Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-16 / 134. szám
1937 Junius 16 ELLENIÜK ^?ga?sgg i»a^*^CTre^»,gsw^^ stress . '•• ■ xrr i K LAPJA mm Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JANOS. lésével igyekeznek javítani sorsukon és ezzel alátámasztani a társadalom meg ingott alapjait. A kisiparos osztály fontos szerepet játszott, mint közvetítő, a falu és város között. A falusi parasztelem javarészt a kisiparos osztályom keresztül áradt felfrissítő erőként át a sok néperőt fogyasztó városokba. Még a gyárak különböző szakmunkásai is iparosmestereknél kapták és kaphatják ma is legjobb kiképzésüket. A társadalma- sodásnak igy egyik legmegbízhatóbb kii- képző és nevelő tényezője volt a kisiparos osztály, erkölcsi és viíágszemlé- lc-ti szempontból pedig egyik legjobb kiegyensúlyozó rétege a társadalomnak. Uj kisiparos osztály nevelése Romániában Romániában a tárgyalás alatt levő mezőgazdasági törvénykönyvvel csaknem egyidőben, nemrég foglalkozott a törvényhozás a kisipari és az ezt támoA kisiparosság válaszúton A kisiparos osztály jelentős szerepe, amire későn ébred rá a társadalom, —A kisiparos válság leküzdésének lehetőségei és akadálya/. — Egészséges szakmaszellem — vagy további verseny egymás ellen és általános leromlás. — Szakmánként való alapos helyzetismereíi munka és helyes gazdasági tájékozódás. — Kérdőpontok kisiparosok használatára szakmabeli és gazdasági kérdésekben A kisiparos termelőréteg szerepe és jelentősége a igyáripar nagyarányú fejlődésével azonos arányban esett a társadalom szemében. Voltak, akik már a kisipart olyannak látták, melyet a gyár ipar üzemi élete el is fog nyelni a varo sokban, mint önálló termelő tényezőt, mely kénytelen lesz majd falura kihúzódni, hogy annak igénytelenségei közt tengesse tovább az életét — és még onnan is javarészt kiűzi majd az észszerű gyárt termelés olcsósága, nem maradván igy egyéb a kisiparos számára, mint a foldozás-javitás páriasorsa, meg néhány olyan munkaág, melyet nem iize- mesithet a gyáripar. Már sok tekintetben maguk az iparosok is beigazoltnak látták ezt a háború után, főként pedig az utóbbi évek nagy gazdasági válsága idején, mely a kisiparosok közt szedte aránylag a legtöbb áldozatát. A kisiparosok pusztulása Ezekben az években a kisiparos osztály lassú pusztulása nyomán beállott változások rendjén vette észre a társadadom azt a jelentős szerepet, amit látatlanul is a kisiparos osztály étidéig betöltött. Amikor a középiskolákból kezdtek kimaradóin.» a szegénységbe romlott, ré gi kisiparos családok derék munkás szellemben nevelt gyermekei. A tanárok nevelők megdöbbenéssel láthatták a szomorú változást, mi a kezük alatt felnövő fiatalság lelkében végbement annak nyomán, hogy egyre nagyobb számban maradtak kli az iskolákból a kemény, munkás kispolgári szellemben nevelt tanulók, kik derék szorgalmukkal és kötelességtudásukkal, már otthon beléjük gyökerezett, koránéreti, komoly élet és céltudatukkal kiegvetisulyozói voltak, különösen nagyobb városokban, a városi iskolásnép csapongó, kalandos képzeietvilágu, szélsőségek felé hajló elemeinek Az egyházak és különféle szélesebb társadalmi rétegekre alapozott művelődési és jótékony egyletek és intézmények is szomorúan tapasztalhatták tagjaik sorából aiz iparosok kimaradását és ennek következményeit, kik a leg állandóbb és legodaadóbb támaszai voltak mindig ezen intézményeknek, mert napestig munkás, nehéz életüknek fel üdülése volt az, amit számukra az egy^ ház és művelődési intézmények nyújtottak, amelyeket ezért nemcsak zsebük alamizsnás feleslegével, hanem teljes lélekkel támogattak. A szegényedő, nem rég még tekintélyes iparosok fokozatos kiszorulása nyomán a fejlődő társadal mi életből, melyben eddig a középutat és egyensúlyt javarészt ők képviselték, tartották és őrizték meg, egyre inkább kezdett városokban az élet és felfogás jobbra, meg balra, a szélsőségek felé csapongani. Hasonló volt a kisiparosság anyagi romlásának hatása a kisgazdákéhoz, mi nek rontó és bomlasztó következőié nyeinek láttán kapott csak észbe a társadalom, milyen pusztulásba rohan, ha továbbra is semmibe veszi és elhanyagolva, magára hagyja válságában ezt a két széles kistermelő réteget. Nem véletlen ezért, hogy most egyszerre fordult mindkét osztály felé a fi gyelem. Hogy kisgazdák és kisiparosok sorsa ma egyaránt érdekel törvényhozót, nép és társadalomvezetőt. Hogy termelőmunkájuk, szervezeti életük fejleszgató nemzeti hitelintézet létesítéséről szóló törvényekkel, melyek utján szak- képzettséggel és gazdaságilag alátámasztott, beszerzési és felszerelési hitelekkel segített, uj, erős kisiparos osztályt akarnak teremteni az országban. Ehhez azonba/n mindenekelőtt a meglevő iparosság megerősítése szükséges. A mai kisiparos társadalom több évszázad derék hagyományain és munkás szellemén épült fel és a tervezett uj iparosréteg e derék hagyományok és szellem nélkül csak kongó kereteket kapna az intézményes segítségben, felső irányításban és támogatásban, amiket máról- holnapra nem lehet megtölteni termékeny munkás tartalommal. Mintahogy a máról-holnapra végrehajtott birtokre- form sem tudott magában alapot nyújtani egészséges, termelőképes kisgazdatársadalom kialakulására, aminek hiányában az ország mezőgazdasági élete és termelése ma szomorú válságba ju tott. A mai kisiparosságot kell tehát válságából kimenteni és megerősíteni, hogy egészséges alapul szolgáljon a jövő iparostársadalmának kifejlődésére. Ehhez pedig az szükséges, hogy maga a kisiparosság támassza fel magában a megújító erőket, minek birtokában lerázhatja a válság rontásait, hqgy megteremthesse magának és a jövő nemzedéknek az élet és fejlődés lehetőségeit. Hogyan vihető ez végbe? A tennivalók eziránybam természetük szerint kétfélék. Egyrészt szakmaiak, másrészt gazdaságiak. Csaiit 50 ezer lejen alóli inunMperehOen ilíl- heziü a munkabirOsőá A végzett munka teljesítéséről szóló törvény szerint azon megyeszékhelye ken működő járásbíróságok mellett, ahol munkakamarák is működtek, igy például Kolozsváron is, külön bíróság foglalkozott az iparosok által végzett munkák ellenértékének behajtásából származó perekkel. A hivatalos lapban megjelent uj törvény ezeknek a külö« bíróságoknak a működését beszünteti és kisiparosok között, valamint a kisiparosok és üzletfeleik között felmerülő és 50.000 lejen aluli pereket, valamint a most folyamatban lévő ily jellegű pereket, a munkabiróság hatáskörébe utalták. Az 50.000 lej és 1 millió lej közötti perekben ezek a külön bíróságok továbbra is illetékesek maradnak. Az ipari bíróság uj szakbírói CLUJ-KOLOZSVÁR, junius hó. A végzett munka megállapításáról szóló törvény rendelkezése értelmében a törvényszék és járásbiróság felhívására a Kisiparosok Országos Szövetségének kolozsvári fiókja szakbíróknak a tör vényszékhez a következőket nevezte ki: Moldovan Antal, Raffay István, Hegedűs Gyula kőművesmesterek, Moldovan József és Onofray István ácsmesterek, Reimann Károly és Szabó József kőfaragómesterek, Bugnaűiu Pavel és Túri Sándor kályhásmesterek, Colteriu Stefan, Chiorea loan. Bauer Géza, Fischer Ármin asztalosmesterek, Papp László, Szőke Dezső, Rus Joan, Palocsay Jenő festőmesterek, Olteanu Victor mechanikus, Grünwald Jakab bádogos, Nemes loan kovács, Kiss János kerekes, Sigliar- teu Dumitru és Rácz Ferenc szerelők, Sabadus Laurentiu, Hirsch Mór. Anca Martin, Abram Péter csizmadiák, Bertalan Lajos és Hollander Márton szabók, Moldovan Petru és Bálint Áron női szabók, Czink György, Finksler Ferenc ruhatisztítók, Potye Kristóf, Willing Miklós, Matlák György és Pál Sáindor férfi és női fodrászok, Szántai Gyula és Hell- mann Jenő pékek. Bixenspanner Emil és Mandelbaum József szticsmesterek, Török Árpád, Dróissig István mészárosok, Csákányovszky Károly és Albert Nándor nyomdatulajdonosok, Nagy Mihály, Fülöp írón kalapkészitők, Fabletec Va- silie, Dénes Sándor kerekesek, Izsák Henrik és Barta Margareta himzőnők, Cseke Albert, Kindl Sigbert cukrászok, Davida Mihály kéményseprő, Sándor Béla és Gecse József képkeretezők, Fanta István fényképész és Felméri József bőröndös. Emeli az áraké" a íalpbör-harteí A bőrszakma abban a pillanatban, amikor a talpbőrkartell megalakult, tisztában volt azzal, hogy az újonnan létrejött kartell első teendője a talpbőrárak emelése lesz. Ma még mem tudják, hogy a hivatalos áremelés mennyit tesz kü, de úgy hírlik, hogy a kartell a talpbőrára- kat kilónként 20 lejjel, azonkívül külön számítja fel a 6 százalékos és az 5 százalékos forgalmi adót, ami további 11 lejes emelkedésnek felelne meg. Még meg kell várni, hogy ez az emelés a kicsinyben való kereskedelemben mennyivel drágítja meg a talpbőrt. A konfekciós szabó műhelyek nem alkalmazhatnak üzemvezetőt CLUJ-KOLOZSVÁR, junius hó. Az uj ipartörvény rendelkezései szerint kisipari üzemekben csak a mester dolgozhat és nem áll jogában üzemvezetőt alkalmazni. Ez a rendelkezés sulyo- ( san érinti például a kisebb szabómühe- lyeket és különösen azokat, amelyek konfekciós darabokat állítanak elő. A kisiparosok most országos akció formájában e rendelkezés hatályon kívül való helyezését kérik és arra kérnek enge- delmet hotgy a konfekciós munkákat végző kisipari szabómiihelyek legalább egy üzemvezetőt alkalmazhassanak ÖN IS CSÁK Europa társas- utazással fog a párisi világkiállításra utazni ha áttanulmányozza a legjobban összeállított programmal és mégis a legolcsóbb részvételi díjjal kalkulált részletes tájékoztatónkat! ! 12 napos ut9 melyből 7 nap Pârii, f nap Milánóul nap Velencében minden költséggel együtt: 9.900lei! (Utazás Ciujtól—Clujig, kitűnő lakás és ellátás, vizumok, belépti-dijak, borravalók, stb., stb. !) Kérjen azonnal részletes prospektust a Cluj-i képviseletektől : Ellenzék könyvosztálya, Piaţa Unirii, Telelonszúm 109, Economia Meneíjegyiroda, Piaţa Unirii 23, Tei, 4-77, Vidéki érdeklődésekre azonnal válaszolunk! Szervezkedik és védekezik Nagyvárad kézműipari társadalma. Az ipartestületdk feloszlatása után Nagyvárad kézműipari társadalma is elhatározta, hogy érdekeinek védelmére szakmai szervezeteket alapit. E cél érdekében úgynevezett Kisipari Ligát1 alapítottak, amelynek az a rendeltetése, hogy a csoportokra szalkadozott iparosságot egységes szervezetbe hozza össze. Május folyamán a férfi és női szabók szakmaközi értekezletet tartottak. Az értekezleten a női szabóknak azt a panaszát tárgyalták, hogy a férfi szabók az utóbbi időben női kosztümök készítésével is foglalkoznak. A férfi szabók vezetősége belátta, hogy a női -zabok panasza jogi szempontból teljesen indokolt és úgy határozott, hogy a kkrdés eldöntése érdekében rövidesen a férfi szabók szako z- tályát ülésre fogja összehívni és ebben a kérdésben ott fog határozni. Külön ülést tartóit a női szabók szindikátusa, amely elnökké Weisz Sámuelt választotta meg A közgyűlés elhatározta, hogy a munkaügyi felügyelőségekhez és a munkaügyi miniszterhez initéznefk panaszt amiatt, hogy a munika- kamara mellet- működő vizsgáztató bizottság tagjai között nincsen egyetlen szakember sena. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől i ; választékosabb kivitelig iegoicsoo:^ az Ellenzék könyvosztály ában, -lv,; Piaţa Unirii.
