Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-06 / 128. szám
1931 június 6. f: L L n V Z fiK 11 Egg ÍeSlCͧ€ífC§ íiilil I kz. irásművészei lélektani alapja Dr. Békésy Károly a neve. Mailt hónapban Jetit) nyolcvanhét esztendős. Ugyanakkor jelent meg e városban, szülővárosában „Hóvirág“ címmel vcrafuzetc, itizenhat oldalra terjed és rtz kőkemény van benne. Tudtommal a poétának ezdk a versei az elsőik. Mellékesen e Város legrégibb publicistája, aki az itt megjelent régi, hires Kelet cimü napilapot, mint kiadó-tullajdonos 1877-től adta ki, miután már 1875it-ol szerkesztette, a lap 1881-ben szünit meg. Nehány hét múlva már a Kolozsvári Közlönyt szerkesztette, 1882 március 12-től, 1887 dec. 24-ig. Ö hozta Kolozsvárra 1880-ban Petalei Istvánt lápjához, melynek Petiel-ei segédszerkesztője, jó szelleme volt. Békésy Károly szerkesztette a ..Sport“ cimü lapot is, az első s.ít megjelent sportújságot, 1876 októbertől 1877 aP‘ rilis i-ág. A most már tehetséges fiatal költő egyetemi magántanár lett az idevaló magyar egyetemen, az alkotmányi politikából, Tre- fort határozottan megígérte neki, hogy rendes tanárrá nevezik ki, utódja -azonban nem tartotta kötelezőnek magárai, sem mesterségére, hogy e kötelezettséget 'teljesítse, holott Békésy Károly, mint magántanár, -szorgalmasan, kitűnő előadásokat tartott. Jeiies szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Bg-yik müve A becsületes állam ci-men jelent meg 304 oldalon és elismeréssel fogadtak. Ámde senki1 sem próféta hazájában, -még kevésbé városában és -az itteni egyetem tanszékeit többnyire budapestiekkel -töltötték be. Békésy, minit publicista, mint hírlapíró e város egész sereg fontos ügyeiben irt. A házi- ipa-r, a város szépítése és hasznos intézmény ai-nek pártolása buzgó harcosára talált ebben a gentil eman szerkesztőben. Már ameny- nyite ideje jutott erre, mert- a hetvenes nyolcvanas és kilencvenes évek tele voltak ádáz pártmarakodásolkikal. Az itteni- publicistáik és hírlapírók k-özül nem egynek mellék j áru lékai voltak ,a párbajok, mellék- jövedelmei pedig a -sár és düh, a gúny és lekicsinylés, mely részűikre kajánt. Ism-é. mellékesen Békésy Károly tartotta, nevelte egész családját. Kél testvére tanárnő lett, egyik — a harmadik nővér, egyetemi tanárhoz ment férjhez. Három öccse közül József, minit tábornok halt -meg. Sándor a diplomáciánál működött, Géza pedig egyik legnemesebb, legjobb -lelkű barátom, orvos-, maga is író, a belügyminisztérium egészségügyi- osztályához nevezték lka. Pihenésül gyönyörű gyermek meséket Inc. Tehetsége az államtitkárságig emelte. Később mindhárom öccse elhunyt, sőt Gézának felesége és gyermeke is meghalt. Egyik tanárnő -testvére pedig nemrég: tért örök nyugalomra. Családi életében annyi csapásért azt a kárpótlást kapta a sorstól, hogy feleségével évtizedek óta boldog és szép családi életet élt Még annyit, hogy minekutána Békésy Károlyt a rendkívüli egyetemi 'tanársággal is kitüntették, a Magyar Jelzálogbank kt létesített fiókjainak egyik vezetője lett. Megírta emlékiratai,!, is, Te- ménlelen érdekes adattal- gyermekkorából és fiatalkorából. Persze kéziratban van, mert Békésy nem tagja pajtláslkodó és egymást agyba-főbe dicsérő irodalmi ipar-szövetkezeteiknek, vagy cégeknek. Most már riadtan látom, hotgy rossz -szokásom szerint mennyi adatot Írtam ez érdemes és kiváló férfiúról. Holott meg tanulhattam vollna Eötvös Károly tói, -a vajdától, hogy mát érnek a hűséges adatok, A nagy iró és visszaemlékezéseik hires -mestere, ide jött városunkba, pár évtized előtt. Az egyetemi asztalnál, a New-York (Lőte József professzor hártyánk 'szerint a Nyehó) kávéházban Márki Sándor feledhetetlen jó barátom bemutatott a vajdának és hozzátette: ..Rendelkezésedre áll a könyvtárban, ha adatokra volna szükséged“. — Mire & vajda, ott ellőttem, mondta: „Nem kellenek nekem adatok! Engem csak zavarnak & munkámban“. Igaz, hogiy nagyszerű emlékezete volt Eötvösnek... íme, elkalandoztam, térjünk vissza a tehetséges, fiatal poétához. A Katicabogár cim-ü költeményében Így dalol: Deriis volna tőle embernek az élet, Ha ívakioa néni ék s a hatalmasságok Eltanulnák tőled az ártatlanságot. Kedves kás katicabogár. A medve cimü meséjében egy medvehölgy hogy: „A női nem ez egész világon át Nem rejtegeti testidomai báját“. Epv iróeón cámü költeménye, románc, A polgárember számára az Lró rejtély, kit a sors különös kegye ajándékozott meg tehetséggel. Kétségtelenül az egyén fejlődési fránya veleszületett képességeivel nagyjában meg van határozva de bizonyos korláton 'beiül szabadon mozoghat, — van -erkölcsit ■szabadsága s ha -az élet küzdelmében felemelkedik, vagy alul marad, ez rendszerint saját érdeméül, vagy hibájául tudható he. Kétszeresen áll ez igazság a szellemi élet harcosáéra-: az Íróikra. Hány szépen induló tehetség vész cl, semmisül meg, hány ragyogó név merül alá rövid tündöklés után az ismeretlenség homályába, mert a félek 'tartálya, amely rövid ideig oly bőségesen önti. a finom hangulatok, színek, gondolatok csodálatosain harmonikus keverékét, egyszer csak kiümerül. Az iró lelke elfásul művészetét hiábavalónak, üresnek, az életet céltalannak érzi. Ritka eset, ha ilyenkor a polgári élet nyugalmasabb, de korlátozottabb szintjére vonul vissza, sorsa többnyire a legmélyebb sülyedés, öngyilkosság, vagy ha sok benne a jellemerő, éveik hos-szu tusakodásai után, az életet ismét más színben kezdi látni, elmélkedik a dolgok folyása fel-eth, mérlegel, figyel, lelke tartai- rruiilag mindig gazdagabb és gazdagabb lesz, újból írni kezd és tehet-sége kétszeres fénnyel ragyog fel. E rövid-eb-b, hosszabb ideig tartó terméketlen periódusok önbizalmát aláásó veszélyét nem érzik oly nyomasztóan azok az irók, akik idősebb korban készen, megállapodva léptek a nyilvánosság elé. Fejlődésükről. csupán önmaguknak kellett számot j adnioik s a -terméketlen időszakok ős rejtve maradtak azelőtt a nyilvánosság előtt, aki, ■ ha fiatal tehetségeket fedez feli, 'tőlük' mindig többet és többet- vár, legalábbis a tapasztalatlan iró ez't igy képzeli s ennyi elég a fent vázolt kis egyéni 'tragédiák kiifejődéséhez, a lelkit egyensúly felbomlásához, az önbizalom elvesztéséhez. A -túlfűtött ambíció, a mások elképzelt várakozása gondolkodás nélküli tevékenységre serkenti s egyszer csak észreveszi nincs márt írnia. — Miért, — nem tudja lélektani okát -adni. az? sem, hogy a leghelyesebb ut, amit ilyenkor követhet az egyéni- hi-uság lefokozása: hallgatás, aztán egy kis türelem', akaratierő s az idő és törekvés mindent visszahoz, ha már nem lér petit' elég belső félik ész ült seggel a nyilvánosság elé. Bár az improduktivitás oka- nem minden esetben ez: a gondolkbdóknál a nagy elmélyülés, az önkritika fokozottabb volta lOssiltja mondanivalóik kibontakozását. A gondolkodó, ki « dolgok belső lényegét igyekszik megragadni', az irotit kötetek számát sokkal kevésbé szaporítja, mint tegyük fel, egy meseszövő fantázia korlátlan csapongása. Ugyan a filozófus improduktív periódusait a szó valódi értelmében nem is nevezhetjük ennek', ment itt a .látszólagos szünetek alatt inltenzriv -munka folyik: egy- egy filozófiai világszemlélet kialakulásának nagy munkája. Különben az irój produktivitás és lm produktivitás sokkal több elmélyülést kívánó bonyolultabb lélektani kérdés, semhogy egy rövid 'kite, dikk . keretében kifejthetnek, most főként az írói felkészültség hiányából származó improduktivitásról van 'szó. Mert minden iró tudja, van a dilletántíz- rnuson 'túl egy nehéz iskola: a -nagy belső önfegyelem az állandó lelki összeszedettség iskolája, ha irtlt rossz tanuló és saját maga fölé emelkedéssel, nem- igyekszik a forrást, honnan a írás-művészet legszebb alkotásai törnek felszínre: a lelki tartalmat gazdagítani, gyorsan kiírja magán, irt -aztán hírnevét felhasználva, áttérhet arra az útra 'Is, melyről eddig hallgattam: Ír, ha- nincs is különösebb mondanivalója, ismétli -magát unos- un talan, kritikusai ugyan meg állap irtják, nem előnyére fejlődött kii, sekéllyé vált, d'e a nagyközönség a hírnév leplében burkolva minden;, értékesnek vél s hogy ez mennyire ron't-ja az általános irodalmi Ízlés fejlődését nem szükséges külön hangsúlyozni, amúgy szelíd .szomorúsággal, A falusi1, rögöt túró ember lánya Írógépet kopogtat a városban és a vers fájdalmasain zengi, hogy mennyivel boldogabb élete volna a kisasszonynak, ha megmaradt volna egyszerű, dolgos falusi lánynak. „Zokogni fogsz érte élted alkonyán, Ha senki sem mondja néked,, hogy „édes anyám“. Az almafa panasza, sóhajtva dalol, hogy most más a szépről való fogalom; Őt -se látja meg 'tavasszal a művész, „Aszott kollégámhoz fut, ;kiiit megölt a vész“. Az aimafa igy végzi bus panaszát: „Vájjon piros, duzzadt almáim helyett Ne hozzak-e ón is sápadt gyümölcsöket? És som 'tehetünk ellene semmit, A nagy hatalmas igazságszolgáltatóra: az időre kell bíznunk azt a tisztító munkát, mely az irodalmi pelyva; mindig kirostálja, ha már annyi író nem jutott el az írásmüvészet legfőbb iránytmuitató igazságának felismeréséig, miszerint a lelki tartalmainkat is éppen annyira kell gazdagítanunk, mint arnlly mértékben törekszünk a .stilus változatosságára és szépségére. Igaz áldozatot is kell hoznunk érte, csakis igy közelíthetjük meg a célt;, mert a diiletántizmus határkövét átlépő iró nemcsak szereplője, de hivatott szemlélője is az élet nagy szinjátékának s ez; soha egy percig sem szabad -szem előli .tévesztenie. Ha az élet hétköznaptasságán felülemelkedve, mindent, még önmagát is elfogulart- lanul figyeli, akkor lelke tartalmilag csőik gazdagszik. Nem lehet -a szenvedélyek, bánatok, örömök prédájául odadobnia egyéniségét, még .ai lírikusnak sem,, mert más az valamit! átélni, átérezni és valaminek a tudatára ébredni. Itrt joggal! tehet ellenvetést a hétköznapi felfogás: ha az Író nem dobja magát teljes szívvel és lélekkel élményei, forgatagába, hogyan nyújthatna nekünk az életről 'tiszta., meghamisita-lJan képet? — Mi joggal kérdezhet nők: ki t-ud a színjátékról tisztább képet alkotni, a .szereplő-e, vagy a szemlélő? A felelet nyilvánvaló. Félreértének elkerülése végett még megjegyzem., a lírikus számára ugyan nélkülözhetetlen egy bizonyos fdku érzelmi tartalom közvetlen átélése, de csak korlátozottan), mert legyen bár a költői líra művelője is az író, ha állandóan élményei hatalmában áll, elveszítene az önmegfigyelés talaját lába alól e művészete csak műk ed vei ósdi játékká sülyedne. Tehát még érzelmi elértünk sem a közvetlen -tapasztalás utján finomul, — a húr, -mely behatásokra reagál, mélyen bensőnkben rejtőzik. Az érzékeny lélek kevés élménnyel, de nagy elmélyüléssel hozza felszínre azt a fenséges lírát, melyet egy durvább lélekből a -legnagyobb fájdalom s egy egész élet tapasztalata sem képes kiváltani. Nagy szerepet játszik ugyan a lélek eredeti alk-altü, de akárhogyan is most a legfinomabb impresz- sziótkart iis felfogó írói leiekről beszélünk. A müvészlelkekről: azokról, akik kevés élménnyel is sokat át tudnak élni, akik maguktól jönnek rá ez alapvezető .igazságra. Miszerint életbölcses-ségünk fokát nem az ál -élt tapasztalatok sokassóga határozza meg, esztétikai érzékünket, hangulatok, érzések iránt való fogékonyságunkat- sem ez fejlesz:! ki, hanem a mód, ahogyan az élet 'szines, változatos könyvéből -és lelki világunkból olvasni -tudunk, mint magunk- fölé emelkedett -szemlélőik. Hogy lemondás, fegyelmezettség állandó belső lelki koncentráció .nélkül lehetetlenség, a valódi iról- ez nem riasztja el; az >a tisztább, átfogóbb, nagyobb szellemi távlatokat megnyitó világkép, melyet a művész, iró, filozófus szemlélhet, kárpótolja a küzdelem minden fár*aidt.-ságáért. De van-e ebből a közönségnek valami- haszna, kérdik sokan — helyénvaló-e a mindennapi éleitől elvonatkoztatott értékeket vinni az irodalomba, ma, midőn égetően sürgős megoldásra váró szociális problémák nyugtalanítanak minden gondolkodó főt. Igaz. átmeneti idők válságait éljük, pacifizmus, világbéke, a technika fejlődéséhez arányitól: 'közgazdasági reformok szüksége s még sok hangzatos- -szó, melyek csak úgy röpködnek a levegőbe, aktuálisaik, — 'tagadhatatlanul. Dehát Istenem, egy fecske csinál-e tavaszt, m-ég száz sémi, mosrt már a költő, .szépirodalmai", a metafizikus, akinek érdeklődésit körén kivül esik a politika, még ha ez't szociálfilozófiává emelhetnék. De igy, — nem érez hivatott-ságot rá, mit tehert, — nem-e helyesebb számára csak távolról szemlélni a dolgok alakulását dolgozva és alkotva -tehetségéhez mérten. Jöhei; egy nyugalmasabb kór midőn az igazii szellemi értékekei jobban megbecsülik. Lehetséges, de nem leszek-e én is oltyan kába, Hogy rúzs ér,7 küldjék a patikába? A hajfonat bánata c. versben -a rövid hajat viselő női nemet korholja, de epe nélkül. A fülemüle cimü hosz- szab-b pompás kök-e-méiny a dzsesz muzsika ellen 1-s -szól, vidáman, elmésen. Klári — egy lányt rajzol, -akii kedély nélkül született. Legnagyobb terjedelmű a versfüzetben A felhők c. huszonhat, négysoros strófára terjedő költemény, mely a felhők dicsérete. Szines. meleg és érdekes költői munka. így végződik bánaltos hangulatban: „Ha .a nap nem köllt fel és elfed a- sir, Hantomnál utánam senki sem sür. Öntözzétek, felhők Hogy 20 év múlva me taláijes magát fosssonl® kopaszon... Dörzsölje be a fejét eteponkésf PÉTROLE HAHN-nal. Kellemesen illatosítva. ez a higiénikus hajsseesz a legmegfelelőbb szer korpósedás fej* viszkeíegség és hajhullás ellen.  PÉTRGLE 5-UKM farija a frizurái, anélkül, hogy a hajéi zsirösifesná. Maguk tíz orvosok is eredménnyel használják és cljánlják. PÉTRQLE HAHN KELLEMES ILLAT EREDETI ÍRAWC.IA <JYlÍQTHÁHi a metafizika s általában -az elvontabb szellemi. alkotások iránt a nagy tömeg mindig érzéketlen volt, az átlagos szellemi nívót .amúgy -sem emelik, nincs népnevelő hatásuk, vetik ellent. Igaz, azonban élnek műveltebb, az elvontabb, inteLlektuális értékek iránt fogékonyabb egyének is a társadalomban, akik szellemi táplálékukat innen merii:,iík s még e;gy gondala'tszik-ra is, mely legjobbkor jön, sorsdöntő irányt szabhat sok ember életében. Aztán van még egy írói osztály, ki mondanivalóit a mindennapi élethez közelálló témakörből veszi s ez igen tud a többségre hatni. Csupán át is keLl éreznie szavainak felelősségét és súlyát, melyet könyveinek: ezer, meg ezer példányában hint a knitiiká'llan tömeg 'közé, ortt javító. vagy bomlasztó hatást idézve elő, — a komoly iró tekintetbe .is veszi mindig a tényt. (A pornografikus, meg ponyvairodalom művelőiről Irt hiába való fáradtság megemlékeznünk, erkölcsi felfogásuk sokkal mélyebbre sülyedi), semhogy Okok kifejtésével is felismernék azt a demoralizáló és romboló hatást, melyet a szennyirodalom hozhat a társadalomnak, kinek m'a minden lelki erejére szüksége van.) Domokos Aranka. Teke z e s p o x* > GLUJ-.ROLOZSVÁR. Vasárnap, f. hó 6-án reggel 9 órakor -a kolozsvári kerület pálya- bajnokság keretében a.vatje fel az uj Mi'tísz- lay-féle pályát (voh Gardán. Str. Mass'avyk 3.). A kerület kéri a város játékosait a fenti időpontban minél -nagyo'hb számmal vegyenek részt a bajnoki versenyen.. A dijakat még vasárnap esrte kiosztja a kerület vezetősége, a versenyen igazolatlan játékosok is indái'’Ihatnak. Vasárnap d. u. 2 órakor a Valkai-pályán Soimni—Pomip'ieri Floresti mérkőzés lesz. Az Aggmemházbam a Borbélyok asztaltársasága a Húsosok alkalmi csapatától (17 játékos) 219:185 arányú vereséget szenvedett. ADMINISTRAŢIA MUNICIPIULUI, CLUJ No. 11.342 —1937. Serv'ciul Economic, PUBLICAŢIE DE LICITAŢIE. Primăria Mun’clpiuHi Cluj dă în întreprindere pe cale de licitaţie pubfó lucrările de repararea. drumului deU pădure« Muntele Fiii-, proprietatea Municipiului), Licitaţia se va tine cu oferte în scris inch se în plic sigilate si timbrate legal în ziua de 17 Iunie cor tt. a, m în stfa de şedinţă ä Primăriei în conformitate cu d’-spozitiunile art. 8S — no, din legea' C. P ai « normelor generale pt. tinerea licitaţiilor publice în Mon. Of. Nr. 127 din 4 Iunie 1931. Concurenţi- vor depune odată cu ofertele si o garante de ţ la suta a preţului rotai! oferit pt. lucrările din chestiune. Caietul de sarcini st devizul de chefitue'i referitor se pot vedea în biroul Servciului Econom c Nr, 32. Cluj, la 12 Mai T937. PRIMĂRIA MUNICIPIULUI, CLUJ. ezt a szép világot. íme a késő korában da- ezf a szép világot.“ íme a késő korában daloló 87 éves, uj költő nehány dalából izeli- lő. Azt hiszem élvezetet szerez magának az, aki e humorral tele, de komolyság és bánat gyökeréből fakadó Hóvirág cimü versfüzetet (pár lejért kapható) megveszi és elolvassa. A luntpengeto ősz dalos, 'tiszta, kedves hangon énekel, finom gu'nnyal. könnyű dallamai frissek és igazság csendül meg bennük. A versek írója csodálatosan friss és, -ifjú szellemmel in. derűs életbölcsességgel. Dr. Gyalai Farkas.
