Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-27 / 144. szám
io 19.77 június 2 7. ■ inii >■ HHaniKr 11 Óriási munka, nagy lelkesedés a szabadiéri előadás Grandiózus lesz az „Ember tragédiájáéinak előadása „Mi megtettük a kötelességünket“ — mondta Kádár színigazgató CLUJ-KOLOZSVÁR, junius 26. Péntek este tartották meg a/ Ember tragédiája jelmezes főpróbáját a rét ónná tus kollégium udvarán felállított szabadsz in pa dón. Az ősi templom udvarra néző falát tog Jalta el a hatalmas szabndszinpfldf, mely tel építésében teljesen hozzásimul a templom falhoz, és stílusosain illeszkedett bele a Far kas-utca regényes hangulatába. A hársfák hódító illata, a gyönyörű holdfényes nyár éjszakában nagybaj] hozzájárult ahhoz;, hogy beleéljük magunkat az Ember tragédiájába Adáin szerelmébe és küzdelmeibe, amelyek kétségbeesés paroxizmusón át eljutnak a re ménykedésüg és az örökkévaló bizodeJomig A hatalmas sziahadsz.inpad remek módon van megkonstruálva. Lépcsők, árkádok, úgy. annyim, hogy egyszerre három sikon mozoghatnak a színpadon levők, akiket pompásam világítanak meg a háttérben felállított hatalmas reflektorok. Három hatalmas oszlopról kapja a fényt a színpad és az oszlopokon nachoréták módjára kuporognak a színházi világítók, akik emberfeletti munkát végeznek egy deszkaiapon életüket kockáztatva. A színfal mellett a zenekar és a különböző dalárdák helyezkednek el. a színpadon pedig u magánszereplők ágálnak és a statisztéria nyüzsög. A szabadtéri előadások az igaziak Ugv érezzük valahogy, hogy a színház eh eddig csak szórakoztató iparrá siilyedt. A szinpad igazi feladatát itt a sziabadszin- pedon kapta meg, mert a darab ilyen módon egyszerre játék és ünnep tud lenni. El tudjuk képzelni mi történne, ha amfiteátrumból néznök a tragédiát és valósággal az antik misztériumok hangulata vesz erőt rajtunk, habár a főpróba nem az még, aminek kellene lennie, mert a sz.in.pad még nyers, helyenként beépítetlen, a szereplők sem mozoghatnak még úgy, ahogy kellene, mert hiszen ma még több ismétlő próba lesz, amig a bemutatóig eljutunk. De van valami különös varázsa ennek a hatalm/as küzdelemnek. Látjuk, mint birkózik meg a rendező a hatalmas anyaggal, a színész az erőteljes szerepekkel. mint küzd, hogy látványosságot tudjon nyújtani az epizódszereplő, a statiszta a díszletező, a világosító munkás és az ügyelő, A főszereplők Szent, nagy küzdelem folyik a hatalmas férnek beillő udvaron, küzdelem egy művészi feladattal és harc, hogy kollektiv művészetet adjanak egy többezres tömegnek. A küzdelem késhegyre menő, idegeket tépő «s hosszan elnyúló. A három órára tervezett darab közel hat és fél órát tart a főpróbán. Kínlódások, elcsüggedések, elkeseredések, uj remények és uj kísérletek, azután öröm és boldogság, hogy sikerült, ahogy azt elképzelte a szerző, a rendező, a dekílamáló művész, a statiszta és a színpadi segédszemélyzet. Mert az összhatás az kitűnő. Akármilyen vontatottan is megy, végül is az ismétlések lefutnak, a végén diadalmasan célba dobban a befutott siker. A színészek, mintegy deliiriumban vannak. Emberek attól féltek, hogy a tehetséges és bájos kis Fényes •Alice megbukik az Évában, mert termeténél fogva nem fogja tudni alakítani az emberiség ősanyját ábrázoló nőt, az Évát. hanem csak Éviké lesz. Tévedtek. Ha nem is a renaissance női eszményeinek dús formáival hatott, de finom egyéniségével érzékeltetni tudja a. mai férfi által elképzelt nőt. ő volt a versek, a KMKBSBSsmmwmMEstimtimBamm regények és az ifjúkori szerelmek Nője. Finom egyénisége felolvadt játékában és nő volt akkor, mikor szerető hitvest alakított, nő volt, amikor a méltóságteljes Miltiades- nét alakította, nő volt a római hetéra szerepében, nő volt a londoni vásár kispolgári ál- erkölcsös leányzójában és felolvadt a falarv szter jelenet anyaszerepében. Bébizonyitóttá, hogy a mai nő Éva, az az Éva, akiben megvan az „örök nőies“ és aki miatt folynak a harcok. Féltek Nagy István Adámjától. Amikor a paradicsomi jelenetek lejátszotta, úgy látszott, hogy gyenge Adáin lesz. Azután fokozódott, erősödött és kiderült, hogy miképen Budai Nagy Antalban, úgy itt is kellemes csalódást' okozott. Ez a fiatal színész tehetséges és tud. mert akar. Kovács György Luciferben meglepően ügyes. Mint Lucifer fel- .tiünöen intelligens és bebizonyította, hogy nemcsak vígjátékokban jó, de komoly .színész is tud lenni De a többi szereplők is első rendűek. Hogy Kádár Imre As Gróf László mit küz- ködtek még a főpróbán is, a«rról ilyen szűk keretek között nem lehet beszélni. Azonban az a benyomásunk, hogy a küzdésük megérte a fáradtságot Kádár Imre érezte is ezt, mert amikor egy villáminterjúra kértük és azt a kérdést tettük fel neki, hogy fél-e a bemutatótól, a következőket válaszolta: — Mi megtettük a kötelességünket — mondotta — hogy a színpadot ismét igazi kuilturszerepéhez juttasssuk. Úgy érezzük magunkat, mint a gazda, aki vetett és vetése kikelt, azután pedig ö a termést várja. Reményeink szépek, de mint a gazda nem tehet arról, ha esetleg jég veri el a vetését, úgy mi sem tehetünk arról majd, ha munkánk talán nem talál kellő móftányolásra. Mi a magunkét megtettük. Becsülettel megdolgoztunk és Istenben bízva várjuk az aratást. * Hajnali fél négy óra volt, amikor befejeződött a főpróba. A színészek hollfáradtan maszkírozták (le magukat, de Kádár Imre, Gróf László és a színpadi segédszemélyzet még tovább maradtak. A reggeli órákig folyt a kopácsolás. a szinpadácsolás és hogy mind jó munkát végeztek, azt a mai premier fogja igazolni. Hisszük, hogy a színház vetését nem veri el a jég ... a. I. Borzalmas robbanás Montrealban Sţifîişd; nâsnv.h fö.-b tiGÍoifja és sznz".á} iöbr> ?ebcsü!tje vzn MONTREAL, junius 26. Tegnap a város egyik legnagyobb garázsában borzalmas robbanás történt. A benzin- gázak eddig ismeretlen okból felrobbantak és a garázst a levegőbe röpítették. A robbanásnak több halottja és száznál több sebesültje van. A robbanás után a sebesültek észtvesztve rohanlak el. Másnap egy kivételével az eltűntek valamennyien jelentkeztek. Tiiuíescu: „Nemzetem javáért és érdekéért szolgálok— halálomig“ A Frontul ennelí etlenííe élesen sáreiaifia a yo^< kü[ügyminisztert BUCUREŞTI, junius 26. Jelentettük, hogy Titulescu volt külügyminiszter a személyével vonatkozóan elhangzott vádakkal kapcsolatban nyilatkozatot adott az Umiversulnak. A lap most né- hánysoros toldást közöl, mely a nyilatkozatból kimaradt. — Tudják meg — hangoztatja pótlólag Titulescu — hogy nemzetemet szolgálom és szolgáltam. Ma is úgy tekintem, hogy szolgálatában állcxk s csak halálom jelentheti végét a nemzetem javáért, érdekéért folytatott munkámnak. A Frontul '— Vaida lapja — éles támadást intéz Titulescu elflfen az Universulinak adott nyilatkozat alkalmából. A lap szerint Tituíescu nem a szőnyegem lévő román álláspontot ismertette Angliában tartott előadásaiban. oszsesS^- fe&iúkx RADIO MŰSOR Vasárnap, junius 27. Bucureşti. 7 30 A reggeli műsor közvetítése. 9.55 Isten fisz teilet. 13 Időjelzés, időjárás, sport. 13.10 A Slanescu-zenekar hangversenyének közvetítése Közben körülbelül 14.10 Hírek. 15 Mezőgazdáknak szakelőadás. 19 Gramofonleme/ek. 20.40 A Postászenekar hangversenyének közvetítése 21.10 Felolvasás. 21.25 Grainofonlemezek. 21.05 Rádió- zenekar. 22.30 Hírek és sport. 22.55 A rádiózenekar operai hangversenye Rasarab Heten és Arnauti M. éneik éves te:Budapest I. 10.30 Hírek 11 — 12.10 Egyházi ének és szentbeszéd j terézvárosi plébániatemplomból Szentbeszédet mond Vár- konyi Fidel dr. cisztercita főiskolai tanár. 12.15—13.15 Evangélikus istentisztelet. Prédikál Szabó József. 13.20 Pontos időjelzés. 13.30 Operaház tagjaiból, alakult zenekar. 14.05 „Világhiradó“. 15 Lemezek. 16 Gazdáknak. 16.50 Cigányzene. 17.30 Részletek a János vitézből. 18 Roland Raupenstrauch zongorázik. 18.30 Nadányi Zoltán verseiből ad elő. 18.50 Szalonzene. 19.10 A rádió tárgysorsjáték ismertetése. 19.25 Női énekegyüttes. 20 „Jávái szórakozásofk“. 20.40 Sport. 20.50 „Aranyvirág“. 23 Hírek. 23.20 Magyarország—Németország atlétikai mérkőzés. 24.05 Cigányzene. 1.05 Hírek. Hétfő, junius 28. Bucureşti. 7.30 A reggeli műsor közvetítése. 13 Gramofonlemezek. 13.25 Sporthi- réknek adása. 13.40 Gramofomlemezek. 14.15 Hirek közvetítése. 14.30 Gramofonlemezek. 15 Hírek. 16.45 Előadás. 19 Gramofonlemezek. 20 Felolvasás. 21.20 Felolvasás. 21.25 Csak Radio Romania: Gramofonlemezek. Csak Radio Bucureşti: Popovici—Pretorián: Zongoraverseny 21.45 Csak Radio Bucureşti: Alexandrésen Nina hegedül. 22 A két állomás együtt: Könyvek, folyóiratok. 22.10 Poenaru György énekel. De Curtis: Isten veled, szép álom; Nefelejcs! Ezer angyal az égben. De Lucia: Középkori szerenád. Alvarez: Szeretlek. 22.30 Hirek 1 Budapest I. 7.45 Torna. Utána: Gramofon. 8.20 Étrend. 11 Hirek. 11.20 és 11.45 Fűolvasás. 12.10 Viz jelzőszolgálat. 13. Déli harangszó. 13.05 Chopim-müvek zongorán. 13.40 Hirek. 14 Postás zenekar. 12.40 Pontos időjelzés. 15.40 Hirelk. 16 Arfoiynm- hirek. 17.15 „A fáraók országa mat£. Felolvasás. 17.45 Pontos időjelzés. 18 Szalonzene. 18.30 „Alexander Severus császár a gőzfürdőben“. Előadás. 19 Debreceni zongorahármas. 19.30 „Mit kel] tudni j korszerű hadseregről“. 20 A bécsi , Wntharia** énekkar. 20.40 ,,'Páris kövei“. Nngv Endre csevegése. 21 Hangverseny zenek i . 22.30 Hirek. 22.50 Huszonnégytagu cigánygyerek zenekar. 23 Tdőjárásjelentés. 23.40 Hanglemezek. 24 Hirek német nyelven. 1.05 Hirek külföldi magyarok számára. HÁROM LÁNY ELINDÜ 19 g Dcr>t\Tv I Iria: Marton Lili , , , REGÉNY i \ 31 közlemény Ezeken az ablakokon színes üvegberakások voltak, mint a templomokban, sárga, piros és zöld üvegből. A sarokban harmonium állt. előtte a rektor felesége, sápadt szőke asszony, aki játszott a harmóniu- mon és akinek csengő, éles hangja vezette zsoltár- éneklés közben a többi, félénk hangot. A kettős széksorral szemben egy kis emelvény állott, vaskos biblia az asztalon az emelvény közepén, a háttérb csúcsos, szinesüvegü ablak, amely sze- lid és puha fénybe burkolta a rektor feketeruhás, fehércsipkés, prédikáló alakját. Rév. Morland a lapokban közölte mindig az istentisztelet helyét és idejét, dacára annak, bogy a hely és az idő mindig ugyanaz maradt. Panni késve állított be Miával legelőször. A kis szoba meglepte őket és vártak, mig a zsoltár befejeződött és valamennyien leültek. Csak akkor kerestek maguknak helyet a fal mellett. A székeken feketekö- tésii bibliák feküdtek és énekeskönyvek és a rektor a felismerés szelid tekintetével nézett feléjük. Az istentisztelet teljesen úgy folyt le, mint egy rendes református istentisztelet, egyszerű volt és áhitatos, a zsoltárénekléssel, közös imával, prédikációval és kicsit hosszadalmas is. Panni tudta, hogy figyelni kell, de Mia türelmetlen volt, nem tudta azt sem, hogy mikor kell felállni és mikor kell leülni. Megfogta a Panni csuklóját és nézte a karkötőóráját, mert tizenkettőkor sétálni akart. Panni nem vette le a szemét Rév. Morlandról és mozdulatlan arccal vitte vissza az óráját, mikor Mia nem nézett oda. Istentisztelet után a rektor odament hozzájuk, de M'iát nem tudta elcsipni, mert az már előrerohant, igy csak Panni- nak adott kezet egy barátságos how are you-val. Aztán a román leányliceum angol tanárnőjével kezdett beszélni, de akkor már Panni is Mia után sietett. Később minden vasárnap elmentek az angol istentiszteletre Miával és szinte személyes ismerőseivé lettek a kis terem vasárnapi látogatóinak, akik kis, szives mosollyal fogadták őket mindig. Most is ahogy ott ültek egymás mellett, a mellettük ülő szikár, idős hölgy megkereste a számukra a kijelölt zsoltárt, mikor látta, hogy sokáig lapozgatnak a könyveikben és mosolygott. Aznap korábban mentek és csendes beszélgetéseket hallhattak, amig Rév. Morland megérkezett. Panni végighallgatta, hogy a mosolygós arcú, idős asszony megkérdezte a háta mögött ülő sovány fiatalembertől: — Oh Mr. Kirby! Mondja maga megtudja szokni itt az életet? Mr. Kirbynek fekete, gondosan kefélt vasárnapi ruhája volt és hosszú és átlátszó volt a keze. És azt felelte: — Meg ma ‘am. Egész jól megszoktam már. — Mióta van itt? — Négy hónapja. Már négy hónapja — ismételte Mr. Kirby. — A kosztot eleinte nehéz volt megszoknom. Olyan furcsán főznek errefelé. — Oh, én már tizenkét és féléve vagyok itt — mondta az asszony. — Legtöbbször oh-val kezdte a mondatot és ez az oh úgy hangzott, mint egy bágyadt sóhajtás. Nem is hiszem, hogy valaha hazakerülök. De Mr. Morland igazán nagyon kedves, nélküle sokkal, de sokkal nehezebb lett volna megszokni az itteni életet. — Úgy hallom — szólt Mr. Kirby félénken, — hogy a tiszteletes ur hamarosan visszatér Skóciába. Hallgattak. — Indeed?... Én is hallottam Mr. Kirby. Istenem, Skócia. Az a zöld fii, olyan igazi haragoszöld, tudja. Azt hiszem, sehol a világon nincs olyan gyönyörű szép fii, mint Skóciában. — Azért itt is szép — szól Mr. Kirby vigasztaló hangon. — Csak honvágyam ne lenne. Anyám hetenként ir Londonból. Öt napig tart, mig ideér a levele. Az idős asszonynak szomorú lett az arca. A szája mellett mintha mélyebbé váltak volna a redők, ahogy mondta: — Én már megszoktam azt a gondolatot, hogy itt fogok meghalni. Nekem senkim sincs. Itt rendesen megélek, nem panaszkodom. Most otthon is nagy a nyomor, éppen ma olvastam az Evening Postban, hogy . , s (Folytatjuk.)