Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-15 / 186. szám

■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám.. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkizdóhivatal és könyvosztály: P. Unin-i 9. Telefon: 11—99. L VIII. ÉVFOLYAM, 18 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba esek a portókülönbözetlcel több. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 AUGUSZTUS 15. Lángokban áll Sanghai kínai negyede Pusztító ágyuharc folyik a hatalmas kikötővárosban. — Rengeteg polgári áldozata van az ágyúzásnak.— Önvédelmi háborúról beszel Konoyejapán miniszterelnök. - A nagyhatalmak aggódásai a sanghaji eseményekért Anglia kmiasií&iia Gibraltárból a spanyol nemzeti konzult Sanghajban pusztító kegyetlenségü harc folyik — jelentik egybehangzó módon a hír­ügynökségek. A hatalmas kikötőváros, ahol az európai nagyhatalmaknak s Amerikának legnagyobb érdekeltségei vannak Kínéban, hamisítatlan háborús arculatot öltött. Lán­gokban álló városnegyedek, romokban heve­rő középületek, a lecsapódó gránátok között az utcaikon félőr ükén szaladgáló lakosság, ezrével menekülők tömegei, ágyudörgés és kétségbeesés: ez ma Sanghaj. melynek gaz­dagságát s jelentőségét bizonyítja az is, hogy a kiírni kormány ötmillió dolláros költséggel csak nemrég építtetett hatalmas modern na kodópartot, mely Sanghajtól egész Wusitrt- gig húzódott. A könyörtelen ágyutüzben csaknem teljesen megsemmisült ez a rako­dópart is; 1pusztulásét hadászati okok kíván­ták, mert a japán csapatok partraszállását kellett megneheziteni. Mint 1932-ben is történt, Sanghajban elő­reláthatólag most is m Északi-pályaudvar­nál fog lefolyni a döntő ütközet. A pályaud­var a kínaiak birtokában van, akik minden erejüket itt összpontosítják. Erős tüzérséget állítottak fel a japánok ellen, akiknek felfej­lődése is azt mutatja, hogy ide várják a döntő összeütközést. Erre számítanak a kül­földi államok sanghaji képviseletei is, me­lyek lövészárkokat, drótsövény akadályokat építtettek az engedményes tervietek északi oldalán. A nagyhatalmak aggódó érdeklődése kíséri a Sanghajban zajló eseményeket. Ez érthető, hiszen mindegyiküknek jelentős anyagi ér­dekét veszélyezteti az itteni harc. Éttől el­tekintve, igen nagy azoknak a külföldieknek száma, akik Sanghajban élnek. Pénzügyi kö­rökben az izgalom, a hirtelenül kirobbant sanghaji harc következtében, magasra nőtt. Kung dr. kínai pénzügyminiszter tárgyalá­sait azonban tovább is eredmény kiséri kül­földön. Sikeres londoni és párisi tárgyalásai után most Berlinben kötött gazdasági és ke­reskedelmi megegyezést svájci és holland bankárokkal s ez a megegyezés — pénzügyi körök szerint — nagymértékben feljavítja Kína anyagi helyzetét. Tokióban tegnap rendkívüli miniszerta- hács volt, mint ezen a héten már naponta s a tanácskozáson sürgős intézkedéseket ha­tároztak el a Kínában élő japánok oltalma­zására. Konoye herceg, japán miniszterelnök ezt követőleg ldjelentette az újságírók előtt: ..Bármennyire sajnálom is. kénytelen vagyok közölni önökkel, hogy Kína magatartásával szemben Japán önvédelemre kényszerültA harc tehát már nyílt s Japán részéről ,,ön­védelem‘‘ mezében folytatódik. A spanyol konfliktus tengerében még min­dig nagy köröket vernek <a Földközi-tenger nyugati medencéjében úszó fehérhajókra le­dobott bambák. A spanyol nemzetiek tovább is leghatározottabban cáfolják, hogg a táma­dások tőlük eredtek volna s a valenciai kor­mányra akarják hárítani az ügy ódiumát, azt állítva, hogy Valencia a polgárháború­nak nemzetközi konfliktussá való fejleszté­sére törekszik. Anglia azonban megy tovább a maga utján: a ,.British Corporal“ bombá­zása miatti megtorlásképen tegnap bezáratta a spanyol nemzetiek gibraltárí konzulátusát, a konzult ,pedig felszóliotta, hogy hagyja el Gibraltárt. A valenciai kormány helyzetét anarchista kirobbanások nehezítik. Valencia utcáin tegnap az anarchisták tüntetését a kormány gépfegyverekkel fojtotta vértenger- be s aki a tüntetők közül a „re.ndcsinálás‘‘ után életben maradt, könyörtelenül kivégez­ték. Mlmssieria&ács Tokiéban TOKIÓ, augusztus 14. Japán fővárosában tegnap rendkívüli minisztertanács volt Ko- nye herceg min észterein ők vezetése alatt. A minisztertanács elhatározta, hogy a japán kormány mindent el fog követni, hogy Nan­king felhagyjon a sanghaji japánok, pro vo­kálisával, melynek célja, hogy a városiban kikényszeritse a harcot. 'Ezután elhatároz­ták, hogy haladéktalanul megtesznek min­den szükségeset a Kínában élő japánok ol­talma érdekében. A rendkívülL miniszterta­nács után Konoye herceg, japán miniszterel­nök nyilatkozatot adott a sajtó képviselői előtt. ,.Bármennyire sajnálom is — mon- övtta — kénytelen vagyok közölni önökkel, hogy Kína magatartásával szemben Japán önvédelemre készül.“ Kinával szemben mérsékletre intse a japán kormányt. Az angol főváros pénzügyi körei­ben a legnagyobb izgalmat támasztották a rohamosan fejlődő sanghaji események. BERLIN, augusztus I4. Német pénz» ügyi körökben úgy tudják, hogy Kung dr. kinai helyettes miniszterelnök és pénzügyminiszter, aki jelenleg Német» országban tartózkodik, gazdasági és pénzügyi egyezményt kötött svájci és holland bankárok egy csoportjával. Az uj egyezmény, berlini vélemény sze» rint, nagy mértékben erősíti Kina gaz» dasági és pénzügyi helyzetét. „iattghal valóságos pestéi" SANGHAJ, augu'szfus 14. Sanghajban fo­lyik a kínai—japán háború eddig legvére­sebb ütközete. A város különböző részein elkeseredett küzdelem zajlik a japánok és kimaiak közölt. ,Sanghaj valóságos pokol — jelenítik a hírügynökségek. A belváros négy hatalmas középületté romokban bever. A la­kosság fejvesztetten menekül a harctól zajló városból: az országútok zsúfolva vannak sanghaji mernek ülitek k eL A kinai negyed szűk utcáiban leírhatatlan zűrzavar uralkodik. Az emberiek halálos rettegésben menekülnek egyik városrészből a másikba a sűrűn lecsa­pódó gránátok elől. A kiinai városrész láng­tengerben úszik, fefDette sűrű füst gomolyog. Az állandó ostrom miatt a tűzoltók nem tud­nak eljutni a lángban álló épületekhez, úgy hogy a tűz terjedése elé senki sem állít aka- dáUtyf. A polgári lakosság soraiból rengetegein estek áldozatul a bombázásnak. Az áldoza­tok számát wenn lehet huflnii, hírügynöksé­gek egybehangzó jelentése azonban igen má­gusra becsüli. A döntő küzdelem Sanghajban, mint 1932- bCn is történt, előreláthatólag a város északi pályaudvara mellett fog lefolyni. A pálya­udvar a kinaiak birtokában van s az itt fel­állított erős kinai tüzérség hevesen bombáz­za a Sanghaj—Wosiing közötti vasútvonalat, mely körülbelüli egy km.-re húzódik a japán főhadiszállást ÖL A Sanghaj és Wosung kö­zött ötmillió dollár költséggel nemrég épült modern rakodópart lángokban áll. A rakodó part előtt állomávozó japán hadihajók tehe­tetlenek a tűz terjedésével szemben, bár az oltást megkísérlik, hiszen a rakedópart pusz­tulása rendkívüli módon megnehezíti csapa­taik kirakodását. A kínaiaknak, heves tüzérségi előkészítés után, sikerült elfoglalniuk és a japánok is­mételt támadásai ellenére hatalmukban tar­taniuk a Hönikiu-pariktól mintegy 800 méter­re álló Pajtsu-hidât. Tokiói távirat szerint a japán csapatok erős támadást intézteik a vá­ros északi negyede és az engedményes terü­letek fi ölé veizeltő utak elten és sikerült is imáén kiszorítaniuk a kínaiakat. A japán Domej-ügynöJkség szerint a kinaiak Honkiu városnegyedtől északra és nyugatra bekerítő mozdulatokat kezdtek és hajtottak végié si­keresen, aminiek eredmények épen erő» tüzér­séget állitottaík feil ezen a részen. A naukíngi kormány a Sanghajt végletes feszültségben zajló helyzetre való tekintettel a Yangcse- folyón Csimkiamgtól a torkoltaiig betiltotta a hajózást. A Sanghajban lévő angol, amerikai és francia csapatok az engedményle)s terüleltek északi oldalain, minden eshetőségre készen erős lövészárkokat és torlaszokat építettek. TOKIÓ, augusztus 14. A Namikau város el­foglalásáról tegnap érkezett híreket nem erő­sítik meg. Japán forrásból érkezett utolsó távinatok szerint is, a kinaiak még mindig birtokolják a mánkéul fellegvárat, mely tel­jesen urailkodik a város felett. A japán had­vezetőség azonban reméli, hogy hamarosan sikerül innen is kiszorítani a kínaiakat. A polgár megállapít Az országos politikába eddig sem volt ne­künk, magyaroknak sok beleszólásunk. Ez­után mégkevésbé lesz. Az idők változásával megváltoztak a kisebbségi jogokat respektáló erkölcsök is — és éppen ezért, mi ezután se igen számítunk. Azonban a kisebbségi polgár megállapít. I Ezt megtiltani senki se fogja. Nem is akarja. A polgár pedig megállapítja a következőiket: Ha a liberális párt hivatalosa, a Viitorul dicsekszik — annak megvan az oka. Dicse­kedni kell, mert mások kétségbevonnak bi­zonyos dolgokat. Jelen esetben a ,,mások“ az ellenzéki páTtok s azok a bizonyos dol­gok“ az elért komoly sikerek s az ezzel együltjáró kormányutódiás. A kisebbségi polgár nem szól, csupán megállapít. Megállapítja, hogy még Vaida Bucuresti-i lapja, a Frontul, amelyik pedig bizonyos tartózkodással viseltetett a kor­mány Lránt és sokszor jóindulattal kritizált, most többek közt ezeket irja: ,,Ha valame­lyik kormány 24 órát »marad, úgy tesz, mimt­I ha hosszú ideig tartaná még a hatalmat.“ Tehát méglsem olyan biztos a kormány ■maradása? De rögtön utána megkérdezhet jóik, hogy akko • miért nyugtalan a nemzeti-paraszt- párt, miért készül Bnatianu George kiált­ványt kiadni és miért hívta össze pártja ve­zetőit Goga Csúcsára? Kormánybuktató ak­ció készül tehát? De ha igen., akkor a libe­rális kormány — úgy Látszik — mégis jól ül a helyén ? 1 Csúf dolog a politika. Annak is, aki benne van, hát még annak, aki nincs benne. nazamenneh... —­...............—----— 1 1 ■■■-— Akárcsak 1914-ben. Akárcslak közvetlenül a háború kitörésiékor . .. A külöldi alattvalók, szép csendben, min­den feltűnés nélkül le jelentkeznek követsé­geiknél, vasúti-, hajójegyet kapnak és — I hazautaznak. Ahogy most Bucureşti-ben a jltpáinolk és a kinaiak .., Tehát hazam: ennek ... Itthagy jak a békét, a Távolnyugatót, a fehérbőrű embert, a csen­des utcákat és — hazamenjek... Ki NAiu- kimg felé, ki TclkJióba. Milyen különös mindez. Itt Bucureşti-ben épp úgy, mint másutt. Milyen furcsa is, hogy eddig néha-néha összejöttek, sokszor együtt bolnyolitották le üzleteiket, sokat együtt vol­tak — & aztán, egyszereseik beleszólnak a a dolgaikba. És széUparanesolják őket. Az egyik követség is, a másik is odacitál tatja a maga hívét, vasúti- és hajójegyet ad nekik és menniük kell... És mennek. Szó nélkül. A 'japánok Is, a kínaiak Is. Be zárjaik üzleteiket, Ittbagyják mindazt, aimábői itt meg akartak élni és hazamemn/ek — meghalni. Meri ki tudja közülök azt, hogy még visz- szajöheif a háborúból, ahol gránát hull, gép- pusikagolyó szóródik, gáz ömlik és bomba robbant... S mégis mennek. Hívja őket a kötelesség. A kötelesség, amely — ha úgy íjtarancsol ja — meg halbak. Haftározottan meghatódom a kötél csségtel- jesités enne heroikus készségén és ugyan­akkor az jut eszembe, hogy ha nem meg­halni, de komoly építő munkálta hívmák, pa­rancsolnák az emberekét, vájjon akkor is ilyen szó nélkül mennének? I Hiába kérdezek. Nine« aki feleljen. A japánok is, a kínaiak is mennek. Haza- mennek..« Hazla ,.. Londonban Is naav as Izgalom LONDON, augusztus 1A. Az angol kor­mány -a legnagyobb érdeklődéssel figyeli a sanghaji események fejlődését. Ezek — mint Londonban megállapítják — cseppet sem al­kalmasak a megnyugtatásra. Londoniban en­nek ellenére még mindig reménykednek hib­ban, hogy a háborút sikerül rögzíteni s el­kerülni eláltalánosodását. Az angol kormány állandó érintkezésben marad Tokióval s re­méli, hogy <a washingtoni kormány hason­lóan cselekszik. Londonban különben — jól értesült körök szerint — cáfolják azt a hirt, mely szerint az angol kormány másodszor is utasította volna tokiói ügyvivőjét, hogy '

Next

/
Oldalképek
Tartalom