Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-19 / 137. szám

WLZUN 7 fi* inn Lindbergh feleségének utinaplója A Iriéhezetí tömeg halálgyürüjében A rettenetes kínai árvíz sújtottjain akart segíteni Lindbergh, de csaknem áldozatul esett az élelmiszert követelőknek. Tűzharc a repülőgépet ostromló éhezettekkel. yy Gyilkoljalak meg, men1 már agy sincs mit ennünk Eredetiből átdolgozta: ORB AY ERZSÉBET XVIII. KÖZLEMÉNY H Tízezrek szörnyű pusztulásáról számol be az alábbi cikk a Jangcsekiang áradása idejéből. Kína népét egyéni létük önt udat''ura való ébredésének hajnalán katCMztrófális r: záradás látogatta meg, melynek tartama alatt nyomorultan, állati módon fulladtak meg és haltak éhen egész tartományok népei. ÍHsnberekkei zsulölt sikság a víz alaii Még Kínába való indulásunk elüti tudtuk. hogy M JnmgCM'kiang alacsony fekvésű vö'lL gvében iszonyú vizáradat pusztít, de fogal­munk sem volt a -méreteiről', jellegéről és jelentőségéről ennek a katasztrófának. Csak aki látta, képzelhette el, milyen szörnyű veszedelem egy vizárad/ás. A Jangcsekiang völgye óriási kiterjedése ellenére is zsúfoltnak látszik. Minden hii- velyknyi területet megművelnek itt. nem széles darabokra osztva a földet, mint a mi gazdaságainkban, hanem keskeny kis szala­gokra, hol rizst termelnek s melyek lépcső­zetesen ereszkednek le a folyam felé. Egyetlen- tenyérnyi műveletlen terület sem található itt, se erdörészek. Ezek a keskeny kis rizsmezős zálogok csak időről időre cse­rélődnek fel egy-egv sárkunyhó faluval, melyekben tízszer annyi ember lakik, mint amennyi fér. És ilyen szegény területet öntött el az ár­víz-. megsemmisítette a termést, elseperte a tűzhelyeket és lakóit. Ilyen vidék felett tet­tük megfigyelő repüléseinket. Ahogy megér- kéz-tünk Xankingba, azonnal felajánlottuk segítségünket a vizkárosultak segélyezésére alakult nemzeti bizottságnak, az elárasztott vidékek térképeinek megrajzolására. Első nap reggelén felszólítunk a Lótusz-tó vizéről. Mindenfelé elöntött mezőket láttunk, helyenként a késői termés zöldje átcsivlám- lott a vizen. Még tovább tavakat pillantot­tunk meg s a tavak száma szakadatlanul növekedett, mig végül egyetlen védtelen nagy tóba folyt össze a vidék. Megdöbbenve jöt- j tem rá, hogy ez nem tó, ez a vizárad’ás, j csakhogy nem vízzel borított mezőhöz ha­sonlított, hanem mély, széles, szörnyűsége­sen mozdulatlan- örök vizterülethez, mely mindig ott volt és mindig olt marad. (És valóban, semmi remény sem volt arra, hogy a vizáradás tavasz előtt visszahúzódjon, 'pe­dig még az ősz elején voltunk.) közlekedési eszköz ez óriási vizter iile ben. Magasból nézve a viz felszínén lebegő le- gyecskék a miriúdjait, kezdtük megérteni a vidék reménytelen pusztulását, n halálra ítélt lakosság helyzetét. Hogyan is lehetne segítséget vinni az embereknek? A viz nem volt elég mély nagy hajók számára, száraz­földi utak nem maradtak talán soha sem is voltak! Egyetlen jelentősebb város sincs, honnan kj lehetne indulni az élelmiszer szétosztására és segéd yvi vés re. Az árvizsujtott lakosság pokoli szenvedése A segélybizottság megtehette és megtette, hogy élelmiszereket küldött >a szárazföldre menekült lakosságnak, orvosságokat és or­vosokat, minthogy mindennél fontosabb kér­dés volt a ragályos betegségek fellépésének és elterjedésének megakadályozása. E ragá­lyok úgy követték az árvxizekel. akár a bá- lyok úgy követték az árvizeket, akár a há- a sampákon lu,kó emberek számára,, repülő­gépünk nem bírta volna el e súlyt. De vál- lalkozolt az orvosságok és az orvosok szál­lítására. Meg is kísérelte egy reggel és elin­dult Hinghaw-a felé. A segélybizottság orvos súgókat és orvost küldött ide férjemmel, gondolva, hogy ezekre még nagyobb szük­sége van a kétséglieeselt lakosságnak* mint élelemre. Férjem Nonkingból indult egy kí­nai és egy amerikai orvossal több csomag orvosi és gyógyszertári, felszereléssel. Egy óra alatt tették meg az utat. mely noipokba került volna hajón a Nagy Csa­tornán. A repülőgép a városon kívül eresz­kedett le, az elárasztott mezőre, hol néhány sampán úszkált a viz színén. A kinai orvos intett feléjük és a sampák lassan a gép mellé sorakoztak. Az orvos leszállóit he­lyiéről és átment a sampára. Az egyik gyógy­szercsomagot szintén lecsusztották a csónak­ra. Egy öreg asszony kezébe kapta a ládát és elszánta-e ráült a sampa mélyében. / 9 3 1 lunt o I 19. ítm hogy a (,redinár Walter Claude fi') ma no operetthez, a Szerelemre Ítélem nu, esti gre mierjéhez mái alig lehel jegyet kapni. \ frl lakozott aárakozás igazi ..téli" premierré ooatjn fj kitűnő darab első előadását, hogy n budapesti Nemzeti Színház jubilá- ris műsorán l) magyar szerző szerepel ere­deti darabbaI A kilenc szerző: Anday Ernő, liabny József liibó Lajos tJékány András, Móricz Zsigmand, Németh László, Székely Julia, Zilahi) Lajos és Tóth Miklós; hogy o legközelebbi Greta Garbó fűmet Angliában készítik, meri a szinesf tíznek szá­mára Anglia éghajlata kedvezőbb, mint llol- liywoodé; hogy nagysikerű operaest volt a budapesti Állal kertben, ahol a Rigoletto került színre Gyurkouics Máriával, az uj szopráncsillag- gal, aki már véglegesen beérkezett a magyar fővárosban; hogy ötvenedik előadását jubilálta az Ope­rában Testen Dohnányi Ernő Pierette Fá- tyola című táncjátéka; hagg Molnár Ferenc befejezte Delila című uj darabját amelynek ősbemutatója a pesti Vígszínházban lesz Darvas Lilivel a fősze­repben. A darab három felvonását Cannes- bun Velencében és Becsben irta Molnár, aki most Karlsbadba utazott pihenni. AZ ARCBŐR CÉLSZERŰ ÁPOLÁSÁHOZ nvndenrkelőtt ez szükséges, hogy bélmüködésiin- ket reggelenként éhgyomorra egy pohár termé­szetes FERENC JÓZSEF keserüvízzel elrendez- zük. Az orvosok ajánlják. Ehfialálra iféifek veszik körül Lindkergti gépéi Megszámlálni sem lehet fulladt embereket vizbe A csónakokon egyszerre izgalom futott át, tizével húszával csoportosultak a gép köré. Sölélarcu, kiéhezett, kétségbeesett emberek meredtek a csomagokra. — Élelmiszerek! A ládákban élelmiszerek vaunak! Lökdösődve fogták körül a kinai orvos sampáját, aki a város felé igyekezett. A csó­nakok nagy része azonban a repülőgép köré csoportosult, mind szorosabb és szorosabb gyűrűbe kapcsolva azt. Férjem felkelt helyéről és intett a kínaiak­nak, hogy húzódjanak hátra (sampálk he­gyes orra kön-nyen megsebesíthette volna gé­pünket). De az emberek nem figyeltek rá. Folyton uj sampák érkeztek, azt sem lehe­tett tudni, honnan bukkantak fel, akár a nyári Tegyek. Az amerikai orvos rájuk kiáll tolt. hogy távozzanak, de a kiéhezett tömeg ennivalót követelt. — Enni akarunk! A szó ugv futott át é tömegen, mint tűz ki a száradt pusztán. Egyik csónakról a másikra ugrálva százával vették körül a repülőgépet. A sampatábor szinte egységes hatalmas harcteret alkotott a gép körül. A legközelebb állók már becsúsz­tak a gép szárnyai alá. A balszárny alatti sampún tűz égett, ami könnyen átterjedhe­tett a gépre. Revcdveres védekezés az csiiomló éhezőkké! szemben Száz kicsiny falut fojtogatott a viz. Váro­sok fulladoztak, hol a gátak, és falak fel- Î mondták a szolgálatot és ahol az utcák szol­gáltak csatornákul. Egyes helyeken semmi sem látszott, néhány fa csúcsa meredezett ki a vízből. Máshol valami barnaság úszott a viz felületen: egy hajdani gát, egy ut, egy sárfal'u. Ezeken a helyeken a szemlélő nem merte számolgatni az áldozatul esett emberéleteket (itt már nyoma sem volt sem­minek) irtózva terelte el gondolatait e vi­dékről. Más területeken, hol kevésbé pusztított a viz, az emberek sárból vert gátakkal pró­báltak védekezni, időleges védősáncot húz­tak a falu köré és a kunyhókba menekítet­ték termésüket. Reménytelen küzdelem 'volt ez. A sietve emelt falak, melyek néhány sár­kunyhót és a pusztulástól megmentett sze­gényes termést 'védték, hamarosan összeom­lanak majd a szélkorbácsolta habok folyto­nos ostromában'. Reménytelen küzdelem az áradattal Mérföldeken át nem láttunk aztán száraz­földet. Az emberék egy része, mely mene­külni tudott, a környékbeli városokba fu­tott. Ezren meg ezren építették itt a védmü- veke't, futó időtartamú hosszú gátakat s a gátak mentén a tiszavirágéletü menedékeket. A Nagy Csatorna hosszában húzódtak meg a menekültek a.z elárasztott terület dél; ré­szién, egy nagy most készülő utón. De ezrek és ezrek voltak, akik nem távoztak elpusz­tult otthonuk helyéről. Ouposalju sampákba költöztek, melyeknek egyik végét száraz fű­ből készített ereszfélével védték az eső el­len. Lehorgonyoztak a régi utcák felett, tönkrement kunyhójuk helyén, vagy szaba­don úszkáltak az elöntött mezők felett. Ezek a menekültek csupán kevés megmentett rizsből éltek és azokból a halakból, melye­ket esetlegesen fogtak. A kis sampán volt az egyetlen használható — Van revolvere? — kérdezte férjemtől az amerikai orvos. — Igen, de bizonyára a tömegnek is. Elővette revolverét, de megfogadta, hogy csak akkor használja, ha a tömeg felmászik a repülőgépre. Az emberek köröskörü] ka­paszkodtak fel-felié, a fedélzetre azonban még senki sem mert lépni. E pillanatban! egyikük rátette lábát a lép­csőre. Erre, mint egy jelre, százan ugrat­tak előre. Megkezdődött az ostrom. Fértjem elővette revolverét és villámgyor­san forgatta jobbra, balra, közben folyton a levegőbe lőtt, úgy hogy mindkét oldalról azt hihették az ostromlók, hogy a másik oldalon elesett valaki. Erre egy lépéssel meghátnáltak. A két férfi most kissé fel- lélegzett és nyugtalanul nézett a kinai orvos irányába. Ez mihelyt átszállt a sampába, a kínaiak kiragadták kezéből orvosságos lá­dáját és verekedtek felette, mint a legyek a kenyérhéj felett. A sampa a tömegesen ráugráló emberek súlya alatt sülyedni kez­dett. Az orvos gyorsan más csónakba me­nekült át, de a tömeg követte őt, azt kép­zelve, hogy ahol a doktor tartózkodik, oda érkeznek meg az élelmiszercsomagok. Há­rom csónak sülyedt már el alatta s ő be­látta-, hogy épp úgy nem tudja kezébe ka­parintani az orvosságos ládát, mint ahogy nem juthat el élve a városba. Egyetlen re­ménye maradt: visszatérni a repülőgépre. llenekllSés az éhezők elő Mit hallgassunk meg? SZOMBAT, JUNIUS 19. , BUCUREŞTI. 7.30: A reggeli műsor közvetí­tése; 13. Gramcfonlemezek; 13.25: Sporth rek adása; 14.3c: Gramofonlemezek; 15: Hírek köz- vetitér-e; 16.45; Előadás; Romána' ébredése; 18: Csevegés; 19.1c: K'tonazenekar; 20.15: Előadás; 20.35: Román clack, Alex Bojcnescu előadasá- ban; 21: Mit üzen a rádió?; 21.15: Rádió Ro- mánitt: Hanglemezek; Rád’ó Bucurest : Melody jazz-zenkar; 22.30: Hirek; Sporthírek; 22.45: Hangversenyközvetités egy étteremből; 23.45: Hirek közver téré külföldre nérmtü! és francául; 23.55: I.eguj..bb hirek. BUDAPEST, ii: Hirek; 13: Déli harangszó; 13.05: Cigányzene; 13.30: Hrek; 14.30: Hangle­mezek; 17.15: P cur a. nép.igetben: 18: Helyszíni vizsgálat egy panaszbejelentő rád'óhallgatónal; 18.30: A Vakok Énekkar;:; 19.15: Mit üzen a rádió? 19.45: A rádió szalonzenekara; 21: Esti dal, hangjáték; 22.05: Hrek; 22.30: Cigányzene; 23.10: Időjárásjelentés; 23.40: Hangversenyzene­kar; 1.05: Hrek külföldi magyarok :zimára. SERVICIUL SANITAR SI DE OCROTIRE AL MUNICIPIULUI, CLUJ. Ad. No. 1098—1937. Serviciul Sanitar şi de Ocrotire al Municpului Clui aduce la cunoştinţă contr'bu;bili'l'or din Circumscripţia La fişcsJe, că taxele de control ru-nitar de 1—3 la- suta se pot achita la Percepţia I-a. fişcale de Stat din Str. Matia Nr. 4. Pentru contribuabil din circumscripţia ILa şi III-a re va> anunţa uiter or, dupăce vor fi deschise rolurile. Cluj, 16 Iunie 1937. Medic sef Secretar: INDESCIFRABIL. INDESCIFRABIL Valahogy megérttette az emberekkel, hogy a gépen még sokkal nagyobb csomagok vannak. Erre isampáról-sampára ugrálva sikerült elérnie a repülőgépet. Itt revolverre] találta magát szemben s csak harsány figyelmez­tetései után kapaszkodhatott fel végre a repülőgépre. Az amerikai orvos közben felszedte a horganyt. Indulnio-k kellett . . . De wem liehetett. Egy sampán, melyben öregasszony és férfi ült, még ott állott a repülő előtt. Férjem felemelne revolverét, de ők nem mozdultak. Az öregasszony sze­mében olyan kétségbeesés ült, mely meg­kapta a férfiak szivét. — Nem jobb, ha megölsz? — mondta csendesen. Nincs már semmi ennivalónk... A repülőgép könnyedén fordult egyet a levegőben és kifutott az üldözésükre induló , sampák közül. Majd egyetlen «zéles ivbem j csendesen a levegőbe lendült. Csónak és emberek fordultak a vizbe szárnyai csapása ! alatt. Másodpercek múlva magasan a leve­gőben úsztak. ' Fent ismerték fel aztán igazán a gép uta­sai megmenekülésük csodálatos voltát. Egy pillanattal előbb még lent voltak a kiéhe­zett tömeg halálgyürüjében, hol egyesek talán megérik a tavaszt, de legtöbben kö­zülük elpusztulnak, mielőtt még az áradás visszahúzódna. Ők pedig repülnek Nanking felé, hol várja őket a biztonság, 'a lakás és élelem. Néhány percnyi időnek, néhány száz méternek távlatában oly messze estek e ha­lálraítéltektől, mintha egy IV-ik dimenzió­ba repültek volna át. Világukat e szeren­csétlen áldozatok világától szakadékok vá­lasztották el, mely ha nem is volt széles, de mély volt, veszedelmes és áthatolhatat­lan. A repülőgép emberei úgy szálltak át egyik világból a másikba, mint az alvó a rémálomból az ébredés egy villámlásával átlép a valóságba. . . Revolverük volt, re­pülőgépük volt, hatalmasabbak voltak tehát, mint a bűvös szellemek. De bubájuk borot­vaélen táncolt. Egy hajszál választotta el a rabságot a meneküléstől, a- biztonságot a veszedelemtől, az életet a haláltól. Égy gomb megnyomása nélkül a három Nankingba visszatérő mágus három áldozata marad1! volna egy pusztulásra Ítélt földnek. (Vége következik) LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék konyvosztályábaa, ClaJ* Bt ÉlliÉüik HA lakást keres, :'A LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, NE JÁRJON H KÉS W S3 HANEM HIRDESSEN . IRDETÉSEI KÖZT ó uÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ER E­Apróhirdetések árait mélyen leszállítot­tuk-. Már 20 lejért hirdethet (LJ szó) . L.itQzékbeü. Állást-keresők szavuaiH. *---- l L.i .keinek. (Dij Mire .újbi • >

Next

/
Oldalképek
Tartalom