Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-11 / 156. szám

ELLEN ZfíK 1<) 51 jul lun II. tusi 1 VtCDELHÁZ OLCSÓ julius havi 1^4.*S/iI’i/y. Cluj, tár. Memorandului i i • ; I 1 Beszerzési úron alul árusítjuk összes raktáron levő ruha. kosztüm és kabát iáinkat! MDunM«: _ * » v LÁTOGATÁS EGY ÍRÓNÁL Irta: CASTANO-KÖSZEGHY MARIANNE Páris. Rue Reynouard, 47. Itt lakott sok óven ót az iró, akit otthona ban felkerestem. Az iró már régóta holott. Nevét mindenki ismeri: Honoré de Balzac. Otthona azonban él. Minden szoba, min­den bútordarab, minden kép oly eleven és beszédes erővel mesél eltávozott gazdájáról hogy a betévedő vend gnek önkéntelenül az az. érzése: rögtön nyílik az ajtó és belép raj hí hagyományos háziköpenyében, a jkán szó költ gunyoros mosolyával ö maga, a ház ura. Balzac. Milyen furcsa, milyen különös ez! Soha még ilyen élő, ilyen meggyőzően eleven haj­lékban nem jártak az irodalmi emlékek áhi- tatos zarándokai. Bizarr bűvölet árad felém ez aranysárgára fényezett parkettáju szo­bákból, melyeken groteszk fénysávokon tán­colnak a késő novemberi nap bágyadt suga­rai. Sajátságos a környezet is maga — ez az egész régi, girbe-gurba utca. Passy, az elkü­lönült és jellegzetesen egyéni életet élő pá risi városrész volt Balzac lakóhelye. Ez a furcsa Rue de Reynouard is olyan tulajdon- képen, mint egy ember, akit kinzó lélekha- sadás problémái gyötörnek. Szélesen, nagy­stílűén és elegánsan kezdődik ez az utca, a mozgalmas Rue de Passy torkolatánál; mo­dern paloták, divatosan épült házkolosszu­sok trónolnak gőgösen a szabályosan induló házsorok között. Eszményien parkírozott ker­tek. olaszos diszkutak tekintenek le elnéző fölénnyel a Szajnára. Egyszerre azonban el­tűnnek a huszadik század pompázó bérpalo­tái, megszűnik az ut eddigi előkelő és derűs jellege, összeszűkül, elsorvad körülöttünk minden és már csak egy merész lefelé ka­nyarodó' sikátor ódon házai merednek szür­kén és komoran az idegen felé. Pár másodperc és milyen hihetetlen át­alakulás! A múlt susog felénk minden küszöbről, ócska faragványos kapualjak sötét boltívei­ből. Valami szokatlan, lenyűgöző varázslat mormolja fülünkbe a mult dalát, a múltét, melyben Balzac élt és amely most kísérte­ties elevenséggel, töretlen egységben vonz, csábit magához, hogy bűvköréből többé ne eresszen el. Balzac ur biztosan odahaza lesz ez órában. Otthon fogjuk találni — fogad és vár. Ó, ez a negyvenhetes szám! Ez a ház is olyan a maga zord némaságában, mint egy darab múlt, melyben minden az Íróról regél. Szinte látni véljük az el csöndeseden zsákut­ca késő délutáni homályába® Hu'lot dsErvy, a marsalln'ét és barátait, a jó Goriot apót, a Comedie Humaine hires regénysorozatának életreébredő bőseit, amint ott suhannak el az ódon bolthajtások között, meglapulva és diszkréten. Sőt mintha bi zalmas és csúfon- dáros jeleket adnának egymásnak e furcsa árnyak, mintha élnének ma is és ördögi ka­cagásuk bagolyhuhogáshoz hasonló gonosz kakofóniában olvadna bele egy mély álomból felrebben tett század temetői szomorúságába. 'Rozoga gázlámpa silbako] keservesen a negyvenhetes szám előtt. 'Még rozogább, még ósdibb a szemben, álló mosódia kiraka­tának bánatos csendélete. Talán, ott hever még ma iis Balzac ur kifizetetlen mosó szám­láinak félelmetesen felgyülemlőd garmadá­ja . Dermesztő csöndesség fogad a súlyos tölgyfakapu mögötlt. Mintha kihalt voÜlna minden, életi ebben a csodálatos házban. Keskeny, koromsötét fépcsőház, éjszakai némaság. Kezdem magam 'kény etmetilénül érezni. Végre elhoforkáHok egy kis ajtóig, mely előtt özönviz ■előtti diva tu, him zeit szalagból font csengettyű bizonyítja, hogy ebben, a házba®, is laknak emberek. Még pe­dig maga a ház őre, felügyelője, az egész hivatalos Franciaország képviselője —• M o n si eu r Tbé ophíile . . . MieUő'jt azonban meghúznám Teofi] ur cs ngőjét, mint ’tündöklő oázis, villan felém az eddigi láthatatlan ablak nyílás on át egy parányi földdarab. Udvar. Sőt IxMine egy másik, borostyánokkal be futta tolt házikó. Ajtaja felett felírás: Le inusée de Balzac. Egy negyvenéves baklis-keshcdt szőkeség nyit ajót, ahogy belépek. Görcsösen magya­ráz más látogatóknak, majd klkiséni őket. Erre vártam csalk. 'Egyedül vagyuk Bal- zaccal. Három világos, derűs szoba a mester egy­kori otthona. Szemben az ablakokkal, kis kertből, virágok, borostyánok közül fehér mellszobor, Balzac szobra néz velem farkas- szemet. Végtélen békesség áldott harmóniá­ja lengi ál e históriai hajlékot, melynek falai talán az örök alkalmazkodás törvénye­ként észrevétlenül szívlak magukba annyi évtizeden át a közöttük élő misztikus flui- dumát. Rodin világhírű szobormüve, Balzac mell- >zobra fogad a másik szobában. Az iró ka­raik iCrisztikus feje bukkan elő minden sarok­ból, minden szegletből: Balzac ül oot az Író­asztalnál, kezében hatalmas pennát szorongat­va, Balzac ironikus tekintete méz vissza re­ánk egy másik fényképről. Vizon tlátjuk a Physiologie du Mariage szerzőjét hires, nyi- to'.ttnyaku hálóköntösében és az ő torzon- borz feje tekint reánk számi alan kiadásban a harmadik szobában. Ez a szentély. Egy darab balzaci élet. Mert itt vannak mindazok a bútorok, melyeket ő használt, az ócaka Íróasztal, melynél irta könyvel:1, előtte az elrongyolódotl bársony- karosszék, ahol ő ült éjszakákon áib, — az üvege; vitrinek telve kéziratokkal és vtégül ott fekszik az Íróasztalon egy kéz, az ő ke­ze, — Balzac kezének bronzbaöntött mása. Ez a kéz megmagyarázhalatlanul bűvöl ma­ga felé. Nézem sokáig mozdulatlanul Pedig ez ha halhatatlan kéz, ezek a kurta, kicsit bütykös ujjak, ez a széles kézfej — valóban nem emlékeztetnek a kimondottan intellek­tuális lény kezére. Mégis ez a kiéz volt az, mely megírta a Comédie Humainet. Oroszlánysörényü férfi megsárgult fény­képe a falon. Közelebbről megnézem: Liszt. A zene fejedelme ajánlja e képe^ Balzac fele­ségének, Madáme Adéle-nek, egy másik nagy szellemi fejedelem, — Dante Divina Comoe- diájának egyik tereeltjét dedikálva reá. Az iró feleségének arcképe, gyermekeivel, szin­tén itt látható a szoba falán; például polgár­nő, vonzó feleségeipus, — különös érdekesség azonban nincs ebben az aroban. Egyébként a vitrinek ócska csecsebecséi közül jellegze­tesen balzaci emlék bukkan föl — a neveze­te; kávéfőző masina, melyen a mester annyi sok erős kávét kotyvasztott magának, író­asztalánál átvirrasztott éjszakáin át. Elmcrüllen, valami megmagyarázhatatlan, néma meghatottságban lapozok az asztalon heverő régi fóliánsok között. Oly jóleső, oly megnyugtató ez a c:önd. Egészen sötét van már. Képzeletem nyomán mintha ismerős ár­nyak suhannának kérészitől a szobán... — Eugénie Grander, César Birolteau és még oly sokan... Hirtelen, mint megbolygatod dene- vérszárnyakl, uj, érzelmes emlék rebbent fel az alkonyat áhitatos bűvöletéből. Fantom ez, egy nő — a Nő — Balzac hires és titok­zatos szerelmese. Madame Hanska árnya érint meg egy másodpercen át. Azonban a fantom ismét eltűnik és elsuhan vele együtt a többi is, az a különös és fantasztikus vi­lág, mely e röpke és felejthetetlen órában magához öleit. * — Késő van. Madame! A házőrző szőkeség hangja 'ébreszt újra kegyetlen érdességgel a valóságra. — Mindjárt bezárunk. — Ugye, érdekes volt? — teszi hozzá. — Tetszett,, Madame? Igaz, hogy 'kevés a bútor, alig maradt valami, — a hálószobáját még életében elárverezték, — oly rémesen szegény volt! — hadarja se­besen. — Pauvre Monsieur! Elköszöntem. Nem volt kedvem válaszol­ni. Itt élt tehát' egy iró — ék, alkotott, Bal­zac volt*. Egykori otthonában pedig igy em­lékeznek meg róla: — ,-Pauv' M‘sieu!“... iewyork hirSiedtf női banditfáfa laecgszükSíi börtönéből BEDFORD, jülius hó. A Newyork állambeli Bedford börtöné­ből három_ női fogolytársával együtt meg­szökött Norma Parker, a hirhedt newyorki női gangszter, akii a biróság egy csomó gaz- tértért 25 évi fegyházra Ítélt. A 20 eszten­dős gyönyörű leány lelkiismeretét számos I rablás és fegyveres merénylet terheli. Minden 'kiséret nélkül hajtotta végre rablásait. A szö­kés nagy feltűnést kelt, mert a rendkívül magas falakkal körülvett börtönből eddig még egyetlen fogolynak sem sikerült ki­jutnia. ; ■■ ■■■ sáv zzzzöá Í2v' EEHr. iil Ü V INNEN. 0 MM AH ! Máin menelrenähdfflQi 40, zseiM&endrenä IO lei. AKI 99 ÉVES KORÁBAN ÚJRA NŐSÜLNI AKAR Newyorkból jelentik: Covington Ödön bir­minghami (Alabama állam) 99 éves lakos a következő újsághirdetést tette közzé: . Há­rom boldog házasság után negyedszer is meg akarok nősülni, hogy közelgő századik születésnapomat ne hús özvegyi magányban legyek kénytelen megünnepelni.“ VÁLÁSI ÍTÉLET A KIRAKAT VIASZBÁBUI ÜGYÉBEN Londonból jelentik, hogy Croydon kerület főutcájában egy butorkereske- dés hálószobaberendezést állított fel kirakatában. Az ágyban nőt ábrázoló viaszbábu feküdt, mellette pizsamát vi­selő férfibábu állott. A rendőrség er­kölcsrendészeti okokból kötelezte a bú­torkereskedőt, hogy a férfibábut a szomszéd kirakatba helyezze át. TÖMEGES ARZÉNIKUM-MÉRGEZÉS DÉLKALIFORNIÁBAN Newyorkból jelentik: Délkaliforniában járványosán pusziit a tömeges arzenikum- mérgezés. A súlyosabban megbetegedett ál­dozatok között van a hollywoodi filmvi­lág számos csillaga, köztük Barbara Stan­wyck és Margaret Lindsay. A rendőrség azt gyanitja, hogy a mérgezést japán kony­hakertészek idézték elő. akik arzenikum- mnl permetezik főzelékeiket. Sokszáz ton. na japán főzeléket lefoglaltak és vegyvizs­gáló intézetbe küldték. A TYÚKÓLBAN HÁLATTA A FÉRJÉT Newyorkból jelentik: Muzger József los- angelesi lakos háztartási kegyetlenség címén válópert indított. Felesége ugyanis arra kény­szerít ette, hogy a tyúkólban háljon, kedvenc ölebeeskéjét pedig férje ágyába fektette. .4 biróság a házasságot felbontotta. TÁVBESZÉLŐSZOLGÁLAT AZ AMERIKAI REPÜLŐGÉPEKEN Newyorkból jelentik: Az amerikai repülő­gépeken távbeszélő szolgálatot vezetnek be. A próba'szolgálat julius 1-én kezdődött Csi- kágó és a Csendes-óceán északnyugati part­vidéke közt közlekedő repülőgépeken. Ezek­ről rádió-távbeszélőn a legközelebbi repülő­tér rádióállomására és onnan a helyi távbe­szélőközpont utján bármely amerikai táv­beszélő állomáshoz közvetítik a beszélgetést. HÄ AZ APÓS fiStYÓSKQDIK Newyorkból jelentik: Sydney Yo= ung ottani lakos hét évi boldog há- zasság után elhagyta nejét és vissza­tért atyjához. Youngné kártérítésre perelte be apósát, akit azzal vádolt, hogy állandó ,,anyóskodásával“ elra­bolta tőle férje szerelmét, melyet Yo­ungné keresetében 25 millió lejre be­csült. A biróság 2 és félmillió kárpót­lást ítélt meg az elhagyott feleség­nek. MEGSZÓLALTAK AZ ŐSERDŐK REJTÉLYES „RÁDIÓKÉSZÜLÉKEI“ Joe Louis, a néger ökölvívó győzelmét Braddock fölött Amerikából megkábelezték a délafrikai Johannesburgba. Innen a bir futótűzként terjedt el a bennszülött lakos­ság körében, mely fajrokonként tiszteli az uj bajnokot. Csakhamar megszólaltak az ős­erdők rejtélyes „rádiókészülékei“ a tam-tam üstdobok és a győzelmi hír néhány óra alatt bejárta Rbodeziát, Kenyát, Ta®ganyikat s f legtávolabbi afrikai pusztaságokat. Mire le­szállt az 'éj, az afrikai bennszülöttek milliói tombolva ünnepelték a fekete faj büszkesé­gének győzelmét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom