Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-01 / 147. szám

TAXA POŞTALA PLATTTA TN NUMERAR Nó. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4 szám. — Telefonszám 1109. — Levélcím; Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhlvatad és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon: 11—99 LVIIÎ. ÉVFOLYAM, 14 7. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS mmmmmmmmmaaasmmcmmmnmmm CSÜTÖRTÖK Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföld: államokba csak a portókülönbözettel több. A benemavatkozási bizottságban tegnap bejelentették, hogy Franciaország és Anglia készülnek átvenni a spanyol pariok ellen őrzéséi Erélyes német és olasz ellenvetések. — A francia—angol tervet a kiküldöttek kormányaiknak terjesztik elő. — Hodzsa Milán a kisantant és a római jegyzőkönyv államainak közeledéséről A Chautemps-hormánynak 251 főnyi többséggel szavaztak bizalmat A londoni benemavatkozási bizottság teg­nap megtartotta nagy érdeklődéssel várt ülé- sét, az ellentétek összecsapásának azonban csak az első villámlásai mutatkoztak meg ezen a: ülésen. Francia—angol részről be­terjesztették javaslatukat a spanyol partok ellenőrzésének teljes átvételére. Az olaszok és németek ellenvéleményüket fejtették ki, melyben erélyesen tiltakoznak a francia— angol igények ellen. Viszontválaszra francia —**ngcj részről nem is került se,, l.av.en 1 több kiküldött hozzászólása után elhatároz­ták, hogy a bejelentést mindenik kiküldött kormányának terjeszti elő és igyekszik vá­laszt hozni a benemavatkozási bizottság pén­tekre kiküldött ülésére. A francia—angol ja­vaslatot rögtön támogatták a szovjetorosz, a belga és a svéd kiküldöttek. A német kikül­dött megkérdezte az angolokat és franciákat, hogy mit szólnának ahhoz, ha Németország és Olaszország lépnének jel azzal az igény­nyel, hogy a spanyol partok ellenőrzését ki­zárólag ők vegyék át. Az ellenőrzési megbí­zatás — mondotta a német kiküldött — ű két hatalom visszavonulásával teljesen meg­szűnt és sem Anglia, sem Franciaország nem igényelhetnek jogot a maguk részéről arra. hogy ezt a megbízatást a többi résztvevő visszavonulása után, tovább érvényesítsek. Az ellentétek igy már a bejelentés tárgyalá­sának első alkalmából teljes élességükkel megnyilvánultak. Meglehet, hogy a kormá­nyok közötti tárgyalások valamelyes köze­ledést fognak létrehozni az ellentétes állás­pontok között, bár nem igen lehet látni, ho­gyan lehetne két ilyen, egymást teljesen ki­záró törekvés között még megegyezést léte­síteni, A német és olasz sajtó kíméletlenül éles hangon ir az angol—francia tervről. A ,.Corriera Della Sena“ például egyenesen azt írja, hogy ilyen módon sikerülne a „gyil­kos valenciai kormánynak“ az a törekvése, hogy támadásával Németországot és Olasz­országot teljesen eltávolítsa az ellenőrzéstől. Az uj francia kormány tegnap mutatko­zott be a francia parlament két házában. A bemutatkozás, melyben a kormány 393 sza­vazattal lí2 ellenében óriási többséget ka­pott, nem járt incidensek nélkül. Mindenek­előtt föltűnt, hogy a pénzügyi teljhatalmat kívánó javaslatot, melyet szintén még a kom mánybemutatkozást követő éjjel tárgyaltak, jóval kisebb szavazattöbbséggel fogadták el, mint a kormány iránti bizalmi javaslatot. A pénzügyi bizottságban pedig, mely Q javas­latot előzetesen tárgyalta, csak relativ több­sége volt a kormánynak, 11 szavazat 16 el­len, úgyhogy nyolcán tartózkodtede a szava­zástól. A 8 nem szavazó közül 5 kommunis­ta és 3 szociáldemokrata volt. A kormány, nyilatkozat szenátusi előterjesztése szintén különös körülmények között történt. A nyi­latkozatot nem Blum miniszterelnökhelyet­tes hanem Sarraut államminiszter olvasta fel. A változás érthető módon általános meg­lepetést keltett. Később kiderült, hogy Blum miniszterelnökhelyettes azért nem jelent meg a szenátusban, mert a szenátus elnöke nyi­latkozni akart a szocialista párthoz tartozó Lebas postaügyi miniszternek pár nctp előtt a szenátus ellen intézett támadásával kap­csolatban. Blum erre kijelentette, hogy mél­tóságával összeférhetetlennek látná, ha jelen kellene lennie egy politikai barátja dezavüá- lásónál. Ez a dezavuálás ugyanis megtörtént, mert Jeanneney szenátusi elnök felolvasta Chauiempts miniszterelnök levelét, melyben ez a szenátus iránti tiszteletét hangoztatja és kijelenti, hogy a két törvényhozó testület né­zeteinek összeegyeztetését a kormány egyik fő hív at ásónak látja. Chautemps bemutatkozó beszédében, me­lyet részletesebben alább közlünk, kijelen­tette, hogy az uj kormány fönntartja az ed­digi francia külpolitikái, ragaszkodik a Nép- szövetséghez, keresi a békét, melyet az igaz­ság és a népek függetlensége tiszteletbentar- fásának keretében akar megvalósítani. Igyek­szik kiszélesíteni a nemzetközi együttműkö­dés terét, nem folytat támadó külpolitikát, de nem is tűr el magával szemben mások részéről ilyent. Ezután a pénzügyi terveire tért ét, melyeket annyira sürgősnek jelzett, hogy az ezzel kapcsolatos falhatalmazási ja? vaslat azonnali megszavazását még a kor­mányprogram megvitatása előtt kívánta. A felhatalmazási javaslat az este 9 órakor új­rakezdődő ülésen sorra is került és heves vi­ták után hajnali 3 órakor 380 szavazattal 228 ellenében, tehát jóval kevesebb szava­zattal mint a bizalmi indítványt, el is fogad­ták. Bonnet, az uj pénzügyminiszter nyilván­valóan mélyreható tervekre készül, mert a felhatalmazási vita tartama alatt elrendelte a párisi címlet és részvénytőzsde bezárását és úgy intézkedett, hogy ezek alatt a napok alatt a váltókat nem lehet óvatolm, a kése­delmi kantat pedig nem haladhatja meg a Francia Bank által kötött törvényes kamat lábat. A népszövetségi ligák pozsonyi ülésén Hodzsa miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy a kisantant és u római szerződés álla­mainak gazdasági rendszerei között a köze­ledés előrehaladóban van. Az ülésen az egyik megbízott a georgiai kisebbségeknek a szovjetorosz kormány általi elnyomásáról beszélt. A kérdésben a döntést későbbre ha­lasztották el. Franciaország nem éür fenyegetést iPÁR'IS, junius 30. Oilalutíemps minliszfcer- etaök tegnap fetalvais-ta a kormámynyiiHailiko- za'fcot, amely az interpellációk el hallasz tás á*t kérte és azt, hogy azonnal kezdjék meg a pénzügyi javaslatok vitáját. A kormáiny rá- muitat arra, hogy minden energiáját a béke és társadalmi fejlődés szolgálatába állítja. Fenn fogja tartani és folytatni fogja az eddigi kül­politikát és igyekezni fog békét teremteni az összes népekkel. Ezt a békét csak az igazság keretében és az összes nemzetek függetlenségének tiszte- 1 lötlbenltiantiáisia mailéit fogja fel. Hűek marai- durnk Franciaország barátaihoz és a Nép­szövetséghez és igyekezni fogunk kdszéHesii- teui a nemzetközi együttműködés terét. Franciaország el vain határozvtai arra, hogy 'tartózkodik minden fenyegetéstől, de ugyan­olyan dacos büszkeséggel nem hajlandó el­tűrni a maga részéről semmilyen fenyege­tést. Nem fogúink semmit sem elhanyagolni acélból, hogy .maximális erőt biztosítsunk védőeszközeinknek, amelyek biztonságot nyújtanak az országnak, reményt táplálunk az enyhülés iránt és bizalmat fektetünk a; népek közti kölcsönös megegyezésbe. Szívé­lyes felhívást intézünk az összes kormá­nyokhoz, hogy őszintén csatlakozzanak ez.ien kezdeményezésünkhöz, hogy újból megte­remtsük az együttműködést a megbékélt nemzetek között. —A közérdekek iránti gond a kormány- mák kötelességévé teszi uj tervek felvázolá­sát, amelyek foikozatos szakaszokra lesznek felosztva,. Már ma kérni fogjuk a parlamen­téi, fűzze ki napirendre azon sürgős javas­latokat, amelyek elsősorban a kollektiv bér­szerződések elhalasztására, a lakbér!éti szer­ződéseikre, a kereskedelmi adósságokra vo­natkoznak, mihelyt lehetővé válik, kérni fogjuk az amnesztia megszavazását, a sajtó- törvény elfogadását és a. tanügyi reform ke­resztülvitelét. őszintén ragaszkodunk a tár­sadalmi összefogás és segélynyújtás követel­ményeihez, amelyek annyira drágák a de­mokratikus sziveknek. — Ezek a törvények és reformok költ- s'égvietési terheket fognák jelienteni, de a szükségesség parancsol a kormánynak. TI yen irpformok csak a gazdasági és pénzügyi újjá­építés után lehetségesek, amit az ország sürgősen megkövetel. Kötelességünk erélyes intézkedésieket tenni a spekuláció ellen, meg­menteni az ország aranytartalékait, fedezni a kincstár szükségleteit, egyensúlyba hozni a költség vetést, ellenőrizni az árakat és újjá­éleszteni a nemzetgazdaságot. Néhány pilla­nat múlva a pénzügyminiszter ur elsőrendű fontosságú javaslatot 'terjeszt elő, amire a kormány egész politikáját alapítja. Tüzes f-eft- hfiviáist intézünk a köztársasági többséghez, hogy lojális iközremüködéséve] támogassa erőfeszítésünket, amely a gazdasági és pénz­ügyi helyzet sürgős helyreállítását célozza és ‘amely lehetővé foga tenni a demokráciá­nak, hogy reformátort müvét folytassa és megfeleljen a nép béléje helyezett bizalmá­nak. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Bucurestiből jelentik: Változó felhő- zet, helyi jellegű esők, emelkedő hő- mérséklet, később viharok es höcsök- kenés várható. Bucurestiben kedden délben a hőmérséklet 32 fokra emel- kedett, ma délelőtt 10 órakor a hőmér­séklet 27 fok. CLUJ*KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 1. Az első lépés Az egészséges eszméket a föld nem nyeli el örökre, ahogyan ezt gyakran sejlteti a komoly látszat. Az életre hivatott mag idő­vel a titokzatos mély melegében és nedvében ki csírázik, gyökeret ver, kihajt, sugárba szökken, lombostxUk, virágba borul és gyü­mölcsöt növel. A fogantatás és a fölserdülés tartama, a szüret időpontja és mértéke kü­lönböző, a történelemben egyenest meghatá­rozatlan. De hosszú tapasztalat az emberisé­get bizonyos sejtelemre és jóslatra jogosítja. Körülbelül megérezzük, melyik elvetett mag­ból lesz végül termés és tudjuk, mikor lép közbe kényszer és szükségesség, hogy a nél- külözhejteílen gyümölcs megérjen. Még né­hány évvel ezelőtt merő ábrándnak és erő­szakolt egyéni mozgalmaknak látszott, ami­kor határozott egyéniségek mély meggyőző­déssel hirdették, hogy a Duna-völgyét előbb gazdasági, majd politikai egységben kell ösz- szefogni, valami öntőmintát keresni Kossuth Lajos konföderációs elvének vagy amikor az alanyi szenvedélyeket elfojtó és a történeti valóság törvényeit latolgató elmék munká­hoz láttak, hogy a® érezhető végzet paran­csából egymásra utalt két nép minden hábo- njs és megelőző emlék ellenére megbékél­jen egymással és kezet fogva meginduljon a jövendő rejtelmes kárpitja felé. Ma pedig ez, már mozgalom, ez már világpolitikai kí­sérletezés. Nem akarunk ma megint foglal­kozni a Du'ntojnitosszal, miután mostanában annyi szót „vesztegettünk reá“, de foglal­kozni kívánunk ismét, mert ezt nem lehet elégszer cselekedni román—magyar közele­déssel, amely pillanatnyilag ugyan elszür­külni és elpihenni látszik, mintha hosszab­bodnék egy egészséges magnak öntudatlan szunnyadása földünk termékeny mélységé­ben, A román—magyar közeledésnek természe­tesen sok ága-boga, sok részlete, sok kezdeti éleme és fejlesztési összevetője van. Mind­erről nem beszélünk, mert most már nem rövid cikk keretébe való. Egyetlen részleté­ről akarunk szót ejteni, hogy frissen tartsuk vele, ama részletéről, mely most egyedüli egészséges első lépésnek rémlik, azután hogy a történelmi kényszer már a béke első pilla­nataiban ráké'nyszeritette a szomszédokat: kapcsolják össze különböző forgalmi útjai­kat és kezdjék meg javaik cseréjét. Ez az első lépés volna a nemzetközi területen tör­tént több barátságos találkozás után a két szomszédnép irodalmi nagyságainak barát­ságos eszmecserére való meghívása, ezen a közművelődési szövetség és közös munka lé­tesítése. Már négy éve, hogy szinte a meg­valósítás küszöbére lépett a magyar és ro­mán vezető újságírók találkozója s két éve már, hogy Nagyváradon megkezdették a két nép szépiróinak megnyerését egy irodalmi találkozóra, melynek gyakorlati tervezetét is körvonalazták, sőt részletezték. Mind a két törekvés dugába dőlt, részint politikai, ré­szint személyi okokból, mert kísérlet előzi meg a kartellt. A kölcsönös jóindulatot fenn­tartották és leszögezték a reményt, hogy si­kertelen kísérletek ellenére hozzálátnak az egészséges terv megvalósításához, mert az egészséges eszmék — hiába minden — ha­marább vagy később, mégis csak életbe lép­nek, lévén ez a rendeltetésük. Az irói találkozásnak mozgalmában került előtérbe Zilaliy Lajos személye, aki mint szépiró ember, újabban mint a demokrati­kus politika bátor közírója és katonája, igen alkalmas, hogy a maga oldalán tovább.juttas­sa ezt az egészséges, ezt a szükséges gondo­latot. A napokban itt járt Kolozsvárt s bár nem dolgozni, liánéin emlékezni cs szemlé­lődni jött szülőföldjére, nem habozol!, hogy érthetően nyilatkozzék meg újságírói kérdé­sekre a lelke mélyén dédelgetett törekvésről, üröminél állapítjuk meg. hogy ZUaliy Lajos az eszmét csak szunnyadónak látja fis feltét­lenül bízik ébredésében, hatásos föl mozdulá­sában. ö maga szívósan ragaszkodik »z el­képzeléshez és kész a maga jelentős erőivel és barátainak támogatásával előkészíteni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom