Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-20 / 190. szám

193 7 augusztus 2 0. H L L ti i\ z £ A Az Ellenzék megnyitotta közérdekű ankétjét Legyen-e Kolozsváron ezer munkást foglalkoztató cinkkohó Mit mond az Iparkamara elnöke, a vármegyei prefektus, a rendőr- kvesztor és a munkásság vezetősége CLUJ-KOLOZSVÁR, augusztus 19. A földgázkérdés körül beindított anké­tünk nemcsak városszerte, de széles kör­ben a vidéken is egyöntetűen nagy ér­deklődést keltett, amelynek élénk b?zo- nyitéka az, hogy alig néhány nap lefor­gása alatt is számos hozzászólás érkezett u'giy a város közönsége köréből, valamint a vidékről is. Az eddig beérkezett hozzá­szólások és nyilatkozatok lényegéből az tűnik ki, hogy nemcsak a nevesebb ipari és kereske­delmi szaktekintélyek, de Kolozsvár társadalmának vezető egyéniségei és maga a nagyközönség is teljesen oszt­ja véleményünket abban oz irányban, hogy — igenis, égetően szüksége van Kolozsvárnak a földgáz bevezetésére. Ugyancsak megegyeznek a vélemények akörül is, hogy annak a cinkkohónak Kolozsváron való létesítését, amely 1000 munkást foglalkoztatna és amely terv tisztán csak azon múlik, hogy a földgázt bevezetik-e Kolozsvárra vagy sem, semmi körülmények között sem sza­bad a városnak kiengedni a kezéből. Ennek az óriási horderejű gazdasági kérdésnek az érdekében, amint azt jól­' eső örömmel állapíthatjuk meg, valóban úgy látszik, hogy a 12-ik órában végre is egész társadalmunk összefog, élén azokkal az ipari és kereskedelmi szakte­kintélyekkel, akiknek döntő szavától függ az eredmény. Cikksorozatunknak mindjárt az első közleményében jelez­tük már, hogy egy olyan hatalmas gyár- üzemnek a létesítését, mint amilyen ez az 1000 munkást foglalkoztató cinkkohó, vétek volna meggátolni azzal, amit egyébként is elsőrendű kötelessége lenne az illetékes fórumoknak, hogy indoko­latlanul és nemtörődömséggel továbbra is halogassák a földgáznak Kolozsvárra való bevezetését. Az Ellenzék közérdekű ankétjának során elsőnek egyes hatóságok vezetői­nek és az iparkamara elnökének, vala­mint a munkásságot képviselő szociál demokrata párt szakszervezeti tanácsá­nak nyilatkozatait közüljük. Ezekből az alábbi nyilatkozatokból is a napnál vi­lágosabban tűnik ki, az egész városnak az az osztatlan egyöntetű véleménye és óhaja: A földgáz igenis kell, még pedig minél sürgősebben Kolozsvárnakl Mit mond az Iparkamara elnöke Elsőnek dr. Dan Partenie, iparkama­rai elnököt kérdeztük meg. A képzett jo­gász és ipari életünk kiváló szaktekinté­lye útra készül. — Szabadságon vagyok . . . látják, ott vár az autó . .. negyedóra múlva már indulok is Karlsbadba. Talán majd, ha visszajövök. — Mégis Elnök Ur! Talán egyLkét szót mondana .. . valami tömör, rövid hozzászólás ehhez az ankétünkhöz, amely hiányos lenne az iparkamara el­nökének hozzászólása nélkül. Dr. Dan Partenie pillanatig gondolko­zik, majd ezt mondja: — Az Ellenzék cikkét olvastam. Is­merem a kérdést. Azt is, ami a létesíten­dő cinkkohót illeti, amelynek alapfelté­tele az, hogy földgáz legyen Kolozsvá­ron. Amit ezzel kapcsolatban mondani akarok, azt egy mondatban is kifejezhe­tem: Kolozsvárnak valóban égető szüksége van földgázra. Meggyőződésem az, hogy ha ezt a fon­tos teendőt ideig-óráig el is odázzák, előbb-utóbb meg kell valósulnia. Nem­csak ipari és kereskedelmi életünk, de az egész város fejlődésének érdeke pa­rancsolja ezth — s már búcsúzik is és még ennyit hozzá- tesz: Ha majd visszajövök szabadságom­ról, szívesen állok rendelkezésükre hosz- szabb és behatóbb nyilatkozattal, is. Csodálom, hogy erről még vitázni kell — mondja Dunca prefektus Dr. Dunca vármegyei prefektus, akit a főispáni kabinetben interjúvoltunk meg, ezt mondja: — Az Ellenzék cikke a földgázkérdés­ről teljesen osztja az én nézetemet is. A lehetőségeket, amelgeket a földgáz bevezetése nyújtana, e pillanatban ta­lán felmérni sem lehet. Bármilyen oldalról is világítjuk meg ezt a kérdést, akárhogyan is mérlegeljük, a földgáz bevezetése minden tekintetben óriási előnyöket, hasznot, ipán és keres­kedelmi fellendülést és egészségesebb gaz­dasági újjáéledést vonna maga után. Csodálom, hogy erről egyáltalán még vitázni is kell. Ezt mindenkinek éreznie kellene és min­denkinek közre is kellene működni a terv megvalósítása érdekében. Mindent nemcsak határozottan állítom, de hiszem és érzem is mindén meggyőződéssel és felelősségem teljes tudatában. Horváth rendőrikvesztor: Földgázra valóban szükség van Nem tartozik bár a hatáskörébe, de Kolozsvár rendőrhatóságának vezetőjét is megkérdeztük. Dr. Horváth József rendőrkvesztor lakonikus rövidséggel vá­laszol: — Bár nem vagyok kifejezett szakte­kintély ebben a kérdésben, de figyelme­sen végigolvastam az Ellenzék cikkét és az az érzésem, hogy teljesen igazuk van a földgázkérdésben. Sok szempontból jelentene előnyt a városnak. Földgázra valóban szükség van. Mindezt azonban valószínűleg jobban tudják azok az ipari szaktekintélyek, akik nap-nap után ezzel foglalkoznak, hogy úgy mondjam, benne élnek a dol­gokban. Nem hinném, hogy ők is más véleményen lennének. „Elítéljük azokat, akik szabotálják az ügyet“ A szociáldemokrata párt szakszerve­zeti tanácsának részéről Bruder Ferencet kérdeztük meg, aki a munkásság állás­pontját ebben a nagyfontosságu kérdés­ben az alábbiakban összegezte: Minden városnak létérdeke, hogy mi­nél több erőforrás álljon benne a terme­lő munka rendelkezésére. Ilyen erőforrá­sok a szén, a viz, a villany és a földgáz. Ezen erőforrások észszerű és gazdasá­gos kihasználása nemcsak egy város lakosságának az életlehetőségét biztosítja, hanem a kul- turnivó nagyarányú fejlődését is je­lenti. A földgáz bevezetése Kolozsvár városába és a lakosságnak olcsó árban való ren­delkezésére bocsájtása már régen esedé­kessé vált. Érthető tehát, ha a munkásság részéről mindazokat, akik a földgáz bevezetését mind a mai napig megakadályozták a szó szoros értelmében elszabotálták; a Jegmesz- szebbmenőleg elítéljük. Tudott dolog, hogy a föidgáztársaság semmivel sem törődik, csak a maga profitját nézi. Ebben a kérdésben a vá ros vezetőségének nemcsak megértő, ha nem keményebb és gerincesebb maga­tartást kellett volna tanúsítania. A szociáldemokrata párt községi pro­gramjának egyik sarkalatos követelése, hogy a földgázát Kolozsvárra bevezes sék. Rajtunk kivül álló okok miatt nem á'Ll módunkban, hogy ezt abban a testü­letben mondjuk el, amelyik hivatva vol­na ezen jobb sorsra érdemes város la­kosságának az ügyeit intézni. Annyi bizonyos, hogy a földgáz beve­zetésének az elszabotálása nemcsak egy. hanem nagyon sok munkalehetőségtől fosztotta meg a város dolgozóit. ❖ Közérdekű ankétünk további során beérkezésük sorrendjében fogjuk közöl­ni a többi hozzászólásokat is, amelyek közül különösen nagy érdeklődésre tart hat számot a gyáriparosok és a kereske­delmi és pénzintézetek vezetőinek köré­ből szerzett nyilatkozatok sorozata, va­lamint a vidékről beérkezett értékesebb hozzászólások is. ElS#eM''h .4iii@fie$cn iáép'viseii a kis&n4anta4 Ä sitimm horni?rencia wugusztus 30-jitt kezdod:h BUCUREŞTI, auguiszlu s 19. A kisianltlamt komifeireniciájia augusztus 30-án veszi kezdetiét! Simaia-ham. Amtomietscu kül­ügyminiszter elnököl a kétmaipois' tanácsko­záson, melynek befejezése uil'án dumaii) kirán­dulásra miamii ek a szövetséges államok kül- ügymiiuii fiz terei. Polliik ali körökben bizo­nyosra, veszik, hogy a Népszövetség legkö- zielDeibbi1 ülévszlakán Anlonescu képviseli a küsamlbantat. Belgrádi jelentés szerint a dip­lomaták tanácskozását követően szeptember 27—29. napijaim Bucii resti-ben a klis antant kereskedelmi és iparkamarái is megbeszé­lést! llamtlaimalk. A liberális fiatalok a pári megtisztítását követelik BUCUREŞTI, augusztus 19. A liiberalEs párt ifjúságii 'tagozatainak ki­küldöttei Bucuresli-ben tanácskozása^ ültek ösisze, melynek során a párt Újjászervezé­sének ügyével foglalkoznak. A tanácskozás befejezése után emlékiratot készítettek s 'szokatlannal éles támadást intéznek a „hízel­gők tér Tőrcsapatai ellen“, majd a „hasis­nak.“ ellen fordultak, klikkéi szemben erélyes Intézkedéseket kértek Dinu BrabSamutóL Az emlék i ratnak valóságos uLtilmótumjellliege vain. Azonnali „'tisztítást“ és a „hasiilsák“ kizárá­sát követelik a pártvezetőségtől a Ilibe rá lis- pártii tagozatok. Szerkesztő W asztaláról RÉGI KRÓNIKÁK ut mutatós a nyomán Londonban, a Themse mellett felfedeztek egy régi fogadót, amely, mint kiderült, Shakespeare idejében színházépület volt. Sybil! Thorn dyke, a kitűnő mü vészinő veze­tése alatt most bizottság alakult amely cél­jául azt tűzte ki, bogy megszerzi a fogadó teljes átépítésére, illetőleg restaurálására szükséges pénzösszeget. A házat teljesen úgy építik át, ahogyan az Shakespeare idejében állott. A nézőtéren myolcszáz ember számá­ra lesz hely. A színpadon kizárólag Shakes- peare-da,rabokat fognak bemutatni, még pe dig elsősorban, a nagy drámaíró aránylag rit- káhbam játszott vigjátékait. * ÉRDEKES KÍSÉRLETEKET végez Ka- lenda,rov orosz professzor az álmatlanság ki­küszöbölésére, még pedig olyanképen, hogy az dalvást — elektromos áram segítségével igyekszik előidézni. Kísérletei céljára először békákat használt fel. Ezek a kísérletek si­kerrel is jártak: az egyik elektródot a béka fejére, a másikat a gerincoszlop végződésére helyezve, belkapcsolta az áramot és a béka azonnal mély álomba merült. Miután számos más állaton is hasonló eredményes kísérle­teket végzett, IfalendUTav professzor végül önmagán próbálta ki az „elektromos alvást1'. Ez a kísérlet hasonlóképen sikerrel járt. A professzor felébredése után elmondotta, hogy az 'áram bekapcsolásának pillanatába kissé kellemetlen érzés vett rajta erőt, amely azonban csakhamar elmúlt és utána teljes őhtudatlanságba zuhant. Miután a további megfigyelések azt mutatták, hogy az „elek­tromos álomnak“ semmiféle káros utókö- vetkezménye nem mutatkozik, elhatározták, hogy az orosz kórházakban megkísérlik a beteg narkotizálása helyett operációknál az elektromos altatást. EZERKXLENCSZÁZHAT JULIUS 5-ÉN a 1 oth ári ngi a i Th ion viliében — amelynek ak­kor Diedenhofen volt a neve — egy gyer­mek született, akit szülei Maria.Friedrich névre akartak keresztelni. Szokás szerint a szülésznő jelent meg az anyakönyvi hiva­talnál, hogy a szülést 'bejelentse. A jó asz- szony azonban ugylátszik kissé szórakozott volt és elfelejtette, hogy egy kisfiút segített a világra: az anyakönyvi hivatalnál ugyanis Mania-'Frederika néven egy leányt jelentett be. Erre a tévedésre senki sem jött rá. Ma- ria-Frederika közben felnőtt és átköltözött a Majna melletti Frankfurba. Most néhány nappal ezelőtt árja származásának igazolá­sára szüksége volt születési okmányaira. Megkérte az iratokat Thionvilleben — és ek­kor legnagyobb megdöbbenésére megtudta, hogy ö „de jure“ tülajd ónké pen nem is lé­tezik, hanem az akták szenint saját nővére él a világon. Meglehetős utánjárásba telt, mig a tévedés kiküszöbölődött — ez azon­ban nem jelenti egyszersmind az anyakönyv kiigazítását is, amelyet most Maria-Friedrich diplomáciai utón szorgalmaz a francia ható­ságoknál, nehogy örök életére férfi létére hivatalosan leánynak kelljen maradnia. EGY A KÖZELMÚLTBAN nyilvánosságra került statisztika kimutatása szerint az utób­bi évbeu Ausztriában 3139 uj orvos (köztük 682 nő) telepedett le, ami hatalmas szám a 6.76 milliót kitevő lakosság mellett, különö­sen, ha tekintetbe vesszük, hogy ez a szám 1914-ben 36 milliónyi lakosság mellett ösz- szesen 2820-at (köztük 184 nőt) tett ki. Ma­gában Bécsben öüveo évivel ezelőtt 774.000 lakosra kereken 1200 orvos jutott — tehát minden 645 személyre egy. Becsnek ma egy millió 860.000 lakója és kerek számban 5300 orvosa van, tehát átlagban minden 350 sze­mélyre jut egy orvos. WAGNER RICHARD egyszer résztvett a lipcsei zenekarinak egyik próbáján, amikor a, dirigens észrevette a szerényen háttérbe húzódó nagy zeneszerzőt és rő'gtön eljátszot­ta tiszteletére a hires Császár-marsot. A ze­nekar azonban nem elégedett meg ennyivel: deputáoióba mentek Wagnerhez és felkérték rá, hogy ő maga dirigálja ezt a hires indu­lót. Wagner készségesen felsietett a vezénylő pulpitusra és elkezdett dirigálni. Minden jól is ment, csak röviddel az linduló befejezése előtt történt egy kis incidens: Wagner dü­hösen lekopogta a zenészeket és a haragtól elvörösödve formed t rá az Orchester re: „A harmadik trombitás nem játszik taktusban.!“ Mire egy öblös, sörlzü hang vissza fellelt a zenekarból: „Ne haragudjon, drága Mester, de csak ketten vagyunk trombitások — a harmadikat mi ketten helyettesi tjük.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom