Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-01 / 174. szám
taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 5 >s2 ,mha 1463 Szerkesztőség és kiadó hu! va tal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: ii—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: ti—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre zio, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A több: külföldi államokba estik a portókülönbözettel több. X.VIII. ÉVFOLYAM, 17 4. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 AUGUSZTUS 1. sA Í92ÜÍ&1 .aíiká íoírtóe :év»n .nőd rod g. fel JB ÍT8 3 t XBV fi HÍ armii > eH farm srfoí üem nkoV ‘gom jrfoJ iíein ! s3 şaar ßylo íj 1st ífob ;§arr. >26« füif flllßV üi/in ;9i9 lira 203 írb vfo es» 231 BOT ;o3Í lü2 sT ad afi >b T9 >íf >rr m >s í2 12 if 2 »I 0 T 9 Az ofliaisztoalk, a széles taglejtés és heves lelkes ültség népének van egy megindító szokása. Ha nagy embert temet vagy örök ki- sértetet idéz az emlék ünnep él yen, a szónok nevén nevezd őt, miirutlhai hinne jelentkeziésé- ben. A környezet válaszol a halott nevében s komor hangon mormogja: „jelen“. Ma van a fehéregyházai csatának 88-lk évfordulója. E sík fö'lé emelkedő regényesen, kicsi Segesvár maroknyi magyarsága holnap odavezeti ki a honvédek és Petőfi szent emlékezetének ünneplésére Erdély fájdalmas küldötts'égeit. Ha olaszok lennénk, az ünnepi szónok megrendítő módon szólíthatná jelentkezésre a fehél-egyházai tér különböző pontjain eltemetett hősöket: honvédek! Petőfi Sándor! Volna-e jogunk az ők és az ő nevében remegő és fátyolos hangon mormogni!: jelen?! Lehelséges-e, hogy szellemük szívesein: szállnia közibénk, bármily szépen is ünnepelnénk ? Ez a kérd'és nem valami egyszerű. A lelki megirendültség szóétó szavára ilyenkor csak olyan tömegnek va/ra joga válasz ölni, amely teljesen azonosul a megidézettel. úgy gondolkozik és érez, mint ennek a helynek örök nagy kísérteted, valóban egész sorozata fön- séges „genius loci “-kinek. Ha ez1 az ünneplő küldöttség bukásában és bűneiben' is megváltásra érdemeseket képvisel. Föl kell vetnünk a kérdést: úgy gondolkozik-e és úgy érez-e az erdélyi magyar kisebbségi nemzet, mint Petőfi Sándor és társainak jogos örököse. Hordozójáé az ő eszméiknek, a márciusi világjsizaíbadság és magyar népuralom elveinek? Bemsőleg tisztul-e és erősödik-e a szabadságjogok tiszteletétől és szolgálatától, testvére a szabadság- és ember-szeretet egyre magasabb foka felé szakadatlanul és következetesen vágyódó más tömegeiknek? Mert sóba, percre sem szabad elfelejtenünk, hogy Petőfi Sándor és a honvédség a viliágszabadságért, 0 magyar nemzeti és népi lélek ama független és nemes főbatailimáért küzdött, amely minden miás népnek hasonló érdekét elismeri, tiszteli, védi .segíti. A szent hevület percében1 őket és1 őt idézni, az ő nevükben jelenlétüket: a magyar fa j és nyelv minden helyén örökké való jelenlétüket bízom,yitiaimi csak az jogosult, aki mai kifejezési móddal az eredendően, tiszta szabadelvii- ség, az igazi népuralom, a lelki, szellemi, társadalmi haladás ténylegességének!., a, világszabadságban egyesített emberiesség szolgálatába szegődött. Kellene, hogy minden kisebbségi nemzetnek az ingás, habozás, félremagyarázás mai korában már önérdekből is ezt a kárhozatra Ítélt világszemléletet kövesse. Azonban követi-e? Mert csak ha követi, van joga a Petőfieket idézni, van joga ia,z ő más világi szavazatukat ás az ő fenséges mennyei' bűvöletüket kérni. Tessék szívre tenni a, kezet és válaszolni az égető kérdésre. A niagy szellem azonban mindig sokrétű. A természet számos hősből összegez: Petőfi sem jelent csak történelmi személyiséget, ahogy korában mondták róla: vatest, ki apostoli sugárzású politikai tényező. Volt költészetiének és életének a közvetlen és napi hatásától független és elvont értelme és jelentősége. Az egyszerű, közvetíteni, igazmondó, uj szépségnek, amely a legmélyebb (népi rétegekből szívja nedveit és ia, (szabad puszta illatát lélekzeli be, volt képeiket és jeleneteiket látó mestere, nagy művésze. Nem is művész, egyszerűen csak puszta költő!, akinek érzése és gondolata semmiféle másodlagost, semmiféle mesterkéltet nem sejttel, mert nem, is közvetít. Milyen friss csoda ez az örökfüa- tatság e szószólásában, amelynek édességét fokozza, hogy már érezni benne a késő öregség derült bölcsességét és fanyar igazságát ás: mikor a virág, az ő szólama szerint a hótakarta, bérei tetővel van közösségben. Igen, a nagyság egyik föltétele, hogy végtelenségeket átíveljen. És ez a nagyság meg PETŐFI dagad az erkölcsi hévtől. Petőfi vak szerelmi, társadalmi és közéleti szenvedélyekben és indultatokbaim hányódva is a tiszta, szemérmes, meleg erkölcs embere s e tekintetben az összes lírikusok fölött lebeg, mint valóságos őralngyajt, akii kék felhőkben, de villámok társaságában szálldos. ö a felhők bölcsésze, a pacsirta és nyíl embere. De még ez se fontos, ha emberi alakjának ilegtfönr ségesebb vonását: a költő, 'az ifjú, a<z erkölcsös ember összetételében az örökkévaló Isteninél rokonságiáit mérlegeljük: a mérhetetlenül harcos, önfeláldozó, szeretetet, az elnyomott, a szegény, a szemvédő ember iránt, akit liaissau felsegíteni a Gondviselés fényé* rére minden igazi nagy költőinek, művésznek, bölcsnek, papnak, nevelőnek, fölt állá lónak, államférfimnak a tulajdonkéjpeni küldetése. Talán senki még lammyira nem felelt meg ennek a rendeletnek öntudailamabbuli és keresetlenebből. Ezért szólhatott 'belőle néhány ős ige, ezért mondhatott néhány őrökké való szólamot. Ezért volt férfias erejében és ifjú rakoncátílansiágában mindig kedves, gyermekded, kezdetleges, viszont ezért tudott a fönség magaslatára emelkedni, hogy olykor a sziniészikedésének és ál páthoszlnak, — ifjú korát kísértő művészpálya ártatlan emlékének — látszata is a nagy eszmék őszinte zengésének tetszett. A lángész és szeretet arannyal födte be még a salakot is. De ne számláljuk meg a többi jellegzetességet, amiben öhmagunkra ismerhetnénk, hiszen az iró legközvetlenebb varázsa, hogy olykor- olykor a magunk tejtestvérét leljük meg benne. Ha egyéb rokonság nem is kötne ösz- sze Petőfivel, összeköti a legjobb embert az alulról vagy idegenből származás hasonlósága és mindenek fölött a nyelv, amelyet önkéntelenül, erőszakos tanú Írná nyuélk ül birt egyszerű szépségben, legtöbbször tősgyökeres tisztaságában megszólaltatni. Nincs kétség, hogy idegen eredete nem volt akadály; leikében és nyelvében igazi magyarrá lett, mintabogy szomorú magyar időszak és a végzetes magyar sors nem akadályozta meg világ polgárságát és európai hazafisiágát. Ezért, ha nem volna jogunk idézni őt és társait a fehéregyháziai sóikon, ténylegesen vagy csak gondolatban, mégis van egy és más jogunk, hogy köznapi életünk meghittségében szabadjon idéznünk öt. A 'legnyomorultabb és legbüinösebb embernek joga van hozzá. Vagy annak, aki a költészet ezt az irányiét legtöbbre becsüli, aki Petőfiben megcsodálja egyenként vagy összesen a művészt, az ifjút, az erkölcsöst, az embert, az örök gyermeket. Szükségünk van e nemes1 idézetlek re. Magyarságunk éls emberségünk a történelem kegyetlen parancsából], lejtőre került s mi magunk i)s két kézzel piuszítiltjuk régi örökségünket. Mimi kisebbségek internacionálé- jának tagjai és mint; erdélyi magyarok nem nélkülözhetjük aiz erőt, amely a szabadság és demokrácia magyar csontjaiban, e drága ereklyékben rejlik. Az ifjúság, szabadság, erkölcs tehetőségét. Mint magyarok megvédve Petőfihez való jogun,kait és az ő révén méltóságunkat és becsületünket a nagy és müveim népeik együttesében, kimeríthetetlen, tsegiilséget kapunk magyarságunk titkának megértéséhez és nemesítéséhez, a titokban, amely távolkelleti világokat egyesített nyugati retijielímékkel és értelmekkel, bámulatosan megőrizve idegen elemek tömeges beoltásában is a tősgyökeres ősdiséget. És ha ■egy uj humanizmus tapogatódzásábam. elfog a vágy, hogy emberibb emberek legyünk — az igazi ember akikor kezdődik, amikor megtudja, hogy szive van és minden szeretnivalót szeretni bír — akkor Petőfi, nekünk a leglüzesébb, a legszínesebb, a leggyöngé- debb, legvaiószerübb kalauzunk fölajánlja megbecsülhetetlen magyarázatait. Ez az átengedés és ez a követés annál könnyebb és annál kéjesebb, mert a legsokoldalúbb s a leged cseh b szépség gyönyöreivel és igazsá* gallva:] ajándékoz meg. A fiatal mámor, amely a szabadság, szerelem és természet üdvébe merültein megtöltötte ezt az isteni Gyermeket, úgy borul! reánk, minit a forró nyár napsütése: lángolunk, fényiünk, itta- sodúnk tőle: nincs az a fékítettem darázs, amely nálunknál boldogabb lenne, mikor megrészegedik a forröságbam a szellő cukrától. Hatása nem csak maradandó, die elévülhet ellem és fórra dalim*. 1849 julitus 31 -e óta minden uj március és minden uj mépi- ség az ő Ihletére ébredezik. Ma telit van megint a magyar szellemi élet a népiesség köl- lőíveK, művészeivel, p ólén tik uhadval, forradalmáraival. És meg kell állapítanunk, hogy miikor a fiattal népeik boldogulási vágya megelőzte a mii föltámadási kedvűinket, önként vagy önkéntelen, a Petőfi világirodalmi és történelmei biztatására mozdult meg. Nemcsak az önmagunk hódolatát és engedelmességét, hanem a valóság művészetének a világ szabadelvű demokráciájának), a-z örök* ifjúságnak és az örök erkölcsnek a meg' hódolávát és engedelmességét kifejezzük isteni. ellenőrzés meiHlieUl! Petőfi szellemének, mert mindez ő volt a legszebb és legnagyobb mértékben, mert megtestesülés után eszméjük és szellemük iis ő lett). Záfoáira fgiirüff a benamavaíkoM&s ügye. — AuS.-éig nines döntés LONDON, július 31. A benernavatk0zás elnöki albizottságának tegnap délutáni ülését Plymouth lord elnök nyitotta meg, aki az angol javaslatokra 'érkezett válaszokat elemezve megállapította, hogy a szovjetorosz válasz nem eléggé világos, de magyarázatokat kell fűzni az olasz, német és portugál válaszhoz is. Plymouth hangoztatta, hogy a kérdésben egyhangú határozat szükséges, mert különben nem •valószínű, hogy a spanyol polgárháborús felek elfogadják az angol tervet. Robbentrop londoni német nagykövet vádolta a moszkvai kormányt, hogy visszautasítása. összedöntötte az angol tervet és ő a maga részéről ilyen körülmények között fölöslegesnek tartja a> válaszok részletes tárgyalását. Kormánya nevében fenntartja állásfoglalását 1a dolgok uj állásával szemben. wMi intimetek — mondotta — régóta tudjuk, hogy Szovjetoroszország nélkül nem lett volna polgárháború Spanyolországban.“ Grandi olasz nagykövet kijelentette hogy egyetért Rlbíbentrop álláspontjával. Maiszky londoni szovjetorosz nagykövet igazolatlanoknak minösitette Ribhentropnak a moszkvai kormány válaszára vonatkoztatott megjegyzéseit. „A benemava-tkozás végcélja — mondotta — a további vérontás és emberáldozat megjikadályozása Spanyol- országban. A hadviselési jog elismerése független a benemavatkozás lényegétől és csak «ízért vetették fel, hogy késleltetve ez utóbbi előbbre,jutását, a fasiszták uj csapatokat és fegyverszálli talányokat küldhessenek Spanyol országba. Az olaszok és németek csak azt akarják, bogy Franco tábornokot elismertessék hadviselő félnek s azután a végtelenségig húzzák az‘ önkéntesek visszahívásának ügyét.“ Plymouth lord megállapitja, hogy Németország, Olaszország és Portugália nem fejtették ki elég világosan hogy a hadviselési jog elismerését és az önkéntesek visszahívását időben mennyire szorosan összefüggőnek látják. Kérte ezeknek az államoknak képviselőit, hogy pontosabban ismertessék álláspontjaikat. Ezután megbeszélés következett, mely néha egészen, hevessé fokozódott, a vita folyamán azonban a kiküldöttek teljes egészükben fenntartották a válaszokat. Plymouth lord végül megállapította, hogy a kívánt egyhüngu állásfoglalást nem lehetett biztosítani s ezért indítványozta, hogy az albizottság munkálatait későbbi időre, valószínűleg jövő csütörtökre, vagy péntekre halásszák el. Az ülést ezután felfüggesztették, anélkül hogy bármilyen határozatot hoztak volnu. Másik távirat szerint a benemavatko- zási albizottság augusztus 5-én délelőtt 14 órai kezdettel a Foreign Oficeban tartja következő ülését. GIBRALTÁR, juláus 31. A „Nürnberg“ német cirkáló legnaip reggel a glbraltári kikötőbe érkezett, hogy fedélzetére vegye a „Deutschland“ páncélos bombázása alkalmával megsebesült három német tengerészt, kiket eddig Gibraltárban ápoltak. MADRID, július 31. Egy Havas-jelentés szerint a rendőrség 'letartóztatta' Manuel Gonztales Eontet, éppen mikor egyik követség épületéből kilépett. Eonle valaha vezérkari kapitány volt és barátja volt Alfonz volt királynak. Eontenél hamis személyazonossági iratokat találtak. - ’> ' PAMPELUNA j üli us 31. A HP vas-ügynökség jelenti, hogy a hadbíróság tegnap reggel halálra Ítélt két franciát, akiket azzal vádoltak, hogy kémkedtek és tífusz-, valamint álomkórbaiktériumokat lakartak a nemzeti csapatok mögött terjeszteni. Az elitéltek egyike Louis Ghabert, a másik Jean Bou- jeninec. Mindketten azt állítják magukról, hogy újságírók. Az ellenük emelt vád szerint egy Londonban székelő szervezet utasítására dolgoztak. Hír szerint Franco tábornok diplomáciai képviselője utján ebben a kérdésben bizonyíték okkal alátámasztott emlékiratot akar a népszövetségi főtitkársághoz és az európai kormányokhoz küldeni. Bucurestiböl jelentik: I—2 fokkal növekvő légnyomás mellett enyhe északnyugati szél, változó felhőzet, helyi jellegű esők főleg északon és változatlan hőmérséklet várható. Bucu» restiben pénteken délben a hőmérséklet 28 fok, ma délelőtt 10 órakor 25 fok volt. t&m1 1937 j 11 Hús 30-án. (Rador) Berlin 175.25, Amszterdam 240.25, Newyork 435.62, Lom dón 210.850, Párig 163.225, Milano 22.95, Prága 15.18, Budapest 86.25, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 82.70, Becs 73.32. Irta: SPECTATOR
