Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-29 / 171. szám

1937 j it 1 i is s 29. ellenzék s& Franciaországon és keresztül tér haza az uralkodó Ttíegokadátyozza afarako = dost a fagakori es a tagakat hófehérre varázsolja BUCUREŞTI, Julius 28. Az Epoca értesülése szerint őfelsége II. Károly király Franciaországban tölt néhány napot, azután Jugoszláviába uta­zik. Ez lesz utolsó fejezete külföldi utjá­nak. Nem táncolok többet! Rosszallót — fej-és hátfájások tönkreteszik legszebb perceit I Ha most bevenne egy pyramiáorc- tabiettát,visszanyerné jóhanguíafát. TT~nrmr tlillü liifil §liliiiü România kulturális é§ sportéletet FOG PÉP Figyeífen a -keresztre, amely megvédi az utánzatoktól ! Orszáű Bucurestiböl jelentik: A kultuszminiszté- ' rium tegnap a színházi törvény 27-ik pont­jára való hivatkozással, a következő rende­letet adta ki: Jelen rendelettel uj adónem állap itta tik meg, mely 2 lejes, ugyneveeztt ,,színházi és meg, mely 2 lejes, úgynevezett ,,színházi és „látványosságok“ belépőjegyeire ragasztva rovandó le: Mindennemű színházi lés mozi- előadások, hangversenyek, estélyek, teadél- nhámok, varieték, cirkuszok előadásai, labda­rugó-, ökölvívó-, birkózó-, repülő-, dzsiu- dzsicu- és másféle sportversenyek és lóverse- ' nyék. A színházi bélyeg alól csak az iskolák, az QETR éskul túri igák ünnepségei mentesek. Adókötelesek azonban o strandjegyek is, valószínűleg azért, mert „látványosság“ akad elég a strandokon . ..“ Az ország sportkörei nagy megdöbbenés­sel vették tudomásul az újabb adót, mely­nek súlya mérhetetlen károkat fog okozni sportéletünknek. Az ország sportkörei és szö­vetségei éppen most folytatnak tárgyaláso­kat, hogyan lehetne a sport fejlődését az azt megfojtó óriási terhek ellenére biztosí­tani, mikor most bombaként csapott ie az újabb adó. A fővárosi sportkörök máris el- keseredetteni tiltakoznak a sportnak és egész­ségügyi berendezéseknek (strandoknak) „lát­ványossági“ minősítése ellen és a sportked­velő képviselők utján a parlament elé vi­szik a minisztériumok sportellenes magatar­tását. A temesvári polgármester feljelentést kül­dött a posta vezérigazgatóságának, mert Bu- curesti-ben feladott táviratát 16 óra múlva kézbesítették ki otthon családjának. A kése­delem miatt szigorú büntetésit kért a bűnö­sök ellen, A Timpul jelentése szerint a postai alkalmazottiakat nem terhelte felelősség, a hiányos szolgálat okozta a késedelmet. Külö­nösen vonatkozik ez Erdélyre és a Bánátra, hol igen sok alkalmazottat bocsátottak el a nyelvvizsgáik alkalmával. A Bánátban 300, Erdélyben kétszer ennyi volt az elbocsátot­tak száma s körülbelül ugyanennyi mondott le önként, vagy kérte nyugdíjazását. Közel kétezer megüresedett hely betöltéséről aztán nem gondoskodtak. Huszonnyolc postai al­tiszt dolgozik oitt, hol régebben 80 volt. Egy hivatalnok látja el hét-nyolc ember munká­ját. Ily körülmények között lelkiismeretes tisztviselő nem szívesen vágyik vezető állás­ra. A dévai postahivatal főnök nélkül műkö­dik, Lúgoson két főnök dőlt ki tulerőltetett munkáitól az utolsó négy évben. Legalább 700 dijunkra és 800 uj postai kézbesítőre lenne sürgősen szükség ,a viszonyok javítása céljából a Bánátban és Erdélyben. * 'Alexandru Stirbu professzor falu-tanulmá­nyában következő adatokra akadunk: „Gav- ril Stoica ötgyermekes földműves évi költ­ségvetése így zárul: Tiszta vagyon 17.830 le] Gazdasági jövedelem 1,937 lej A családfő. asszony, két gyermek összes napszáma í.500 tej 'A család életfenntartása 7.075 lej Deficit 638 lej Az ötgyermekes földműves család 120 lej értékű buzakenyeret és 125 lej értékű húst fogyasztott muH évben. Aki 365 napban 120 lei értékű kenyeret eszik, hogyan tudja gyer­mekét taníttatnia Hogyan tud ruhát, cipőt, inget, szappant, élelmet venni részűkre? Hiá- T>a minden kultur propaganda, mig a mező­gazdákon nem segítenek, * Lássuk csalc, mennyi a buza világpiaci ára? Newyorkban jübus 16-án 124.25 dollár volt bushel]je. Egy dollár-USA hivatalos ár­folyam: 137.31 lej (magánforgalomban 177 lej), egy bushel 1 pedig 27.5 kilogram. így könnyű kiszámítani, hogy Amerikában 100 kgr. búzáért 620 lejt, egy vagon búzáért 62 ezer lejt fizetnek. Ha pedig ia reális dollár- árfolyamot tartjuk szem előtt, megállapíthat­juk, hogy 80 ezer lej a buza ára Newyork­ban. Ami Angliát illeti, Liverpoolban ugyan­akkor a buza angoMonniájáért (1016 kgr.) 9—11 fontot fizettek. így az angol tőzsde a buza vagonját (10.000 kgr.) 874.82, hivata­los árfolyamon átszámítva 63.420 lejjé! je­gyezte. Ha azonban a font reális árfolyamát (885 lej) vesszük alaipul: 82.700 lejes árat érünk él! Mennyit kap a román mezőgazda ezzel szemben? Legjobb minőségűért, köz­raktárba szállítva, július- közepén 52 ezer Oejt fizették a kikötőkben. Az állam veszi át az eladásból származó idegen valutát s a gazdák terményén igy többszázmilliót keres. Nem a ,,stnainek“ miatt, de ezért nem bol­dogul a földműves. * A pénzpiacon forradalmi reformokat való sitanak meg. Az arany, mint átértékelő ne­mesfém, régi tekintélyét elvesztette. Ameri­kádban Roosevelt, Franciaországban Paul Reynaud, Romániában lunian v. miniszter fordítanak hátat az aranymeséknek. mikor a valóságoknak szemébe néznek. Nem réges- régi formuláktól, titokzatos balzsamtól vár­KÖNYVNAP 1937! Alábbi kön vnapi árak csak a raktáron ivó péld nycK tartamáig érvényes! Br. Eötvös József regényei 1 kötélben (Karthansi, Falu jegyzője, Nővérek, Magyarország 1514-ben. Biblianyomő papir, 1700 oldal, vászonkötésben) Lei 343 Arany János összes költői müvei 1 kötetben — (A könyvkiadás csodája, 1700 oldalon, háftyafinom papíron, gyönyörű diszkötésben) — — — — Lei 440 Berend Miklósáé: Lüktető talaj (2 kötetben, 900 ol­dalon) fűzve 132, kötve — — — — —- — Lei 185 Móra Ferenc; Ének a búzamezőkről, vászonkötésben Lei 108 Csermely Gyula: Toprini nász, fve 99, vkötésben Lei 119 Nagy József: A filozófia kis tükre, vászonkötésben Lei 99 Illyés Gyula: Puszták nép9 (Az utóbbi évek legna­gyobb sikerű könyve) fűzve 90, vászonkötésben Lei 112 Szabó Zoltán: A tardi helyzet, fve 66, vászonkötés Lei 92 M „EIlcnzcH“ könovoszfáigában iéol@zs¥ár, Piaţa Unirii 9., kaphatók. Most rendeljen, amig a készlet tart. Vidékre szállítunk öngyilkos banki gazgató BUZAU, julius 28. Stefan Popescut, a Buzau-d Kereske­delmi Bank aligazgatóját, reggel laká­sán felakasztva találták. Hozzátartozói úgy vélik, hogy az aligazgató öngyilkos­ságának pénzügyi okai vannak. Az ön- gyilkosság az egész városban mély be­nyomást keltett, miután Popescu előnyö­sen ismert, rokonszenves tagja volt a vá­ros társadalmának. Egy kolozsvári szárma­zású uriasszoEiy halála Budapesten BUDAPEST, julius 28. Nagyszámú, előkelő közönség kisérte ki utolsó útjára Budapesten, a Kerepesi te­metőbe — rengeteg virág közepette — Gundhardt Lipótné szül. Hantz Annát, Gundhardt gyógyszerész özvegyét, akit Kolozsváron ds sokan ismertek. Dr. herei Bartha Istvánná szül. Gundhardt Edit és dr. atorjai Gundhardt Tibor orvosManá- csos édesanyujkat, dr. herei Bartha Ist­ván főorvos-aligazgató (Bartha Miklós unokaöccse) mint veje anyósát gyászolja. Románia leljäs antd-terltópe 250'— lejeri kapható az Ellenzék könyvosztályábon, Cluj. Piaţa Unirii. Az erős angolvászonba kötőt* térképgyűjtemény tartalmaz: 34 országrész­térképet, 18 az ország legnagyobb városai­nak autótérképét, teljes nemzetközi útjelző táblázatmintákat, az ország jobb szillő és garage cimeit. Vidékre utánvéttel b azonnal szállítjuk. A közigazgatási tábla elvi döntése: Magántulajdont nem lehet !k©zlegel@ céljaiba Elsajátítani, csalc megvásárolói CLUJ-KOLOZSVÁR, julius 28. Az agrárreform során az agrár bizott­ságok kisajátítottak minden kisajátítható földdarabot. Senkinek sem maradt egyet­len olyan földje sem, amelynek megtar­tása ne lett volna jogerős. Ennek ellené­ben újabban ismét áramlat indult meg, hogy a ki nem sajátított földterületekre egyes községek földéhes lakossága köz­érdek cimen rá ne tegye a kezét. Azon a címen kérték ezeknek a területeknek ki­sajátítását, hogy az agrárreform során nem elégíthették ki minden egyes igény­lő jogosultságát. A kolozsvári bírói fó­rum előtt több ilyen újabb kisajátítási eljárás van folyamatban. De megpróbál­ták számtalanszor közigazgatási utón is a megmaradt ingatlanokat jogos tulaj­donosaiktól számba nem vehető összeg­ért kisajátítani. Ilyen ügyet tárgyalt teg­napelőtt a kolozsvári közigazgatási táb­la, amely megállapította a közigazgatási kisajátítás jogtalanságát és elvi jelentő­ségű határozatára kimondotta, hogy: magántulajdont nem lehet közlegelő céljaira kisajátítani, csak megvásá­rolni. Csekme Janka tordai lakos volt a pana­szos, akinek Torda város tanácsa 1937 június 1-én hozott határozatában közle- gelö céljaira kisajátította 22 hold terje­delmű nagy értékű szántóföldjét, mini­mális megváltási áron. A határozat el­len Csekme Janka jogtanácsosa utján a kolozsvári közigazgatási táblánál élt pa­nasszal. Panaszában előadta, hogy a vá­rosi tanács a helyszíni tárgyalásra, ami­kor a kisajátított földet megszemlélték, nem hívta meg s erről ő csak a tanácsi határozat utján értesült. A kisajátítási eljárás tehát alakilag sem volt helyes, lényegében pedig annál kevésbé nem, mert Torda város a közelmúltban a köz­legelőnél fontosabb célokra, a kaszárnya építésére alkalmas terüle­tet sem közigazgatási után sajátította. ki, hanem a szükséges területet hol­danként A0—60 ezer lejben vásárolta meg. Ha tehát a városnak szüksége van köz- legelőre, vásárolja azt meg. A közigazgatási tábla helyet adott en­nek a panasznak, megsemmisítette a vo­natkozó tanácsi határozatot azzal az in­dokolással, hogy még az agrárreform során is csak kizárólag szigorúan köz­célokat szolgáló templom és iskolák cél­jaira lehetett az egyes községek vagy vá­rosok belterületén levő ingatlanokat ki­sajátítani, legelő céljaira pedig egyálta­lán nem. A szóbanforgó terület a város belterületén fekszik és amennyiben arra a városnak tényleg szüksége van, köte­les a napiáron megvásárolni, nem pedig kisajátítani. ják a mentséget. Nem hideg statisztikai ala­pon nyugvó teóriákon nyargalnak előre. Nem köhögéscsillapitó pilulákkal akarják gyóggitani a pénztelenséget. Tényekből in­dulnak ki s a pillanatnyi helyzet parancsolta reformokra törekednek. Roosevelt és Rey- nauld a iunianista programon keresztül kap­csolódnak gazdasági és pénzügyi életünkbe. Nagyjelentőségű változást hozna lunian kö­zeli konmángrakerűlése' * Nagy képzelőtehetségre van szüksége min­den pénzügyminiszternek. Mindig uj bevételi forrásról kell gondoskodjon a kiadások fe­dezésére. így van ez különösen most, a mér­téktelen hadfelszerelés idejében. Sziáin pénz­ügyminisztere vezet a felfedezésben. „Az európai erkölcstelenséget terjesztő" nÖi fri­zurákra vetett ki elég magas adót azzal a biztos számítással, hogy a valóságban majd módos, jobb adófizető férfiak fizetnek. S a költségvetés cgyü'tt dagad a büszke pénzügy­miniszter mellével. Pedig niem az övé a haj- ötlet. Hiszen I. Frigyes porosz király a pa­róka után már jóval előbb adót szedett. Ugyanakkor a kávé és csokoládé fogyasztók­ra is adót vetett. A pénzügyminiszterek va­lósággá] versenyeztek egymással, folyton uj trükkre törekedtek. Franciaország megadóz­tatta azokat a leányokat, akik 16 éves kor­ban nem menteik férjhez. Minden asszony­nak legalább négy gyermeke kellett legyen, a hiányzó gyermekekért fejenként 8—8 frank évi adót fizettek. A 26. életévet betöl­tött nőtlen férfiaktól jövedelmük negyedré­szét vették ék A túlbuzgóság azonban nem mindig járt sikerrel. A krónikások feljegyez­ték, hogy az adóterhek elől férfiak, nők el­menekültek. A történelem bizonysága szerint a súlyos adókkal sorvasztott területek idő­vel elnéptelenednek, (k. L)

Next

/
Oldalképek
Tartalom