénybfcn levő szerződésnek teljes mértékben eleget nem tett

Ha az iparos, iparosegyesület, vagy szövetkezet, a megállapodás értelmében nem tesz eleget szerződéses kötelezettségének, úgy elveszít minden jogot jövőbeni kedvezményekre. A kedvezményre való jog elvesztését — az illető közintézmény kérésére, a Camera de muncă ipari osztályának tanácsa hozza köztudomásra. Ezen eljárás efllen felebbezés- sel lehet élni az igazságügyi hatóságnál.

Ugyancsak az ipartörvény biztosit még egy fajta kedvezményt az arra jogosultak számára. Ez a vasúton és a román folyamhajózási társaságoknál 50 százalék. Ez a kedvezmény vonatkozik munkakellékek, nyers anyagok szállítására, a műhelyek vagy gyárak részére.

Ezeken felül egy 50 százalékos vám- leszállilás is ezen kedvezményekhez tartozik, de ez csak olyan szerszámokra és munkakellékekre vonatkozik, amelyeket az ország területén nem gyártanak.

Otthont 'létesítettek az aradi vendégiparosok. Az aradi vendéglősök nemes gesztussal gondoskodnak elaggott szakrársark jövőjéről. Mint ismeretes, vendéglősotthont lét eskettek, ameílyben az önhibájukon hívül munkaképtelenekké vált vendégősöket helyezik el, hogy öreg napjaikra biztosítsák számúikra a gon diafan megélhetést. Nemrégiben elismerték az otthon jogi személyiségét, igy most már csak a hivatalos áradás van hátra. Ezt ünnepélyes keretek között eszközlik;, arneny- nyihen augusztus j-én díszközgyűlést tart a vendég ősök szindikátusa. A közgyűlés keretében adják át rendeltetésének az uj Intézményt, ugyancsak ezen a napon tartják meg a vendéglősök szokásos évi majálisukat.

Milyen okmányok szükségesek a tanonc- szerződéshez. A munkakamara tudomására adja a fanoncot szerződtető munkaadóknak, hogy szerződtetés alkalmával ki kell tölteniük a m unkák am a rák rendelkezésére álló nyomtatványokat s a következő okmányokat kell csatol wiok: i. A munkaadó Iparengedélye, 2. a tanuló anyakönyvi kivonata, 3. a tanuló IV. elemi iskoláról szóló bizonyítványa, 4. állampolgársági bizonyítvány, 5. a betegsegélyzőtől 3.0 'ej befizetésről szóló nyugta, 6. orvosi bizonyítvány arról, hogy a tanoncjelölt egészséges és 7. abban az esetben, ha a szerződtetett eanoncnalk gyámja van, hivatalos bizonyítvány arról, hogy a gyám törvényes.

A cementszállitmányok vasúti tarifájára nézve a C. F. R. engedélyezte, hogy a Tor- dáról Kolozsvárra küldött cement viteldi'ja 20 százalékos kedvezményű legyen, ha 1938 április X-ig legalább 4000 tonna cementet szállítanak .

MINDEN ZENEMŰ, bárhol jelent m- legolcsóbban, leggyorsabban az ELLENZ! senemüosztálya utján, Cluj, Piaţa Unirii.