Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-30 / 172. szám

0

193 7 Iul Iun 3 0.

Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI SAMOS.

Érettségi után

Az utóbbi elmúlt hónapban egyik boly. beli tanintézetünk lényeges változáson ment át teljes csendben, olyan változáson. mely a pályaválasztás előtt átló ifjúság szempontjából igen nagyfontos- ságu.

A S t r. Bari bin 26. sz. alatt volt állami üzemvezető iskola (Şcoala de Conductori tech nici) üzemvezető al mér nő ki iskolává minősíttetett át, melynek 3 éven át tartó elvégzése után az oklevél-vizsgát sikeresen letett hallgatók almérnökii oklevelet kapnak.

Az egyetlen — gépészet-elektrotechni kai — szakosztályai bíró intézet a gim názium, illetve líceum 8 osztályát sike résén végzettek vétetnek csak fel: előny ben részesülnek aziok, kik az érettségi vizsgát is sikeresen letették, továbbá áztok, akik a líceum reál szakosztályát (imatematika fizika) végezték.

Felvétel csak az I. évfolyamra történik. Ez alól semmiféle tekintetben sem tesznek kivételt, bármilyen, esetleg magasabb előtanulmányai is lennének valakinek. Életkor tekintetében csak azok jöhetnek tekintetbe, akik 1937 október hó 1-ig legfeljebb 23 évesek, feltéve, hogy sorozási kötelezettségüknek eleget tettek.

Az intézetbe való felvétel orvosi vizsgálat, illetve az azt követő felvételi vizsga alapján történik, mely utóbbinak anyaga a reálgimnáziumban tanult mate matika és geometria írásban és szóbelileg.

.Az évi tandíj csupán 2500 lej, mely alól a beirt tanulók 20 százaléka felmentést kaphat, amennyiben arra érdemesnek mutatkozik.

Az intézet internátussal is rendelkezik, melyben évi 12.000 lej ellenébe teljes ellátást ad. Ez az összeg 4 részletben fizethető.

Az arra érdemesnek mutatkozó tanulók állami ösztöndíjban is részesülhetnek, mely az internátusbán nyert teljes ellátásból áll. Az odaítélésben kizárólag a felmutatott eredmények mérvadók, minden egyébre való tekintet nélkül. Hadiárvák, stb. természetesen előnyben részesülnek.

Az oklevélvizsgát sikeresen letettek al mérnöki oklevelet kapnak, melynek alapján:

a) kinevezést nyerhetnek az állami, megyei vagy községi műszaki hivataloknál, az állami műszaki testületbe való felvételük következtében 4500—7000 lej kezdő fizetéssel;

b) elhelyezkedhetnek a magániipari vállalatoknál többé-kevésbé kedvező feltételek mellett, anélkül természetesen, hogy az állami műszaki testületbe való felvételre jogosultak volnának;

c) 10 évi az állami műszaki testületben való szolgálat után kérhetik a nevezett műszaki testület mérnöki karába való felvételüket és illetve kinevezésüket, megfelelő vizsga lapján.

d) az intézet hallgatói a katonai szolgálat megkezdése alól felmentést, illetve halasztást kaphatnak, tanulmányaik be fejeztéig, a törvény adta határokon belül.

A felvétel iránti kérvényeknek legkésőbb 1937 október hó 8-án déli 12 óráig be kell futniok az intézet igazgatóságához. Ezen pontosan betartott határidőm túl beérkező kérvények nem vétetnek fi- gyelembe.

Részletes felvilágosítást nyomtatott prospektus (ismertető) formájában levélbeli megkeresésre szívesen küld az igazgatóság.

Ennyi az a Mvataljos rész, amit előzetes tájékoztatás céljából jónak láttam a kisebbségi ifjaknak tudomására hozmi.

Megjegyezni óhajtom, hogy a tanítási nyelv természetesen román. A tananyag nagy és elég nehéz, de kellő szorgalommal és a műszaki pályái ránt érzett szeretettel és a kellő szellemi alkalmasságA kolozsvári kisiparosok

országos mozgalmai indítanak a mans tatot vény módosítása érdekében

Egyesíteni kell a rokonszakmákat

Az uj munkatörvény, mint ismeretes, felsorolta azokat az összes iparágakat, amelyekre vonatkozólag iparengedélyt csak előzetes képesítés után lehet megszerezni A munkatörvényhez mellékelt táblázat felsorolja ezeket az iparágakat és különválasztja az egyes szakmai csoportokhoz tartozó mellékiparokat is. •sy például az asztalosiparban öt, az építőiparban négy, a müszerészáparban tizenöt a lakabosiparban négy, a szoba festőiparban kettő, a cipésziparban négy és borbély iparban három, külön-külön ipari szakmát sorol fel, amelyeknek megszerzéséiez külön képesítés sziiksé- bes. Az uj ipartörvény ezzel szakitott az eddigi rendszerrel, amely az egy szakma, körben gyakorolható ipari szakmákhoz való képesítést nem kötötte külön feltételekhez. Eddig például nem volt, hogy csak a lakatosiparról beszéljünk, külön épület és géplakatos, müszerészlakatos és szerelői lakatos szakma, hanem csupán lakatos szakma és aki ebben a szakmában szabadult fel, az összes lakatos szakmához tartozó munkákat elvégezte. Igaz, hogy újabban az egyes szakmák keretében bizonyos munkák specializá lódtak, a jövőben valószínűleg még job lián el fognak egymástól különülni. Az uj ipartörvény tehát a jövővel vetett szá mot.

Azokra, akik ezután mennek ipari pályára nem sérelmes ez a rendelkezés, sérelmes azonban a régi iparosokra, akikre nézve, ha szóróEszóra alkalmazzák az uj munkatörvényt, minden egyes rokonszakma gyakorlásához iparengedélyt kell kérniök. Ennek a sérelemnek megoldása különösen most aktuális, mikor az

iparengedélyek becserélése van soron s mikor egyes munkák a marák az egyes szakmát űző iparosoktól a munkatör- vény táblázata szerint több iparengedély kiadásához szükséges összeget kérnek. A Romániai Kisiparosok Országos Szövetségének kolozsvári fiókja éppen azért, hogy a szerzett jogokat biztosítsa, Moldovan Antal szövetségi elnök vezetése alatt felkereste dr. Chirila loan munkaügyi vezérfelügyedőt, akinek emlékiratot adtak át, melyben azt kérték, hogy járjon közbe a miniszternél, hogy a már iparengedéllyel rendelkező iparosok részére ne alkdlmazza a megkülönböztetéseket. A munkaügyi felüyyelő az emlékiratot felterjesztette a munkaügyi miniszterhez.

Az emlékirat átadásával egyidejűleg a kolozsvári szövetség megkereste a munkakamarát, hogy mindaddig, amíg a mun kaiigyi miniszter a vitás kérdésben érdemlegesen nem dönt, függesszék fel az iparengedélyek becserélését és csupán a munkakönyveket cseréljék be. Felkérte a kolozsvári szövetség az összes erdélyi fiókokat, hogy ebben a fontos kérdésben foglaljanak álláspontot és közöljék a szövetség központjával, hogy aztán az országos akció eredményeképpen rendelet- törvénnyel szegezze le a kormány, hogy az egyes szakmákon belüli megkülönböztetések a szerzett jogokat nem érintik. Hasonló álláspontot foglalt el a közelmúltban a munkakamara ipari alosztálya, amely Drasoveanu Petre elnöklete alatt szintén igv döntött és ilyen felterjesztést is intézett a munkaügyi miniszterhez.

»4 kisebbségi kisiparosoktól

sem venfa meg támogatósát a kisipari ÜNeliniézei«

Elsősorban az uj országrészek iparosai kapnak pénzt az uj hitei intézettől

ARAD, julius hó.

Roman Valér volt államtitkár az Iparosok Nemzeti Hitelintézetének elnöke nagyérdekességü kijelentéseket tett a vezetése alatt álló intézet céljairól. A fejtegetés érdekesebb részeit itt adjuk:

— A Nemzeti Hitelintézet gazdasági, társadalmi és nemzeti célból alakult. Gazdasági célja az. hogy az iparosoknak olcsó hitelt adjon, társadalmi célja, hogy egy jól felépitett osztályt alkosson a román nemzetben és végül nemzeti szempont az, hogy a román elemek az ipar felé való tájékozódását megkönnyítse. Ennek a hármas célnak elérésére erős bankszervezetre van szükség. Tévednek azok, aklik azt hiszik, hogy itt egy segélypénztárról van szó, amely igen türelmes lesz a kölcsönök lejáratánál, mert az állam és a Banca Naţionala adja az iparosok közötti kiosztáshoz szükséges összegeket. Itt a szó szoros értelmében vett bank alakult. Az állam és a Banca Naţionala és más intézmények * 1

300 milliót adnak 'egy bosszú munka megkezdéséhez. De ez a kezdőtőke csak egy csepp a tengerben és ha ennél maradunk, nem tudjuk realizálni céljainkat.

— Az iparosoknak elsőrendű feladata, hogy részvényjegyzéssel és folytonos betétekkel intézetünk rendelkezésére álló tőke kiosztása és várakozás az esedékessé vált tőkék és kamatok befolyására: túlságosan bürokratikus tevékenység volna, amiből néhány tisztviselő ugyan megélhetne, de a közérdek abból hasznát nem látná. Egy példa mindent megmutat. Az országban körülbelül kétszázezer iparos van, csak Bucurestiben van hetvenezer.

Ha mindegyik egy 500 lejes részvényt ima alá, akkor az az alaptőkének 100 milliós emelését jelentené.

Pediíg 500 lej a legszükölködőbb iparosnál is található. Azután milyen összegre j emelkedne ennek a termelő hadseregnek megtakaritásai, ha azok intézetünk felé irányulna.

gal a 3 év alatt elvégezhető, ami más műszaki intézeteken legkevesebb 5 évet igényel.

Az előmenetelek elbírálásánál csak a lényleges tudás mérvadó minden egyéb1 re való tekintet nélkül s így, a kisebbségi

ifjúság részére is adva van a lehetőséi arra, hogy komoly munkával egy értéke« oklevelet, jobban mondva pedig egy bárhol érvényesülni tudó alapos műszak: tudást szerezzen magának.

Ing. Kürtös,

— Anélkül, hogy soviniszta szellem

vezetne mink/et kisebbségi népeinkkel szemben z

hiteleinket elsősorban a vérszerinti románok felé nyitnánk meg.

Ea a része lenne egyrészt a történelem reparaciójáért megindult eljárásnak, másrészt — eddig falusi — román elem nek a városok felé való irányítása, ahol első sorban meg kell uralmunkat erősíteni. Itt azonban egy reális veszély fenyeget bennünket. A sokszor meggondolás nélkül folytatott nacionalista propaganda olyan szellemet létesített, hogy a vérszerinti románság jogot ad minden támogatásra, a vonatkozó kötelezettség nélkül.

Én saját személyemben úgy hiszem, hogy románnak lenni kötelességtöbbletet jelent.

Uralmunk örökkévalóságát csak úgy tudjuk biztosítani, ha mindenki egyénileg megteszi magával és családjával szemben kötelességét.

— Minden nemzeti céljaink dacára

a kisebbségi iparosoknak nem kell tar- taniok attól, hogy intézetünk megtagadja azt a támog'itást, amelyre nekik is joguk van.

Különösen azok fognak részesülni minden előnyeinkben, akik életmódjukkal és munkájukkal a jó gazdálkodás tanúságát adják és az országnak jó polgárai. Nem más a mi célunk, mint az, hogy az országnak konszolidált és megelégedett állampolgárok tömegét adjuk.

— Azt hiszem, hogy a diszponibilis tőkék nagyrésze az uj országrészeknek jut,

ahol a társadalmi és nemzeti probléma különösen súlyosnak mutatkozik és ezért az uj országrészek iparosai teljesen nyugodtak lehetnek, hogy nem lesznek hiábavalók az általuk nyújtandó támogatások, hanem ezek eredményeit ők fogják élvezni.

Magyarországon egységesítették a borbély, fodrász és női fodrász ipart

CLUJ-KOLOZSVÁR, julius hó. A romániai munkatörvény külön iparágakba osztja a borbély, fodrász és női- fodrász (ipart. Ez a megkülönböztetés számos bonyodalmakat idézett elő, éppen azért mozgalmat indítottak az érdekelt iparosok, ezeknek az iparágaknak az egységesitésére. Hasonló mozgalom indult meg Magyarországon is, amely eredménnyel is járt, mert a kereskedelemügyi miniszter 19.000—1937. számú rendeletével a borbély és fodrászipart, va- I lamint a nőifodrász ipart egy iparnak nyilvánította. Ennek az iparnak az elnevezése: fodrász ipar, mely a könnyebben elsajátítható iparok csoportjába tartozik.

A fodrászjipani szakképzettség szempontjából mind a borbély és fodrásziparosnál, mind a nőifodrász iparosnál töltött tanidőt a segédi szakbavágó gyakorlatot figyelembe kell venni. Az a rendelkezés. mely a nőifodrász ipart a tulnvo- j mó részben nők által űzött iparok közé sorolja, hatályát veszti. Azokat a 20 éven felüli nőket azonban, akik a nőifodrász iparban tanidejűket a jelen rendelet hatályba lépése előtt megkezdték, mester- vizsgálatra kell bocsátani abban az esetben is, ha csak 12 havi tanidőt és ki- lenchavi szakbavágó gyakorlatot igazolnak.

A miniszteri rendelet kihirdetése napján lépett hatályba és egyidejűleg a borbély és fodrász iparnak, valamint a nőr- fodrász iparnak rokoniparokká nyilvánításáról szóló 141.139—1929. K.'M. sz. rendelet hatályát veszti.

PapI^sz&Ivá'ta o!es6 A.* j : minden színben és minőségben az Elleni könyvosztályában, Cluj. Piaţa Uniri) tapai- tó. Egy próbevásárlás meggyőzi Öat ar.oxí ulóiérhetetleu olcsó voltáról,