Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-13 / 157. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Motîior 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztlly: P. Unitéi 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetérí árak: havonta 70, negyedévre 210 félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeoté! több. LVIII. ÉVFOLYAM, 15 7. SZÁM. KEDD CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 13. Elkerülhetetlennek látszik A japán—kínai háború Peking előtt már megkezdődött a tüzérségi harc. — Csang-Kai-Csek rendeietet adott, hogy egy tapodtat sem szabad tovább engedni a japán eiőnyomuiást. - A tokiói kormány újabb csapatok küldését határozta e! Franciaország nem meg a pyrenstssi határi, csah a nemzetközi ellenőrzési szünteti meg, ha Poríugália nem áííiiia vissza az ellenőrzési A spanyol kérdés által okozott európai feszültség iránti érdeklődést váratlanul Szélsőkeleten kirobbant háborús veszély hírei szorítják háttérbe. A spanyol kérdéssel kapcsolatos nemzetközi helyzet továbbra is súlyos ugyan, de amint Londonban hiszik: h,ha a benemavatkozás ellenőrzésének mai állása nem is jogosít fel különös derűlátásra, a megoldás lehetőségei még sincsenek kizárvaSzélsőkeleten azonban aligha lehet már kilce- rülni a háborút Japán és /(ina között. Japán részről szeretnék ezt az eddig bevált módszer szerint csapataik feltartóztathatatlan előnyomulásával elintézni, anélkül, hogy tényleges hadüzenetre kerüljön a sor, ami többé-kevésbé lehetővé tenné, hogy más hatalmak is beleszója- nak a dologba. De Csang-Kai-Sek marsall által vezetett nankingi kormány ezúttal úgy látszik felveszi a kesztyűt és szükség esetén hajlandó elmenni a nyílt, háborús kenyértörésig is. Nehéz világosan látni, hogy mint annyi esetben, ezúttal is a japánok által előkészített kínai zavarokról varü-e szó, melyek alkalmat adnak újabb területek japán katonai fen- hatóság alá helyezésére, vagy pedig kínai részről érzik magukat elég erősnek már arra, hogy az Északkinában elhelyezkedett japán megszálló hadsereg rendszeres és szüntelen előnyomulása elé gátat akarjanak vetni. Az összeütközés az északkinai Hopei tartományban tört ki. Az ok\ mely a japán—kina[ katonai összeütközésekre alkalmat adott, szinte mellékes. Valahányszor egyik vagy másik félnek — s elsősorban, mint támadó félnek, inkább a japánnak — szüksége van ilyen incidensre, ez mindig könnyen akad a katonai megszállás által okozott kölcsönös gyűlölködés légkörében. Hopei tartom mány az Ázsia belsejébe irányuló északkinai japán előnyomulás főiránya. Ez a terület a japán csapatok felvonulási útja arra, hogy Mongolia és Kína közé férkőzhessenek s igy stratégiai szempontból egyaránt kedvező helyzetet teremtsenek maguknak úgy észak felé, a szovjetoroszokkal, mint dél felé, a tehetetlen kínai óriásbirodalommal szemben. Egy idő óta azonban a ,,békés“ japán előnyomulás jelentékeny kínai ellenállásba ütközik. A Ncmkingban székelő kínai központi kormánnyal kapcsolatokat fenntartó észak- kínai alkirályok, akik különben állandó harcban vannak a nagyszámban martaMcko- dó kínai bolsevista csapatokkal, a japán előnyomulással szemben mintha ezekkel közös védelemre szövetkeztek volna Qsang-Kai- Csek marsall pár hónap előtti emlékezetes elfő gálám egyik kínai al király által, aki a Japán elleni erélyes fellépést sürgette és nem nagyon érthető szabadombocstátása, már magában is gyanúsnak látszott ebből a szempontból, A nankingi kormány ezután is ton vább folytatta a kínai diplomáciára annyira jellemző alkudozás politikáját Japánnal szemben. Hopei keleti részein azonban s a még kínai fennhatóság alatt álló mongol területeken mind erősebbé kezdett válni a kínai ellenállás. Közben az utolsó japán választások arról tettek tanúságot, hogy a japán nép túlnyomó többségében erősen idegenkedik a kínai háborús kalandoktól is. Japiá\n pénzügyi helyzete ebben & pillanatban szintén nehézzé tenné a háborús politikát. A Mandzsúriái és Északkinában működő japán hadsereg azonban külön politikát csinál s e hadsereg tisztikarát tekintik a japán militarista politika főképviselőjének. Most az a kérdés, hogy a kvantungi hadsereg vezetői teremtettek-e olyan helyzetet, mely a tokiói kormányt a háborús politika elfogadására kényszeríti, vagy a ravasz diplomáciában mesternek bizonyult kínaiak akarják kihasználni a japán belpolitikában megváltozott helyzetet, elérkezettnek látna a pillanatot, mikor véget vethetnek tehetetlenségüknek a japán előnyomulással szemben. A helyzet mindenesetre az, hogy a legutolsó táviratok szerint Pe- kingtől ÍO kilométerre tegnap este már megindult az ágyuh'arc. Csang-)Kai-Csek marsall pedig rendeletet adott ki, hogy <a kínai katonaság egy tapodtat se engedjen tovább a japán előnyomulásnak és minden helyi megegyezést az előnyomuló japánokkal utasítson vissza. Emberéletben és ágyúgolyókban pedig — mondja állítólag Csang-Kai-Csek utasítása — nem kelj takarékoskodni. Japán részről szintén azt jelentik, hogy a megegyezésre többé nincs remény és hogy a Peking- Tiencsin-i vasútvonalat elpusztították. A vasútvonal elpusztítását valószínűleg a kínaiak végezték, hogy a japán előnyomulást megnehezítsék. Amint Nankingból jelentik, a kínai központi kormány el van határozva, hogy a kínai területre vonatkozó minden tárgyalást a maga kezébe vesz és véget vet a japán katonái vezetők eddig megszokott tárgyalási módszerének, amellyel kinai helyi hatóságoktól tudtak engedményeket kikényszeríteni, A spanyol válság ügyében tegnap szakadatlanul tárgyalások folytak a londoni és párisi külügyminisztériumokban. — Drummond római angol nagykövet tegnap megjelent Eden megbízásából Ciano külügyminiszternél, hogy érdeklődjék Olaszország magatartása iránt. A nyert felvilágosításokat a mai angol miniszter- tanács elé terjesztik. Eden tegnap a franciaországi Deauville fürdőhelyen volt, ahol Sir Eric Phipps párisi angol nagykövet tett neki jelentést a francia külpolitika álláspontjáról. Ugyancsak a tegnapi nap folyamán Corbin londoni francia nagykövet megjelent a Foreign Of ice- ban és tudatta, hogy Franciország kitart álláspontja mellett, mely szerint megszünteti a Spanyolország felé eső határán a nemzetközi ellenőrzést, ha Portugália is nem állítja rövid időn belül azt vissza. A nemzetközi ellenőrzés megszüntetésével azonban a franciák nem akarják egyúttal megnyitni a py- reneusi határt is, mert egyelőre továbbra fenntartják a hadiszállítás megtiltására és az önkéntes-tilalomra vállalt kötelezettségeiket. A nemzetközi ellenőrzés megszüntetését azonban Franciaország nemzeti önérzete szempontjából elkerülhetetlennek tartja, akkor, mikor Portugália sem hajlandó ugyanezt vállalni. TOKIO, julius 12. Tokióban szambádon minisztertanács volt, mely elhatározta, hogy: 1. megtesznek minden szükséges intézkedést a Kínában élő japánok védelmére és a kínai „törvénytelenségek“ elfojtására; 2. Kína magatartásával szemben leszögezik a jdpán kormány „változatlan politikáját'4; 3. tanácskoznak a szükségessé vált kiadásokról Jó!értesült politikai körök véleménye szerint Japán nem fog tényleges háborút kezdeni Kínával. TI ENCSIN, július 12. Japán a következő kívánságokat terjesztette Hopeli állam politikái, tanácsa elé: 1. vonják vissza a kinai csapó tóikat a konfliktus területéről; 2. büntessék meg az incidens okozóit; 3. torolják meg a japánéi le ne, s mozgalmakat és alkalmazzanak iS'zdgoru rendszabályokat ,j klímái ikommunisIákkal szemben. Hopeli politikai tanácsa, nankingi utasításra, eliháriitotta magától az incidensért való felelősséget s jóvátételt kér a japán támadás miatt, valamint biztosítékokat arra vonatkozólag, hogy hasonló zavarok nem fognak megismétlődni. TIBNCSLN, julius 12. Japán körökben kijelentik, hogy a lukucíai^ncidens ügye megoldódott. A kormány egŢ^ közleménye bejelenti, hogy megtettek mi 'den szükséges intézkedést és elhatároztál^ hogy csapatokat küldenek Kínába. PEKING, jul&us 12. Pekingi távirat szerint az este már megkezdőditek az ellensé- geslkiedések. iPeknhgben erőis és sokáig tartó ágyudőrgést hallották, mely & fővárostól mintegy 10 km.-re nyugat felé folyó ágyúzás zaja lehetett. Politikai körökben az a meggyőződés uralkodik,, hogy a japán kormány határozotton állást foglalt arra nézve, hogy' általános jellegű elég’jételf nyerjen. A mandzsurial japán haderő ■jelentős .részét a Nagy Fal déli részén összpontosították. A jeleik, szeni/nt a japánok el vannak határozva, hogy a maguk számára biztosítják a katonai felsőbbséget Kina északi részén. A nankingi kormány Hopei tartomány déli részén vont össze erős csapattesteket. Nam- klingbain el vannak határozva, hogy magúik vezetnék le a kinai1—japán vi'szonyra vonatkozó minden tárgyalást. A japán ka tonal hatóságok azonban nem hajlandók mással tárgyalni, csak a helyi politikái tanácsok megbizottaiival. éré&t Bucur estiből jelentik: Élénk nyugati szél, főleg az ország keleti részeiben esők és zivatarok, a hőmérséklet erős csökkenése várható. 1937 julius 10-én. (Rador) Berlin 175.45, Amszterdam 240.25, Newyork 436.87, London 216.575, Páris 169.150, Milano 23. Prága 152.44, Budapest 86.25, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 82.90, Bécs 735.750. A belpolitikai élet újabb szenzációja Vaida lapja: „Ezek Tituiescu bűnei (( Az Ofenziva Romana részletezi mindazokat a hibákat, amelyekkel a volt külügyminiszter az ország érdekei ellen vétett CiLXJJ-KOLOZSVÁR, julius 12. Az „Ofensiva Romana“ — Vaida hivatalosa — a „La Revue des AmbaJssacLes“ oimü lap nyomán hossziaihb cikket ir a Titulesou által szolgált k ül polii) titkai irányvonalról. Ti- tuiPescu — irja a lap — a román:—oirosz tárgyalások során követte el legnagyobb bal - lépéséh. Oroszország ugyanis nem akarnia soha elismerni Basarahia halárát, a volt külügyminiszter ennek ellőné re oly szolgálatot' tett Szovjet-Oroszországinak, melyre polgári gondolkozása politikus sohasem lenne alkalmas. Az ő tevékenységének volt' köszönhető az orosz—.francia megnemtámadási szerződés ailáirása s arra törekedett, hogy romáin— orosz kölcsönös segélynyújtási egyezményt kössön a csehszlovák—orotsz szerződés mintájára. iE célbó] — írja a lap — el akarta pusztítatni a .román—lengyel szövetséget s a népszövetségi alapokmány 16. paragrafusát az oroszok javára magyarázta. Ez a szakasz tudvalévőén idegen cisapatoknak idegem ország területén történő átvonulására vonatkozik. Titulescu terhére irja a lap azt is, hogy >a román közvéleménnyel s a jugoszláv felfogással ellentétben a szankciók idején hevesen támadta Olaszországot. Oly metssze- ment, hogy az egész olasz népet Románia ellen ingerelte. Hozzájárult a volt külügyminiszter elejtéséhez az is, hogy a török tengerszorosok ügyében a hagyományos román politikát — Ionel Brat ia nu és Duca álláspontját — feladta. Az „Ofensiva Romana“ elégtétellel állapítja meg, hogy ma már wem tévesztik össze Tituléscut Romániával.
