Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-01 / 174. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 5 >s2 ,mha 1463 Szerkesztőség és kiadó hu! va tal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: ii—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: ti—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre zio, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A több: külföldi államokba estik a portókülönbözettel több. X.VIII. ÉVFOLYAM, 17 4. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 AUGUSZTUS 1. sA Í92ÜÍ&1 .aíiká íoírtóe :év»n .nőd rod g. fel JB ÍT8 3 t XBV fi HÍ armii > eH farm srfoí üem nkoV ‘gom jrfoJ iíein ! s3 şaar ßylo íj 1st ífob ;§arr. >26« füif flllßV üi/in ;9i9 lira 203 írb vfo es» 231 BOT ;o3Í lü2 sT ad afi >b T9 >íf >rr m >s í2 12 if 2 »I 0 T 9 Az ofliaisztoalk, a széles taglejtés és heves lelkes ültség népének van egy megindító szo­kása. Ha nagy embert temet vagy örök ki- sértetet idéz az emlék ünnep él yen, a szónok nevén nevezd őt, miirutlhai hinne jelentkeziésé- ben. A környezet válaszol a halott nevében s komor hangon mormogja: „jelen“. Ma van a fehéregyházai csatának 88-lk évfordulója. E sík fö'lé emelkedő regényesen, kicsi Seges­vár maroknyi magyarsága holnap odavezeti ki a honvédek és Petőfi szent emlékezetének ünneplésére Erdély fájdalmas küldötts'égeit. Ha olaszok lennénk, az ünnepi szónok meg­rendítő módon szólíthatná jelentkezésre a fehél-egyházai tér különböző pontjain elte­metett hősöket: honvédek! Petőfi Sándor! Volna-e jogunk az ők és az ő nevében re­megő és fátyolos hangon mormogni!: jelen?! Lehelséges-e, hogy szellemük szívesein: száll­nia közibénk, bármily szépen is ünnepelnénk ? Ez a kérd'és nem valami egyszerű. A lelki megirendültség szóétó szavára ilyenkor csak olyan tömegnek va/ra joga válasz ölni, amely teljesen azonosul a megidézettel. úgy gon­dolkozik és érez, mint ennek a helynek örök nagy kísérteted, valóban egész sorozata fön- séges „genius loci “-kinek. Ha ez1 az ünneplő küldöttség bukásában és bűneiben' is meg­váltásra érdemeseket képvisel. Föl kell vet­nünk a kérdést: úgy gondolkozik-e és úgy érez-e az erdélyi magyar kisebbségi nemzet, mint Petőfi Sándor és társainak jogos örö­köse. Hordozójáé az ő eszméiknek, a már­ciusi világjsizaíbadság és magyar népuralom elveinek? Bemsőleg tisztul-e és erősödik-e a szabadságjogok tiszteletétől és szolgálatától, testvére a szabadság- és ember-szeretet egyre magasabb foka felé szakadatlanul és követ­kezetesen vágyódó más tömegeiknek? Mert sóba, percre sem szabad elfelejtenünk, hogy Petőfi Sándor és a honvédség a viliágsza­badságért, 0 magyar nemzeti és népi lélek ama független és nemes főbatailimáért küz­dött, amely minden miás népnek hasonló érdekét elismeri, tiszteli, védi .segíti. A szent hevület percében1 őket és1 őt idézni, az ő nevükben jelenlétüket: a magyar fa j és nyelv minden helyén örökké való jelenlétüket bí­zom,yitiaimi csak az jogosult, aki mai kifejezé­si móddal az eredendően, tiszta szabadelvii- ség, az igazi népuralom, a lelki, szellemi, társadalmi haladás ténylegességének!., a, világ­szabadságban egyesített emberiesség szolgá­latába szegődött. Kellene, hogy minden ki­sebbségi nemzetnek az ingás, habozás, félre­magyarázás mai korában már önérdekből is ezt a kárhozatra Ítélt világszemléletet köves­se. Azonban követi-e? Mert csak ha követi, van joga a Petőfieket idézni, van joga ia,z ő más világi szavazatukat ás az ő fenséges mennyei' bűvöletüket kérni. Tessék szívre tenni a, kezet és válaszolni az égető kérdésre. A niagy szellem azonban mindig sokrétű. A természet számos hősből összegez: Petőfi sem jelent csak történelmi személyiséget, ahogy korában mondták róla: vatest, ki apos­toli sugárzású politikai tényező. Volt költésze­tiének és életének a közvetlen és napi hatásá­tól független és elvont értelme és jelentősé­ge. Az egyszerű, közvetíteni, igazmondó, uj szépségnek, amely a legmélyebb (népi réte­gekből szívja nedveit és ia, (szabad puszta il­latát lélekzeli be, volt képeiket és jeleneteiket látó mestere, nagy művésze. Nem is művész, egyszerűen csak puszta költő!, akinek érzése és gondolata semmiféle másodlagost, semmi­féle mesterkéltet nem sejttel, mert nem, is közvetít. Milyen friss csoda ez az örökfüa- tatság e szószólásában, amelynek édességét fokozza, hogy már érezni benne a késő öreg­ség derült bölcsességét és fanyar igazságát ás: mikor a virág, az ő szólama szerint a hótakarta, bérei tetővel van közösségben. Igen, a nagyság egyik föltétele, hogy végte­lenségeket átíveljen. És ez a nagyság meg PETŐFI dagad az erkölcsi hévtől. Petőfi vak szerel­mi, társadalmi és közéleti szenvedélyekben és indultatokbaim hányódva is a tiszta, szem­érmes, meleg erkölcs embere s e tekintetben az összes lírikusok fölött lebeg, mint való­ságos őralngyajt, akii kék felhőkben, de villá­mok társaságában szálldos. ö a felhők böl­csésze, a pacsirta és nyíl embere. De még ez se fontos, ha emberi alakjának ilegtfönr ségesebb vonását: a költő, 'az ifjú, a<z erköl­csös ember összetételében az örökkévaló Is­teninél rokonságiáit mérlegeljük: a mérhetetle­nül harcos, önfeláldozó, szeretetet, az elnyo­mott, a szegény, a szemvédő ember iránt, akit liaissau felsegíteni a Gondviselés fényé* rére minden igazi nagy költőinek, művész­nek, bölcsnek, papnak, nevelőnek, fölt állá ló­nak, államférfimnak a tulajdonkéjpeni külde­tése. Talán senki még lammyira nem felelt meg ennek a rendeletnek öntudailamabbuli és keresetlenebből. Ezért szólhatott 'belőle né­hány ős ige, ezért mondhatott néhány őrök­ké való szólamot. Ezért volt férfias erejében és ifjú rakoncátílansiágában mindig kedves, gyermekded, kezdetleges, viszont ezért tu­dott a fönség magaslatára emelkedni, hogy olykor a sziniészikedésének és ál páthoszlnak, — ifjú korát kísértő művészpálya ártatlan emlékének — látszata is a nagy eszmék őszinte zengésének tetszett. A lángész és sze­retet arannyal födte be még a salakot is. De ne számláljuk meg a többi jellegzetességet, amiben öhmagunkra ismerhetnénk, hiszen az iró legközvetlenebb varázsa, hogy olykor- olykor a magunk tejtestvérét leljük meg benne. Ha egyéb rokonság nem is kötne ösz- sze Petőfivel, összeköti a legjobb embert az alulról vagy idegenből származás hasonló­sága és mindenek fölött a nyelv, amelyet önkéntelenül, erőszakos tanú Írná nyuélk ül birt egyszerű szépségben, legtöbbször tős­gyökeres tisztaságában megszólaltatni. Nincs kétség, hogy idegen eredete nem volt aka­dály; leikében és nyelvében igazi magyarrá lett, mintabogy szomorú magyar időszak és a végzetes magyar sors nem akadályozta meg világ polgárságát és európai hazafisiágát. Ezért, ha nem volna jogunk idézni őt és társait a fehéregyháziai sóikon, ténylegesen vagy csak gondolatban, mégis van egy és más jogunk, hogy köznapi életünk meghitt­ségében szabadjon idéznünk öt. A 'legnyo­morultabb és legbüinösebb embernek joga van hozzá. Vagy annak, aki a költészet ezt az irányiét legtöbbre becsüli, aki Petőfiben megcsodálja egyenként vagy összesen a mű­vészt, az ifjút, az erkölcsöst, az embert, az örök gyermeket. Szükségünk van e nemes1 idézetlek re. Ma­gyarságunk éls emberségünk a történelem kegyetlen parancsából], lejtőre került s mi magunk i)s két kézzel piuszítiltjuk régi örök­ségünket. Mimi kisebbségek internacionálé- jának tagjai és mint; erdélyi magyarok nem nélkülözhetjük aiz erőt, amely a szabadság és demokrácia magyar csontjaiban, e drága ereklyékben rejlik. Az ifjúság, szabadság, erkölcs tehetőségét. Mint magyarok megvéd­ve Petőfihez való jogun,kait és az ő révén méltóságunkat és becsületünket a nagy és müveim népeik együttesében, kimeríthetetlen, tsegiilséget kapunk magyarságunk titkának megértéséhez és nemesítéséhez, a titokban, amely távolkelleti világokat egyesített nyu­gati retijielímékkel és értelmekkel, bámulato­san megőrizve idegen elemek tömeges be­oltásában is a tősgyökeres ősdiséget. És ha ■egy uj humanizmus tapogatódzásábam. elfog a vágy, hogy emberibb emberek legyünk — az igazi ember akikor kezdődik, amikor meg­tudja, hogy szive van és minden szeretni­valót szeretni bír — akkor Petőfi, nekünk a leglüzesébb, a legszínesebb, a leggyöngé- debb, legvaiószerübb kalauzunk fölajánlja megbecsülhetetlen magyarázatait. Ez az át­engedés és ez a követés annál könnyebb és annál kéjesebb, mert a legsokoldalúbb s a leged cseh b szépség gyönyöreivel és igazsá* gallva:] ajándékoz meg. A fiatal mámor, amely a szabadság, szerelem és természet üdvébe merültein megtöltötte ezt az isteni Gyermeket, úgy borul! reánk, minit a forró nyár napsütése: lángolunk, fényiünk, itta- sodúnk tőle: nincs az a fékítettem darázs, amely nálunknál boldogabb lenne, mikor megrészegedik a forröságbam a szellő cuk­rától. Hatása nem csak maradandó, die el­évülhet ellem és fórra dalim*. 1849 julitus 31 -e óta minden uj március és minden uj mépi- ség az ő Ihletére ébredezik. Ma telit van me­gint a magyar szellemi élet a népiesség köl- lőíveK, művészeivel, p ólén tik uhadval, forradal­máraival. És meg kell állapítanunk, hogy miikor a fiattal népeik boldogulási vágya meg­előzte a mii föltámadási kedvűinket, önként vagy önkéntelen, a Petőfi világirodalmi és történelmei biztatására mozdult meg. Nem­csak az önmagunk hódolatát és engedelmes­ségét, hanem a valóság művészetének a világ szabadelvű demokráciájának), a-z örök* ifjúságnak és az örök erkölcsnek a meg' hódolávát és engedelmességét kifejezzük is­teni. ellenőrzés meiHlieUl! Petőfi szellemének, mert mindez ő volt a legszebb és legnagyobb mértékben, mert megtestesülés után eszmé­jük és szellemük iis ő lett). Záfoáira fgiirüff a benamavaíkoM&s ügye. — AuS.-éig nines döntés LONDON, július 31. A benernavatk0zás elnöki albizottságának tegnap délutáni ülését Plymouth lord elnök nyitotta meg, aki az angol javaslatokra 'ér­kezett válaszokat elemezve megállapította, hogy a szovjetorosz válasz nem eléggé vilá­gos, de magyarázatokat kell fűzni az olasz, német és portugál válaszhoz is. Plymouth hangoztatta, hogy a kérdésben egyhangú ha­tározat szükséges, mert különben nem •való­színű, hogy a spanyol polgárháborús felek elfogadják az angol tervet. Robbentrop londoni német nagykövet vá­dolta a moszkvai kormányt, hogy visszauta­sítása. összedöntötte az angol tervet és ő a maga részéről ilyen körülmények között fö­löslegesnek tartja a> válaszok részletes tár­gyalását. Kormánya nevében fenntartja ál­lásfoglalását 1a dolgok uj állásával szemben. wMi intimetek — mondotta — régóta tudjuk, hogy Szovjetoroszország nélkül nem lett vol­na polgárháború Spanyolországban.“ Grandi olasz nagykövet kijelentette hogy egyetért Rlbíbentrop álláspontjával. Maiszky londoni szovjetorosz nagykövet igazolatlanoknak minösitette Ribhentropnak a moszkvai kormány válaszára vonatkozta­tott megjegyzéseit. „A benemava-tkozás vég­célja — mondotta — a további vérontás és emberáldozat megjikadályozása Spanyol- országban. A hadviselési jog elismerése füg­getlen a benemavatkozás lényegétől és csak «ízért vetették fel, hogy késleltetve ez utóbbi előbbre,jutását, a fasiszták uj csapatokat és fegyverszálli talányokat küldhessenek Spa­nyol országba. Az olaszok és németek csak azt akarják, bogy Franco tábornokot elis­mertessék hadviselő félnek s azután a vég­telenségig húzzák az‘ önkéntesek visszahívá­sának ügyét.“ Plymouth lord megállapitja, hogy Német­ország, Olaszország és Portugália nem fej­tették ki elég világosan hogy a hadviselési jog elismerését és az önkéntesek visszahívá­sát időben mennyire szorosan összefüggőnek látják. Kérte ezeknek az államoknak képvi­selőit, hogy pontosabban ismertessék állás­pontjaikat. Ezután megbeszélés következett, mely néha egészen, hevessé fokozódott, a vi­ta folyamán azonban a kiküldöttek teljes egészükben fenntartották a válaszokat. Ply­mouth lord végül megállapította, hogy a kí­vánt egyhüngu állásfoglalást nem lehetett biztosítani s ezért indítványozta, hogy az al­bizottság munkálatait későbbi időre, valószí­nűleg jövő csütörtökre, vagy péntekre ha­lásszák el. Az ülést ezután felfüggesztették, anélkül hogy bármilyen határozatot hoztak volnu. Másik távirat szerint a benemavatko- zási albizottság augusztus 5-én délelőtt 14 órai kezdettel a Foreign Oficeban tartja kö­vetkező ülését. GIBRALTÁR, juláus 31. A „Nürnberg“ né­met cirkáló legnaip reggel a glbraltári kikö­tőbe érkezett, hogy fedélzetére vegye a „Deutschland“ páncélos bombázása alkalmá­val megsebesült három német tengerészt, ki­ket eddig Gibraltárban ápoltak. MADRID, július 31. Egy Havas-jelentés szerint a rendőrség 'letartóztatta' Manuel Gonztales Eontet, éppen mikor egyik követ­ség épületéből kilépett. Eonle valaha vezér­kari kapitány volt és barátja volt Alfonz volt királynak. Eontenél hamis személyazo­nossági iratokat találtak. - ’> ' PAMPELUNA j üli us 31. A HP vas-ügy­nökség jelenti, hogy a hadbíróság tegnap reggel halálra Ítélt két franciát, akiket azzal vádoltak, hogy kémkedtek és tífusz-, vala­mint álomkórbaiktériumokat lakartak a nem­zeti csapatok mögött terjeszteni. Az elitéltek egyike Louis Ghabert, a másik Jean Bou- jeninec. Mindketten azt állítják magukról, hogy újságírók. Az ellenük emelt vád szerint egy Londonban székelő szervezet utasítására dolgoztak. Hír szerint Franco tábornok dip­lomáciai képviselője utján ebben a kérdés­ben bizonyíték okkal alátámasztott emlékira­tot akar a népszövetségi főtitkársághoz és az európai kormányokhoz küldeni. Bucurestiböl jelentik: I—2 fokkal növekvő légnyomás mellett enyhe északnyugati szél, változó felhőzet, helyi jellegű esők főleg északon és vál­tozatlan hőmérséklet várható. Bucu» restiben pénteken délben a hőmérsék­let 28 fok, ma délelőtt 10 órakor 25 fok volt. t&m1 1937 j 11 Hús 30-án. (Rador) Berlin 175.25, Amszterdam 240.25, Newyork 435.62, Lom dón 210.850, Párig 163.225, Milano 22.95, Prága 15.18, Budapest 86.25, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 82.70, Becs 73.32. Irta: SPECTATOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom