Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-02 / 148. szám

1937 július 2. ELLENZ*K SÄBöa2M$SHaa*HBI Panagia szigetén vöröskeresztes lobogó alatt megalakul a független klinika állam Esser dr., holland sebest-orvosi, az úgy­nevezett plasztikai sebész mii tótok terén egyi­ke a legnagyobb európai szaktekintélyeknek. A plasztikai sebészét a világháború renge­teg kísérleti anyagával haladt mérföldes csiz­mákkal előre s ma még bizonyos határig nincs .lehetetlenség az orvostudomány ez ága. előtt. Egyik, kedélyes fogalmazásáról hires klinikai -szaktekintély szerint csak arra nem lehet még biztosan számítani, hogy v al a ki nek leopenáilják a fejét és egy másikat rakjanak a helyére; — másra mindemre. lEz természetesen némi túlzás, -az azonban tény, hogy bárkinek a hátából .szabályo-s görög metszésű orr kerülhet az ábrázatára, am-eny­nyiben az eredeti hiányoznék; a hátát pedig senkiinek se kell mutogatnia, ha nem lesz belőle film-primadonna. így aztán a kiope­rált hiányosság szigorúan magánügy marad­hat. Ez a plasztikai sebészied nemcsak a szé­pülni vágyó h ö Így kő z ö n-s éget érdekli, hanem legalább olyan mértékben a ,s-zak-sebészékét is. Esser dr. is klinikájának első gyakorlati sikerei után egyre jobbam távolodott a hölgy­világ mondén-sebészelétől ,s mindinkább be­kanyarodott abba a másik vágányba, ahol az eltorzult testű emberek nyomorúsága keres enyhülést. A divat-sebészetből igy flett nagy­vonalú embermentő munka. A megváltásra várók A testit hiba és eltorzulás lehet születési adottság, baleset vagy betegség köveltkezimé. nye. De akármilyen eredetű, ha teljesen nem is tüntethető -el, legtöbb esetben .szellemes, találékony s néha kockázatosam bátor ope­rációval csökken thető, helyreigazitihaltó, gyógyítható. Hogy a természet egészséges tes-tépiitéséit mesterséges helyrehozás nem tudja pótolni, nyilvánvaló, de a sebészet mégis nagyon sokat tehet s a hibás emberi testitől a majdnem épig el tud jutnál. Az ép­ség viszonylagos foka elbb'en az esetben any- nydra egyéni, amennyire egyforma az ép- - testű emberek serege. Operáció után miiin- dem gyógyult egy-egy különálló specialii tás. Esser dr. vákmerő műtétéivé! olyan feltű­nést ké-litleitt, hogy sebészeti intézetéinek igaz­gatósága benépesült világhírű .szakemberek­kel és szociológusokkal. így feltűnt mellette a Nobel-dijas Rutherford lord, Coláim hol­land máni-szt-eriélnök, Lebrun, a francia köz­társaság elnöke s más nagy nevek. Hogy a sebészek melietits a szociológusokat nagyon érdldkdlte a roppant horderejű emberi pro­bléma, eninek az az oka, hogy a gyengef-el- épidésü emberi test eltorzulásának .messze­menő szociális és psziihiatriai következmé­nye van. .Kétségtelen, hogy a ítésjjt hibát a nagy va­gyonú, vagy .szellemileg elfoglalt, kulturált, gazdag 1 éllek könnyebben viseli megnyugváis- safl: — mert testi hibáján kívül egy egész világ van körülötte, amelyben kiélést és meg- el-égedésit találhat. Ott azonban, ahol a testi hiba folytonos és végleges jelenléte mellett az egyén mindem, egyéb világtól el van zár­va s nélkülözésében' csak a nyomorúság hiánytalan, az ilyen létekből k-önnyen válhat az emberiség ellensége. E kérdés szocioló­giai oldala tehát különösen, vagy majdnem kizárólag a „nélkülöző'1, hibás-testű egyedek- re van ttiekintettel.. Másodlagos e mellett a pszichiátriái következmény. A hibás testű ember éppen az élet korlátjai miatt olyan .saját-szerű világnézetet fejleszt ki és é] vé­gig, amely kedvező szelliem.ii vagy anyagi kö­rülmények mellett csak -excentrikus és elütő, kedvezőtillen viszonyok között azonban néha ön-passzív, gyakrabban ön-veszélyes, de le­helt) közveszélyes is. Ezek mellé hangsúlyozzuk újra, hogy Esser dr. -elmélete szerint a hibás testből sohasem lehet teljesen ép s a-z épséget csak megtévesztően- tudja a legjobb esetben meg­közelíteni, a h-osiszu évek és- évtizedek alatt kifejlődött kísérő lelkűi tulajdonságok pedig mély nyomokat hagynak. így merült fel a gondodat, hogy a „nélkülözésben felnőtt“ hibás-testű eket egyszerűen ki kell ragadni az ép társadalomból s külön államot kell alapi- tainá számukra, célszerű társadalmi renddel és a társadalomhoz illő klinikai a-lkoímánv- ny.al. Mindez annyira elütő volna minden államformától és közrendtől, hogy a meg­szokod keretekkel vegyíteni m-em lehet, te­hát e klinikai államnak függetlennek kell lennie minden szokványos törvényhozástól, minden politikai -befolyástól és hullámzás- i lói, minden hadseregből és háborútól s ál­lami .lobogója nem lelhet más, minit a vörös- kereszt, védője pedig, mint a nyugateurópai kultúra. A rejtelmes sziget Ebben az államban természetesen a tör­vényhozó testületet, politikusokat, az orvosi konzílium helyettesítheti, amely megszabja fizikai és pszihikai mérlegelések után az élet korlátáit és szabadságait a klinika-állam polgárai számára, önmagának pedig az or­vosi szabadságnak azt a mértékét, amely a lelkiismeretes vakmerőséget is a tennivalók közé iktatja, a gyógyítás terén a normális polgári élet legtöbbször akadály s csak kivé­teles esetekben engedékeny. Ilyen kivételes eset volt a .világháború, amely alatt a lelki- ismeretes vakmerőség inkább szabály volt, mint tilalom s aminek eredménye rengeteg pusztulásra szánt élet megmentése és a se­bészet példátlan fejlődése lett. Amikor a nagy-vagyonú hollandi sebészeti intézet ezekre a meg á 11a p it ásókra eljutott, a tervezett állam helyéül egy elhagyatott szi­getet keresett, távol a világ zajától, mégis közel a civilizációhoz, olyan klíma alatt, amely az életre legkedvezőbb és minden or­vosi szempontot diadalmasan kiáll. A görög szi.getten.ger sokezer szigetére fordult a figye­lem s a kiküldöttek szívélyes meghallgatást találtak a görög kormánynál, amely Ígéretet tett), hogy egy kiválasztott sziget területén lemond felségjogáról s azt nemzetközi vörös- keresztes államnak isimeri el. Esser dr, ezek után már állami motoros- jachton járta be a szigetvilágot s .választása Panagiiára esett. A sziget kicsi, lakatlan, de dús vegetációju s kertészkedésre és földmű­velésre alkalmas. Mindössze huszonnyolc négyzetkilométer, vagyis akkora négyzetnek felel meg. Ahol a hajójárat Konstantinápoly felé kanyarodik be a görög tengerről, bal­kézre esik. észak felé. Kis szoros választja e) a sokká.] nagyobb Thasos szigetétől, át- eilenben, nyugat felé a sziklás Hagia Oros félsziget fekszik Athos-heggyel s rajta a gö­rögkeleti zárdák hasonlóan szabad államá­val. A rejtelmes kis szigeten a legmagasabb rendű ember-szeretet nevében már elindult az orsz-ágépités s ahogy a kis kertészkedő vá­ros a maga -számtalan és minden megszo­kottól eltérő szempontjával kibontakozik a görög ciprusok és babérfák közül, megrázó miinek készül regényességében és még regé­nyesebb tiltakozásával Európa felé, -ahol a I fegyverkező közhangulat ugyanakkor arra ■ készülődik, hogy legalább száz hasonló szi­getet lásson el örök bentlakókkal. —n —ő. BBMMttBliaEaBBaaWHBB MA 51 ÉVE Változások a kolozsvári isimi karban Dr. Jenctu loan és A. Suízo tanácselnökökéi fáhlabirákká nevezték ki CLUJ-KOLOZSVÁR, július t. Julius- elsejével lényeges változás történt a kolozsvári törvényszék három szekciójá­nál. Sutzo Alexandru és dr. Jenciu loam tör­vényszéki tanácselnökök előléptetésével ugyanis a törvényszék két szekciójánál meg­üresedett az elnöki tisztség. Sutzo Alexandru t-amácselnökölt táblaibiróvá nevezték ki és szolgálattételre a nagyváradi Ítélőtáblához helyezték át. Dr. Jenciu loan szintén a na­pokban kapta meg táblabirói kinevezését s uj szolgál-athelye .a kolozsvári Ítélőtábla lesz, ahol már át is vette hivatalát. A két uj táblabiró távozásával a törvény­széken megüresedett tanácselnöki- tisztsége­ket Du-nca Grigore és Puscariu Emil bírók­kal töltötték be. így tehát julius elsejével a törvényszék mégy szekciójánál a következő változások történtek: Az első szekció tanács­elnöke továbbra is Decusara Laurentiu, a törvényszék vezető elnöke marad. A máso­dik szekció elnöke Puscariu Emil, a harma­dikhoz Filipescu Richard került, aki eddig a negyedik szekció tanácselnöke volt, míg helyébe a negyedik szekciónál Dunca Gri­gore lett az elnök. Az uj tanácselnökök a törvényszék egész birói karának és tanácsjegyzőinek jelenlété­ben szerda délben- tették le az esküt. 9BB9ZI9 hotel 9TL9NT1GI Minden komfort, központi fekvés, kitűnő konyha érdekes jelenet játszódott le a magyar képviselőhöz elnöki szobájában. A nyári szünetre menő Ház tisztikara Szontagh Pál alel nők vezetésével bú­csúzott Péchy Tamás elnöktől. A szó­nok sötétnek ítélte meg a jövőt és ki­fejezte aggodalmát, hogy már nem is fognak taíálkozrü. E hangulat a rend­kívül feszült külpolitikai helyzet. Európa „könyökével súrolja ismét a háborút“. Oroszország nagy katonai mozdulatokat végez Besszarábióban és Bulgária miatt, mely Battenberg Sándor fejedelmet nem akarja elker­getni. bár a porosz hadsereg kötelekéi böl épp most kitörölték tüntetőleg a nevét, fel akar idézni egy nagy hábo­rút. Viszonya Törökországgal egyre romlik; a francia sajtó kiélezi a mo­narchia válságos helyzetét, melybe a vámtarifa bukása és a közelgő román vámháboru, d-e főleg a Magyarorszá­gon a Jánszky-ügy miatt a közös had­sereg ellen támadt gyűlölködés foly­tán került. A borús helyzet jele, hogy az angol parlamentet feloszlatták és a bajor képviselőház az elmebajos If. Lajos királyt és öccsét, Ottót, gond­nokság alá helyezve, az uralkodást Luitspold régenshercegre bízta. Kolozsvár azonban derűs hangulat­ban van. A látogatóba érkezett Splényi Ödön báró, budapesti rendőrfőtaná- csos tiszteletére az Ellenzék szerint egy kis parázs „utcai tüntetés“ volna legtalálóbb ünneplés. Nagy készülődés folyik a kolozskarai vizsgával kap­csolatos máv. mulatságra: évenkint ki­utazik a társadalom java, hogy a máv. üzletvezetőség fenntartotta elemi is­kola kitűnő eredményeit, utána pedig az intézmény vendégszeretetét élvezze. A városi közgyűlés ismét foglalkozik a főtéri templomhoz tapasztott épüle­tek lebontása és a vízvezeték ügyével. Az erdélyi lótenyésztésnek nagy a dia­dala, hogy Vay Dénes gróf és felesége négyes fogaton Gyöngyösről Pozsony mellé kocsizott és igy 2 nap alatt 36 mértföldnyit utazott; a négy ló a sá- romberki Teleky-birtok nevelése volt. A színháznak egy hétig forró estéi vol­tak: Splény'iné, Blaha Lujza vendég­szerepeit. Szentggörgyi és Dezséri vol­tak méltó társai. Az uj vendégszereplö Gabángi Árpád lesz. Gerő Linót, aki most jött haza sikeres pesti bemutat­kozójáról, nagy ünneplésben részesí­tették. Papírszalvéta olcsó áróa i minden színben és minőségben az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. Piaţa Unirii kapha­tó. Egy próbavásárlás meggyőzi önt áraink utólérhetetlen olcsó voltáról. Megsemmisítette városi az elhunyt Cosmufa-szanatóriumi igazgató leányának állampolgárságát Vita egy ötmilliós hagyaték köpül A bohém kedélyű, de kiváló emberba­rát; dr. Cosmuta Adalbert nyugalmazott ezredorvois, a Cosmuta-szanatórium -igaz­gató-tulajdonosának halála körül olyan bonyodalmak keletkeztek, amelyek né­hány hónap óta egyformán foglakoztat- ják a köz-igazgatási és birói fórumokat. Cosmutáról úgy tudták, hogy végrende­let hátrahagyása nélkül halt meg. Né­hány hónappal1 halála után azonban, mikor örökösei, Grázban különváltan élő felesége és Kiotóid nevű leánya át­vették a hagyatékot, kiderült, hogy ez a feltevés téves, mert Cosmuta még életé­ben úgy rendelkezett, hogy minden va­gyona a szegény gyermekeké legyen. Ezt az akaratát egy hűséges ápolónőjének irott levelében hagyta hátra s levelében azt is közölte, hogy végrendeletének végrehajtójául dr. Papp Victor semmitő- széki bírót jelöli ki. Papp Victor, aki az elhunytnak legjobb barátja volt, az elhalt utolsó akaratának megfelelően megtette a lépéseket, hogy a körülbelül ötmillió lej értéket képvi­selő kolozsvári és predeáli szanatorimok rendeltetésüknek megfelelő célra jussa­nak. Az elhunyt utolsó akaratát közölte a népjóléti miniszterrel, a miniszter pedig, minthogy a hagyaték tárgya részben Kolozsváron van, úgy rendelkezett, hogy a munkamara folytassa le a vagyon át­írására vonatkozó eljárást, egyedül {le­dig a hagyatéki javak kezelésére egy háromtagú bizottságot nevezett ki a ko­lozsvári ítélőtábla utján. A munkakama­ra aztán, hogy a helyzetet minél gyor­sabban tisztázza, arra kérte Kolozsvár város tanácsát, hogy az elhunyt fiatal­korú leányának állampolgárságát sem­misítse meg, mert ehhez nincsen semmi joga. A leány édesanyja ugyanis férjétől különváltan élt Grázban, sosem tartóz­kodott Romániában s igy a válás ki­mondása után elvesztette állampolgársá­gát, leányával egyetemben. A városi tanácsnak a döntése egy csa­pásra megoldotta a gordiusi csomót. A fennálló törvények értelmében ugyanis külföldiek nem örökölhetnek s igy nem volt többé akadálya annak, hogy a sza­natórium tényleg népjóléti célokat, az elhagyott szegény gyermekek ügyét szol­gálja. Ámde a határozatba az örökösök felesége és leánya wem voltak hajlandók belenyugodni és ezért a városi tanács határozatát a helyi közigazgatási táblá­nál panasszal támadták meg, azt állítva, hogy a városi tanács határozata törvény­telen és helytelen. A közigazgatási tábla II. szekciója a tegnapra tűzte ki a tár­gyalást. Érdemi határozatot azonban a panaszosok jogi képviselője, dr. Lusztig Jenő kérésére nem hozott, hanem a tár­gyalást bizonytalan időre elnapolta, ad­dig, míg a semmitőszék az ügy egy má­sik ágában nem hoz döntést. Az örökö­sök ugyanis felebbezést jelentettek he i kolozsvári ítélőtáblának ama döntése cl len is. amely az ügy végleges döntéséig a hagyaték kezelésére vagyonfelügyelő két nevezett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom