Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-16 / 134. szám

I 1931 junius 16 BLLBNZ6K 7 Hollywoodi riport Jean Harlow mozgalmas életéről és tragikus haláláról HOLLYWOOD, junius 15. Eltemették szegény Jean Harlow-ot és az egész filmvilág szive mélyéből őszintén meg­siratta a 26 éves gyönyörű filmsztárt. Min­denki Jean Harlow hirtelen halálának a ha­tása alatt áll a film fővárosában. Egymás­nak mesélik az emberek, hogy a tűzoltóság hogyan rohant vészesen szi­rénázó automobilokkal, szinte óránként a klinika elé, amelyben Jean. Harlow halállal vívódott, hogy njabb oxigénpalackokka] próbálják könnyebbé tenni élet-halál harcát. Kétszer is i/érátömlesztést hajtottak végre, Sztár, akinek n Felelevenítik természetesen Jean. Harlow j életének és ifjúságának ezer apró emlékét , is. Egymásnak mondogatják a szép filmsztár barátai és barátnői, milyen kedves, közvet­len, dolgos, szorgalmas színésznő volt a sziep Jean. Nem volt büszke és nem volt szeszélyes: szeretett dolgozni és őt is mmdenki szerette. Jómódú családiból származott és mindig volt pénze. Tizenhatéves koráiban a gyógy­szergyáros milliomos fia, Charles McGregor megszöktette és feleségül vette. Háromszázezer dollár nászajándékot. adott az esküvő előtt menyasszonyának. A fiatal pár Kaliforniába utazott a téli hónapokra. Tulajdonképen itt dőlt el Jean Harlow sorsa, mert egyizben barátnőjét, Lucille Lee-t ő vitte be autóján a stúdióba, nehogy elkés­sen. A filmgyár igazgatójának feltűnt a szép fiatal nő és megkérdezte, bogy nem akar nare filmezni. Jean nevetve tiltakozott, de azért a direktor átadta neki a névjegyét, amelyre néhány sort irt, azzal a megjegyzéssel, hogy ha bármikor filmen akarna játszani, mutas­sa fel ezt az Írást, biztosán kap szerepet. Jean Hartow jóval később baráti társa­sággal fogadott, hogy akkor lesz belőle filmszi- nésznő, amikor akar. Eszébe jutott a régi névjegy, felmutatta a Fox-gyárnál, ahol nyomban, szerződtették, bár első szerződése nem volt világrengető esemény, mert csak heti 18 dollár fizetést kapott. Itt ismerkedett meg Marie Dresslerrel, a néhány év előtt elhunyt remek karaik térsz i- nésznővel, aki mindvégig a legjobb barátnő­jének mutatkozott. Ö azt tanácsolta Jean Harlownak, hogy lépjen fel burleszkekben, mert erre a „tréningre“ minden filmszínész- nőnek szüksége ivan. Amikor gazdag nagy­apja meglátta a szép Harleao Carpen tier el­ső filmjét, amelyben meglehetősen, lenge öl­tözékben szerepelt, kiragadással fenyegette, Harleain Carpen tier — aki időközben édes­anyja családi nevét vette fel színpadi névnek és most már mint Jean Harlow szerepelt — abbahagytai a filmezést. Nehéz idők köszöntöttek rá, mert időköz­ben elvált férjétől, akinek szintén nem tet­szett a filmezés. Havi 450 dollár apanázsból nem tudott megélni s igy visszatért a filmhez. Amikor bemutatkozó látogatásira ment Howard Hugbes-hez, aki inkább csak passzióból gyártott filmeket: Jean Harlow szeretett vol­na minél méltóságteljesebbnek mutatkozni. Autója persze volt, de nem volt annyi pén­ze, hogy sofőrt Is tarthasson, igy mostohaa\pját bujtatta sofőrlivrébe erre az alkalomra. Most már gyorsan haladt előre a filmsztá­rok ranglétráján, sőt ő indított el utján egy világhírű filmsztárt: Clark Gablet, akinek első szerepét ő juttatta egyik filmjében. Ek­kor ismerkedett meg Paul Bern-.nel, Holly­wood egyik legsikeresebb filmgyárosáva'l. 1932 júliusában a 21 éves Jean Harlow férj-' hezment a 42 éves filmgyároshoz. Nagyon büszke volt férjére, aki a newyorki gettó 19 kőid üss zegény testvére közül évi 100.000 dolláros állásig vitte fel. A házasság nem sokáig tartott, mert alig tiz héttel az esküvő után 'Paul Bernt átlőtt de már semmi sem segíthetett. William Powell, aki szerelmes volt a szép filmsztárba, otthagyta a stúdiót, amelyben legújabb filmje készül és a legnagyobb se­bességgel robogott versenyautóján szerelme betegágyához. Amikor az orvos kíméletesen közölte vele, hogy mindennek vége, nincs remény, William Powel zokogva tántorgott ki az ajtón. Szegény Jean Harlow mindvé­gig meg volt győződve arról, hogy meg fog gyógyulni. Még halála előtt két órával is bi­zakodóan beszélt édesanyjával. Közvetlenül mielőtt elvesztetté volna eszméletét, utolsó szavai ezek voltak: „Imádlak, édesanyám.'* incs szeszélye fejjel, holtan találták felesége öltözőasztala előtt. A rendőrség gyanúja Jean Harlowra irányult, de bizonyítékok hiányában elejtet­ték a vádat ellene. Az alaptalan gyanúnál is azonban jobbam fájt Jean Harlownak, hogy néhány hónap múlva kiderült Paul Bern ön­gyilkosságának igazi oka: az, hogy bigámiát követett el és első felesége zsarolásai elől menekült a halálba. CLUJ-KOLOZSVÁR, junius 15. Néhány hét óta az egyes közigazgatá­si hatóságok a közigazgatási törvény ti­zedik szakaszára hivatkozva, külön vá­rosi illetékkel sújtották a magyar szöve­gű cégtábla feliratokat azzal az indoko­lással, hogy ezek idegen nyelvűek. A birói hatóságok néhány esetben már megállapították, hogy az alkotmánytör- véiny értelmében ez a megkülönböztetés törvénytelen. Tegnap délben döntött eb­ben a kérdésben a kolozsvári közigaz­gatási tábla is. Dr. Kiss Endre szatmári ügyvéd volt a panaszos, aki több szat­mári kereskedő nevében felebbezte meg a városi tanácsnak azt a határozatát, amellyel a magyarinyelvü cégtáblákat külön városi illetékkel terhelte meg. Az TG.-MURES - MAROSVÁSÁRHELY, junius 15. Óriási méretű tűzvész pusz­tított a marosmegyei Ratosnya község határában levő Foresta-telepen. A köz­ségtől mintegy 25 kilométerre levő és a Foresta fakitermelő cég tulajdonát ké­pező száz holdnyi erdő teljesen a tiiz martaléka lett. Az erdőből kb. 65 hold kitermelt erdő volt, mig a fennmaradó rész most állott kitermelés alatt. A kár hozzávetőleges becslés szerint megha­ladja a 850 ezer lejt. A tűz — eddigi megállapítások sze­rint — igen különleges körülmények között keletkezett. Még 10 nappal ezelőtt zivatar tombolt a különben szárazságtól sújtott vidék felett s egy villám egy kor­hadt fába csapott bele. A fábatn a tűz napokig lappangott, mig a megindult erős szél lángra lobbantotta és kísérte­ties gyorsasággal lángba borította az egész erdőt. A tiiz olyan elemi erővel Jean Harlöw, a regényíró Jeatn Harlowról az utolsó időben nagyon sokait beszéltek. Két férfit emlegettek vele kapcsolatban: William Powal't, a íilmszi- nészl, aki ott volt halálos ágyánál <is, továb­bá Donald Friede könyvkiadót, a'ki Jean Hairlow váratlan irodalmi alkotását, jólsike- rült regényét kiadta. A könyv nagy síikért aratott. Mind a két férfiről azt suttogták, hogy rövidesen házasságot köt a szép film­sztárral, de Jean Harlow 'kijelentette, hogy nem gondol házasságra. Mint a legtöbb filmsztár, ő lis alacsonyabb volt, mint ahogy a mozivásznon látszott. Mindössze 156 centiméter magas volt, sze­mei kékek voltak és platinába ját nem fes tette, mart a természet ajándékozta meg ez­zel a világdivatot csinált gyönyörű hajszín­né!. Tavaly világrekordot állított fel Jean Har­low: a filmgyár, amelynél dolgozott, hét­éves szerződésit kötött vele 1936 decembe­rében. Ilyen szerződése a világon egyetlen fiilmszinészn őrnek sincs, de a sors tragédiá­ja úgy akarta, hogy ebből a hét esztendő­ből még félévet se tölthessen kft. ügy a Pesescu elnöklete alatt működő tanács elé került, ahol dr. Kiss kijelen- | tette, hogy a szatmári tanács intézkedése ellentét- g ben áll a közigazgatási törvénnyel, | amely nem tiltja a kétnyelvű cégtáb­lák használatát. Ilyen értelemben döntött a Pesescu ta­nács is, azzal az indokolással, hogy a közigazgatási törvény megengedi kétnyelvű cégtáblák használatát. Kolozsvárott nem került sor a kétnyelvű cégtáblák megadóztatására, mert a ta- 1 nács már a közigazgatási tábla döntése 1 előtt is meggyőződött arról, hogy a ma­gyarnyelvű cégtáblákat nem lehet kü­lön megadóztatni. pusztított, hogy oltásról, vagy lokalizá­lásról szó sem lehetett. Nagyméretű tiiz pusztított Mezőbánd községben is, ahol Siklódi Kálmán ud­varán a nyári konyhából kipattanván a szikra, lángra lobbantotta a gazda épü­leteit. Siklódi minden épületét megsem­misítette a tűz s kára meghaladja a 100 ezer Lejt, mely nem volt biztosítva. Siklódi portájáról a tűz. pillanatok alatt átter­jedt Nagy András csürjére is és gazda­sági épületeire, melyeket szintén elham­vasztott, mintegy 20 ezer lej kárt okoz­va. De onnan is tovább terjedt a szá­razság miatt megfékezhetetlen tiiz özv. Kiss Péterné udvarára s ott elégett nem­csak az összes gazdasági épülete, hanem lakóháza is, valamint állatai is. A kár meghaladja a 150 ezer lejt, melyből csak 50 ezer volt biztositva. A csendőrség vizsgálatot vezetett be, a felelősség meg­állapítására. Ä közigazgatási Sáhrcs döntött: lir?c!gfff€i€ü a magpmijeüQ cégtábla feliratait hülön megadóztatása €>piá.si tűsek: Mapesmegyéken tOO hold erdőt pusztított el a tiiz ünfosnyán milliós kárt okozva* iyüezőlháudon három gazda vagyonát pusztította el a tűz Tegnap és Ma „Nevűié Chamberlain Limited“ Stanley Baldwin ur — írja a Temps — a legjobb pillanatban ment el, pipája füstfel hőjébe burkolva. Neville Chamberlain ur - írja a Times — sokkal ismertebb személyi­ség, mint amilyen elődje volt, mikor átvette az angol kormány vezetéséi; s mégsem olyan befolyásos, mini elődje. S. Wickham Steed, az; előd és utód alapos ismerője, megálla­pítja bemutató cikkében, hogy az uj kor­mányt a politikai megfigyelők „NeviMe Chamberlain Limitedének nevezik, afféle kereskedelmi és politikai Rt.-nek, melynek egy uj Chamberlain, e néven a harmadik, a vezetője. De az angol világbirodalom nem Birmingham — ahol a kormányzás művé­szetének ábécéjét az uj miniszterelnök és apja, József, tanulták — s NeviMe nem Jó zisef, miég csak nem is Sir Austen, gondolják az angolok. S várakozva, fanyaron és gva nakodva pislognak. Ez a fanyalgás annál meglepőbb, mert a 1 uj angol miniszterelnök közel busz éve tagja a parlamentnek, másfél évtizede miniszter s mint a konzervatív párt egyik vezetője, mint Baldwin lojális munkatársa, mint az angol közegészségügy, majd később, mint az an­gol pénzügyek legfőbb intézője, gyakran és megbízhatóan mutatkozott be az angol köz­véleménynek. Baldwint, ezt a költői lelket, ezt a zseniális politikai bölcselkedőt, az an­gol politikának ezt a nagy műkedvelőjét, hol gyűlölték, hol rajongtak érte; gyűlölték, mikor bizonylatain voll, ösztönös és lírikus, rajongtak érte, mikor végül is kiderült, hogy nem tehetett okosabbat, mint ahogyan — az aibesszin háború idején — óvatosan kapko­dott. Kétségbeesve kritizálták határozatlan­ságát s lelkesen követték, mikor kinyilatkoz­tatta a fegyverkezés szükségességét. 5 most, mikor elment, filozofálgató, vidéki angol ur módjára fejezni be egy pályát s egy életet, megint oly tehetségesen ment el, hogy az egész birodalom lelkes elérzékenyiiltséggel lengeti utána a: keszkenőt. De a „Nevillé Chamberlain Limai ted“~et hideg udvariasság­gal fogadták. A ,,City“-nek nem tetszik. A közivélemény fennen hirdeti, hogy az uj miniszterelnök is „igazi Chamberlain“, a kö'zjó munikálsa, fanatikus és tántorithatat- lan. Csaknem csodálatos, írják, hogy egy Chamberlain vállalja a kormányelnökséget; apja és mostohafivére soha nem törtek erre a tisztségre. Várakozással és hidegen fogad­ják. „A számok embere“ — mondják hüm- mögve. És sokan elfelejtik, hogy hat éve ez a Chamberlain rendezte az angol pénzügye­ket, egyensúlyozta a költségvetést, oly haté­konyan, oly kegyetlen valóságérzékkel, mint' talán senki elődjei közül. A „számok emberének“ fonák végzete, hogy a büdzsét, melyet oly gonddal és mű­vészettel hozott rendbe, kénytelen lesz felbo­rítani. Neville Chamberlain gyűlöli a fegyver­kezést, melyet „eszeveszett ostobaságnak“ nevezett s kénytelen végrehajtani a fegyver­kezést. melynek szüksége elől nem tud többé kitérni. Külpolitikáját és belpolitikáját, már az indulás pillanatában, ez a veszedelmes té­tel terheli. Neville Chamberlain külpolitikája természetesen nem lehet más, mint ami fi­vérének, a nagy és ovatos Austennek diplo­máciai világképe volt: Népszövetség, kollek­tiv biztonság. A belpolitikában mindazt vár­ják tőle, ami kényelmetlen az angoloknak, amit Baldwiniól nem kaphattak meg s ami­nek hiányát Baldwinban ócsárolták és sze­rették: erélyt, hűvös és kiszámított cselek­vést. merkantil óvatosságot, üzleti józansá­got. A Neville Chamberlain Limited elnöke nem hajlandó megrikatni érzelmes bölcsel- mi célzásokkal az angol parlamentet. Első cselekedete éppen olyan józan volt, mint el­lenszenves: különadót akart kivetni a fegy­verkezés nagy keresőire. E kísérletébe csak­nem belebukott. Anglia, a háborút követő angol politika nagy lira! korszaka után. most eljutott oda, hogy kénytelen — ceruzával és fegyverrel kezében — számolni. Mivel? A valósággal. Chamberlain, harmadik e néven, az angol valóság kényelmetlen és fanyalogva fogadott miniszterelnöke. Márai Sándor. Papírszalvéta olcsó árban minden színben és minőségben a2 Ellen­zék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii kapható. Egy próbavásárlás meggyőzi jÖnt áraink utólérhetetlen olcsó voltáról!

Next

/
Oldalképek
Tartalom