Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-15 / 186. szám
KÖVESS ISTVAiV Minden baj oka 1 os7! c uj világgazdasági értekezlet s mi jö hét azután? — kérdik kétkedve .i sötéten látók, kik nem hisznek a helyzet javulásában. Az 1933-ban tartott londoni konferencia eredménytelenül végződött. Izgalommal vár tűk a meghívott 66 állam határozatát, hogy annál szomorúbb legyen a visszahatás s újra lássuk: .1 világ nem tud megbirkózni az ego- izmussal, az államok pedig egyenként gyöngék ahhoz, hogy az autarkia béklyóit 1 eloldják. Nem következett be enyhülés a konferencia után, mely ama sem volt képes, hogy a súlyos válságot feltartóztassa. Tovább szenvedett a nemzetközi forgalom, fokozva az izgalmat és bizonytalanságot. Szakértők meg állapítása szerint ma sincs jobb alkalom — sajnos — általános megállapodásra. Bár elvi téren mindnyájan egyetértenek abban, hogy a többtermelés a véd vámok eltörlését és a termékek helyes elosztását parancsolja, a gyakorlati megoldás elé mégis nehéz akadályok tornyosulnak. Németország Danzigot és gyarmatait kéri, Itália kölcsönt kiván, Oroszország nem hajlandó lemondani állami monopol-jogairól s végül a kis mezőgazdasági álla mok virágzó iparüzemei a belső fogyasztók elvesztésétől tartanak. Megbékülés helyett feszültség tapasztalható, ez okozza, hogy mind többet beszélnek háborúról. * Detteming olajkirály minden bajért az aranyat okolja; „Meg kei szabadulni a goncnz sárgafém zsarnokságától Olyan legyen, mint a többi egyszerű anyag, ne élvezzen kiváltságot. Arra való, hogy az embert szolgálja!“ A kifakadás visszhangra talált az egész világon, függetleníteni igyekeznek mindenütt a pénz árfolyamát, hogy az aranyfedezet kér dése vá sá Tó képességét mentői kisebb mértékben befolyásolja. Mindenekelőtt Németország végzett az arany hegemóniájával. Úgyszólván semmi aranyfedezete nincs a márkának, mégis kiegyensúlyozott árfolyammal jegyzik a világpiacon. Ugyanez a helyzet az olasz lírával. Az abesszin háború óta Itália nem tette közzé aranyfedezetének kimutatását, mégis bizalommal fogadják. Belgium már 1935 tavaszán elhagyta az úgynevezett arany-blokkhoz tartozó államokat, tőzsdéje mégis visszanyerte a nyugalmat. Belgium ismét „olcsó-ország“, az elmenekült tőke visszatér s vállalkozásokba fog. A példán okulva a nagy aranyalappal rendelkező országok — Anglia, Svájc, Hollandia, Amerika USA, Franciaország — egymásután szakítottak az arany zsarnokságával. Fokozzák az arany termelést, nem akarják, hogy továbbra is ,,ritka“-fém maradjon. A délamerikai „The Golden City“ (Johannesburg részére a „the colored man“ — fekete, barna, sárgabőrü munkások olcsó sora — 1885-től 1935-ig kilenc és félmillió klgr. tiszta aranyat szállított. Hárem-négyezer méter mélységbe érnek fúróik a föld gyomrában. A nemzetközi kiegyenlítő-pénztár legutóbbi jelentése szerint 1936-ban összsen 3800 millió svájci frank értékű aranyat termeltek a világon. A bőséget Amerika USA érzi legjobban. Mult évben egymilllárd dollár értéknél is nagyobb mennyiségű arany érkezett az Egyesül t-Á!iamokba. Amerika: — a világ pénzzel telt harisnyája. * (Amerika!. .. Álljunk meg egy szóra. A The Guaranty Survey newyorki folyóirat juliuá száma pontos adatokat közöl az ottani gazdasági és pénzügyi viszonyokról. Állandó tartós javulásró; van szó, melyet a sztrájkok alig befolyásolnak. A fejlődést az ipar és kereskedelem uj lendülettel indult óriási versenye biztosítja, A mezőgazdasági és iparcikkek árai egy szinvonalon mozognak. Igen élénk a bankforgiaiom. A pénzintézetek tőkeszaporulathoz (aranyhoz) jutnak s kihelyezéseiket keresnek a piacon. Amerika tudja, hogyan kell térdre kényszeríteni az aranyat.) * Pénzügyi körökben továbbra is aggódva figyelik Oroszország aranytermelését. Moszkvában harmadik ötéves-terv (1938—1942) készítésénél tartanak, mely a teljesítmény 75 százalékos emelését parancsolja. A szovjet- orosz jegybank kimutatása szerint 1937, január i-én 1906 millió aranyrubd! értékű fedezettel rendelkezett, mely 502 millió rubel értékű arannyal emelkedett az utóbbi 6 hónap alatt, összesen 208 tonnát nyom az orosz jegybank mai aranytartaléka. Valószínül eg több arannyal rendelkeznek a valóságban. Erre mutat, hogy átlag 7—8 tonna aranyat küldenek hetenként LondonS/llágyincgyei rövid liiivk. A melyed Ha nác.s Miit' Makim/ almökltelie afllaitlt üilóst tar- boft, aiim'lyeui u znlialhi romám iMigiimmiáaiiUím- iutk ötani'l.Md lej segélyt szavaztak meg. A/ öv.s/jeget uj épüuiiVi'k építésére oii iV-gj. reno- válM-sána foixli'lijáik. —- Ua/.imi Nioofliae Semmi- soana-ii gazda galyfát száMilott az erdőből. Mtkö/.jK'ii olyan .szopon’csótáemll erst'bt lie, u s/ttkérml, hogy sénülésévd} kórházi*;* toelllleli! v/.úllOá'tiuiiiá, de wéköziben mogiluailt. — Túsza községben a váll ami lejgy uj't'Olitia Gnösau Alii- hú Ív es építésire összegyűjtőit búzáját, aJiitily ktijesen elégctlt. A kár 20.000 lej. — Ismu'- retleu okból ki gyűli Mosincai iDcimieter Ha;i. mosd kö/s ég boli gazda há/a s leégeiln Buzi ás gyógyfürdő (Romon N uheim) Termóuzbtes, párallnn szénsavait radioaktív sós, vasas forrásvizekkel. Biztos gyógy lm tás -mmxí óh vérkeringési zavaroknál, szervi elhlzáHos érftlraes/.üBodé , vénába], véi- szegénység, izomc.su/.. hóiyag-liurut és kimerülése» idegesség esetén. — lUÖÍ BlPf <Pá1ÍC4*dÍ a változáson zavarok, fertőzd betegségek, mérgezése riy -mán IvlWI fellépett idegóajok <,TabeB> eseteiben a legjobb eredménnyel. Ivókúrák, sza szerü orv isi kezelés. — Kitűnő konyha. Elsőrangú szíllodák. Diétás penziók mérsékelt árakkal. — Modern napfényes szabad uszoda. A CFR. vonalain utazási kedvezmény. Állandó kutonazene. IJausáLárak az Európa utazási irodák utján. Fürdőidény májua i5—ohtóbe,' í-ig. Frospektust, felvilágositást szívesen küld : Mus'lioug Buziás Gyógyfürd j Részvény társaság Fürdőigazgafósiig, Buziás. Bánát. FF OS ERŐ Irta: TAPSONY ENDRE Ébredezett a falu. Kölitögctte az egymással hangversanyző, az éjszakát félszemmel átvirrasztott sok koikasőr, mikre, rendes szó kása szerint, a nyugvó község védelmét éjfélkor átruházta a torzonborz ibakter, szépven hazaosonván a Komanek Ferenc nisztolendő ur lócájáról, ahol addig — aludt. — Majd n fene lőni a derekát tovább! AzLnl a rongy kommenciócrt, amit a község füzet s arneüyért hetente kétszer még a postát is hurcolni kell s dobolni majd minden nap?! — szokta lepofoznii nyelvelő áelkiiismereté'.. Hát hiszen a Cundra Nagy János okoskodásában volt Igazság. Nyár van s olyan rövidek és holdfényesek az éjszakák, hogy nyugodtan rá lehet bízni az ánispekciót a kakasokra, mag a kutyákra. Egy jó szundítás és kibont a hajnal. Felhangzók a Kiis Agócs Imre trombitája 'is, mely a csordába járó teheneket szólitja gyülekezőbe, 'nemkülönben a Gergtly Ferkó huhihuhizó tülke a disznók öszesereglésé nek céljából. Korán ke'ő Laczkó Gergely falus bíró uram is kilépeget az udvaráról s széles hálával megtámasztván a kapufélfát, végigszem- lóli az utcasort. így csinálja ezt őikelme 19 esztendős bírósága alatt minden nap, egyfelől tekánréy okából, de különben passzióból is. Jó az. Látniváló is kerül s a munkába igyekvő emberekkel, kivált az asszonynéppel, beszélgetést alkalom is. El ehet évődni a reipektus csorbája nélkül egyik-másik szemrevaló, kackiás menyecskével, lánnyal Mert őkegyelme hiába tapsod ja tavasz óta a hatvanegyedik évér, még mindig legénynek érzi magát, olyan peckesre kenvén-fen Ven az idő által beLisztezett bajuszt, hogy a két vége bízvásrt megtartaná a ráhajntoct kamiikát. Egészséges-piros arcáról, töretlenfényü sasszeméből csakúgy kiabál az élmvágyás s annál inkábban, mivelhogy úgy nekivénült a vi ágot nála kerek négy esztendővel hamarabb meglátott felesége, — akivel, számiió okossággal, az 53 hold jó földet, meg a nagy •pvontál elvette, — hogy 'Sz/inte anyja lehetne az urának. Nem botránkozhatiik meg tehát józaneszü ember, ha ártatlanul elílegyeskedik, ahoj lehet. A hajnali harangot még el sem húzta Sütő Jóska, már ás a mezőre igyekszik a gyorsan aludt népség. Sürgős a munka odakiinn, nem lehel soká heverészni. Majd télen. Kaszás, villás (férfiak, gereblyés, sarlós asz- szonyok, lányok húznak el a bíró háza előtt, egy sietős ,,jó reggelt“ kívánva. Az asszonyfélék hátán az elmaradhatatlan, szinte velükszületett hátikaska. Hasznos, sok mindenre jó szerkezet, ami nélkül palóc fehércseléd alig mozdul ki a faluból, csak ha vendégségre megy. Mert ha nem is határozott céllal — mint, mondjuk, tengeritorés-- nél, krumplifelszedesnél — szerszámozza bele magát, de tanácsosnak tartja mindég magával vinni, mivelhogy sohasem lehessen tudni, hogy miikor és hol kerül belevaló: szekérről Hévesztetit répa, kukoricacső, csilánt a ilibuskáknak az árokpartról, egy-két tépvés a Balás nagyságos ur lucernásából (van neki úgyis elég), egy kis kapott, vagy bengészett gyümölcs, miegymás. Ha pedig Gyarmat a direkció, vagy netán Vác, Pes:, akkor meg éppenséggel rendes tartozéka a parádénak is a hátikosár, ameny- nyiben fehér gyolcsronggyal gondosan bekö lözött lejesü vegek, kandkdik avagy káp>sz- taíejek. zöldség kandikálnak .ki belőle, műknek helyét visszajőve! a boltokban vásárolt városii holmi foglalja el. De kofáskodásnál még fegyvere is egyben a kaska a palóc lánynak, asszonynak. Nincs az a sokadalom, amelyen át ne törje magát vele, jobbra-bailra úgy elegyengetvén a kaskával a tumultus tagjai:, hogy, ha páncélba lennének is öltözve azok, akikéi útjában válón, vagy csípőn ..érint“ a veszedelmes szerszám valamelyik sarka, akkor is utat kellene nyútniok a dipelőfének, úgy döf, vág, zúz az. A vonatra való tömege, felszállásnál csaknem nélikü özhotetlen, mert általa űz előbb elmondott módon bizton ülőhelyhez jut a gazdája, mivel .közeledtének láttára minden jótét. könnyüfegyveTzetü hatandó félreáll. Leszálláskor szintén, mert lélek a kup>éajtón se be, se ki, amig Cila nene és veszedelmes társai le nem koszolódnak. Eképp>en hát tekintélyt szerző alkotmány az a kosár. S állók its az fehérnép hátára. Alul, aho! a derékhoz ér, megharcosül a négyszögletű mesterség, felül pedig kiszélesedik bőséggel. S hogy rohannak vele a cselédek; Egy-egy, majdnem 'negyven kilóval is felpakko.t amozont futva is alig érsz utói. még ha dombra fel kell ás menniie. Mert nem ás lilánk laásu tempóval járni-kelni arrafelé — terűvel sem — a falun kívül. A faluban, az más. Ott komótizálbat az ember, ide is, oda is beszólván és fontos dolgokat megértekezvén. Teszem fel afféléket, amilyent az utcára hátfikaskásam éppen most kilép>eot Kalmár Palyáné, Varga Rozi tárgya'. a szomszéd Poróczü Borkával. — Hallocb-e, Bor-ka, végtére már SzMeván Julisnak ás csak elkészítik az örömkalácsot. — Oda vagyok! — álmélkodik el Borka. — Cccc! — Masznyik Ferkó veszi, aikíii a kelecsényi bárónál kocsis levett (t. i. voit). Rég fis áll már az utolsó sorban a lányok között a Szüzanyácska oltára előtt. Ráfér, hogy össze- vekerüljön legalább egy özvegyemberrel. Borka csak cecezík, mert felelni, vagy kérdezni nincs módjában a közlékeny Rozi meg nem álló kereplőjétől. Ezért aztán nem fis tusakodáik a szóvisszaadason, hanem csak nyeld esi a hír pajkosan feltálalt csemegéjét, arra gondolva, hogy a Rubik Józsefnének eszközlendő továbbításban majd ő teszi le a garast. A hátikosár, arnriiy felé Ka'már Palyáné, született Varga Rozália kötve van, tovább indul. A menyecskének Laczkó Gergely báró uram háza előtt kell elmennlie. A hiró már messziről szemezte a szép asz- szonyt s alfig várja, hogy e-éje érjen. Kifity- ityenti vasait is megrágó, egészséges, fogait húsos ajkai közül és eeilymán odaveoi, a szót a ráköszönő menyecskének: — Ugyan jókor felikekél te fis! — Csakúgy, mint más — felel vidáman az asszony és megáll. — S aztán hová, egyedül? — Az emberem Gyarmatra ment fuvarba Engelnek; gondoltam, sarlózoik addig a búzába. május óta. Angol lapok érthető kíváncsisággal kérdik: — Hogyan védekeznek, ha aranybullám borítja el a piacokat?... A védekezésnek három módja van: 1. Az arany „sterilizálása“ úgy, hogy speciális vásárlóalapot létesítenek a felkínált mennyiség ösz- szevásárlására. 2. Infláció. A fedezet növekedése esetén elkerülhetetlen a papírpénz szaporítása. 3. Aranypénz kibocsátása, ami áremelkedést okozhat. Mindhárom megoldás végzetes lehet a forgalomra. — Mi lesz, ha rájönnek a mesterséges arany készítésének titkára?... Ráadásul csak ez hiányozna! Az utóbbi időben mind több hirt olvastunk arról, hogy ólomból — ezüstöt, más anyagokból pedig aranyat próbálnak előállítani. Bár a kísérletezők között bata nevű kémikusról írnak, ki így, saját ál- az álmadozók sorában. Teljes csöndben nehéz próbaIgatásoík folynak a laboratóriumokban, ho! figyelemreméltó eredményeket értek el atomrombolisokkal. Bécsi lapok egy Klo- szélhámosok akadnak, több tudós található bód magam s ha visszatér délestére, majd megkövezi. — Ne mennék segíteni? — (kegyeskedik vigyorogva a báró, — Elszokott már a kelméd dereka a hajlongálá;uSl, vagyishogy bele se szokott. Van más, aki cVunálja, elég. Meg a kapuféfa is kidőlne, ha nem támogatná kegyelmed — b- zalmaskodik vissza a menyecske s felnevet kacéran. — Nehéz vagy te már a mezőre. Rozi! — véleményezi meg Laczkó Gergely huncut szakértőd szemmel a nagyon anyaágnak indult’, szép menyecske nem rejtegethető dom- borodását. — Hosszabb hátul, mint... Rozi belépiru és .sietve megindul, de azért nem hagyja sebtében való visszacsipé^ nélkül a ravasz aggodalmaskodássa! ’bemázolt huncutkodást. — Be jó szeme van Görgő bácsinak okulár nélkül is, hát még ha feltenné! De bezzeg nem tudta kiszemlé ni a Géczy Gyuri sógor igazát, mikor az öreg Szanfiszló Pályával perelt, aki bosszúból kihasította a sógor lovát a sziráki vásáron! — Kutyabikfác! — harap az ajkába a bíró, mert az elevenjére tapintott a menyecs- tke: bizony, hogy az utált szomszédnak nem szolgáltatott igazságot. — Megái j! — veti gyámoltalanul az elsiető menyecske után s hápogva nagyot nyel, mert nem tud többe; szólaná. Meg kell emészteni a torkába nyomott göflit. Aztán krákogva befordul az ajtón. Ebédutini kérődzés okából Jót szundított Laczkó Gergely báró ur a befirhangozott, hűvös tisztaszobában s aztán felkelt, meg- ropogtatta a derekát s kimen; a konyhába. — Kinézek, az aratókhoz — ásította fony- nyadt asszonya szájába. — Igaz, hogy kinn van a fiú, de mégis. Az öreg asszony szó nélkül rakosgatott, törölgetett tovább, éppen csakhogy oda- pmstantott félénk, képére szárad a, örök szomorúsággal az ura csattanópiros arcára. Laczkó Gergely, keleti lustasággal emelgetve egymás elé nagy medvelábait, e ándukt a határba. De alig ért a község műhelyéiig, ahonnan Buth János mester szorgalmas kalapácsának éles csattogása hangzott ki messze, a hajnalé, hátikosaras menyecske csupamosoly arca ragyog szembe vele. — Hát már visszafelé? — köt bek az asszonyba a biró, elfeledve a reggeli kudarcot a formás, igéző arc rabságában. — Muszáj! — feleli a menyecske csilingelő. édes kacagással, aminek az érce elárulásra vágyó, boldog titokból, fékezhetetLen-ártat- lan kacérságból, kibuggyanóan te’.jes öröm- bő! van öntve. — Muszáj! _ ? Nézzen csak ibe a kaskámba kelmed! Laczkó Gergely felemeli a kosárról a gyöngéden ráterhelt), könnyű hárászkendőt s úgy belecsodálkozik, hogy a mellére esáik az álla. — KutyabikfiLcI Hát e kié??? Jé‘, kettő is! .. í — Bizony, hogy nem a kend magtalan menyéé! — tombol elő viilágbakiáltó büszkeséggel a paraszt madonna diadalmas anyasága. — S fiú mind a kettő!... S a gyönyörű menyecske délceg, királynői tartással, napot homádyositó. sugárzó bo’dogsággal ring tova/, mint a Földanya emlőjéből! szlivott, legyőzhetetlen őserő tes- tetölitött csodája. ti*n-iv i-i ad-i 2 -d Î3V5-' juoa-£U->JsO-S5C-ÓZ-X Z3S-h •tbc .ad-yr no:-ec-OS-[fi-ti S£-ti-5) t ':S-Ű litása szerint már rájött a mesterséges arany gyártásának titkára. Nagy hibája van „találmányának“: — a szabad szemmel alig látható aranyrudacskák idők múltán önmaguktól más fémmé alakulnak s az is hiba, hogs aránytalanul nagymennyiségű nyersanyag (vas* nitrogén) szükséges néhány milligran arany előállításához. Nincs és nem lefae szó még ..arany-borjú“ gyártásáról. Az ékszerekkel felcicomázott gyönge ember egy előre rendelet-törvényekkel igyekszik meg- zabolázni az arany uralmát.
