Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-24 / 193. szám
£ ELLENZIK I 9 3 7 a u ff ii H z i u « 2'/f. Hitvallásukat három ponîbcu sűrítették és egközeíebbi találkozójukon, melynek dátuma még nincs, programján 10 pont szerep :l Kaptuk az alábbi tartalmú levelet: .4: ELLENZÉK Tekintetes Szerkesztőségének Kolozsvárt. .4: erdélyi fiatal szellemiség „Vásárhelyi Találkozó“ jónak előkészítő bizottsága megbízásából mellékelten oan szerencsém megküldeni a mellékelt cikkel, azzal n kéréssel, hogy közérdekű ügyről lenén szó, azt b Ingjuk legközelebbi számában megjelentetni szíveskedjenek. Szives kedvező elintézésüket előre is köszönne nagyok teljes tisztelettel dr. Asztalos Sándor ügyvéd. Antikor u legnagyobb készséggel teszünk eleget fenti kívánságnak, nem mulaszthatjuk el -megmondani azt sem, hogy úgy az egész ügyhöz, valamint a kiadott nyilatkozathoz komoly hozzászólásaink vannak amelyeket annakidején meg is teszünk. Ugyanakkor azonban már most jelezni kívánjuk, hogy széleskörű teret nyújtunk minden olyan hozzászólásnak, amely az erdély i magyar fim la 1 szellemiség érdekében Íródik. A „Vásárihelyi Találkozó“ előkészítő bizottságának közleménye szószerinti szövegében a következő: Az elmúlt három hét leforgása alatt már komolyabb formát öltött az a többfelöl jövő óhajtás, hogy Erdély fiatal magyar szellemiségének képviselői közösségi munkára fogjanak össze. Amióta ilyen irányban s már céltudatosan folyik a fáradozás, ozóta megbontó híreket is hordoznak széjjel, amelyek az összefogás egységét -vagy független természetét kaparásszák. Egy időben arról is értesüléseket kaptunk, hogy Erdély különböző vidékein, fiatalok és öregek között egyaránt, nagy várakozással figyelik az összefoglsi mozgalom kialakulását és reménykedve várják annak eredményeit. Mindezeket tekintetbe véve, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy az erdélyi magyarság nagy tömegeinek felvilágosítására és 0 velünk együttérzők biztató megnyugtatására az első hivatalos jellegű és felelős jelentést a szellemi mozgalomról megtegyük. Azok előtt, akik szellemi életünk háború utáni vajúdásait figyelemmel kisérték, köztudomású dolog, hogy az 1936-os esztendőben elég szép eredménnyel sikerült az a fáradozás. mely főleg az egyetemi ifjúságot igyekezett egy közös táborba tömöríteni. Szép és áldozatos munka után, néhány év múltával indult azonban a széthullás. Ennek be kellett következnie, mert szellemi fejlődésben lévő fiatalembereknél ez & szétbom lás rendszerint be szokott következni. így állott elő az a helyzet, hogy az „Erdélyi Fiatalok“ címből, amely azelőtt ifjúságot egybefogó zászló is volt, osurpán egy független és küzködő ifjúsági folyóirat lett. Egy másik csoport, amely szociálisabb felfogásá nak érvényesítése céljából vált ki, irodaim társaság és lap alapításainak munkájával fá radozott. majd egyénenként fejtett ki felfo gésának megfelelő szellemi tevékenységet Egy harmadik és sokkal egyöntetűbb cső port pedig megalakította a „Hitel“ című fo lyóíralot, amely szellemi életünk terjesztésé ben sikeresen állja a magára vállalt szerepet Fel kell lennünk a kérdést, hogy ez a cső portokra. sőt egyénekre bomlott ifjúság, mely közben a fénfikonba lépett, az utóbbi néhány esztendő leíforgása alatt milyen ered ményeket mutatott fel? Kétségtelen, hogy folyóiratain keresztül becsületes részletmun kát végzett s emellett ia-z ifjúság egyik-miát- sik tagja sikeres társadalmi tevékenységet is fejtett ki. Ha azonban az erdélyi magyarság egyetemes érdekeit nézzük s igy akarunk felelni a feltett kérdésre, meg kell állapi tanunk. hogy ez az ifjúság sem kifelé való magatartásában, sem pedig befelé társeda- lom-át.formáló tevékenységében átütő erőt nem mutatott. Tudjuk, hogy ezt a fiatal értelmiséget az okos szemlélődés és a korai bölcsesség általában jellemzi, de mi mégis azt hisszük, hogy széttagoltságában rejlik a magyarázata annak, hogy az erdélyi magyarság sorsát még a kínálkozó lehetőségek határáig sem tudja formálni. Ilyen meggondolások késztettek minket arra1, hogy ezelőtt egy esztendővel ismét sürgessük ennek a férfikorba lépett ifjúságnak a szellemi együttműködését. Az első természetes lépésnek az látszott, hogy a „Hitel“ és az „Erdélyi Fiatalok“ cimü két folyóirat olyan barátságos légkört teremtsen egymás- közt, mely az építő szándékú összefogó munkát megkönnyíti. Az erre vonatkozó kísérlet, mely a két lap szerkesztősége között tárgyalás és levelezés formájában, közel egy esztendeig folyt, teljes sikertelenséggel végződött. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy e sikertelenség miatt a felelősség mindenekelőtt az „Erdélyi Fiatalok“ néhány szerkesztőségi tagját terheli Ezek ;i fiatal szellemi munkások, akik különben egyénileg megbecsült értékei .íz iljn magyai szellemiségnek, olyan magatartást tanúsítottak, mintha ők Erdélyben az uj szellemiség vitelére monopóliumot váltottak volna. S mi a közösség ügyének szolgálata érdekében mégsem adtuk fel a reményünkéi arra vonatkozólag, hogy az „Erdélyi Fiatalok“ néhány tényleges tagjával megértessük az országos jellegű szellemi együttműködés fontosságát. Azt hittük, hogy erre meg is találtuk a helyes és kielégítő formát, mert a két lap szerkesztőségének eredménytelen levelezése után azl nz álláspontot foglaltuk el, hogy a szellemi együtt működés létrehozásában és munkájában a szerkesztőségeknek semmiféle szerepe ne legyen hanem azokon felüli egyénekei szorgalmazzunk az összefogásra. Ez az elgondolásunk annál biztatóbbnak látszott, mert fiatal szellemi életünk minden árnyalatának munkásai a legnagyobb megértéssel fogadták az együttműködésre való felhiválst. Mozgalmunk, mely egy találkozó tervét vetette fel, tulajdonképen ezzel az elgondolással érkezeti el a, helyesnek és véglegesnek tetsző útra. Amikor újból és már ennek a mozgalomnak a nevében külön-külön megkerestük azt a két embert, aki az „Erdélyi Fiatalok“ szerkesztőségi ügyeit irányit ja: ők visszautasítottak minket, illetőleg az egész szellemi együttműködés ügyét az „Erdély Fiatalok“ és a Hitel“ szerkesztőségeinek ha zidolgává igyekeztek zsugorítani. Ez a felfo gáís egyikünk részéről sem látszott célra ve zetőnek, hiszen egyszer már sikertelenné tette ez együttműködési jóakaratot, másrészt pedig azzal a megszükitésse! járhatott volna, hogy a szellemi munkaközösségből olyan árnyalatok képviselői maradnak ki. akik nélkül a szociális felfogású értelmiségi réteget és a magyar munkásság tömegeit képviselni nem tudtuk volna. Az erdélyi magyarság nehéz és elhagyott sorsa teszi szükségessé, hogy a segités és útmutatás céljából a fiatal 'szellemiség összefogjon. Nyíltan és minden felelősséget vállalva tesszük magunkévá ezt a kérdést s éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy minden eddigi és ezután is jöhető félremagyarázás ellen a fentieket nyilvánosságra hozzuk. Azt sem akarjuk elhallgatni, hogy tudomásunk van olyan hírekről, amelyek mozgalmunkat úgy próbálják beállítani, mintha a fiatal szellemiségnek ez az összefogása a Magyar Párt ellen irányulna. Nincs arra időnk és felesleges erőnk, hogy a szándékos ártalmak és rosszindulat ellen hadakozzunk, mert hitünk és munkaivágyunk egyaránt az útmutatásra és az építésre törekszik Nagyon természetes, hogy -aki a közösség érdekeit igyekszik szolgálni, az nem térhet ki az elől, hogy politikai vonatkozású kérdésekben is állást foglaljon és legjobb meggyőződése szerint a közösségnek utat mutasson. A mi szellemi magatartásunkban ez benne is van. de erre vonatkozó meggyőződésünkkel tömegeket akarunk irányítani s amellett segítségére kívánunk lenni azoknak, akik hivatásszerűen és méltóképen gondozzák a magyarság politikai. közművelődési, egyház-politikai, társadalmi és gazdasági érdekeit. Ha úgy látjuk és amikor úgy látjuk, hogy ezeket az érdekeket képviselő intézményeink mulasztásokat követnek el, ott kivánuk állni, mint figyelmeztető lelkiismeret. A jóindulatú és építő szándékú kritika mellett minden erőnkkel támogatni kívánjuk a szellemi munkaközösségnek azokat a tagjait, akik bármiféle közéleti poszton, vagy társadalmi keretben meg akarják valósítani azokat az elgondolásokat, melyeket e fiatal szellemiség közösségi érdekből zászlójára ir. Félreérthetetlenül hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy minden vonatkozásban független szellemi mozgalmat akarunk. A segítő jószándékot Ös u tapasztalatok értékét nagyrabecsüljük és éppen azért mint eddig is bárkit szívesen meghallgatunk s ami céljainkat teljesebbé és utunkat világosabbá le szí, azt sohasem vetjük el. S ahogy nem zárkózunk el semmiféle kívülről jövő segítség és jószándék elöl. éppen úgy a munkaközösségünk keretein belül sem törekszünk arra, hogy az egyéniség értékeit leszürkilsük, vagy azok kifejlődésének korlátokat emeljünk. Minden -vélemény és törekvés, mely az egyéni boldogulási a közösség érdekeivel egyeztetni tudja, nálunk megértésre és támogatásra talál. Hisszük azonban, hogy abban a néhány alapvető kérdésben, amely magotar tásunkat mindenek előtt meghatározza, mindnyájan egyetértünk Jelentjük, hogy már eddigi beszélgetésünk alapján odáig ju lőttünk, hogy valljuk a következőket: 1. Támogatunk és szolgálunk minden olyan törekvést mely az erdélyi magyarságot tudatossá és erőssé teszi arra, hogy sorsát önmaga irányítsa. 2. Szükségesnek látjuk társadalmunk átformálását abból a célból, hogy a7. erdélyi magyarság egyetemes érdekének o síkján az osztályok közötti válaisztófn.] eltűnjék. A falusi kisbirtokos rétegnek és munkásságnak kell alkotnia azt az erős nemzetiségi testet, melyet a nevelő értelmiséggé átalakult középosztálynak kell szolgálnia. 3. Fel kell ébresztem és táplálni kell azt az öntudatot, mellyel az erdélyi magyarság sikeresen ellenállhasson minden olyan támadásnak, mely őt nemzeti értékeiben és jogaiban (veszélyezteti. Hisszük, hogy az a magatartás, melyet mindenekéitől a fenti három pontban foglalt célkitűzések alakítottak ki elég erős lesz arra, hogy fiatal szellemiségük legjobb erőit összefogja. Erre a hitünkre támaszkodva tettük meg azt a további lépést, mely az or szágos jellegű ..Vásárhelyi Találkozót“ szór galmazza. A találkozó tárgysorozatát itt ősz szeállitottuk, még pedig e következőképen 1. Az erdélyi magyarság társadalmi alkata és erkölcstana, átalakulásának utjai és képe 2. Az erdélyi magyar nemzelkisebbség köz jogi és nemzetközi jogi helyzete. 3. Az érdé lyi magyarság és a román nép épilő együtt élésének feltételei és útja. 4. Az iskolai ne ve’és, az iskolai nevelés reformjai, az isko Ián kívüli népnevelés. 5. Tudomány, iroda lom. színház, zene, művészet. 6. Az erdélyi magyar napi és időszaki sajtó háboruutáni működése, mostani állapota és jövő szerepe 7. A munkás és iparos tömegek nevelése és szerepe. 8. Közgazdasági politikánk. 9. Me zőgazetasági politikánk. 10. összefoglaló ha tározat Minden előadónak joga és szabadsága van arra hogy előadásában legegyénibb véleményt kitpjthesse. Csupán két dologra hivjuk fel a Egyetmüket. Az egyik a szellemi együttműködés jegyét kívánja biztosítani, mégpedig azáltal, hogy az előadók szellemi magatartását azok az alapvető kérdések határozzák meg. melyeket fentebb három pont. ban foglaltunk össze. A másik gyakorlati célú, vagyis azt a kívánságunkat tartalmazza, hogy az előadók jelöljék meg azokat az utakat. amelyeken elgondolásaik a gyakorlati életbe átvihetők. Nagyjából ezeket kívántuk az erdélyi magyarság tudomására hozni. Hisszük, az ő nevében szóltunk! Kolozsvárt, 1937 augusztus hó. A „Vásárhelyi Találkozó“ előkészítő bizottsága: Tamási Áron iró. Nagy István mun,, kás-iró, asztalos1, dr. Asztalos Sándor ügyvéd, Jordáki Lajos szocialista közíró, tisztviselő, Petrovay Tibor közgazdasági iró, tisztviselő. Vita Sándor köziró, szövetkezeti tisztviselő. Budapestre jön a mormonok „pápája ií STOCKHOLM, augusztus 23. Európai körútját a svéd fővárosban kezdte meg Heber Grant, a mormonok szektájának „pápája“. Grant, akinek legjobb barátja Ford, az amerikai autókirály, Salt Lake Cityből jött Európába, még pedig nevezetes alkalomra: most ünnepük az európai mormon- szekta megalapításának századik évfordulóját Amerikában 1830 ban alapították meg a szektát s igy ott hét évvel idősebb Heber Grant — ha már átkelt az Óceánon — beutazza egész Európát és mindenütt meglátogatja a mormon hitközségeket. Bécsbe és Budapestre is eljön, noha ebben g két városban aligha találhat mormont. A mormon szektának az egész világon összesen egymillió hive van. 0 NNAN ! BÉCSI LEÁNY VOLT A MEGGYILKOLT IHAKI TÁBORNOK FELESÉGE Bécsböl jelentik: Bekir Sidki tábornok, a Moszulban meggyilkolt iraki vezérkari főnök az elmúlt évben Bécsbon járt is itt ismerkedett meg későbbi feleségével Sopar Hermával, akit néhány napon belül el is jegyzett. Később két iraki liszt érkezett Bécsbe a menyasz- szonyért, akit Bekir Sidki tábornok megbízásából elkísértek Bagdadba s ott tartották meg az esküvőt ezelőtt öt hónappal, miután a menyasszony kilépett a katolikus egyházból és áttért a mohamedán hitre. A húszéves fiatalasszonyt Irakban nagy rokonszenvvel fogadták, bár az arabok között az idegengyűlölet az utóbbi időben rendkívül megnöveke- delt A 47 éves daliás tábornok modorában és szokásaiban modern ember volt és több európai nyelven beszélt, igy a fiatalasszony mihamar otthonosan érezte magát uj környezetében, hol férje az udvarhoz is bevezette. A forró iraki nyár elöl az asszony nemrégiben hazaérkezett Bécsbe üdülésre és itt érte férje halálának híre. BÉKAESÖ ESETT TARPÁN Emlékezetes, hogy 1934 junius 14-én Tárpán hóleső esett. Kabáczy Ernő nyugalmazott árvaszéki elnök most arról értesítette a halélettani állomást és rj Meteorológiai Intézetet, hogy most ugyanazon a helyen és hasonló körülmények között zivataros esővel együtt békaesö esett. A békák mind nagyon aprók voltak, Kabáczy megállapítása szerint a barna varangynak egy centiméternél kisebb. majdnem csupa egyforma nagyságú példányai. Számuk megállapítása s a békaesö területének elhatárolása lehetetlen volt, mert a füves telepen az apró békákat számbavenni még megközelítően sem lehetett. Az ide-oda szaladgáló, izgatott kacsarajok hatalmas étvággyal kapkodták a számukra égi mannaként hullott eledelt. Az országúiról felszedett példányok egy részét Kabáczy konzerválta és ugyancsak beküldte a halélettani állomásra. A VILÁG MINDEN PROBLÉMÁJÁT MEG AKARJA OLDANI EGY OSZTRÁK ASZTALOSMESTER Bécsböl jelentik: Csodálatos találmányról keringenek hihetetlenül hangzó hírek, néhány évvel ezelőtt, nagy feltűnést keltve egész Ausztriában. A „felta- láló‘‘ Schapeller János asztalosmester volt, majd postás, aki azt állította magáról. hogy rendkívül olcsó energiaforrást fedeztt fel, amelynek segítségével máról-holnapra meg tudja változtatni a gazdasági életet s az emberi társadalom berendezését. Voltak, akik nagy pénzösszeggel támogatták a feltalálót, aki megvásárolta a felsöausztriai Aurolz- münster-kastélyt és ott rendezte be a „Schapeller-miiveket.“ A kísérletek még nem hoztak gyakorlati eredményt, de Schapeller mérnökei már tanulmányt tettek közzé a világboldogató találmányról. A könyv szerint az uj energiaforrás mindent roppant olcsóvá fog tenni, minden gép és készülék átalakul, az elhasznált energiákat a földmágnesesség végtelen tartalékaiból a legnagyobb köny- nyüséggel lehet pótolni. A villamosság használata hihetetlen módon el fog terjedni. a földművelés annyira tökéletesedik, hogy évenként két aratás lesz, gyógyíthatatlan betegségek nem lesznek többé, rádium, arany és gyémánt óriási mennyiségben fog az emberiség rendelkezésére állni. Schapellerben, úgy látszik, a feltalálót a társadalmi ujitó egészíti ki. Egyszer aztán egy egyetemi ta- már rendkívül lesújtó véleményt mondott a találmány tudományos értékéről. A pénzemberek visszavonultak, a ,,Scha- peller-müvek“ összeomlottak, a feltalálót a hitelezők szorongatták, végül a hatóságok kezére került. Már úgy látszott, minden elveszett, legutóbb azonban két angol 5000 fontot bocsátott Schapeller rendelkezésére. Ez az összeg elég ahhoz, hogy a hitelezőket 30 százalék erejéig ki elégítsék s akkor a Schapeller-üzem uj hnl megkezdi! működését. A ..Vásárhelvi Találkozó1 előkészítő bizottságának felhívása Erdély magyarjaihoz
