Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-25 / 168. szám
1937 jiitiits 2S. ellenzék feto 9 0 0 minden felvétel. Örökítse meg a nyaralás kellemes emlékeitI Legyen mindig hűséges kísérője a KODAK-unior 620 Mindenki által elérhető, könnyen kezelhető automatikus készülék. Különleges Kodak-pilla natzár és önkioldó, valamint kioldó a készülék keretén, Kodak f. 6.3 anasfigmáital. Ezt a nagyszerű készüléket már 2.700 lejért megkaphatja. »KODAK« JUNIOR 620 Az előkelőség világmárkája Használjon mindig VEkICHROM és PANATOMIC FILMET! SZANATANA-DHARMA írta: CASTANO-KÖSZEGHY MARIANNE Könyv jelent meg a téli folyamán Budapesten. Komoly könyv, mélységes és elgondolkoztató. Baiktay Ervin dr., a hindu böleseiéinek Magyarországon .legkiválóbb' ismerője tárja fed ebben >a denygözően érdekes munkában mindazt a. sok csodálatos., megdöbbentő és előttünk, cinikus európaiak előtt már idegenné vált magasztos motívumon, melyeik a hinduk vallási tanait oly emelkedetté teszik. Pusz-tuiló lelkek, elgyötört lények, akiket súlyosan megpróbált az elet, vadósággal újjászületnek, uj, bizakodó világszemléletre ébrednek n Szanátana Dharma tanainak elolvasása után. Mint váratlan felismerés boldogító sugarai, úgy hatolnak keresztül a hindu Védák felmagasztosult tanításai elitéit agyukon. Egy nagyon vallástalan és nagyon boldogtalan asszony mond ia egyszer: — Amióta ezt a könyvet olvastam, az én telkembe ás nyugalom költözött, * A Szanátana D,'hárma-, — pontos visszaadásban: az örök Törvény, az egyetemes hindu világszemléletet magyarázza meg. Alapja egyetlen, az egész világra, az egész mim denségre és minden időkre érvényes -törvény és elv. A hinduik legnagyobb becs ülésben álló szent könyve, a Bhagavad Ghitá a („Magasztos Ének“) igy fejezi ezt kg, Visnu-Krisna isteni ajkára .adva a bölcs szavakat: „Bármely utón jár a hivő, ha igazán törekszik, Hozzám jut el.“ Ezért nem követeli a Szanátana Dharma törvénye, hogy mindenki betü-szerint ugyanazt a eredőt vallja, ugyanazokkal az eszközökkel keresse az igazságot és a lét mélyebb értelmét, röviden: Istent. Egyedül az a fontos, ahogy azt Buddhától Goethéig oly ok magasrendü szellem hirdette — hogy szüntelenül csak ,a jóra törekedjünk'. A könyv egész teljességében öleli fel a hindu Is'tenfogalöm legszélesebb1 elágazásait. Maga a Dharma, mint hatalmas, mélyen gyökerező, -terebélyes fa él -az ős-indus lelkület- ben, mdyimetk számtalan gallya, ágia egyen- kin-t külön nemes sajátság, értékes jó-tulajdonság hat tovább és -terjeszti isteni küldetését-. Az ind felfogás szerint az egyénivé vált élet magva, a „dzsiva“, a Dharma törvényét követve elti-ndül a maga utján és a fejlődés legkülönbözőbb foikozait-ain keresztül teszi meg e törvényszabta vándoruliat, mintegy vissza a kör kiindulásáig, ahol- ismét ta- álkozik egymással a Kezde; és a Vég, — az öfa és Omega. Az ind szemlélet a Létnek Világegyetemnek, ősokát, legelső kútfejét Brahmannatk nevezi, mely a hyperabszolut- értelemben vett Istenvalóságot jelen;!. A Brahman gondolata -szédítő magasságokba és mélységekbe vezeti eszm élésünket. Ma1- ga az. hogy az emberi szellem egyáltalán •ilyen kristálytiszta ideálig juthat el, bizonyltja., hogy ez eszme lényegében bennerej- lik a magas eredet derengő emléke. Ami bennünk és mindenben: lét, az maga- a Brahman, maga az önv-ailó! Az ind felfogás egyáltalán nem fedi a nyugaton divatos közhitet. Nem engedi (könnyedén úgy értelmezni .a lélekvándorlás teóriáját', m-inttha az ember lelke csak úgy találomra bármelyik állati test-ben születhet újra. Ennek a téves elképzelésnek elsősorban a ..Madhjama-“ — a .középső fokozat“ mond leginkább ellent, mely szerint az emberi lélek újabb és uj-abb születéseikben ébred életre cs legmagasabb szellemi fejlődése csakis anyagi testben,, -tehát emberi létformában érhető el, A Dharma leghatailmasaibban, mint erkölcsi törvény, nyilvánul], meg. E gondolat útját követve, maga -az erény nem egyéb, mini olyan emberi magatartás, mely egyedül a Dharma ér-i-elmét és célját szolgálja, mialatt a bűm nem más, mint a Dharma tagadása: az Adharma. Az egyetemes Dharma természetitörvényei- 1 nek összesége: a Prákr.i-ti, vagy Természet j maga az eszményített felfogásban megjelenő j jóságos anya, ki szüntelenül gondoskodik megszámlálhatatlan gyermekéről',, az élőikről és ösztöneiken- keresztül vezeti, irányítja őket. Minit látható, a Dharma, -ahogy az emberi öntudatban megnyilvánul, erkölcsi törvénnyé lesz. Ez -azonban nemcsak az a széj vénnyé fesz. Ez azonban nemcsak -az a szép kintiik, hanem, egyenesen k-érlelhetlen parancs, melynek roppant ereje az egyetemes rendben, az őseredeti Dbarmában gyökerezik. A Bhagavad Gh.i-tá sarkalatos tendenciája szerint az ember mindvégig maradjon hü a saját dharmájához, saját veleszületett kötelességéhez. ,Jdbb, ha v-alaki elbukik a maga kötelességének utján, mintha sikert ér el olyan utón, mely az ő benső mivoltától de- gen...“ Elgondolkoztató szavak... * A hindu .lélek minden iszenvedésben megnyilatkozó végtelen megnyugvásának titka csodálatos egyszerűséggel világosodik meg e tételben: a Dharma, mint örök itélőbiró honol bennünk és általa önmagunk idézzük elő emelkedésünket, hanyatlásunkat és bukásunkat. ... Azonban — ha már megjártuk a- sors által elrendelj szenvedéseik útját, ha eljutottunk a megismerésihez, — újra felülemelkedünk! Ezért az igazi hindu számára a vallás nemcsak a lelki felfrissülés óráiban játszik fontos szerepet, hanem életének minden pillanatában, minden tevékenységében, minden mozzanatában. A Szanátana Dharma az ő számára maga az élet irányitó -törvénye és mint Kanádn. egy régi indiai bölcs meghatározza: Dharma- -az, ami anyagi és szellemi fejlődést, előrehaladást nyújt és végül a Fel- szabaduláshoz vezet. Mint viharzó tengeren himbálózó hajók, — úgy igyekeznek a felszabadulásért esdeklő lelkek -az örök Megbocsátás, a Nagy Rév felé. * A -tevékenység — Karma, — útja megint két nagy véglet Irányában halad, aszerint, hogy melyük irányzat jut túlsúlyba az illető lélekben. — hogy a Minlents-ég Törvénye, a Dharma, v-agy az ennek ellentmondó Adh-a-r- ma utján jár. Aszerint hogy a Dharma-, vagy az Adharma követése jut -túlsúlyra az egyéni életben, a haladás Iránya Is kétféle lehet. A Mindenség Törvényének megfelelő tettek a felszabadulás (Móksa) felé emelik az egyéni lelket; ,a Dharmával ellenkező tetteik viszont egyre erősebben zárják a lelket a ikötöttség- be, a tettek kötelékébe: Karmabandh, — moly a szenvedésék foly-tonois ismétlődését, az egyre -sötétebb, alantasabb születések láncolatát vonja maga után. Eszerint a Dharmával egybehangzó -lettek összege, a jó Karma javuló sorstendenoi-ához vezet és igy a sors tehertétele e-gyre csökken, miig az ellenkező utón járó-:, tettei újabb karma-következmények- k-el terhelik meg és e végzetes kötöttség útvesztőjében kell vergődnie mindaddig, mig lelke végül a szabadulásig jut el. E felfogás végtelenül- helyes és igazságos. Nyíltan mutat rá arra, hogy- tulajdonképpen minden jót és rosszat magunk idézünk elő, mindig maga az egyén felelős saját telteiért. A helyes felismerés elő-t-t tehát az et-hika törvénye éppoly megalkuvásiti nem ismerő top- vénnyé válik, mint bármely más téren megnyilvánuló fizikai törvény. Két hatalmas összetevő erő hat a Karmába-n és ezek eredője az a fölöttünk álló, misztikus valami, mely oly kérlelhetetleniül irányítja az emberi sorsot. * _ ...,,A tetteik magjának gyümölcsérését senki sem ikerülheti el." Ebben az ősrégi hindu mondásban Is rém geteg igazság rejlik. A Karma tana magyarázza meg a boldogság és öröm, a boldogtalanság és szenvedés fog-almát Is. Az indusok szemlélete, mint mag-a-sabbrendü vallás, helyesen mutat rá arra a valóságra^ hogy a -kellemes dolgok keresése, a vonzó hallások mesterséges hajszolása még: nem vezethet teljes boldogsághoz. Az indusok szerint gyökeresebb megoldás az, h-a a magasra fejlődött lélek lemond magáról a vágyról: a Karma utján a vágyaknak és a mögöttük rejlő emberi önzésnek leküzdése vezethet c-s-ak az igazi fel- szabadulás felé. Fenség,es tétele a hindu bölcseletnek a Szeretet mindenek fölé emelése. Oly csodálatos, nagyszabású és emelkedett az Upászana — a Hódolat —, tanítása és a Joga, az elme tevékenységének magasabb célok érdekében való elnyomása, — hogy ezek Igazi- megértéséhez már mélyebb elmerült lelkiség szükséges. E szó: Joga, egyesülését, eggyévál ást jelent és egyik legfontosabb ágazatának a Mantra-Jagának tanai, a mantrák valósággal mágikus erejű igék, melyeket szinte szellemi akkumulátoroknak :ekinthetünk -az indusok lelki berendezésére gyakorolt hatásuk tekintetében. A Joga papjai, a jogik természetfölötti képességeinek megismerése, az indu-solk vallásának egyik leghatalmasabb külön tanulmánya és elér;, eredményeik szédületes voltát ma már nemcsak az indus bölcselők, hanem modern európaiak is ellenőrizhetik. Déliind-iában, Lo-navlába-n tudományos intézetet rendeztek be, ahol hindu vezetés méh lett, Európából jöt-; tudósok kutatják a Joga gyakorlati eredményeit. Különösen a Hatha-Joga módszerei szerepelnek a „csodák“ között, melyek a leg,kétkedőbb idegen- professzort is meggyőzik. Bámulatos e jogik szellemi koncentrációja, mellyel diadalmasan uralkodnak testük fölött. így például! némely jogi a normáLis ember esetében elkép- zelhetlen minimumra tudja csökkenteni szives -tüdőműködését, sőt más fontos élettani funkcióit. A lonavlai tudományos intézet egyébként állandó folyóiratban Ismerteti vizsgálatainak eredményeit. A Szanátana Dharma alapos áttanulmányozása óriási feladat. Sem lér. sem lehetőség, nem nyílik arra, hogy egyetlen cikk keretében ismertethessük megszámlálhatatlan elágazásait, hogy részletesen tárgyalhassuk a Krisna-Siva-Vlsnu komplexumnál Is magasabb Avatar: a hindu isteni megtestesülés fogalmát. Leonardo da Vinci a mindenség ősokát Primo Motore-nak nevezte. Ez közeláll az indus Szanszkára eszméjéhez, — az Első Indítékhoz, ami maga a létesítő Impulzus és ebből jöt-: -létre a Karma, — minden aktivitás a Világegyetemben. A Brahman- gondolatából ’következik, hogy a Legfőbb Valóság, maga a- Lét teljessége nem ismerhet határokat; az Idő és Tér elhatároló fogalmai csak a megnyilvánult világra nézve érvényesek. Idő nélkül nincs Tér, Tér nélkül nincs Idő. Ez a ké; pólus, miinit. pozitívum és negatívum, mindenkor a .létteljességiben, a Brah- manban találkozik és olvad egybe. Az egész indus bölcseleti rendszert a hét Darsana egyesíti Ezek tanait a hinduk legmagasabb szent 'könyve, a- négy Véda összesége, a Védánta eképpen foglalja össze: „Egyetlen sorban megmondom, ama-: a könyvek milliói mondhatnak: Brahman a valóság, a Világ csak -látszat; a lélek maga Brahman, semmi más.“... A pilóta féltékeny női merénylője fölényes volt a vizsgálóbírónál\ de zokogott régi szerelme előtt iPÁRIS, július hó. Feltűnő, pipads-vöröis kisautó -állt meg a Versailles! Igazságügyi palota előtt. A kocsiból egy nagyon csinos, elegánsam öltözött nő lépett ki egy remek Pa.rk-a.sku tya kísérletében. Az autó utasa Irene Schmeder volt, az a dúsgazdag fiatalasszony, aki mint emlékeze- teis, egy's-zer felült Pierre L-allemain-d, a kitűnő fiatal p-ilóta repülőgépére és miikor a gép máit a magas-bain járt-, a pilótát revolverével hátulról lelőtte. A pilóta utolsó erejének megfeszítésével szerencsésen leszállt, de mialatt a vérző pilótát kiemelnék a gépből, Irene Schmeder hirtelen elindította a gépet és nyugat felé eltűnt a felhők között. A repülőgép átkelt a csatornán és- angol területem. landolt. Miután a francia haiös-álgoik időközben ért-esil lett-ék rádliő útiján az angol rendőrséget, Irene Schm-e-dert 'letart óz-talták. Már a vizsgálat során kiderült, hogy aiz asz- szony féltékeny ségi rohamában követte el a rév o l-v e r-e-s mer én y lelet. Irene Schmeder hosszas kiadatási eljárás után hazatért Franciaországba. — Eg vadéig vizsgálati; fogságban ült, majd szabadlábra helyezték. Azóta Irene Schmeder egy szanatóriumban igyekezett rendbehozni idegei!. A vizsgálat természetesen tovább folyt ellene és most újabb részletes kihallgatás vegeit idézitek be a vizsgálóbíróhoz. Mielőtt a vizsgálóbíró megszólalhatott volna, Iráné Schmeder egy nagy csomagot t-et-t le az asztalára. — 'Ebben a csomagba!» van a hatósági engedély, mely lehetővé tett-e számomra, hogy a c-sait-ornán keresztül Anglia felé -irányitsaoi repülőgépemet. — Itt van az ejtőernyő is, azonkívül a nyakláncom, amelyen még mindig vérnyomok láthatóik. A házkutatás alkalmával ezeket nálam méltóztatotl felejteni .. . A vizsgálóbíró bosszúsan összeráncolta szemöldökét. Nyilván nem tetszett m:e»k1 ez a fölényeskedő, gúnyolódó hang. Irene Schmeder fölény-e-sk-edése -azonban nem tartott sokáig. Autón k-ivitték a villacoublayi repülőtérre, ahonnan- a repülőgép ama-z emlékezetes tragikus útjára indult. Már ott várakozott Pi-er-re Lalleme-nd, a-ki hosszabb kórházi ápolás után teljesen felépült. A fiatalember szemmé] láthatóan ideges volt, egyik cigarettát sz-iv-ta a másik után. Irene Schmeder ügyvédje karjára támaszkodva tépett ki az autóból. Annikor megpillantotta a pilótát, perceken át zokogott. Amikor kissé lecsillapodott, bevezették a hangárba. Ott állt szárnyaitól megfo-szt'va az a repülőgép, amelyen a dráma lejátszódott. íren Schm-eder szakgatotta.n mondotta el a hatósági embereknek, hogy féltékeny ségi rohamában követte el a merényletet. Ezzé! a helyszínit szemlével -a vizsgálat le is zárult. Az ügy nemsokára az eskiidtbiróság elé kerül. hol Irene Schmeder az egé-sz francia -közvélemény érdeklődésétől kísérve fog számot adni a repülőgépes merénylettel végződött szerelmi regényéről.
