Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-17 / 187. szám
2 19 37 n u r/ ii n / t u h 17. ' ellenzik rxmntx BESZÉL A MULT S BENNE ELŐKERÜLNEK A CÉHBELI EREKLYÉK A Szent Mihály-templemban Porlepte, ót di foszlányokba tépett zászlók között A régi iparos céhek elfektetett zászlói újból előkerülnek, hogy alatta a mai iparosok gyülekezzenek. — Dr. Márton Áron kanonok terve CDUJ-JvOLOZS VÁR, Ciiugtuh/Jlus 16. A kolozsvárii Szemű Mihály tiemiplom évszázados fadtai közi egy magányos helyiségben, ot’L a'holî talán m« 'egy klóig,lenes raktál- húzódik inog, sok feühalmozot t köp és egyéb tárgyaik közt hét dara!) foszladozó, "Kci'ne'hagvoilí zálszüló 'is vám, melyek egy Je- fii n’t történelmi korszak mailt jat: az iipaii cehek vníágáí jut! Jutják eszü.nkb azzal a sok-sok szigorítoti rendszabályokkal együtt, melyek a ,'.B. tsiillkilcs Czdhetk“ lélfennitiairtló e! ernyői vöd'Kaik. Ezek a le iimit, homályiha vegyü,ö, fakult zászlók voltaik az akkori céhek szinihótii- mai, melyeik a-teltt a mesterek éh Igények bütszkén gyülekeztek a céh -gyűl éljek re, de ha a viszonyok és a Ikörülmínyeik úgy ;ki - v Anitáik, akkor bizony odahagyvm a ,,mii void aszta lók alt", köteitességszetrüleg vonul Iák fed a Város bástyáira. hogy az ostromló hadak- kitvl feátvegyéik a harcod és a vámos polgárságának 'nyugalmát bizftasiitsák. Es ha eljöttek az iininep (ás vasárnapok, akkor is leülökerüddek a zászlóik, melyek körüli a céhtagok összegyűltek és méiitóságtel je-en vonullak fe;, a templomokba, hogy jelen lelies- srniek az isitentiszteleteken, körme. ne. leiken és más egyházi ceremóniákon. Mindez a céh- belli mestereknek a szabályokban büntetés terhe mellettit dllödjr.t kötelességük is volt, amint szigonuain be is tartottjaik ainnál is Inkább, mivel ezek az egyesületek a becsület és lerköícs alapján állóinak. * iKofozsiváír oij plébánosa, Márton Áron kanonok látva ezeket az ősi el/fakult, rongyosodé cé'h-zászlókat, arra a gondolatra ébredt, hogy azokat előszedeti poros odúiból, szakszerüíeg Icnijarvütta.tija és ujbóil rendelteié- •si helyükre aunt ja, hogy ezálbail a jólenkor litparosságában is felébressze a mull! idők ama nagyszerű szellemét, hogy maként évszázadokkal ezelőtt a céhbeli iparosság az egyházaknak legerősebb és legön tudatosabb alkotó eleme voll', úgy ez a szédülöm a jelenkor iparosságában is honosodjon meg o'ly Irányban, hogy ezen régi zászlók alatt újból tömörüljenek és vegyenek majd részt az egyházi ünnepségeken és a iszemlartásokon, úgy, laimiint azt az elődök tették. Ereklyék, zászlók között Felllk érésünk re dr. Márton Áron kanonokplébános n legké-sz.ségestebbori ál| rendelkezésiünkre és ö maga wziemél'yesen viezxit áj a* Szent Miilháily templomiba, hogy bemiu fcasisa az ot.' örzöll céh-z ászókat. I Iaitahna.s régi kulcs nyikorog ki. zárt vám és ogy nehéz ajtó nyílik meg és hónai vagyunk a temipkvm a.niia részé bein, niidlly a fölre já ralitól jobb ob dalra fekszik és az oldalhajóiéi vám plífmliaiz- va. A lábukon gyönyörű, még ima i:s (iszlám látható rrc'ikó-t'n-l'nrénytk várniuk felsaiinne hozva. EbiM'.n a kés Ihlelyiségben pillémnek azok a zászJók, meltyeik rövid esem. renoválás alá esnek és újbóli’ ha színá líh a tó állapotéba kieriilnek. Márton Áron sa ját kézüfiieg szedegeti elő éis boaiitogaitj/a« ki ezfttkiet a. céMieli ereklyéiket. El-öniek egy bordó selyemből készül i zászló tárul elénk. A selyem a szánét már elhagyta, de a középem lévő valódéi arany zsinórba konaUezieM Szent József-kép tcDjiesen tiszt,;n és ép. A Mzonlkép másik oldalán a következő aiwiytl>ct)üis fdtimat olvasható: „Az Isten dicséretére és a Felséges Fejedelmek Tiszt el (déré. Szaluul Kir. Kohrzs- vár városaiuln lévő Privih-gizá&t Ns. Ács Czléh zászlója. 18.‘14." A nkimwIliik egy kék sólyom zászló a Pintér Céhé 1831-bölf. lés i'rgy tovább a Kerekes Céli zászlója következik sötétkék selyemből Szent Katalin képével. Itt yainmak miég a kovács, asztalos, szabó, lakatos és puska- műves céhek zászlói. Valamennyinek kopotit és izlnehagyott már a színné, csak a. feliratok és a céhek védöszentjének festett képed tészták és olvashatók. A céh — És mi a célja kanonok unnak ezekkel a régi céh-zászlók kiad? — Célom az — mondja Alanton Áron — hogy rövidesem renovált atom az ötsszes zászlókat és pedig eredeti stílusúkbam, hogy ezáltal értékükből me veszítsenek, Ricméiíhető- fLig ezeklkél! a munkáIáitokkal szeptieml>er véig,óig elkészülünk és akkor egyházunk védTEATRUL DAVILA —» Augusztus 21-én, szombaton és 22-én vasárnap délután 6 órakor és este 9l/i órakor: SALAMON BÉLA, a legnagyobb magyar komikus, 3000 ICA, a le günnepelfebb budapesti kabaré-szinésznö fellépése !î A L Â Fii 0 ÍSi BÉLA héá legjobb szerepében Három órás kacagó orkán I Fellépnek: Budaházy Magda, Vásárhelyi Ica, Tompa Puf., Fülöp Sándor és Flomm Pál. — Jegyek a színházi pénztárnál.-J :U) szenttipiuiiek, Szénit Mórái ynsik ni&pjáu, fi/* 21>én a /*/x*k ár-*»» Imvertiival egybekötve |-gy uKigyszahásu tiinw-jxs/ţ» k< rétében a kijavítom és liais/.náhtlJr.t t»Hy< zendő eéti-'/áv/Jókat fc| fogjuk s/xn1«-ini. Tervem az, hogy erre a s/xntelési aktusra, mivel clv(’»sorlu»i» Ls az ipar<rssagot érdeklő dologról van «DÓ, Kolozsvár öns/xn iparos Hágáit, azu*k intéziitényeit és egy<-siih-1< it megliívjuk a Mígédekktrl egyiüH, még |>c<lig felekezeti éí, iMimzr,li kiiiÖUdtwég nélkül. További célom az, luxgy « jövőben ez< - ket a zái’.jzlókmit rendes Pimpttoatul hatyzná'la, - ba állítjuk, úgy hogy az ipárosság majd ez" k ajllaLt gyűIxkezJiélik az egyházi ünniepfyégek alkalmával és ezek alattit v<duet részit a tem- plotni ikörjmsnxvekben éppen úgy, mint régen a céhek vdílágálttain. U j küftocs a múlt és jelen közt A nagy nehéz ajtó, mely mögött ezek az elfakult céh zászlók pihennek, újító! nyikorog és szép lassan Itecsukódik. Kinn vagyunk ismét az utca zajos világában. Benn a teunplom falai közt a zászlók körül <igy nagy történelmi múlt húzódik meg néma magányáljOTi, Ott állnak a ,sorokban a pus- kamüvesek, a kerékgyártók, lakatosok céh- zászLói és eszembe jut, hogy ha ezek a régi céh .'bei i mesterek feltámadnának, mesterségükre rá sem ismernének, ha meglátnák a száguldó autókat, a levegőben repülő gépeket meg aztán a géppuskákat és a rettene- tesebbnél-rettenetesebh romboló ágyukat. Kondul a déli harangszó. Lelkes kanonokunk búcsút 'vesz. Márton Áron terve nagyon helyes gondolat volt, ami csak hasznára és javára fog válni az iparosságnak azáltal is, hogy eme céhbeü történelmi nevezetességű zászlók életrekeltésével egy uj élet vérkeringése fog megindulni, mert a katolikus iparosság újból egy szoros kapcsolatot teremt egyházával szemben, melynek kebeléhez évszázadokon át hűséggel és becsülettel ragaszkodott. És hogy ez a ragaszkodás megvolt, bizonyítják azok a tények is, hogy éppen a Szent Mihály templom összes oltárainak fenntartásáról a legrégibb időktől kezdve a céhek megszűnéséig kizárólag az iparosság gondoskodott Dr. Veress Endre. ELHÍZOTT EGYÉNEKNÉL reggelenkért éhgyomorra egy-két; pohár természetes FERENC JÓZSEF kererüviz a bélmüködést hathatósan előmozdítja, az anyagcserét tetemesen élénkíti, ® zsirmennyiséget megfele.ően eaprsztja és a testet könnyeddé tsszJ. Az orvosok ajánlják. A szolid ízlés divatlapja: Beye? Mode far Alle Megjelenik minden hónap 1-én. Minden számban 100 remek szines modell-rajz. Minden modell szabásmintája mellékelve. Ára 40 lej. Rendesen kapható az Ellenzék könyvosztátyában, Kolozsvár. — Előfizetési ára negyedévre 120, félvre 240 lej. „Ferenc Jóskát“ vissl az idén a divatos hölgy PARIS, augusztus 16. Most értek véget a nagy párisi divatszalonok bemutatói. A világ minden tájáról érkezett divattervezők és az újságírók egész serege nézte végig, hogy milyen lesz az uj párisi divert. A Daily Express egész vezérkart küldött Parisba, melynek tagjai nagyszerű öisszefogla- 1 ásókban ismertetik a látottakat. Az első cikkben a kabátokról 'számolnak be, mintán az idén ezek játszották a domináló szerepet úgy az őszi, mint a téli divat- ujdonságok között. A kabátok szabása teljesen megváltozott, mert eltűnt a keskeny csípő, a szorosra húzott. széles öv, hogy helyet adjon az egyenes szabású, bőven, omló kabátoknak, amelyek sehol sem simulnak a termethez. Vonnak azért derékbesizabott kabátok is, amennyiben Párásban, feltámadt a redi'ngote divatja, vagyis, ahogy Magyarországon hívják. .Terencjózsef“-ben fognak járni az idén a jó alakú nők. Ezek egészen derékig szorosan a termethez simulnak, azután egyszerre nagyon bővek lesznek. A kabát alatt kosztümöt fognak viselni az idén az asszonyok. Nagyon sok volt a rövid, egyenes szoknya. melyekhez könnyű kabát jár. Még a blúzok is ezt az irányi követik, amennyiben a blúz végét nem gyűlik be. hanem kívül viselik. A prémek terén is újítást láthatunk: a prémet nem kezelik többé a régi konzervatív módon, hanem mindenféle tréfát engednek meg maguknak. Apró prémcsikofckal di- sízitik a ruháikat, úgyhogy egy sor prém után egy sor szövet következik. Ez nagyon jó gondolatnak bizonyult, mert a ruha igen gazdagnak látszik, amellett a prém súlyát nem lehet érezni. Mellényeket és kis skót sapkáikat is kószitenek prémből. Ez az újítás alkalmasint általános örömöt fog kelteni azok között is, akik nem engedhetik meg maguknak az uj kosztüm és az uj télikabát luxusát, ameny- nyiben az odahaza békés naftannálmot alvó régi prémeket elő lehet szedni és a tavalyi, tavalyelőtti ruhákat nagyszerűen modernizálni lehet. A nyak vonala magas és szoros, A vál- lak továbbra is 'szögletesek maradnak, de nem aranyira bangsulyozottak, mirat tavaly. A puffos ujjak eltűntek. A kihajtók igen nagy szerepet játszanak és többnyire más színűek, mint a kabát. Ez természetesen megint kitűnő alkalom a régi ruhák olcsó modernizálására. Az egyik legelőkelőbb párisi szalon például a hosszú fekete kabát kihajtóját azaleaszinü szarvasbőrrel borította, egy másik szálén, pedig halványlila bőrrel. A szürke tweed'kabáthoz fekete bársonyt és asztnakánt használnak különös előszeretettel. A zsebek tekintetében a párisi szalonok szellemes trükköket engedtek meg maguknak. A legújabb idea. hogy a zsebeket nem a mellen, a csípőn helyezik el, hanem pontosan a derékban, úgy, mint ahogy azt a redingotnál azelőtt is hordták. A zsebek egyébként mélyek és laposak. Ami az anyagokat illeti, a kabátok sürüszövésü gyapjúból, ékbeszövött tweedekből, sima fekete posztóból, corduroidból készülnek. Újítás a zibeLine, amely fényes, enyhén prémszerü szövet. Redörséfti szabályzat A háború előtt egy moszkvai rendőr előállított egy makacskodó részeget. Útjuk közben valaki a rendőr vállára tette a kezét. Tolsztoj volt. — Tuds- olvasni-? — kérdezte a ,J3áboru és béke‘i írója a rendőrt. — Tudok. — Olvastad az Evangéliumot•? — Olvastam. — Akkor tudnod kell. hogy nem szabad rosszas csinálnunk a hozzánk közelállókkal . . . A rendőr pár pillanatig csak bámult Tolsztojra, aztán megkérdezte tőle: — És te, te tudsz olvasni? — Tudok. — Olvasad a rendőrségi szabályokat? — Nem. — Akkor olvasd el és csak azután beszélj! Munka a zeneszerzők számára Albániát, Kanadát, Ausztráliát, Törökországot és Svájcot kivéve minden nemzetnek van nemzeti himnusza. És — ha az angolok nem fogják jobbnak tartani a várakozást — a Palesztinában alkotandó uj államoknak is szükségük lesz nemzeti himnuszra. Szóival a muzsikusok száméra ezen a téren, még van némi alkalom. Albánia különben 120 font sterlinget tűzött ki egy nemzeti himnusz megírására. Márnáiéi7 Cripâr I Orvosi Minden német (25% redukció!), francia, angol, stb. folyóirat és könyv LE- PAGE-nál, Cluj. Kérjen ingyen jegyzékei Lepagetól, Cluj, jelezve, mely szakma érdekli. T\í B E T ■ s % Kan^chenjunga1'^ ' ■ l111 ’1 Sft TIBET A rejtélyes ország, ahol hős székely testvérünk, Körösi Csorna Sándor egy életet töltött és tett szolgálatot az egyetemes kultúrának. — Darjilingban alussza örök álmát, az álmodozó székely, akit az angol tudományos világ «äaraAazü Voraussicht Ziehe Reute becsül s aki bizonyságot tett a törhe- i íetlen akaratról.
