Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-13 / 184. szám

6 ELLENZŐK 1913 auguBziu» 13. Szerkesztik: DR. VERESS EfIDRE ÄS MÁTRÁI JAMIES. Fonlos intézkedéseket tartalmazó rendelettel kiegészítenék az ipari vizsgáztató bizottságok eddigi utasításait Tiz pontból álló rendelet, amely részletes intézkedéseket tartalmaz az összes, eddig még tisztázatlan kérdésekről CLUJ-KOLOZSVÁR, augusztus hó. Az uj ipartörvéuy végrehajtási uta­sítása az állaadó sürgetés ellenére is még egyre késik, bár a munkaügyi miniszté­rium annak mielőbbi közzétételét ter­vezte. A törvény megjelenése óta csak az egyes szakmai csoportokról, valamint az ipar igazolvány ok és munkakönyvét becserélésével kapcsolatban adtak ki rendelkezést Annak idején ezekről az in­tézkedésekről részletesen beszámoltunk. A munkaügyi minisztérium 44.798— 1937. szánni rendelkezése most kiegé­szíti az eddigi utasításokat és számos fontos intézkedést tartalmaz a vizsgáz­tató és ellenőrző bizottságok részére. Ezek az intézkedések természetesen érin tik az érdekelt iparosokat is, mert hi­szen az ő érdekeikről van szó az ipar­igazolványok és mun ka könyvek kiállítá­sával, illetve becserélésével kapcsolato­san. A rendelet tiz pontot tartalmaz. Részletes intézkedések a mun­kakönyvek kiáüüásáról Az első pontban a minisztérium érte­síti a vizsgáztató bizottságokat, hogy azoknak a gőzgépészeknek, motorgépé­szeknek és fűtőknek, akik annak idején az ipar és kereskedelemügyi miniszté­rium mellett működő vizsgáztató bizott­ságtól biz.onyitványt nyertek az uj ipar­törvény életbeléptetéséig, vagyis 1936 április 30-ig —, nem kell vizsgát tenni­ük, hanem az említett bizottság által ré­szükre kiadott bizonyítványok alapján a munkakönyv kiállítandó. A második pont rendelkezése a Buco- vinai bizottságokat és ipari munkásokat érinti. A rendelet 3. és 4. pontja ókirályság­beli kérdésekkel foglalkozik, de vissza­hat az ország többi területeinek iparo­saira és munkásaira is. Ezen rendelkezések szerint az ipari mesterkönyv, vagy munkakönyv csak az uj ipartörvényben meghatározott va­lamely mesterségre bocsátható ki és a könyvben feltüntetett szakma mellett megemlíthető az is, hogy a könyv tu­lajdonosa az említett szakma melyik specialitását is űzi. A munkakönyvben tehát nem tüntethető fel két szakma, vagy egy szakmának két specialitása. Akik uj munkakönyv nélkül is folytathatják iparukat A rendelet ötödik pontja azon iparok helyzetéről intézkedik, amelyek mester­ségek ugyan, de, amelyeket az ipartör­vényhez csatolt táblázat nem sorol fel. Az ilyen mesterségek esetében a régi munkakönyveket nem cserélik ki és ezeknek a munkakönyveknek tulajdono­sai uj munkakönyv nélkül is folytathat­ják iparukat. A régi munkakönyveket azonban el kell tenniök arra az esetre, ha az emlitett iparágat utólag bevennék az uj ipartörvényhez csatolt táblázatba. Ebben az esetben ugyanis ezek a mun­kakönyvek is becserélésre kerülnek majd. A rendelet hatodik pontja azon mes­terségekről intézkedik, amelyekkel kap­csolatban még nem alakítottak szakmai vizsgáztató bizottságokat. Erre vonatko­zóan a rendelet utólagos intézkedéseket ígér. (Speciális bizottságok). A 7. pont szerint amennyiben férje­zett nők kérték munkakönyveik kicse­rélését, de a régi munkakönyv még ie­ánynevükön szerepel, a házassági kivo nat alapján az uj munkakönyv kiállítha­tó a férj neve után. A nyolcadik pont három alpontból áll: 1. A nem román nyelven kiállított régi munkakönyvek becseréléséhez szük­séges a könyvek szövegének hiteles ro­mán fordítása. 2 Abban az esetben, ha az ilyen könyvben olyan foglalkozás szerepel, amelyre vonatkozóan kétséges, hogy a régi ipartörvényben a képesítés­hez kötött foglalkozásokhoz tartozott, a kerületi munkakamarától kell felvilágo­sítást kérni. 3. Azon transsylvániai és bucovinai munkakönyveket, amelyek­ben szakma megjelölése nélkül csak a „Lucrător de fabrică“, gyári munkás ki­fejezés van feltüntetve, nem cserélik be, hanem visszaadják őket tulajdonosaik­nak. Ezek továbbra is dolgozhatnak gyárakban, de nem szakmunkásokként. A 9. pont szerint azon iparágak eseté­ben, amelyekre nem alakítottak vizsgáz­tató bizottságokat, a mester-, illetve munkakönyvét az alapszakmára kineve­zett, vagy a legközelebbi rokonszakmá­hoz tartozó bizottság adja ki. Uj képesítést igénylő iparágak Nagyfontosságu intézkedéseket tártál máz a rendelet 9. és 10 pontja a transsyl- vániai iparosok és szakmunkások hely­zetéről. TG.-MURES -- MAROSVÁSÁRHELY, augusztus 11. Marosvásárhely társadal­mát mélyen megrendítette az a hir, mely az -ország ipari és kereskedelmi életében is közismert és nagytekintélyű Bürger Albert halálát jelentette. Bürger Albert egyike volt azoknak, akik munkás éle­tükkel a társadalom különös tiszteletét és elismerését vívták ki maguknak. 1861-ben Vajasdon született. Elvégzi a budapesti kereskedelmi akadémiát, majd hazamegy szülei birtokára, ahol a gazdaságban tevékenykedik. Marosvá­sárhelyen számos ipari tellep létesítése az ő nevéhez fűződik. A közgazdaság­ban való jártassága és e téren megnyi­latkozott képességei ismertté teszik az ország ipari és kereskedelmi életében. A Marosvásárhelyen megalakított szé­kelyföldi ipar és kereskedelmi kamara élére kerül, melynek 24 éven át alelnö- ke volt. Egyike volt a legrégibb városi tanácsosoknak és Marosvásárhely városi ügyeinek rendezésében és intézésében Az uj ipartörvény életbeléptetése előtt ugyanis a régi magyar ipartörvény fel­sorolta a képesítéshez kötött szakmákat. Az uj ipartörvényhez csatolt táblázat vi­szont számos olyan szakmát tartalmaz, amelyek eddig nem tartoztak a képesí­téshez kötött szakmák közé. Az ezeket az iparokat űző iparosok és szakmunká­sok természetesen tanoncigazolványt, vagy segédkönyvet nem mutathatnak fel, mert szabad, képesítéshez nem kö­tött ipart űzve a régi törvény idején ilyenre nem volt szükségük Ezen iparo­sok helyzetének megoldására a rendelet a következő könnyítéseket tartalmazza: Elvileg kimondja, hogy amennyiben a kérelmező az uj ipartörvényben mégha tároz-ott iskolai végzettséggel rendelke­zik, vizsga nélkül megkaphatja az iskolai bizonyítvány alapján a mesterkönyvet, illetve munkakönyvét. Ezeket az iskolá­kat az uj ipartörvény 4. és 5. szakasza sorolja fel. Kiadható a könyv abban az esetben is, ha ilyen iskolát az érdekelt kérelmező külföldön végzett és aztán a minisztérium a belföldi hasonló isko- lákkal egyenértékűnek ismerj el. Azon a transsylvániai iparosok és szak munkások, akiknek ilyen iskolai végzett­sége nincs, de igazolni tudják, hogy ipa­rukat a törvény életbelépése előtt gya­korolták. a következő módon kapnak vizsga nélkül munka-, iLletve mesler- könyvet: A munkás akkor kap munkakönyvét, ha munkaadójától kapott bizonyitvány- nyal igazolja, hogy mesterségét legalább három évig űzte. .4 mester viszont úgy kapja meg me st er könyvét, hogy a vizs­gáztató bizottság megállapítja, hogy iparigazolványában milyen iparág szere- pel. majd kiszáll a mester műhelyébe annak megállapítása végett, hogy ott va­lóban azt a mesterséget gyakorolja-e és az ott látottak alapján állítja ki a mes­terkönyvet. Végül a rendelet 10. pontja Bucuvina- Bukovinára vonatkozóan megismétli a 9. pont intézkedéseit. 1887 óta a legutóbbi évekig csaknem ál­landóan résztvelt. A Bratianu-kormány alatt magyar párton kívüli szenátor volt. Számos társadalmi, ipari és keres- ! kedelmi intézmény vezetőjévé válasz­totta. Mint az iparkamara egyik vezetője, behatóan foglalkozott szakirodalommal és számos közgazdasági cikke jelent meg folyóiratokban és szaklapokban. Különös előszeretetet tanúsított a zene iránt. Az ö nevéhez fűződik a marosvá- sárhelyi városi zeneiskola megalapítása is. Mintegy 35 évvel ezelőtt vonósnégyest alakított, amely kiindulópontja lett a vá­rosi zeneiskola megalapítására irá-nyuló törekvésnek. Mint embert, a legszigorúbb puritán­ság jellemezte, de a város csaknem min­den emberbaráti mozgalmában kivette részét s számos szegény és tanulni vágyó gyermeket segitett érvényesüléshez. Érdemeinek elismeréséül több kitün­tetést kapott, a Magyar Vaskorouarend, az 1. osztályú magyar Polgári Hadiérem, a Román Csillagrend parancsnoki és a Román Koronarend tiszti érdemkereszt­jének stb. tulajdonosa volt Az impéri- umváltozás előtt kereskedelmi tanácsosi tisztséget kapott és 1910-ben boroskrak- koi előnevet adományoz neki 1 Ferenc József király Az utóbbi évekig is állandóan tevé­keny munkásságot fejtett ki, mig beteg sége ebben meg nem akadályozta A 76 éves, életerős Bürger Albertet nemrégen veserák támadta meg. A betegség külö­nösen az utóbbi időkben erősen megvi­selte. Néhány hónap óla ágybanlekvő beteg volt Vasárnap állapota hirtelen rosszabbra fordult és délután 2 órakor nehéz szenvedés után meghalt. Életében tanúsított puritánsága meg­nyilvánult halálában is. A Regele Ferdi­nand téri Apolló-palotának udvarán ra­vatalozták fel meglepő egyszerűséggel A temetési szertartás kedden délelőtt 10 órakor kezdődött s minden szin és pom­pa nélkül folyt le. A szertartás után ko­csira helyezték a kettős érckoporsót s a halotti kocsit ünnepélyes menet kísérte a város határában levő vámig, ahol újabb faburkolattal borították be az érc­koporsót, majd autóra tették, amely Bo- roskrakkóra szállította Bürger Albert földi maradványait. Végrendelkezése szerint holttestét a boroskrakkói családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Sztrájkba léptek Déván a mészáros- és sü­tői párosok, Déva város lakossága napok óta kenyér és Hús nélkül áAL, mert a mészárosok és sütőiparosok sztrájkba léptek A sztrájk­ra az adott okot, hogy a városi tanács igen alacsonyan állapította meg a kenyér és hús maximális árát. Úgy a pékek, mint a sütő­iparosok kijelentették, hogy a megállapított maximális árak mellett csak veszteséggel ter­melhetnek, ezért üzemüké; egyelőre beszün­tették. Az uj maximált húsárak Kolozsváron, A kolozsvári városi tanács juilii'us hó 15-i kez­dette! újra maximált húsáraikat léptetett élet­be. Az ármaximálás a húsipar bevonásával és meghallgatásával történvén, álta ában mt elégedéssel találkozik a husiparosok és a fo­gyasztóközönség körében ás. utóbbi kezdvén belátni, hogy a húsárak magassága a husipa- rosoknak nem üzleti érdeke és annak nem o az oka. Huslparos körökben csupán a sertés­hús ármaximálisa van jogosan kifogásolva, mert azt legalább 4 lejjel magasabban kellett volna a hatóságnak maximálnia. E tárgyban a hatóság előtt az uj eljárás folyik. Az uj húsárak a következők: I o. marhahús ic százalék cson-lhozzáadáísaíl 24, II. o 22 lej, növendékmarha hátulja csőn; nélkül 3c. ele­je 28 iej, hátulja 10 százalék csonttal 28, eleje 10 százalék csonttal 26 -lej. szopóborju csont nélkül 30 lej. szopóborju hátulja ciont nélkül hollétnek való cson:jáva 36 lej. ser­téshús 10 százalék csonttal 30 lej. karaj 38 iej, nyersszalonna 36 lej, zsúr 38 lej. háj 44 tlej kgr-ként. Másodosztáyu marhahús és bárány-hús szabadkereskedelem tárgyául maxi- máíatlanul hagyatott. £2 már jjgat&njtltsó ? S^ép Udnyveik sorozatai Harsányi Zsolt: Liline-Liszt Fe­renc első szerelme — — — Lei 2S — Gulácsy Irén : Történelmi minia­tűrök — — — — — — — Lei 28'— Surányi Miklós : Galeotti Marzió Lei 28'— Herczeg Ferenc: Az élet kapuja Lei 2S-— Csathó Kálmán : 1825 — — — Lei 28' — Pékár Gyula: Amazon cárnők Lei 28- — Minden kötet ízléses, színes kartonkötésben ! A 6 kötet e-fy közös (okban gyűjtve — — — — — — Lei 155•— Kaphatók rövid ideig az Eílerszsk köny voszíályáb zi Cluj—Kolozsvár, PIAŢA UNIRII No. 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk I ! I Pill III IU IBII— -------------­Szezonmunkái végző iparosok csak a szezon fariaméra (izeinek adói BUCUREŞTI BUKAREST, aug. hó. A szezonmunkát végző iparosok hosszú évek óta panaszkodnak, hogy a pénzügyigazgatóságok azokra a hónapokra is megadóztatják, amikor nem dol­goznak. Többszöri közbenjárás eredményeként a pénzügyminisztérium most el­rendelte, hogy azon szezonmunkát végző iparosok, akik bejelentik, hogy tevé­kenységüket az uj szezonig beszüntetik és cégtáblájukat leveszik a szünetelés hónapjaiban, mentesülnek az adófizetések kötelezettségei alól. Az üzem szünetel­tetését az illetékes pénzügyigazgatóságok hivatalból kötelesek megállapítani. Hármas koporsóban száíUíoiták Boroshrakkóres Bürger Albert holttestét

Next

/
Oldalképek
Tartalom