Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-25 / 142. szám
BLLENZfíK 10 3 7 I ii ni un 2 5. Eoy kolozsvári kislány szerencséje Száz szál piros rózsa és ami mögötte van... A „házasságok ugyan az égben köttetnek“, de segítőtársuk mégis csak a véletlen CLUJ-KOLOZSVÁR, június 24. A napokban száz szál piros, öt ven rózsaszín és ötven fehér rózsáiból álló hatalmas virágcsokrot kézbesítettek egy fiatal, 17 éves kolozsvári urileány címére. A rózsaosokor küldője és a címzett sohasem látták egymást. mindössze annyi történt, hogy több mint egy év óta ismeretlenül leveleztek egymással. Ennek « levelezésnek és rózsaküldeménynek a hátterében pedig olyan érdekes, regónybeillő éld/.menyek húzódnak meg, me- lyek pillanatra a rég letűnt lovagkor bűbájos romantikáját idézik vissza ebbe a műi, kegyetlenül sivár jelenbe, amelyben az éjje- UzenéröJ, a virágcsokrokról, a rózsaszínű álmodozásokról s talán — a szerelemről is bizony alaposon leszoktatta az élet az 1937-es bakt'isokat. így indul egy szerelem Ennek a kedves, romantikus regénynek első fejezete azzal a fi lm pályázattad kezdődik, amelyet mintegy másfél évivel ezelőtt hirdetett a londoni Korda-filmgyár. Arról volt szó. hogy a pályázóknak be kellett kül- deniök a fényképüket, hogy aztán' a zsűri válogathassa ki közülük azokat, akiket később meghívna próbafelvételre. Ezren és ezren 'vettek részt ezen a pályázaton, fiatal lányok és fiuk vegyesen, akik közli] több mint száznak a képét a Színházi Elet is leközölte. Ezek között volt egy kolozsvári kereskedő kislánya, Tóth Sárika is, aki beküldött fényképéhez mindössze ezt az egy sort mellékelte: ,Minden álmom. hogy filmszinésznő legyeké' A kép, amely egyik kolozsvári leányiskola egyenruhájában ábrázolja a fiatal, szőke, buzavirágkék szemű leányt, néhány hét múlva megjelent. A képet meglátta az egyik budapesti villamossági és rádióvállalat tulajdonosa: i\fj. Gergely Béla. \ bájosan mosolygó kedves, szőke leány-arcot meglátni és megszeretni egy pillanat müve volt. És a fiatalember, aki mindössze 27 éves és dúsgazdag, abban a pillanatban határozott is: Ezt a leányt meg kell ismernem! Igen ám... de a dolog nem volt olyan egyszerű. Az illető lapnál ugyanis, amely a képet leközölte, nem voltak hajlandók megadni a leány cimét. Kijelentették, hogy az ügyben teljes diszkréciót vállaltat s igy nem nevezhetik meg a pályázó lakhelyét. Mindössze annyit közöltek, hogy az illető urilány a Magyarországtól lecsatolt terület egyik nagyobb városában lakik. „Retour. Ismeretlen“ Ifj. Gergely Béla nem jött zavarba. Kitűnő ötlete támadt. Megnézte a térképet, feljegyzett tiz utódéi!ambeli nagyobb várost, megírt tíz egyazon szövegű levelet,, csináltatott a leány klis’éroztatott arcképével ellátott tiz levélboritékot, majd a tiz levelet egy és ugyanaz nap postázta a következő városokba: Szalmár, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Temesvár, Marosvásárhely, Kassa, Ungvár, 7ágráb, Újvidék. A borítékra csak a címzett nevét irta fel, az illető várost ás feladó pontos cimét: Ifj. Gergely Béla, Budapest, Mária Terézia-tér 14. A tiz levelet a posta elvitte, majd többnapi izgalmas hangulatban eltelt várakozás után sorjában szállingóztak vissza a levelek a feladó oimére. Egy ... kettő ... három ... A fényképes borítékokról rejtelmesen mosolygott a szőke leányfej. Mindegyik boríték felbontatlan. És mindegyiken ez a két szó: Retour. Ismeretlen. De egy levél rátalált Mindegyik visszajött már, csak egy nem: a kolozsvári. Ezzel a következő történt: a levél megérkezett Kolozsvárra. Pontos óim hiányában- a postán nem tudták, hová tegyék. Közben az egyik tisztviselőnő a cim- zettmek a borítékon levő fényképén azonnal felismerte az iskolai egyenruhát. Ráírta az iskola nevét és elküldte. Ott majd csak ismerni fogják. Ismerték is. És a levél még aznap eljutott Tóth Sárikához. A borítékon mindössz ez állt: Domíschra Tóth Sárika Cluj. (Kolozsvár.)’ Roumanie. de Adresse misch ty. S a másik oldalon a feladó pontos cime. A levélben ifj. Gergely Béla ezt irta: Kedves Sárika kisasszony! Bocsásson meg, hogy ismeretlenül alkalmatlankodom, de a képe olyan leírhatatlan hatással volt rám. hogy elhatároztam — történjék bármi, felkutatom a lQkhc'lyét Amennyiben megkapná ezt a leve lemet, ha érdemesnek tartana rá és szülei is megengednék, úgy nagyon kérem, válaszoljon, tudassa a cimét, amivel végtelen boldoggá tenne. its Tóth Sárika válaszolt. Ettől kezdve megindult o levelezés, amely egy év óta megszakítás nélkül tart s amelynek mottója talán ez: nt a házasság felél A fiatalember leveledről legalább is állandóan kiesendő! o kérdés: mit szólnának hozzá a szülei, ha mi ketten ... Erre a kérdésre persze Sárika még nem adott határozott választ. Egyelőre még mindketten csak kerülgetik e lényeget. Néhány hónappal ezelőtt, március l én egy filmszcenárium érkezett Tóth Sárika címére. Ifj. Gergely Béla irta. Cime: „A végzetes rejtvényNagy borítékban, a budapesti román követség utján küldte el azzal, hogy — milyen szép is volna, ha a szcená- riumját vajamelyik filmgyár elfogadná és az egyik főszerepet Irénné Tóth Sárika játszuná. Virág között egy szőkehaju kislány Egyik kolozsvári fényképész műtermében akadtunk rá ennek a regénybeiJlő ügynek a nyomára. Egy ilyen műteremben számos arcképet Mi az ember. Az egyik azonnal megragadt» figyelmünket. Rengeteg virág között egy fiatal, üde. mosolygó leányarc. Érdeklődésünkre a fényképész csak ennyit mond: — Ja, kérem, ennek a sok virágnak, ami a képen látható, érdekes története van. Ez a fiatal urilány, akit a kép ábrázol, száz szál piros, ötven rózsaszín és ötven fehér rózsát kapott a születésnapjára. Ez a rózsacsokor egy kész regény... de én nem beszélhetek többet. Tessék talán a családhoz fordulni. Tiz perc múlva már ott vagyunk a Sári- káék otthonában. Meghitt, kedves, barátságos kis család. Csak egy a baj. Irtóznak a nyilvánosságtól. A lakás tele virággal. A zongorán, az asztalon, az éjjeliszekrényeken az Íróasztalon, mindenütt virág. Az összes virágváza megtelt. A száz szál piros rózsa csak úgy ontja az illatot. — A kis lányunk kapta most 18-án a születés-napjára — mondja a Sárika édesanyja. — Kitől? Erre & kérdésre zavartan összenéznek a testvérek és a szülők. Senkisem akar nyilatkozni. Hosszú, kínos csend. Végül Sárika rámutat egy férfiarcképre: ...és mindig várom a postát — Tőle: Aztán lassan nekibátorodik... beszélni, kezd ... s a félénken csöndes félsz a vakból szinte észrevétlenül rajzolódik ki az a harmatosán üde romantikus regény, amelynek a véletlen folytán ő a főszereplője s amelynek megírásához maga az élet kezdett hozzá. — Boldog? A kérdésre nem jön zavarba. Egyszerű, közvetlen hangon válaszol: — Igen ... azt hiszem ... ha levelet kapok tőle, örülök és mindig várom a postát. — Szokott válaszolni neki? — Minden leveliére. Csak az zavar egy kicsit, hogy voltaképen még nem is ismerjük egymást. Most egy nagyon indiszkrét kérdés következik: • — Tudna-e „igen“-t mondani, ha határozott formában megkérné a kezét? Itt most a szülők szólnak kö'zbe: 1 — Arra még ráér. Majd. ha jobbon megismerik egymást. A fiatalember arcképe ott áll az asztalon. Nyílt tekintetű, határozottan rokonszenves. És Budopeslen. a Mária Terézia-tér 14. szám alatt. Ifj. Gergely Béla lakásán egy másik arckép áll az asztalon. Egy fiatal, kékszemü leány arcképe, oki a képet másfél év előtt azzal küldte világgá, hogy — filmszinésznő szeretne lenni. Ki tudná előre megmondani, hogv mit hoz a jövő? Lesz-e valaha film- színésznő Sárikából, vagy nem? De egy biztos: valakj már felfigyelt a kolozsvári kis urilányra. Valakinek már megdobogtatta a szivét az a világgá küldött arckép. Ki tudja ... az a születésnapra küldött százszál piros rózsa menyasszonyi csokorrá is átvál- tozhatik s a mátkaság is talán tud annyi boldogságot nyújtani két szívnek — ha nem többet — mint a film csillogó, reflektorfényes, zaklatott, kétes értékű világia. Gredinár Aurél. Moscicky köztársasági elnök látogatásának viszonzására Na indul Lengyelországba az uralbodé BUCUREŞTI, junius 24. őfelsége II. Károly király ma indul Lengyelországba, hol a határon — Snia- tinban — festői uniformisban a lengyel hegyivadászok e;giyik ezredé fogadja. Hivatalos jelentés szerint őfelsége tegnap dekrétumot irt alá, mellyel távolléte idejére a kormányra ruházza a királyi előjogok gyakorlását. Nagyszabású katonai BilWMtiiaaWBB BBaMBMStóaBW WMWMSM összeesküvés Madridban 400 tisztet és legénységi állományú egyéni tartóztattak le, — Az Összeesküvők át akarták látszani a lővárost Franco csapatainak LONDON, junius 24. Angol lapok jelentése szerint nagy katonai összeesküvést fedeztek fel a madridi fronton. Moszkvai mintára éOO tisztet és közlegényt letartóztattak. Azzal vádolják őket, hogy a köztársaság érdekei ellen összefogtak. Lujan vezérkari főnök és Ariból tábornok is a letartóztatottak között van. Az összeesküvők állítólag összeköttetést tartottak fenn a nacionalista nagyvezérkarral s a harcok beszüntetésével akarták átadni a spanyol fővárost Franco tábornoknak. Több diplomatát bünrészességgel gyanúsítanak. A periui, chilei konzulátuson és a norvég követségen gyanús iratokat találtak. Tegnap és Ma Cjorbe ej I-élnégykor, hirtelen, átmenet nélkül, fenn ■I budai hegyen, egy kertben, az a pillanat, melyről a régi költők ezt mondták: ,,A hajnal percen". A hajnal egészen csendesen percen. Elébb egy rigó énekelt, a kerti ház kéményének peremén; az ég e pillanatokban sötétkék volt nem kék és nem fekete, olyan sötétkék, mint a tenger vihar előtt. Mikor a rigó elsikitotta az utolsó hangot — e titkos jeladásra, melyet csak a természet ért — a sötétkék ég megvilágosodolt. Az operában I hajnalodik igy, mikor Rodolphe mesélni kezdi, hogy már nem hinja. Mintha valahol, nagyon messze. » domb mögött, erős és kegyetlen fényszórókat gyújtottak volna, melyeknek sugárkévéjét nem látni még, csak a kandi fény tükrözése dereng. A rigó is elhallgatott, mint aki megtette kötelességét, rejtelmes rigó-kötelességét e rejtelmes világban s moM megijed a következményektől, riadtan lovászai! A homályból tárgyilagosan váltak elő a ház, a fák, a rózsák és az emberi arcok; egy pillanattal elébb mindez a létezés valamilyen átmeneti térfogatában derengett csak, mintegy az Elyziumban. Most minden valószerü lett, telekkönyvben és telefonkönyvben ellenőrzött valóság Egymásra néztünk, az égre. áhítattal s aztán, gyanakodva, a földre. A fák a fényben egyszerre megteltek gyümölccsel. A táj, a szelíd dombok, az erdő, a gyümölcsös, mindez oly erővel, mesterséges készséggel tükrözött most a fényben, mintha egy szerkezet kezdett volna működni, amely sugárral és gépezeltel üzembehelyezi a világot. Egyszerre, mint egy díszlet, feltárult a nyár. A levegő hirtelen átmelegedett; olyan színtelen és ízetlen, hajnali hőség volt ez, amilyen a purgatórium légköre lehet. Az asztalon, a fák alatt, féligtelt borospoharak állottak, nemes sárga borral. A fákon vörös fénnyel csillogni kezdett a keményhusu meggy. A hölgyek a friss fényben feltették széles- karimáju, vastag szalmából font kalapjukat orrukat rizsporral kenték, sápadt kezekkel készültek .a nappal ünnepélyére. Az urak az égre néztek, a lombokra ,s a kiöntött és megmelegedett bor illata összevegyült a rózsák hajnali lédekzetvételével. A pillanat, mikor a hajnal percen, pathetikizs és férfias. Vörösmarty talán igy mondta volna: „fönséges" s neki lenne igaza; de ilyen szavakat csak költő használhat büntetlenül. Vörösmarty szerelte az ilyen reggeleket, a rózsák között, a Balaton partján, boros flas- kák között, szerette ezt a derengést, öregen és zaklatott lélekkel, félig már őrülten az élettől, attól, hogy magyar és költő és Vörösmarty s a nyártól, a versek emlékétől, a balatoni hajnal színeitől és a csopaki bortól mámorosán. Tlyen reggel, ilyen éjszaka után ment haza, borosán s megírta a „Vén. cigányt“. De Vörö'smartynk már 'nincsen és nem is lesz a közeljövőben. Egyelőre csak borunk volt s az ágéret, mely a rózsák, a bor és a hajnali pár.a illatából gőzölgőit elő. Itt a nyár, gondoltuk. Senki nem csuklóit, szerencsére. Itt a nyár s a rózsák őrjöngve rákezdtek, a színek és az illatok összehangolt tételével, mint egy zenekar, mely az ouverture-t fújja. A szúnyogok is rákezdtek, mert a természet nem tűr semmiféle páthoszt. A kutyák is rákezdtek. a rózsák és a szúnyogok között s egyszerre kitárult a táj. mini egy színpad a drámai jelenetben, teljes fénnyel és az ősz* szes távlatokkal, a Dunává] és a várassak mely aludt még, köznapi és történelmi végzetébe burkolva s abba a finom párába göngyölve, ami a nyár lélekzetvétele. Erre a jelre felálltunk s elindultunk a nyári hajnalban, amely percent, sorsunk felé. Az egyik rózsát vitt kezében, a másik szalámit, a harmadik az égre nézett, mintha most látná először. A lekaszált réten mentünk át s e süni, testi illatban, a frissen kaszált széna gőzölgő felhőjében gázoltunk. Fönn. a dombon, a halottak fogadtak, nyári virágokkal disz-ös sárijaikban, némán és közönyösen. A kocsi ismerős halottak sírja mellett hajtott el. Valaki énekelt, aztán, mégis, csuklott. Már reggel volt. Márai Sándor. szaiöh Könyvei: Schreiber: Marika kérdi — miért? Szellemes Útmutató a gyermeknevelési problémákban -- — — — — 92 Dr. Csaba: Amit az anyának tudnia kell 115 Dr. Csaba: Amit a serdülő leánynak tudnia kell — — — —- — — — 115 Dr. Csaba: Amit a fiatalasszonynak tudnia kell — — — — — — — 112 Dénes—Schächter: A ma gyermeke (Modern neveléstudomány a gyermek születésének pillanatától, 15 éves korig 180 Székely Béla: A te gyereked — — — 59 Székely Béla: A gyerekévek szexualitása 66 Kaphatók az „Ellenzék“ KOnuvoszlâlQâban Kolozsvár, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Tel. 11—99
