Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-15 / 159. szám

ELLENZÉK 103 7 I ii II ti» I 5. «•» luVhHo's volna, ha most 11/ erdélyi magyar kisebbség képviselete in' hi tétetne meg uz id o c I «'I i<‘.•«ii 1<-lsének; liirs/olgál iliink még itfii» tud iota, hogy kik képviselutSk minket I.oikIoiiImii, csak annyit tud, hogy « régi meg'/iukutt é> tapasztalt küldöttek egyike éppen most hiányozni fog: g miért és lio- gy iMi kc.itcltftl fogva zárolt iTnö'Vscgi jog. Mindenesetre mi'gnynglaló a/.onli • n a bölcs és niagav s/elle.mü kiáltvány, amelyet a/ európai kisebbségi koiigress/us vezetősége a világkö/vélcinéiiy hoz intézeti ,s amelynek alapvető tételét már idéztük: „A jogtalanság békétlenség és béke nélküliség *. likőrül a gerinrinoiulat körül a rakódik le a lobbi Milyos, izmos tétel. Például: a cél a viiág­nyllvánosság újból való fcléibre.s/jtéae, hogy a tény leges és jogi helyzet«1! a kisebljségrk részére nng kell javítani; «>/ a helyzet foko­zatosan és érzékenyen rosszabbodott; a nem­zeti kisebbségek eltávolítása gazdasági lehe­tőségekből egyre tart, szociális és nemzeti jelszavak alapján . . A munkanélküli és ki- Nt'bb'égi Ingatom kezd ugyanazon állapot két szava lenni. De a művelődés intézmé­nyeit és népi élet kifejezéseit egyre több akadály bomlasztja; nemcsak az élet védel­mére van igényünk, hanem jogi védelemre •s; az. állam nem egyéb, mint béke biztost. 16 ja egye, polgárok, de a különböző nép­csoport között is. A kiáltvány végiii| ponto­san és törvényesen felsorolja, mit akarnak o kisebbségek kihirdetett jogaik uiapján. Amit mindenütt a világon a kisebbségi poli­tika és a kisebbségi sajtéi nap ilap után hir­det, röviden összefoglalva ennyit: hajtsák végre a békeszerződéseiknek u nemzetközi kisebbségvédelemre vonatkozó rendelkezéseit és azokban az álliimokbau is, amelyek nem vi*Ibi'Mak kötelezett éget, Végii| megmondja ez a kiáltvány, mit remél Angliától és meg­okolja, miért hívták össze az ezidet közgyű­lést éppen Londonba. Megnyugvás tölt el berniünkéit. Mindegy most már, ki képvisel bennünket. A kisebbségi közszellem jól fog minket képviselni, Angliára is bízvást bíz­hatjuk magunkat. Tud igazságos tanácsot adni és bir hely tállant érle. zasságra, — mondotta — s ha már egy­szer megházasodlak, alaposan meg fog­ják gondolni, hogy egyáltalában elválja­nak-e, ha tudják, hogy három éven be­lül úgy sincs módjuk. — Alaposan meg fogják gondolni?! — pattant fel Lord Atkin. — hogy gon­dolja ezt? Ez a tilalmi szak reakciós és egyáltalában képtelen. Úgyis csak azért volt rá szükség, mert ha a tilalmi szak­ról szóló szakaszt nem veszik be a tör­vényjavaslatba, az alsóház már első ol­vasásában elvetette volna. Mit szólnak a következő esethez: a minap hallottam, hogy egy leány férjhez ment egy férfi­hez, aki két év múlva iszákos lett, két­szobás lakásukba nőket hozott és mi­alatt orgiát rendezett, feleségét és kis­gyermekét kiküldte a szomszéd szobába. wmmmammmmmmmmmmammmmmmmmmmm goi bíró élne diszkrecionális jogával az ilyen esetben. De hát ez nem hétköznapi eset Hanem vegyék figyelembe, hogy a munkásosztály családtagjai olyan /nk lakásokban élnek, hogy ott helyszűke miatt sem képzel hetük el hasonló esetei:. Viszont képzeljék el a következő való sz.inü ügyet: egy férfi házasságtörést kő vet el egy, vagy több nővel. Kötelezi e a törvény öt ezekután, bogy visszatérjen naprál-napra felesége mellé. Vegyük te­kintetbe, hogy a munkásosztály lakása* ban a férjnek és feleségnek nincsen kü­lön hálószobája, süt külön ágya sem, a férj lakásában nem élhet külön felesé­gétől. Módot kell nyújtani az asszonynak a menekülésre! — Ilyen felháboriló körülmények kö­zött — folytatta Lord Atkin, — módot kell nyújtani az asszonynak a menekü­lésre. És ezek az esetek a hétköznapi válóperes esetek Én igazán nem értem, mit ér Lord Eltisley az alatt, hogy majd „alaposan meggondolják“f Meggyőződé­sem, hogy a tilalmi szak növelni fogja a válások számát. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy tartamát leszállítjuk. Utóvégre feltételezem, hogy az uj váló­peres törvény célja a válások csökken­tése. — Vegyük a következő esetet. — ki­áltotta Lord Atkin, egyenesen Lord El­tisley felé. — Egy férfi felfedezi, hogy felesége megcsalta és gyermeke fog szü­letni. ,,Alaposan meg fogja fontolni hogy elváljék, ha teheti9 Vagy a tör­vény arra fogja kötelezni, hogy riválisá­nak gyermekét házába vegye9 Lordság- toknak azt ajánlom, hogy haladjanak a korral. Azt hiszem, az a szándékuk, hogy progressiv törvényjavaslatot fo­gadjanak el. Ha már beleegyeztek abba, hogy bizonyos esetekben a tilalmi sza­kon belül is megengedhető a válás, lás­sák be annak képtelenségét, hogy a tilat- mi időszak öt évig terjedjen. Ezután következett a szavazás, ame­lyen 15 szótöbbséggel a változtatásokat megszavazták. A lordok háza előtt a har­madik olvasásnál a Canterbury-i érsek is fel fog szólalni és kifogásolni fogja, hogy a törvényjavaslat változtatásai kö zé felvették azt is, hogy az egyik házas­fél elmebetegsége esetén is kivételeseit kimondható legyen a válás. Az ér­sek véleménye szerint ugyanis az elme- betegség olyan csapás, amelyért a bete­get felelőssé tenni nem lehet. Karnagy Frigyes; laiér ö? fíéfem A híres humoreszk-gyüjtemény most uj ki­adásban pár napig még fűzve 40 lej, azután csak kötve 99 lej Lepagenál, Ciuj. Kérjen uj Athenaeum jegyzéket ..Utazás a koponyán körül, Karinthy uj nagy regénye fűzve 100 lej, kötve 132 lej. A lordok háza izgalmas vila után módosította a válási (órvcnujavaslatot Nem tiltják meg a házasság eíső öt évében a válási LONDON, Julius 14. A lorddk házának bizottsága befejezte a válási törvényjavaslat vitáját. Az eredeti javaslatot, amelyet az alsóház már elfo­gadott és amelyet a lordok háza is két­szeri olvasásban tárgyalt, lényegében megváltoztatták. A törvényjavaslat most került harmadik olvasásban a lordok háza elé, majd végső formájában újra az alsóház tárgyalja és dönt törvénybe­iktatásáról. A felsőházi bizottsági vitánál jelen volt A. P. Herbertt a válási törvényja­Egy tárául! agos lord A vita során nagy feltűnést keltett Earl of Moray felszólalása, aki az ötéves válási tilalom ellen beszélve kijelentette, hogy érvelését nyugodtan elfogadhatják tárgyilagosnak, tekintve, hogy ő maga tizenkét évvel ezelőtt Párisban amerikai leányt vett feleségül és a párisi XVI. ke­rület anyakönyvvezetője előtt esküdött meg. Ilyen körülmények között akár Skóciában, akár Amerikában bármikor elválhat, igy tehát nem kell félnie a vá­lási törvény korlátozásaitól. A vita során a legérdekesebb volt Lord Atkin beszéde. A hetvenéves biró, aki alig ötvennek látszik, igen nagy szenvedéllyel vetette magát a vitába. He­ves vita fejlődött ki közötte és Lord Eltisley között. — El vagyok tökélve, — mondotta Lord Atkin — hogy most megszavazom a hároméves tilalmat, de amint alkalmam lesz, a kétéves tilalomra fogok szavazni és végül a tilalmi szak teljes eltörlésére. Erre Lord Eltisley, a törvényjavaslat előadója kijelentette, hogy véleménye — Biztosra veszem, hogy minden an­Daviia-f’lozgó Csütörtökön és pénteken, julius 15, és 16-án este a budapesti Pódium Színház művészeti igazgatója, az európai hírű konferanszié és iró Herceg lenő és Komlós Vilmos — a Hacseh és Saiö eredeti kreálói és Lengyel Gizi két vidám estje, teljesen eredeti, u', itt még nem játszott műsorral. Tréfák, jelene­tek, bohózatok, Békeffy konferanszai. — Hacsek és Sajó uj párjelenetei. — Jegyek r:nd s színházi árban a Színház pénztáránál. jLr.VJiLO fii á ;7J vaslat szerzője s késő éjszakáig figyelte a törvényjavaslatról szóló vitát. A felsőházi vita izzó légkörben folyt le. A végeredmény 89 szavazattal 74 el­lenében, tehát mindössze 15 szótöbbség­gel megszavazták a törvényjavaslatot az­zal a két lényeges változtatással, hogy öt év helyett csak a házasság első három évében lesz tilos a válás, viszont, a váló- peres hi rónak joga lesz egészen kivételes esetekben a válást a hároméves tilalmi idő előtt is kimondani. szerint a tilalmi periódus csökkenteni fogja az erkölcstelen válások számát. — Ha a fiatal házasulandók tudják, hogy három éven belül nem válhatnak el, lelkiismeretesebben készülnek a há­KIS KÉS NYITVA Irta: MÓRICZ ZSIGMOND Â nagy (körtefán igen apró körték termjet- tek, de rengeteg. A fa .a régi kastély födött kitérjeszitébtle öreg ágait s ha egy körte koty- ityamt, legumit a fekete zsindelyen s oda- esietiB a két diák elé, akik a fa alatt, unoka­testvérekhez iülő ingerültséggé!]- nevetgélitek. Péter egy -adarpos köszöríikövöm a pene- cilusát élesítette. A kés nagyon szép volt: fehér gyöngyháznyelü, elegáns; voillt benne nagy kés, ollló és mainilkür kiskés. A mani­kűr egyik oldala ráspoly volt, a hegye mint vakarná finom dárdia s a másik oldalán két irovás, mint kardon a vércsátoma. — Mi tő nknemen-tünh — mondta Pál kis gondolkozás után s hozzátette: — hál‘ Isten­nek. — Miértt hált1 Istiemnek? — vettette rá Póker. Pál cinikusain, ahogy tizenhaté vés ruéhoz áiliik, azt vetette: — Mindig utáltam a faíuszagot. — Pedig az nem rossz. Péter megnézte a nyitott kést; a nap felé fordi bottá az élét. Pál csak nézte az unokatestvért. — Elég éles? I— Elég. — Mutasd csak. Péter odaadta. Pál elvette s megnézte. Akkor fogta ai kést s úgy balkézzel, viík-szintésén, beleütötte a manikürké-s hegyét Péter combjába, a nad­rágon át. A P éttér szeme lobot vetett, de meg se nyikkant. Csak nézett. — Elég éles — mondta Pál s kihúzta a kést1. Péter várt, mig az első fájdalllom .sziisze- gése maliit. -Akkor nyugodt és kedves úri hangon: — Add csak ide. Pál odaadta ta kést. Pétle-r megnézte, meddig véres, akkor jobb­kézzel, viizsziin;tesen belevágta ugyanúgy, mint kapta, a Pál combjába, a nadrágon át. Most Pál hallgaitott s a szeme se rebbent. Péter kihúzta a késit ,s megnézne: — Elég éles? kérdezte Pál. — Elég, de az a kérdés — szólt Péter — kinek van elvágva -az ina? Az én lába-m mozog. Pál is kinyújtotta a lábát s figyelte — Az enyém is. — Akkor jó — mondta Pétle-r. Eleven élei a Holi tengeren Az angolok nemhiába igyekeznek a még mindig eléggé nyugtalan Palesztina rend­jét biizt'osiiibaini. A Hollt-tenger kincsein ék k'ilaknázására ugyanis nemrégiben hatal­mas részvénytársaság aHia-kult a fontok mil­lióival s rövidesen meg kell váMoz-tatnii a Holt-tenger m-evét, annyira pezsgő élet vi­rul majd a csupasz -sziklákkal övezett tó partjaim. Kiiszámiiitotláfk-, hogy a Holt-ten­ger 30 billió kii'ogramnyi különféle sókat rejjit magában; éhből harmadrész » rendes kősó, a többi nagyon értékes bróm-, klór-, kál«-, magnézium és m ész t arttallom. Az an­gol -társaság szerimi a tenger kiaknázása hetvenöt évig -tart s ez idő alat-t annyira kivonják a sótartalmat vizéből, hogy het­venöt -esztendő múlva a Holt-tengerben megindul a halak, növények élete, partjai kizöldülmek, szóval a tónak semmi jog­címe nem tesz többé a „holt1“ elnevezésre. Az ágyú megdrágítja a husi és a Síenyeres Az angolországi életszínvonalat jelző szám­jegyek azt mutatják, hogy az utóbbi hetek­ben lényegesen megdrágult Angliában a hús és a kenyér, E jelenségnek -aiz az oka, — magyarázzák a közgazdák — hogy Angliában ren-dikivü-li ménéi tokban indult -meg -a fegyverkezés. A fegyverkezés lehetővé tette, hogy ezer és ezer munkás ismét alkaknazásit kapjon. Ezeknek az a Ilkáimra zásba kerül lit munká­soknak a fogyasztóképessége megnöveke- debt s e kereslet hallása mutatkozik most az élellmiisizerpiacon. A fegyv-ergyárakban dolgozó munkások több húst és kenyeret vásárolnak, minit munkai nélküli korukban s ezzel feíllhajtja a hús és kenyér árát A közgazdák szerint ezt a drágulást nem­sokára ,a ruházati cikkek terén is érezni fog­ják. A drágulás természetesen maga után vonja a munkabérek emelkedését is. Pacelli bíboros, Vatikánváros államtitkára, a mai politikai élet középpontjába került. Egy német lap röpítette a hirt világgá, hogy Eden angol külügyminiszter a vasárnapot a francia- országi Deauvilleben töltötte. Ettől a fürdő­helytől csupán félórányira fekszik Lisieux, ahol az eucharisztikus kongresszuson Pacelli bíboros is megjelent. A német lap szerint Eden titokban felkereste Pacellit, akivel hosz- szasan tárgyalt a spanyolországi események­ről és a megkötendő spanyol békéről. A német lap hire érthető szenzációt keltett Európaszerte#

Next

/
Oldalképek
Tartalom