Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-04 / 150. szám
6 ÍQVESS ISrvAiV 1 ............-Uj Lengyelország Varsóban uj Lengyelország mutatkozott bt*, melynek Pilsudszki marsall vetette meg alapját. Jól Ismerte a történelmei, tudta, hogy államalkotás terén egyedül vaskézzel, tekintéllyel leltet eredményt felmutatni. A köztár- '.tsági államforma miatt: kissé nehezen ment a munka, inig olyan helyzet alakult. hogy* az elnök mellé második tekintélyt állítottak, kinek a: a hivatása, hogy az. idatlan poli:i- kai összecsapásokat, testvérharcot ne engedje kirobbanni. Amig élt, Pilsudszki marsall volt ez a tekintély'. Nem te te magáévá Marx elveit s a szocialista forradalom helyett a nemzeti forradalmat kívánta szolgálni. A világháború befejezése után pillanatnyilag úgy látszott, hogy a lengyelek nem akarnak a mult tapasztalataiból tanulni. Politikai pártok őrölték egymás erejét,, üres jelszavakon I nyargaltak, mintha ez képezné a; uj állam hivatását, jövőjét. Pilsudszki marsallt elkeserítette a tehetetlenség. A szabadság — gondolta — legnagyobb áldás, mig nem kiséri önfejűség. Az a szabadság, melyben egyik elnyomja a másikat, előbb-utóbb anarchiát fog előidézni. Munkához látót} s elgondolásának szem előtt tartásával megszövegezte Lengyel- ország alkotmányát. Az elnököt tette a köztársaság fejévé, ugyanakkor a hadsereg legmagasabb parancsnoka részére tartoLa fenn az állami legfelsőbb tekintélyből fakadó jogok gyakorlását S ezzel a hadsereget is belekapcsolta az ország sorsának intézésébe. Mi- után nem választják a hadsereg legfőbb vezetőjét, eijnek személye teljesen független a politikai harcoktól. Nincs szó militarizálás- ról, csak nemzeti erő emeléséről . Pilsudszki halála után Rydz Smigly marsall őrködik az állam rendje fölött, aki Kock ezredesnek — Pilsudszki régi munkatársának — adott megbízást a nemzetiegység programjának megvalósítására. Kock ezredes február 21-én közzétett nyilatkozatában jelölte meg az irányvonalat, mely a .„Nemzeti-egység táborának“ irányvonalát jelenti. A tábornak kizárólag lengyel etnikai származású állampolgárok lehetnek tagjai. Hivatalos felfogás szerint ez nem jelenti, hogy a parancsnokság a totalitás, vagy fajiság elvét követi. A rostálást és kiválasztást ugyanis egyedül csak lengyelek között akarják végrehajtani. Nem pártról van szó — hangoztatják. A pártokat nem óhajtják kiküszöbölni. A tábor — a nemzeti egység létrehozására — az összes lengyeleket magába öleli. * Lengyelország sorsának intézői büszkeségüket: a lengyel hadsereget kívánták Őfelségének bemutatni. Egész szuronyerdő töltötte be a Mokotow-mezőt, hogy bizonyítsák az őrs rág erejet. A román lapok kiküldött tudósítói csodálattal számolnak be a katonák szelleméről es a lengyel közönség lelkesedéséről. Mintha mozgósítás volna, olyan a levegő. Az egész nép mozgósítva van — Írják —*, hogy védelmet nyújtson, mert Lengyelország a zsarnokságot sohasem feledheti. Az acélsisakok végtelen sorát, az acélfolyam hömpölygését látva, mindenkinek eszébe ju't: több ez, mint egyszerű katonai parádé. Legelői nyolcas sorokban a gyalogság halad, majd példás rendben biciklisták, hidászok, telefon-, táviró-, rádiókülönitmények vonulnak fel. Utánuk könnyű tüzérség következik. Közben repülőgépek százai keringenek a fejek fölött. Motorizált ezredek jönnek. Egész dandárok haladnak gépkocsikon. Nehéz, közép, könnyű harciszekerek robognak, végül tengerészcsapa rok s a katonai előkészítés alatt álló ifjak zárják be a sort. A „munka-zászlóaljai“ vonulnak fel, fegyver helyett acél-lapátot hordva vállukon... A béketárgyalások során több terv merült fel Lengyelország uj határainak megalkotására vonatkozóan s ezek közül az a terv győzött, mely közös határt állapított meg Lengyelország és Románia között. A Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő két szomszédos állam megalkotása elővigyázaíra mutat politikai és stratégiai szempontból. Európa legkeletibb részén, Oroszország határán húsz évi habozás után meg kellett értsék a kommunizmus fenyegetését. Közel 50 millió embert fog össze ez a kezdeményezés. Lengyel- ország területe 388.390 négyzetkilométer. Ebből 46.140 négyzetkilométer Németországhoz, 79.56c négyzetkilométer Ausztriához és 262.690 négyzetkilométer Oroszországhoz tartozott. Lakosainak száma a népszámlálás ismert adatai szerint 21 millió. Ebből lengyel 69.2 százalék, ruthén 14.3 százalék, zsidó 7.8 százalék, fehér-orosz 3.9 százalék s német 3.9 százalék. Lengyelország tipikus „átjáróELLENZŐK 103 7 lull UH 4. LÉLEKTAN! MŰTÉT: kioperálják az emberből a gondokat NEW YORK, junius hó. Dr. Walter Frcmun, uxishingtoni sebes: Atlantié Cityben a:' amerikai orvosszövetség közgyűlésén érdekes előadásban ismertette az aj „lélektani szehészetet", mely az aggvelönek azokat a részeit távolit ja el, melyek a túlzott gondok és aggodalmak gócpont- jai. A vértelen műtét során, melyhez néha csak helyi érzéstelenítést használnak, finom tűkkel két kis lyukat fúrnak a koponyába. A tűkhöz erősített drót horog lemig ja az agy velő úgynevezett „csendes“ részét és csökkenti az aggrészek közti összeköttetést, de nem érinti az érzéki és motorikus agg- tcrűlctckct. A levágott részek eltávolítása csökkenti a képzelőtehetséget, melgnek túlzott működése számos lelkibe t egséghez vezet. Ilgen műtétekkel sikerűit gyógyítani a levertség, búskomorság, depressziós őrület, hisztéria és pszgehoneurozis bizongos eseteit. Műtét után a beteg érzelmi behatásokra kevésbé reagál, de megszabadul túlzott gondjaitól és kéngszerképzetei- töl. viszont érzékengségének csökkenése folytán nem törődik szellemi működésének meglassulóísával. Az elmebetegeken végrehajtott műtétek 15 százaléka teljes gyógyulást, 50 százaléka jelentékeny javulást idézett elő. Ardeal! Közbeni: Cin}, Sírod? Regina nana 40. Búzatermés: gondok és remények Megkezdődik a julius: soikasodik a gond- szántotita redő a gazda homlokán. Milyen lesz az idei termés? Ha ikevés lesz: miiből fogunk. eladni? Ha olo:ó lesz: hogy térül meg a befektetőin pénz és muriba? ha drága lesz, hogy tud versenyezni az olcsóbb áruvad. Mindezek a problémák, mint annyi más, a háború utáni idők terhes ajándékai. Hogy jutottunk oda, hogy minden év terméke uj csatát jelent, melyben nemcsak a gazda, hanem a fogyasztó is résztvesz, sebeket ikap? Iiunkassér^üiíség és fogyókúra Könyveket írtak össze az utolsó évtizedben erről a problémáról, (Mert, hogy a baj nemcsak minket sújts Hanem minden országot!, amelyik búzát termel, azzal eleve tisztában kell lennünk.) Szorítsuk bele nehány sorba a tanulságot. — A buzá; nem lehet eladni, mert nem vásárolják. Ez Így rendkívül egyszerűnek ható, sőt együgyünek hangzó állítás. Azonban, ha egy kicsit lapozunk a statisztikában, megállapíthatjuk először: hogy m>a több ember van a világon, mint 30 év előtt, & termelés viszont kevesebb, vagy legfeljebb jó éveikben ugyanannyi; 'többtermelésről tehát nincs szó. — Másodszor minden ország rávetette magát a búzatermelésre, de vásárolni egyik sem alkar. — Harmadszor az egyén maga .is huzódózik a kenyérfogyasztástól. A munkanélküliek még mindig jelentős serege azért, mert nincs miből megfizetni, ez egymagában világszerte huszonegy-ne- hány millió ember kenyérvásárlásának elmaradását, — vagy minimumra csökkentését jelenti. De (kevesebb kenyeret esznek a dolgozók is, főleg a városi ülő foglalkozást üzŐ emberek, akiknek a száma szintén gyarapszik, hiszen a falvakból mindenki oda tódul, ahol könnyebb megélhetés: remél. S végül, de nem utolsó sorban, halálos ellensége gabonának és búzának a női divat, 'amelyik korlátlanul tomboló fogyókúra mániájával tabu-nak jelent ki kenyeret, tészta: egyaránt. önellátás: harc a természettel és mindenkivel Két letagadhatatlan tény áll szemben egymással: csökkenő fogyasztás és nagyobb arányú önellátás. Az önellátás a sokszor emlegetett autarchia, kétségtelenül egyike azoknak a tüneteknek, amelyeket egy eljövendő józan kor .történésze ■— ha lesz — századunk legveszélyesebb tömeghisztéria tünetének fog bélyegezni. Észszerű mérlegelés után azt hinné az ember, hogy az Úristen azért teremtett különböző éghajlatokat*, talajokat és tájakat, nogy az ont élő ember mindenütt az arra legaLkalmasabb dolgokat termelje és cserélje ki mái, — egyebütt könnyen termelhető — árukért. Logikus volta mellett ez egyúttal a legolcsóbb termelési rend is. De nem! Az autarchia hivei azt akarják kicsalni a földből, ami másutt tudna megteremni, hogy ne kelljen megvenni külföldről, igaz, hogy ugyanekkor a szerencsétlen belföldinek rosz- szat és drágán kell fogyasztania és az elzárkózás ragadós lévén — ő sem tud eladni. De igy legalább a lánc világszerte teljes lesz; e ragadós betegséget okvetlenül megkapja minden ország. — A buza minden másnál jobban megérezte ezt. Mit tegyen szegény búzatermelő ország, amikor azt látja, hogy pl. Olaszország ezelőtt 10 évvel még egy harmadban import búzából élt, ma pedig csak egy huszad rész külföldi árura van rászorulva. Vagy a másik nagy autarchikus előharcos: Németországi, amely ugyanilyen arányról még lejjebb szorította az importját. (Igaz;, hogy Olaszországban ebből a szempontból nem élnek rosz- szabbul az embereik, Németországban viszont 90 kiló helyetti, 75 kiló buza jut egy emberre; nálunlk íjo.) Ugyanígy méltán aggaszthatja a mezőgazdát és mindazokat, akiknek sorsa az övéhez van kötve, az, hogy Lengyelország 10 év alatt import államból export állam lett, vagy hogy az északi államok — Észt-, Lett- és Finnország, amelyek azelőtt csaknem (kizárólag idegen búzán éltek —s ma már felerészben a sajátjukat fogyasztják. Nehéz termelni, de még nehezebb fogyasztani Persze mint mindenütt, az éremnek itt is van egy másik oldala. Ha mi nem tudjuk eladni a buzárikat, mi sem tudunk tőlük vásárolni s ha a román, az amerikai, a kanadai vagy bármelyik búzatermelő gazda fejét va- kargatva azt számítja, hogyan kapja vissza a földtől azt, amit belefektetek,', ugyanilyen gondterhelt arccal nézi vagy húsz állam fogyasztója a gabona és kenyérárakat, mert hogy a svájci havasok tövében, a pomerá- niai homokon, vagy a Balti tengermenti tundrán nem lehet jutányosán búzát kicsapni a földből, az szentigaz. S ha nem futja búzára, alkkor más pótlást kell keresni. — Így a németek .burgonyával, az északiak rozzsal, a déleurópaiak kukoricával próbálják betömni azt a lyukat, ami a dráguló és importálhatatlan buza helyén marad. Ez azonban az u. n. circulus vitnosus legjellemzőbb esete. Mihelyt egy állam azt látja, hogy valamelyik termény nagy szerepet, kezd játszani a fogyasztásban, mindent megtesz, hogy kizárja a piacról. így p.!. Finnországban ugyanazalatt az idő alatt, amiig a búzatermelést több mint megduplázták, a rozs- behozatalit a felére nyomták le. Hasonlóan járt el Svédország, Észtország; burgonyával Svájc és még egy sereg más náció. így hát a termelő és a fogyasztó világszerte egy harapófogó két szára közé szorult a termelő nem tud termelni, a fogyasztó pedig egyre kevésbé érdemli meg a nevét, mert a fogyasztás büntetendő cselekménnyé válik. szont mindössze 15 ezer főnyi tömegről tesznek említést. Túlozzák az adatokat. A tüntetésben résztvevők politikai meggyőződését különben sem lehet pontosan ellenőrizni. A tízéves lengyel szociáldemokrata-pártot a nacionalista mozgalom felbomlással fenyegeti, A megmaradt rész szélsőbalra kanyarodik. A „Robotnlk“ a kommunista-párt törvényes elismerését követeli. Rendkívül mély benyomást keltett a varsói román, illetve a Bucuresti-i lengyel követségnek díszes nagykövetséggé alakítására vonatkozó terv hivatalos bejelentése. A nagykövetek rangban megelőzik a jelenleg szolgálatban lévő meghatalmazott minisztereket. Csupán Angliáinak, Franciaországnak, Németországnak, Itáliának. Ausztria-Magyaror- szágnak, Oroszországnak, Törökországnak, Amerikának és Kínának voltak békében nagykövetei. A világháború után aztán Lengyelország is nagykövetet küldött néhány fővárosba. Romániában Jonel Bratianu beszélt először ilyesmiről az alkotmányozó ország- gyűlés idején. Három uj magas tisztet óhajtott: a patriarcha, marsall s nagykövet méltó, ságát szerette volna bevezetni. Az első kettő megvalósult, ar utóbbi nehézségekbe ütközött, mert a kérdést csak egységesen lehet 1 elintézni. A varsói nagykövettel egyidejűleg diplomáciai szokás szerint most már Londonba, Párisba, Berlinbe, Rómába is román nagyköveiteket kell küldeni, amennyiben a visszonosságra nézve sikerült megegyezni. Lengyelország kezdeményezése azt mutatja, hogy az eddigi kisantant állásponttal szemben Romániát egyedül, egymagában is nagyhatalomnak tekinti. Bizonyára fontosabb szerepe: óhajt ezzel Romániának biztosítani. Újszerű politikáról van sró, mely a Balti-tengertől kezdődően a Fekete-tengerig fekvő többi államokat is közelről érinti. állam“. Földrajzilag ugyan Közép-Európához tartozik, orosz lakossága mégis keleti színben tünteti fel. A lengyel, német, osztrák, orosz kultúrát nem ludta még egyesíteni. * A lengyel demokrata-pártok baloldali frontba szeretnének tömörülni. Az oroszországi zavaros események után a kommunistákat a radikálisok és munkások egyrésze kerüli, nem lehet tehát szó „népfront“ alkotásáról. A paraszt néppárt és szociáldemokrata-párt között nem tudnak együttműködést létrehozni. A kommunisták nyilvánvaló kudarcuk után ravasz cselhez folyamodnak: hazafias szólamokkal jobboldali s demokrata pártokba igyekeznek bejutni. A hadsereget dicsőítik, közben az állam alapját gyöngítik. Lengyel politikai körökben kíváncsian várták a május i-i munkásnap eredményét. A ...Robotnik“ c. baloldali lap a varsói tüntetők számát 75 ezerre teszi, más lapok vi-
