Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-06 / 128. szám
o 193 7 /un las 6. •Kt j E LJL E N Z fi K unonm Barackpálinka cjftogy tisztáSan tegyen a 6enzinné[ eíérfjetö Irta CSATHÓ KÁLMÁN Az ősszel történt az öcséméknél, hogy vacsora előtt a sok mindenféle szesz között baracpálinkát is kínáltak. Az öcsém maga töltögette egy felírás nélkül való, közönséges, zöld üvegből és azt mondta: ■ y _ Kóstoljátok meg ezt, kérlek és mondjátok meg, milyennek találjátok? — A szeme csillogása és a rosszul palástolt ravasz mosolya azonban világosan elárulta, hogy ő maga mit tart a pálinkájáról és hogy nem bírálatot vár, hanem elragadtatást. Részben ezért is, de meg, mert a pálinka csakugyan jó volt, egymásután mondtuk: — Kitűnői — Remek! — Pompás! Az öcsém csak mosolygott, de mikor a fő szesz'-szakértő, az öreg János bácsi is megszólalt és azt mondta: — Ejnye, de fene jó! Ez a legjobb barack, amit életemben ittam! — hát akkor nem bírta tovább és diadallal kiáltotta: — Hahót... Hát én is azt mondom!... Ennél remekebb pálinka nincs a világon!... Örülök, János bácsi, hogy te is ezt mondod, mert te értesz hozzá!... nézzétek: itt van a hires cégnek a hires barackpálinkája. Érdemes megkóstolni és összehasonlítani!... Meg se közelíti az enyémet! Töltött, megkóstoltuk. Az öcsémnek igaza volt: meg se közelítette. János bácsi kijelentette, amint beleszagolt■ — Moslék! — Azért megitta, de nyomban rá azt kiáltotta: — Hamar abból a jóból egyet, hadd öblítsem le ezt a kotyvalékot!... Valamennyien nekiestünk az öcsémnek: — Hol szerezted ezt a kitűnő pádinkát? Rejtélyesen mos oly go 11: — Kecskemét határában főzi egy parasztember. Persze titokban. A szakácsnőnknek rokona, én az ő révén jutottam hozzá! Csak egy baja van: kicsit drága és egyszerre nem lehet, csak egykét üveggel kapni, mert fél az ipse a finánctól. Idegennek nem is ad! Ha nekem kell, le kell hozzá utaztatnom a szakácsnőt! Már pedig, komám, ebből nekem okvetlenül szerezz! — mondta János bácsi, körülvizsgálva az üveget. — Átveszek akármennyit!.... Hogy adják? Az öcsém megmondta az árát. Annyi volt, mint a hires cég pálinkájáé. — Hüffene!... Még ehhez az útiköltség! De mindegy! Átveszem! Valamennyien jelentkeztünk, hogy szívesen vennénk s egyikünk azt indítványozta, próbáljunk' meg egyszerre többet hozatni, úgy jobban megoszlik az útiköltség. Az öcsém a fejét csóválta: — Bajosan hiszem, hogy adna! Meg aztán akkor a vámmal is mingyárt baj van és firtatni találják, honnan való? — Á, persze — legyintett János bácsi. — Mert nem tudtok hozzá! Hol az a szakácsnő? Majd én beszélek vele! — Most nem lehet, mert tálal! Majd vacsora után! A vacsora — sajnos — nem volt olyan kifogástalan, mint máskor szokott lenni az öcséméknél. Az asszony restelkedett is, különösen a rucapecsenye miatt, ami bizony kem.ényecskére sikerült, meg a rétesért különösen, ami bizony kicsit szedonnás volt. — Hát igen! Nem éppen elsőrangú szakácsnő! Főzni jobban is tudhatna, de mindig reménykedem, hogy majd bele- tamil. Mert egyébként nagyon kitűnő teremtés! Rendes, megbízható, engedelmes. A múltkor már úgy volt különben, hogy elküldöm, de Marci azt mondta, legalább utoljára hozassunk még vele pálinkát. És el is ment, hozott két üveggel, Marci megkóstolta és azt mondta, ö bizony nem engedi elküldeni! — Igazad aolt! — bólintott Jónás bácsi, áki éppen azzal foglalkozott megint, Ü.Taívio: Daivak A világhírű finn iró remek regénye, a finn-orosz véres szabadságharc megrázó korából. — 342 lap, Mhenaeum pompás nagy regénye. 132-— lej LEPAGE-nál, Cluj. Postán utánvéttel. hogy összehasonlította a kétféle barack- pálinkát. — Nektár ez! Én mondom! Aki egyszer belekóstolt, nem tud róla többé lemondani!. .. Ha! Hot az a Hé- bé? Hívjátok be és beszéljünk vele!... Teréz hát megjelent pironkodva a vendégek előtt. Szőke volt, kövér volt és kecsege orra volt neki. Szakácsnőnek megjárta, mert tiszta volt és fehérbőrű. Nőnek kevésbé, részben a testi terjedelme, részben az orra miatt. Na meg azért sem, mert már nem volt idei fióka; túl lehetett a negyvenen, ami szakácsnőknél korántsem olyan fiatal kor, mint az úri dámáiknál, akik tudvalevőleg akkor kezdik újabban az életet. — Hát, lelkem, — kezdte János bácsi a pálinka miatt kérettük magát. Hogy hogyan lehetne belőle kapni, de sokat ám és egyszerre. Mert mi itt valamennyien szeretnénk egy pár üveggel... Teréz mosolyogva csóválta a fejét és a másik lábára nehezedett, mialatt a kezével a köténye csücskét babrálta: Nem lehet, kezét csókolom, legfeljebb ha három üveggel. A bácsikéim még annyit se akar adni, csak kettőt! — Hát tudja mit? — szólt János bácsi. — Maga csak mondja meg a címet! Mi aztán majd odamegyünk autóval! Ne Féljen! Maga megtalálja azért a számítását, mert nem kérjük a titkot ingyen... Teréz méltatlankodva vágott közbe: — Hogy tetszik olyat gondolni? Én, kérem, eddig se kerestem ezen egy fillért sem! Pontosan annyiért adtam a 1 nagyságos urnák, amennyiért én kaptam... Erre akár meg is esküszöm, kérem... — Hóit akkor meg annál inkább! — szólt János bácsi. — Hát ki az az ember? Hol lakik és hogy hívják? Ki vele, lelkem! Teréz ijedt tiltakozással kapta fel a kezét: — Jaj! Csak ezt ne tessék kívánni tőlem! Megesküdtem, hogy soha el nem árulom! Nem lehetett vele boldogulni; az öcsém végre azzal vetett véget a vitának, hogy azt mondta: — Mindegy, János bácsi! Megígérem neked. hogy ha Teréz két üveggel hoz, egyik a tied lesz. Ha hármat, akkor kettőt neked adok. Fizeted az útiköltség aránylagos részét! — Mennyi az útiköltség? — Oda-vissza kilenchatvan. Személy harmadikon, — szólt Teréz. — Meg a villamos. — Jó drága pálinka! jegyezte meg valaki. — Megéri! — felelte János bácsi hevesen. — Én mondom, hogy megéri! Már pedig én értek hozzá! Rákövetkező héten egy üveg pálinkát meg egy levelet küldött az öcsém. Azt irta: „Teréz négy üveggel hozott. Kettőt János báicsinak küldtem, egyet neked ajóinlok fel. Az ára mindenestől kilenc pengő tiz.“ Drágállottam, de nem bírtam ellert- állni! Sőt, minthogy a vendégeimnek is nagyon ízlett, kértem az öcsémet, hogy máskor is gondoljon rám. Így aztán minden hónapban kaptam a tél folyamán egy üveggel. Többször nem, mert bár Teréz csaknem hetenként leutazott Kecskemétre, az öcsém barátai közül annyian jegyeztek elő a finom itókára, hogy nekem csak ennyi jutott. Már éppen közeledett az áprilisi küldemény esedékessége, mikor megint vacsora volt Marci öcséméknél. Elsőnek érkeztem és Marci azonnal a kínáláson kezdte. —Egy pohár ürmöst! — mondta. — llohó — szóltam. — Maradjunk csak a barack mellett! Marci piros lett egy kicsit, de engedelmesen nyúlt másik üveg után. Meglepetve láttam, hogy a közismert cég címkés palackját tartja a kezében. — Ebből akarsz adni? Hát hol van a Teréz-féle? Marci még pirosabb lett, de nevetve felelte: — Ez az!... Vagy legalább is pontosan ugyanazt megtakarítással, kérdezze: „Hány KILOMÉTERT lef)et megtenni 100 LE! ára 6enzmne[?>> együtt fe(, hogy létezik olyan üzemanyag, amelynek literje 100 leibe kerül, és amelynek literjével 150 km-t tehet meg. Ez az üzemanyag sokkal olcsóbb lenne, mint 20 liter egy másikból, amelynek literje ugyan csak 5 leibe kerül, de egy literrel csak 2V2 km-t tehet meg. Fenti példa csak feltevés, de igen fontos kérdést világit meg. A benzinnél nem a literenkénti ár számit, hanem csakis a literrel megtett kilométerek száma. Az Ethyl-Unirea kékbenzin sokkal gazdaságosabb, mint a közönséges benzin, mert literenként több kilométert tehet meg vele. De az Ethyl-Unirea kékbenzinnel elért megtakaritás másutt rejiik. A megfelelő és ellenőrzött elégés folytán az Ethyl-Unirea kékbenzin csökkenti a motor vibrációját és ennek folytán kopását. Autója motorjának hosszabb lesz az élettartama, és ritkábban szorul javításokra, ha Ethyl-Unirea kék- benzint használ. 5? z <S tígy í- cÍC nivea ÉéÉ6enzin ELŐNYEI: 1. könnyebben veszi az emelkedéseket 2. nagyobb a gyorsaság 3. azonnal indit AZ ETHYL-UNIREA KÉKBENZIN az Unirea szivattyúk egyik fő vonzóereje. Ugyancsak UDVARIAS ÉS GYORS SZOLGÁLAT, VIZ a hüfö sz.ämära és AUTOMATIKUS LÉGSZIVATTYÚ ingyen áll az autósok rendelkezésére a- kik ezeket az állomásokat meglátogatják. — Hogyhogy? Nem értem! — Hát úgy, kérlek, hogy Teréz lóvá tett valamennyiünket! Egész idő alatt ezt a pálinkát szedi it ott a, csak áttol főtte más üvegbe ... Az asszony közbeszólt: — Sohasem ment Kecskemétre. Az útiköltséget zsebredugta és itt vett pálinkát a boltban. Minden héten volt másfélnap kimenője és tiz pengő mellékkeresete. Ti meg ittátok a bolti pálinkát, mint valami különös nektárt! És fizettetek érte majdnem dupla árat! — Lehetetlen! — képedtem el. — És hogy derült ez ki? — ügy, hogy Teréznek pechje volt. Ugyanabba a moziba ment a babájá val, amelyikben mi voltunk. Ráadásul még egymásnak is mentünk az előcsarnokban... Engem legjobban az lepett uieg, hogy Teréznek babája volt. Ezt nem néztem ki — nem Terézből, hanem a férfiakból. — Babájával? Babája is van? — Van ám! Tagadni nem lehetett, hát lassanként bevallott mindent. Azt is, hogy az első két üveget, amit nekünk eladott, a volt gazdájától lopta. Hogy rajta ne kaphassák, azért töltötte át más üvegbe. Nekünk aztán azt hazudta, egy rokona főzi... Attól kezdve aztán, hogy mind megbolondultatok és ráfogtátok, hogy ilyen pálinka még nem volt a világon, csak kihasználta a helyzetet!... Igaza volt!... Én nem is tudok rá haragudni! ö rái nem! Hanem, hogy az embereket milyen könnyen... Tovább nem folytathatta, mert éppen belépett János bácsi, aki már ismerte az esetet: — Éppen Terézt beszélem! — szólt az asszony. — Hogy hogy bolonddá tette mindnyájukat! János bácsi sértődötten egyenesedett ki: — Bocsánat! Engem nem!... Én első percben tisztában voltam vele, hogy ez ugyanaz a pálinka!... Csak nem akartam a Marci kedvét rontani!... De csak nem képzelitek, hogy engem valaki becsaphat? A szakértőt?... Mikor tudom, hogy ennél jobbat nem főz senki!... És hogy szavainak nagyobb nyomaté- kot adjon, nyomban fel is hajtott egy kupicával. MEGJELENT eiOf ®WfY MIKLÓS regénytr Iő'A ájának második része A h a t a 1 m a s sikerű „Megszámlálhattál* után v égre megjelent az oly régen várt 11-ik rész is. n uimim TALÁLTATTÁL Két kötetben. - 260 lej! ellenzék KönamziáiaaBan kapható. Cluj, Piaţa Uniri: 9. sz. alatt. Vidékié rt nvéíiel is azonnal szi li j i c áu ELLTűNZÜK a ’naîailăât 5aoi^ri]d, Ü iu&ebiteiégi és emberi jogok elöharcoM^ >
