Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-11 / 156. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR. No. 141.163/1929 ARA 5 l£i Szerkesztőség és kia>dóhévatal: Cluj, Cataa Moti’ior 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 fej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A több; külföld; államokba estik a portókülönbözeote'; több. CLUJ=KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 11. I/VI1I. ÉVFOLYAM, 15 6. SZÁM. VASÁRNAP A benemavatkozási bizottság újra elhalasztotta a döntést Anglia képviselőjét bízták meg a megegyezés keresésével.— Franciaország a pyrenneusi határ megnyitásával fenyegetőzik.— Berlinben kedvtelenül fogadják az újabb halasztást Törökország, Irak, Perzsia és Afganisztán kölcsönös megnemtámadási egyezményt írtak alá A benemavatkozási bizottság tegnapi ülé­se, amint előre látható volt, nem hozott dön­tést. Ellenben kikerült a szakítást megakadá­lyozni az angol—francia és olctsz—német cso­port között s adott viszonok között ez is ered­mény. Közeledés az ellentétes álláspontok között nem jött létre. Mindkét részről kifej­tették álláspontjaikat anélkül. hogy enged­ményeket tettek volna. A fejtegetések hangja azonban határozottan békülékenyebb volt, csak a francia megbízott beszédéről lehet meg állapítani, hogy \az eddiginél erélyesebb módon képviselte kormánya álláspontját. Mindannyian hangoztatták azonban, hogy mindent hajlandóak elkövetni a spanyolor­szági háborúnak spanyol területre vmó kor­látozása érdekében. Ezt az általános hajlam- dóságot természetesen mindenik a maga módján és főleg a maga érdekei szerint sze­retné megvalósítani. Az ülés előre várt le­folyásán az a változás történt, hogy nem bi­zottságot küldtek ki a megoldási lehetőségek előkészítésére, hanem Angliát, illetőleg a be­nemavatkozási bizottságban Angliát képviselő Plymouth külügyi államtitkárt bízták meg azzal, hogy a megoldás érdekében közvetítő tárgyalásokat folytasson. Plymouth miután a bizottság egyhangúlag hozzájárult az indít­ványhoz, elfogadta a megbízatást, hozzátette azonban, hogy eredményt csak akkor vár, ha a bizottságban résztvevő államok minidJ annyian hajlandók azokra az engedmények­re, melyek a megegyezéshez szükségesek. Plymouth megbízatása arra muted, hogy angol részről valamilyen, legalább átmeneti megoldási módot lehetőnek tartanak. Lon­donban ennek megfeie’jőleg a hangulat teg­nap bizakodó is Vali, bár <7 helyzetet távol­ról sem tartják megnyugtatónak, Plymouth lord, mint Anglia megbízottja előre várt közvetítői megbízatására való tekintettel, meglehetősen óvatos beszédet is tartott. Ez az óvatosság azonban nem akadályozta meg abban, hogy ragaszkodjék a régi angol— francia javaslathoz, továbbra is követelje a Spanyol harctereken levő idegen önkéntesek visszahívását és ne járuljon még hozzáI a spanyol harcolók egyenlő hadviselő félnek való elismeréséhe-, A francia megbízott vi­szont nagy eréllyel képviselte eddigi állás­pontját, amit Londonban az zaj magyaráz­nak, hogy főleg, aveţi a tengeri ellenőrzést illeti, Anglia megbízatásában beszélt, mert a Gibraltárhoz közéi eső spanyol vizeken An- I gliának súlyosabban érintett érdekei vannak, mint a franciáknak. A francia megbízott az­zal a kijelentésével, hogy, ha a portugál Ha­tár ellenőrzését gyorsan vissza nem állítják, Franciaország már a jövő hét elején szintén megszünteti Spanyolország felé eső határá­nak éllenőrzését, ezúttal még nagyobb eréig- lyel ismételte meg \a benemavatkozási bizott­ság utolsó ülésén a pyrreneusi határ meg­nyitásával kapcsolatban elhangzott fenye­getését. Berlinben amint utolsó távirataink jelen­tik, a londoni határozat kellemetlenül érin­tette a vezető köröket. Német részről ugyan­is már mostan megegyezéses döntést vártak, amely az olasz—német indítvány fontosabb részelt is érvényesíti. Hogy német részről milyen jelentőséget tulajdonítanak a Spa­nyol őrszággat kapcsolatos eseményeknek, mi sem bizonyítja inkább, mint hogy Hitler a Londonból érkező jelentések megbeszélésére berchtesgadeni nyaralójába kérette Goring és Göbbels minisztereket. Berlinben külön­ben azt hiszik, hogy a helyzet további fejlő­dése attól függ, mit fog csinálni Franciaor­szág. Ha a franciák Corbin nagykövet Lon­donban elhangzott fenyegetésének megfele­lően hétfőre valóban megnyitják a pyrre- neusf' határt, akkor a benemavatkozási együttműködés aligha lesz továbbra is fenn­tartható. Viszont arra sem igen lehet számí­tani, hogy a francia feltétel, a portugál ha­lár ellenőrzésének ms>szaállitása gyorsan megvalósitható legyen, mert Portugália meg­bízottja a benemavatkozási bizottságban semmilyen választ nem adott a francia kö­vetelésre. Berlini vezető körök különben meglehetős hidegen fogadják Chamberlain angol miniszterelnök csütörtökön elhangzott beszédének azt a célzását is, mely Neurath külügyminiszter újabb londoni látogatásá­nak lehetőségére vonatkozik. Német részről a célzásra eddig semmilyen választ nem ad­LONiDON, július 10. A bememava(k o zási bizottság te’Jjes ülésén Corbin francia nagy­kövei kij elleniekbe, hogy semmilyen uj té­nyező nem merült fel, amely indokolttá ten­né a két spanyol harcoló fél hadviselő jelle­gének elismerését. Leszögezte, hogy ha1 a portugáliai szárazföldi haitármentái ellenőr­zést a legrövidebb időn belül nem állítják helyre, Franaiá'orsizág közölni fogj'a a bizott­sággal!, hogy a jövő hét elejétől fogva nem hajlandó tovább tűrni a sipanyol—francia hatiáíron gyakorolt nemzetközi ellenőrzést. Végül Corbin megállapította, hogy száraz­földi ellenőrzésit nem lehet fenntartani' az esetben, ha a tengeri ellenőrzést megszün­tetik. Corbin beivzéde után Grandi olasz nagy­követ beszélt. Grandi 28 oldalas okmány- csomót olvasott fel, amely ismerteti Olasz­ország álláspontját ia benemavatkozás kér­désében és megindokolja a Spanyolországot illetőleg eddig folytatott olasz politikát. Grandi rámutatott arra,, hogy az olasz kor­mány miért utaisiiltja el a tengeri .ellenőr­zésre vonatkozólag .Franciaország és Anglia által előterjesztett (javaslatot. Befejezésül azit á!látottá, hogy ia fasiszta Olaszország min­den lehetőt el fog követni a viszálynak Spa­nyolország területére való korlátozása vé­gett. Nieim hajilandó feltételezni, thagy az 'ellenőrzésből eredő ellentétek veszélyeztet- hetinék a benemavatkozást és az európai bé­két. Ne feledjük d, — mondotta Grandi — hogy az itt képviselt 27 nemzet mindegyike keresztény eredetű és mindegyik, egy kivé­telével, büszkélkednek vele, hogy ehhez a családhoz tartoznak, amelynek huisz évszá­zados történelme van. Monterro portugál kiküldött ezután; a szembenálló két spanyol kormány egyenlő hadviselő félként, való elismerését kérte. Ez­után Maisky londoni szovjetnagykövet emel­kedett szólásra, aki elfogadta az angol’— francia tervet és megállapította, hogy a spa­nyol polgárháború két táborának egyenlő hadviselő félként való elismerése megenged­hetetlen, annál is inkább, mert ez Franco tábornoknak meg nem érdemeli előnyöket nyújtana. Ezután olasz lapokból vett érvek.­tak, ami mindenesetre jellemző a helyzetre. Teheránból érkező táviratok szerint a perzsa fővárosban tegnap Törökország, Irák, Perzsia (Irán) és Afganisztán külügyminisz­terei tegnap aláírták az utolsó hetek tárgya­lásai után végleg elkészült kölcsönös meg­nemtámadási egyezményt. A szélső keleten japánok és kínaiak között rövid ideig tartó csatározás 'Szintén véget ért amankingi és to­kiói kormányok megegyezésévé., ami ezúttal is, mint eddig minden esetben, bizonyos be- végzett fényeket ismer el Japán javára és újabb kinai területekei hagy a- északkinai japá,n megszálló csapatok kezében. A szov- fetoroszok és japánok között pár nappal ez­előtt létrejött megegyezés felett viszont újabb viták indultak. Szovjetoro'sz részről azzal vádolják a japánokat, hogy nem tart­ják be a megegyezés pontjait. Litvinov eb­ben a kérdésben felvilágosítást is kért a moszkvai jaipán nagykövet révén a tokiói kormánytól. kel bizonyáiottia, hogy Olaszország és Né­metország beavatkozásuk folytán tulajdön­képen megtámadták Spanyolországot- s Franco tábornok elismerése hadviselő fél­ként ezt a támadást szentesítené. A bizott­ság ülését 18 óra 40 perckor felfügg esz tet­ték, 'ezelőtt azonban még egyhangúlag elfo­gadták Gráfnak, Hollandia megbizoittjának előterjesztését, melynek értelmében Angliáit megbízták azzal, hogy a viszály megszünte­tése végett kompromisszumot keressen,. RÓMA, juliius 10. Lansbury, az angol munkáspárt volt vezére Rómába érkezett. Az angol politikus az újságírók kérdésére kije­lentette, hogy azért jött Rómába, hogy Mus­solini vei a világbéke helyreállításának lehe­tőségeiről, valamint egy nemzetközi értekez­let összehívásának módozatairól tárgyaljon. LONDON, július 10. (Rador) A Reuter je­lenti, hogy tegnap hajnali 4 órakor meg­egyezés jött létre az Észiaik-iKámában har­coló két fél között, A megegyezés alapján, a kínai és japán csapatok visszavonulnak 20 ménfőidnyire Peking tői. Reggel 8.30 óra­kor az ellenségeskedéseket véglegesen be­szüntették. A kin.a.i csapatok megkezdték a vissz a vonulást déli irányban. ydSjéréiit Bucurestiböl jelentik: Kismértékben emelkedő légnyomás, változó felhőzet, északi szél, esők, zivatarok és csökke­nő hőmérséklet várható. Bucurestiben pénteken délben a hőmérséklet 33 fok, ma délelőtt 10 órakor 28 fok volt. 1937 juMus 9-én (Rador) Berlin 175.40, Amszterdam 240.35, Newyork 437.12, Lon­don 21.65, Paris 16.88, Milano 23, Prága 15.24, Budapest 86.25, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 82.95, Bées —, Brüsszel 736.250. Lássffoié felek Kisebbségi kongresszus A kisebbségeik nemzetközi életének éven­ként visszatérő eseménye a kisebbségi kon­gresszus. Eddig legtöbbször Genfben ült ösz- &ze és majdnem mindig szeptember elején, a népszövetségi közgyűlés hónapjában, köz­vetlenül a népszövetségi tanács üléseinek a küszöbén. A negyvenegynéhány milliós euró­pai kisebbség, a kivételes helyzetű népek ez a félig kiépített internacionáléja, mondjuk az ötödik közjogi rend képviselete igy akar­ja figyelmeztetni a kisebbségi jogvédelem el­lenőrzésére és érvényesítésére hivatott Nép- szövetséget, hogy létezik s nem úgy létezik, mint ahogy a legújabb nemzetközi jog meg­ígérte és elrendelte. Valami sok foganatja eddig nem volt és végül is egy gyökeresebb fegyverzethez kellett nyúlnia: hatalmas könyvben összefoglalni az összes kisebbségi sérelmeket a tárgyilagos valóság adatainak sűrűjében. De továbbra is pengette a kisebb­ségi lira legmagasabb és legmélyebb húrját: hogy az európai béke főbenjáró érdeke kö­veteli a kisebbségi jogvédelemnek holt betű­ből ítz élet valóságos elemévé tételét és ezt a munkát különösen oly kisebbségek szor­galmazzák, amelyek hatást gyakorolhatnak egykori anyanépükre, hogy a maguk nemze­tiségeik boldogulása révén késztessék bará­taikat és ellenségeiket a jobb kisebbségi lét megteremtésére. Az idén úgy' látszik a ki­sebbségi kongresszus nagyobb jelentőségű lesz, mint eddig és talán nagy hatást fog gyakorolni. Nem csupán azért, mert a világ figyelme, aggodalma, lelkiismerete a Duna- völgy „darázsfészke“ felé fordul s Anglia felismerte a vele kapcsolatos kisebbségi jog­védelem fontosságát, hisz otthon az ir, welszi és a skótszigeti kérdés, idegenben pedig a bászk, katalán és más, sőt még breton, el­zászi és flamand mozdulatok is tágabbra nyitották szemét, hanem a befejezett tények, a háborús események, a fegyverkezési őrü­let, a jogrendellenes munkavédelem, totalitás miatt is, mely a béke megőrzésének az utol­só nagy kísérletét sugallja, ez pedig a meg­oldatlan kérdések elintézése nélkül nem va­lósulhat meg. A nemzetiségi kongresszus fel­hívása helyesen mondja ki: „a jogtalanság egyenlő a békétlenséggel“. Külsőleg a jelen­tőség és valószínű hatás legfőbb jele, hogy az európai kisebbségek ezidci kongresszusa Londonban zajlik le, a semlegesség! és a bé­kevédő politikának a székhelyén, Angliában, amely a világpolitika lelkiismeretes vezetését kívánja átvenni, az angol alsóház árnyéká­ban, amely az utóbbi időben szinte napmap után foglalkozik a kisebbségi kérdéssel, mintha valóban szívügyévé vált volna. Alkal­masint nem a képzelgés kábító illatú virág- mezején botorkálunk, mikor állítjuk, hogy a kisebbségi kongresszus juüus 14-én és 15-én csak azért gyülekezik össze London ban. mert komolyan számit a genius loci segítségére, sőt ennek titkos intelmét is kö­vette: megemlékezett a tapaszta;]atról vagy sugallatról, amelyet a múlt érben szerzett vagy kapott, amikor a kisebbségi kongresz- szus egy küldöttsége a genfi ülés után Lon­donba utazott és az angol közélet, sőt kül­ügyminisztérium néhány súlyos emberével tárgyalt. Nagy jeleket látunk, a jobb jövő lángoló jeleit. Sohonytt Káprázik az ember szeme, amikor a ha­nyatló humanitás és üldözött szabadelvűsig tökéletes és megragadó jelét olvassa nagy­ritkán. Lehetséges? Van még fenköHség? Ha terjedelmes lap tudósítása nem közölte vol­na s beszédek szószerinti idézetei nem köz­vetítenék. tedán el sem hinnők az ilyen hírt, legfeljebb az epések és kételkedők szokása szerint ajkbiggyesztve tennénk félre a tudó­sítást; nos, itt hízelgő személytisztcletet űz­nek és bizonyára túlozzák az események jellegét. Nem igg volt. Az aradi Hírlap ha­sábokon át számol be valóban humánumról és szabade'.vüségrSl a sofronyai római kato­likus templom fölszentelési ünnepsége kap. Grandi olasz nagykövei nagyszabású beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom