Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-03 / 149. szám
on EL LTN7P.K 1931 I nil um 3. \ A knnnaiiv egyik tagjának eszébe jii1«»tI, hogy kimutatást kős/it azokról, akik kijá- rá'i'a vállalkoznak a vc/etéRc alatt álló mi- (íLsztériiunhun. Feljegyzése szerint 37t»5 kérvényt kapóit kézhez 11)117 január 4-tól jnniiis 20-ig, ami azt jelenti, hogy a/ utolsó hónapiam naponként állag 25 30 ügyet intézett el. 3705 eset küziil mindössze 230 izbein jelent meg maga a kérvényezi», inig 3535 esetben — 04 százalék! politikusok, vagy más „személyiségek'* jelentkeztek, akik kii/ütt 1050 kormánypárti, 2330 ellenzéki volt... A miniszter megjegyzi, hogy sok kérelem teljesen igazságos ügyre vonatkozott s saj- ak ad kifejezést, hogy „s/oivnesétlen felfogás folytán a felek fizetett kijárókat vesznek igénybe. ♦ George Stroc Bucuresti-i köziró vezércikket irt a balázsfa'.vi vasúti állomás hatjáról, melyre ..Tilos a vizivás/“ tábla ann akasztva hetek óta. \ hattal kapcsolatban a következő párbeszéd folgt St roe és perronon szolgálatot teljesítő vasutas között: — Miért tilos a vizivás? — Mert a tábla igy parancsolja. — Miért tették ki a táblát? — Erre járt az orvos es feliiler vizet vitt magával. Néhány nap malva ismét eljött s megparancsolta, tegyük ki a táblát. Azt mondta, emberi szemmel nem látható bacil- lusok vannak a vízben. Stroe köziró elgondolkozva sétálni kezdett, közben a kútra pillantott s észrevette, hogy a vasutas jóízűen iszik a vederből. — Ha tilos a vizivás — kérdezte — miért iszol? — Nincs más viz. szomjas vagyok. — Megbetegszel! Meghalsz! — Mások is ittak s nem haltak meg — volt a válasz. Hány hatósági közeg jár naponta az állomáson a kút mellett? — kérdi a Bucuresti-i köziró. — Ki gondol közülük arra, hogy uj kutat kell fúrni ott, ahol ezerszámra fordulnak meg nyári hónapokban a szomjas emberek? * KALANDOS ÉLEI UTÁN... Tengerbe tűimül Uruguay és Brazília Közön Körösi Crison loan, a Kolozsvárról hal év előtt rejtélyes módon megszökött banktisztviselő A halálhír megerősítése után a kolozsvári törvényszék holttányilvánitotta a tragikus sorsú fiatalembert CLUJ-KOLOZSVÁR, julius 2. A kolozsvári törvényszék első szekciója holttá nyilvánította és a város anyakönyvi hivatala a halálozási anyakönyvbe a napokban fel is jegyezte Körösi Crison loan, egykor széleskörben jólismeri és rokon szenves kolozsvári bank-hivatalnok halálát. Ezzel o holttányiJivánitással egy szépen indult és nagy reményekre jogosító fiatalember életének tragédiája fejeződött be. Szegény Körösi nem igy képzelte el az életei vs amig a kolozsvári aszfaltot rótta, dehogy is gondolt orra, bogy valahol Uruguay és Brazilia között a tengeri haliaknak lesz tápláléka. Körösi Crisan János az uralom változás előtt még Körösi volt, egyike azoknak a jókedvű és szimpatikus diákoknak, akiket az egész város jólismert. Mindenki tudta róla. hogy román családnak a sorja, de ez nem gátolta meg elöhaliadásában. Román nyelvtudásának nagy hasznát vette az uralom- változás után. amikor egy ismert kolozsvári pénzintézetnél kaipott állást, ahol szorgalmával és ügyességével olyan nagy megbecsülést szerzett magának, hogy rövidesen a legbizrdmasabb ügyek intézésével bízták meg. Ezzel n bizalommal azonban visszaélt és 1931 junius havában nagyobb összeggel a városról megszökött. A pénzintézet feljelentést lett ellene és a nyoEzt a híradást később megerősítette az Uruguayben élő románok társasága is. Uru gúnyban Romániának nincs külügyi képviselete. Az oda elvetödött románok érdekképviseletét a Societado Romano di Uruguay látja el. Ehhez a társesághoz fordult felvilágosításért Körös) felesége, aki éveken át nem tudott összeköttetést találni férjével és aki nem akart hitelt adni az első híradásnak. A válasz aztán megerősítette a szomorú hirt: Crison tényleg a tengerbe veszett. 1932 ben a gazdasági viszonyok Uruguayban rendkívül leromlottak. Mindenki igyekezett Brazíliába eljutni, hogy aztán innen az Egyesiilt-Álkimok területére juthassanak el, ahol akkor még nem volt gazdasági válság. Ámde Körösinek nem volt útlevele és ezért csempész utón próbált Braziljába eljutni. öt romániai illetőségű uruguayi lakos közösen egy bárkát béreltek, hogy a határőröket kijátszva, a brazíliai partokhoz juthas- sanaik el. A kalandos vállalkozás azonban katasztrófával végződött. Vihar keletkezett, a bárkát felborította s minthogy a part még nagyon távol volt, egyedül q jó úszó Isac Feilis menekült meg, aki később elbeszélte a történteket. Az uruguayi románok társaságj részvétét fejezte ki az özvegynek s egyben közölte, hogy férje, amig Uruguayban tartózkodott, jó hazafi volt és a románok tekintélyének emelése érdekében harcolt Körösi vezekelt bűneiért. Most már halott és a halottakról nem szabad rosszat mondani, főleg róla nem, aki pillanatnyi meglévelvedéséért az 'életével fizetett meg. (—) ERKÖLCSÖS KATONÁK Guernica, a szent város A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1933-ban 18 millió 542 ezer lakosa volt Romániának, mely szám 1935-ban 19 millió 13 ezerre emelkedett. A lakosság 81 százaléka földműveléssel foglalkozik, igy mindössze 3 millió 800 ezer lélek jut Bucuresti- re és a többi városokra. A népmozgalmi adatok még élesebben domborítják ki az ország mezőgazda jellegét. A szaporodás 1928—1932 években: 94.24 százalék faluban s 5.76 százalék városokban. Születések szóma szerint Románia első helyen áll, utána Japán,, Bulgária, Olaszország, Kanada, Hollandia következik. Ez az érem egyik oldala, mert 660 ezer újszülöttel szemben átlag 414 ezer lélek pusztul el évente. Az egyéves újszülöttek egyharmada vész el. Egyhetes, egyhónapos, egyéves gyermekek között legnagyobb a halálozások száma. Hiányzik a falukban az orvosi kezelés. 01 témában 320 négyzetkilométer területre, Munte- niában 307, Dobrogeaban 518, Moldovában 253. Basa rab iában 298, Erdélyben 232 négyzetkilométer területre jut átlag egy falusi orvos. Épp ily rosszul áll a falu gyógyszer dolgában. Hivatalos kimutatáis szerint átlag 20.768 lakosra jut egy patika. A statisztika az orvosi pálya népszerűsítését sürgeti. * Nistor munkaügyi miniszter rádióbeszámolójából kitűnik, hogy a közhasznú munkára behívott ifjak háromnapos tavaszi gyakorlatán 83.512 ifjú összesen 556 temetőt, 211 templomot hozott rendbe s A0 emlékművet emelt hősök emlékére. 237 kutat takarítottak ki s 853 özvegynek s rokkantnak nyújtottak segítséget. 10 sportpályát, 111 gyümölcsfaiskolát létesítettek s 1907 hektár termőföldet müveitek meg. Az utak mentén 923.780 fát ültettek s 58 km. hosszú vízpartot hoztak rendbe. 547 hidat s 326 km. utat javítottak ki. Ha A0 lejre tesszük a napszámot. kitűnik, hogy az ifjak 10 millió lej értékű munkát végeztek. Három nap alatt fejezték be azt a munkát, melyet nélkülük csak évek hosszú során valósítottak volna meg. Az ifjúság az építő munka terén csodát művelhet helyes irányítás mellett. * A belga—román mérkőzést negyvenezer ember nézte végig Bucuresti-ben. Néhány nappal később — panaszolja az Adevcrul — húsz lélek volt jelen az Ibralleanu neves román iró emlékére rendezett ünnepen, nem szólva a muzeu malkotó Sinui emlékünnepélyéről, melyen négy ember lézengett. H.<d marad az irodalom, ízlés, művészet? Ki hoz áldozatot, ki vásárol könyveket? Ki adományozza az államnak milliókat érő gyűjteményét? — kérdi a lap. A kultúra útját is ápolni kell. * Az olasz kormány junius 21-én kelt renOlaszországban a káromkodás TILOS Amerikában a tetoválás RÓMA, julius 2. Parian! tábornok, olasz hadügyi államtitkár felhívta az összes hadtestparancsnokságokat, hogy a katonaságnál a káromkodás feltűnően elterjedt szokásának erélyesen vessen véget. Ezentúl szigorú fegyelmi büntetésben részesülnek azok a katonai személyek, akik káromkodásra ragadtatják magukat. Valamennyi kaszárnyában figyelmeztető táblákat akasztottak ki ezzel a felirattal: -,A káromkodás sérti a katonai becsületet. Káromkodni szigorúan tilos, úgy a büntetőtörvénykönyv, mint a katonai szabályzat értelmében.“ NEWYORK, julius 2. Az Illionis állambeli Peoria városban történt, hogy Charles Jones tengerésztiszt elrendelte, hogy Walter K. Erger újonc, akit a tengerészekhez vettek fel, egész szolgálata alatt köteles jobb alsó karján kötést viselni. Ennek a furcsa rendelkezésnek az a magyarázata, hogy az újonc alsó karjára meztelen női alak volt tetoválva s a legújabb rendeletek szerint pedig olyan legények nem vehetők fel a hadseregbe, akik illetlen képeket tetováltatmak a karjukra. EHogiák Csikágóban Irvin szobrászt, Gedeon Veronika gyilkosát Részletesen beszámoltunk annakidején arról a megrendítő hármas gyilkosságról, amelyet Newyork Manhattan negyedében követtek el Gedeon József magyar származású kárpitos elvált feleségének lakásán. Pünkösd vasárnapra virradó éjjel ugyanis a lakásban holtan találták Gedeon Józsefnél, továbbá leámyá’t, Gedeon Veronika fiatal elvált asszonyt és egy angol embert, aki albérletben lakott Gedeonéknál. A gyilkosság óriási feltűnést és izgalmat keltett -Newyorkban, mert a gyönyörű Gedeon Veronikát nagyon jól ismerték a város éjszakai életében. A 22 éves elvált asszony ugyanis igen gyakran változtatta barátait és hires volt arról, hogy rendkívül ridegen bánik azokkal a férfiakkal, akikre már ráunt. Gedeon Veronika eredetileg model volt, azonban ebből a foglalkozásból nem tellett arra a kölbséges életmódra., amelyet folytatóit. Ezért egyik kalandja a másikat követte. A rendőrség nyomozása már az első napokban zátonyra futott, amennyiben nem tudták ia tettest elfogni. A gyanúsítottak között szerepelt a leány apja is, aki azonban csakhamar bebizonyította teljes ártatlanságai. A gyanú ezután azokra, terelődött, akikkel Gedeon Veronika erőszakos módon szakított. Ezek között szerepelt egy Irvin nevű szobrász,, aki a gyilkosságot követő napon nyomtalanul eltűnt Newyorkbó] és azóta sem került elő. Most azután sikerült elfogni Csikágóban Irvint, akit repülőgépen két rendőr kíséretében Newyorkba szállító ttak. Irvin bevallotta, hogy pünkösd éjszakáján tényleg ő követte el a Gedeon-osalád lakásán a hármas gyilkosságot. Kezdetben ösak Gedeon Veronikái akarta megölni, aki gúnyt űzött szerelméből, de azután — mintegy ördögi sugallatra — megölte a leány anyját és az utóbbinak a lakóját is. Elmondotta még, hogy elmegyógyintézetbe akarta magát felvétetni, de nem sikerült. Leszámolt már azzal, hogy a villamosszéken fog meghalni. delettörvényében 12 milliárd lírát (kb. 120 milliárd lejt) utat! Abesszini.;]. felépítésének hatéves tervére. Íme néhány adat: 7.73 milliárd lira (kb. 77 milliárd lej) nlépitésre, 6 milliárd 700 millió lej kikötőkre, 3 milliárd lej lecsapolásokra és folyamrendezésre, 1 milliárd lej bányászati célra, 19 mii liárd lej közhasznú munkára, középületek re, 600 millió lej telefon és rádióállomások építésére, 5 milliárd lej katonai célú mun kákátokra (kaszárnyák, erődítések stb.). Ez még nem minden. 30 milliárd lejes rend Sok szó esik mostanában az elfoglalt Bii- baoról és Guernicáról. Ez az utóbbi szent város néven volt ismeretes a régi Spanyolországban amelyet annyi vér áztatott és annyi vér áztat ebben a pillanatban Szent város volt a négyezer lakosú kisváros, s kegyelettel ejtették ki a nevét egész Hispániában. Ez a misztikus megjelölés nem jelentette azt, mint sokan hiszik, hogy a festői Guernica (amely a Biscayai öbölre néz arról a magaslatról, ahová építették) zarándokhely, mint Mekka, csodatevőhely, mint Lourdes. Nem. A guernicai Miasszonyunk templom a Nostra senora de Antigua hires ugyan, de a város szent jelzője mégsem innen ered. Valami egészen szerény és kicsi dolog az, amiért a háborúban megrongált, égő, elhagyott és füstölgő kisváros elnyerte a szent nevet. Egy fa n- egész, Guernica hires, öreg tölgyfája amely alatt emberemlékezet óta, minden második évben összegyűlnek a baszk területek követei, hogy megesküdjenek arra: megtartják szabadságukat és jogaikat. A bászk szabadság jelképe volt az ősi tölgyfa, amely a követek „palazzo“-jónak udvarán állt s amelyből 1811 óta csalţ csonka törzs maradt meg. Azután másik tölgyet, frisset és fiatalt ültettek a régi tölgy mellé, amely azóta ugyancsak több mint százéves. Sok remek és ünnepélyes pillanatot, sok- történelmi rtév viselőjét láttá a szent fa az idők folyamán .4 guernicai tölgy alatt álltak valamikor Katolikus Ferdinand s a legendás Izabella. Hires jelenet színhelye volt a tölgy 1601 ben is, mikor III Fiilőp uj adóval akarta megterhelni a bászkokat. Akkor ösz- szegyültek a tölgy alatt a bászk nép követei s a következő tiszteletteljes, de egyben fenyegető választ küldték a fejedelemnek: ,,Miután megtudtuk, hogy Felséged uj adóval akar megterhelni minket, összegyűltünk a guernicai ősi tölgy alatt s elhatároztuk, hogy alázatosan megkérjük Felségedet, ment- se fel városunkat az uj adó alól. Amit kérünk, igazságos és méltányos s ha kérésünk felelet nélkül marad, készek vagyunk fegyvert ragadni, felégetni házainkat és mezőinket, feláldozni asszonyainkat és gyermekeinket.“ Igy határozott háromszáz éve a bászk néptanács a szent város tölgye alatt, amely egy bilbaói jelentés szerint ugyancsak elpusztult a testvérharcban, mint sok más emlék: templomok, kolostorok, szobrok s ezernyi szépség. kívüli előleget utaltak a munkában lévő útépítésekre 's vasutakra, hat év alatt 210 milliárd lejt (21 milliárd lirá't) költenek. Abesz- szinia igy talán lejjel-mézzel folyó ország lesz., melyet az európai raunkakere-sők előzőnknek. (t. L) mozás során kiderült, hogy Körösi egy Körmendi loan névre szóló ullev 1 lel megszökött. öt éven át semmi hir sem érkezett róla. Két évvel ezelőtt uztán felesége, egy Róth Miklós nevű uruguayi lakostól levelet kapott, amelyben közölte, hogy férje 1932 február havában Uruguay és Brazilia között a vízbe fulladt. Ugylátszik, hogy Körösi Uruguayban nem talált magának megfelelő egzisztenciát s Bra- zi'iábu akarta csempészni magát. Egy bárkán öten vágtak neki a kalandos útnak, útközben vihar keletkezett, a bárka felborult és utasai egy Isac Feileis nevű romániai állampolgár kivételével, valamennyien vizbefulladtak üügcrösifih a iiőlsiítirí
