Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-01 / 123. szám

2 nr.LBN ZOK 10 3 7 I u n I u M /. Végeiért az Országos Magyar Párt 3 napos gyűlése Szeptember 3-án és 4-én Sepsiszentgyörgyön lesz a párt országos nagygyűlése QLUJ KOLOZSVÁR, május 31. Az Országos Magyar Párt elnöki tanácsa és intézőbizoltsága - amim már jelentettük két napon át ülést tartott, hogy u ma­gyarságot ért sérelmeket megvitassa és a vé­dekezés eszközeit megbeszélje. Az intézőbizottság szombati ülésén dr. Az intézőbizottság helyesléssé} vette tudo­másul, hogy az elnökség és a parlamenti csoport <iittast foglalt a nemzeti munkavédelmi törvény tervezete ellen é& annak a reményiének adott kifejezést, hogy a kormány a rendelettörvóuy kiadását meg fogja akadályozni. Foglalkozott az in­tézőbizottság a szellemi munkások május 17-iki Bucuresti-i demonstraliv gyűlésével, amely tudvalevőleg Pop Valér törvényter­vezete mellett foglalt állást. Tárgyalta az ügyvédi kamarák kongresszusának határo­zatát is, ahol erőszakkal akadályozták meg a kisebbségi ügyvédeket és a román ügyvé­di kar vezető egyéniségeit, hogy a kongresz- szuson résztvehessenek és véleményeiket el­mondhassák. Elhatározta az intézőbizottság, hogy a má­jus 9-iki ügyvédi kongresszus határozatai ellen a magyar ügyvédek a nemzetközi szerződésben biztosított jogukkal élve Az intézőbizottság megbízta az elnökséget, hogy o panaszhoz a magyarság egyeteme inevében csatlakozzék. Az intézőbizottság ezután a magyar párt nagygyűlésének előkészítésével foglalkozott és elhatározta, hogy a háromszéki tagozat meghívására az or­szágos nagygyűlést Sepsiszentgyörgyön szeptember harmadikén és negyedikén tartja meg. A marotstordai 'tagozat intézőbizottsága áíítal egy gazdasági liainács szervezése tár­gyában tett javallatot az intézőbizottság na­pirendről levette, megállapítva, hogy ez a terv már az 1933. évi nagygyűlésein megál­lapított formlá'ban sem volt megvalósítható a pártvezetőségen kívül átló okokból és igy annalk most javasolt módosított formája még kevésbé számíthat a számba jövő gazdasági szervezetek rébzérő] az indítványtevők által óhajtott támogatásnak Tudomásul vette ez intézőbizottság, hogy a Nemzetek Szövetségénél kilenc panasz van elintézés alatt. Az elnökség megadta az út­mutatásokat e panaszok megfelelő képvise­lete és az újabb helyzet következtében szük­ségesnek mutatkozó kiegészítésekre. Az in­tézőbizottság ülésén több felszólalás hang­zott el a súlyos adófizetések ellen és meg­döbbenéssel vettük tudomásul azt, hogy ,,ös- Marossziék“ vagyonközösség vagyonának fel- használásánál az érdekelt magyar községek lakosságának egyetlen bánit sem juttattak. A kisebbségi szakosztály ülése A kisebbségi szakosztály ülése tegnap reg­gel kilenc órakor kezdődött meg a központi iroda helyiségében. A kisebbségitszakosztály ülését dr. Jiaikabffy Elemér szakosztályi Nh ok nyitotta meg. Be­szédében röviden vázolta a népszövetségi alapokmány mód okításának a (kisebbségeket érintő vonatkozásait. Ultiáimai d-r. Szathmáry Lajos ofllvaslta fel „-Gyakorlati hozzászólás a magyar szórványügyhöz“ c. i nagy érd ekessé- gü tanulmányát, ismertetve benne a szórvá­nyok történetét, mai helyzetét, majd azok­ra a módozatokra tért át, mélyeket a szór­ványok. érdiekében szükségeseknek lát. Szór­ványa népszámlálást, vagyonleltárt, a bajok és kívánságok össizeirásáií és mindezek alap­ján központi kataszter felállítását sürgette. Adatokat sorolt fel. melyek egybevetésé­ből megállapította, hogy a szórvány] ma­gyarság létszáma 290.000 körül van. Végül határozati javaslatot terjesztett be a szórványmun/kia rendszeresebbé és hatályo­sabbá tétele érdekében. A hozzászólások so­rán dir. Gabányi Imre a vegyésházasságok­ról beszélt. iPíaáll Árpád dr. a szórványok egységes!illésének szükségességét hangoztatta. Mbrecfch Díezső a falusi ipar támogalálsára hivffca fen a figyelmét. Gyallay Domokos a is zárványok könyveikkel és újságokkal való ellátásáról beszélt. Bt. Aibzél 'Ede a gyakor­lati munkát sürgette. Hangoztatta tg. szórvá­nyok mezőgazdasági megszervezésének fon­tosságáé, majd a vá-noom szolgáló falusiák helyzetéről szólva kilem ette a-rvniak szülklsé- gességét, hogy a munkaadók tanúsítsanak több figyelmet faluról beszármazott alkal­Markovits Manó, Biharvármegye tagozati el nőkének javaslatára az. intézőbizottság üd­vözölte gróf Hetiden György elnököt és fel­kérte az ügyvezető alelnököt, hogy ezt az üléstől távollevő beteg elnökkel közölje. Ez­után került sor az érdemi kérdésekre. ma/nttaik iránt, mert, mint mondotta: „Faji egységet szociális egység nélikii.l nem lehel elképzelni“. Pálft György dr. az egyetemi if- Ijuságnalk a munkába való bovomVsál würge tbe. Hegedűs Nándor dr. „A kétoldalú szerző­dések rendszere a kisebbségvédelemben“ ci- men la; tolit lendületes és tökéletes felépítésű előadási Bevezetésül a Népszövetségről] be­széli. megállapítva, hogy m genfi intézmény olyan célokat tűzött maga elé, melyek meg­haladták erejét Többet akart, mini ameny- ny'it az átlumok és nemzetleik egoizmusa kö­zölni megvalósíthat ott. Anni a kisebbségvé­delmet illeti, a nagy adminisztráció, külön­böző bizottságok között jeletmlék Ménné sik­kadt. Ezen a helyzeten kívánnák, segileni az utóbbi években kölütil kétoldaiíi szerződések, melyeknek gyakorlati eredményeit még nem lehet látni, a.z éltet furfángjáiváll isotk eset­ben csak mell ezen itudmaik szembcszálllhí, kÖt- ségtelen az on balra, hogy vannak jóoldalaík. Előadásához dr. Miké Imre, Paál Árpád dr. és Albrecht Dezső szólották hozzá. l>i'. Ko­vács Árpád a szakosztály munkájáról mon­dott beszámolót, majd az „Államnyelv a fe- ldklezeti iskolákban" elmen értekezett nagy alapossággal. Páll György dr. ia. temesvári népkíiwebbségj szakkönyvtár helyzetéről tett jelentést. Dr. Asztalos Sándor a „Nemadtii in unka védelem a kisebbségek szemponltjá- l)ól“ címen tartott érdekes felolvasást, tör­ténelmi viskz. a pilla nilást vetve mindazokra az okaikra éh körülményekre, melyek az ipari, majd szellemi munkalmélkülliséghez vezetlek s a munkaivédeiltmi törvényeket vonták ma­guk után. Előadásához dr. Fehér 1 miié és Demeter Béla szólották hozzá. Felszólalásaik után Becski mérnök (tolmácsolta a szakolsz- RAlly köszönteiét cin. Jakabffy elnöknek, aki zárúbzaivábaln bejelentette, hogy a szeptem­berben megtartandó nagygyűléssel] kapcso­latban a kisebbség, 'szakosztály újabb iilélst tart, melyen — ellenitétl>en a tegnapi ülés­sel, mikor az előadók közölt csak Asztalos dr. képviselte a fia látok alt — kizárólag fia­tal« dk fognak előadásokat, fotel via sások at tar­tani. Öt nagyváradi vállalat üzleti könyveit szedette össze Stan pénzügyi vezérigazgató ORADEA-NAGYVÁRAD, május 31. Dr. Stan pénzügyi vezérigazgató, aki csütörtökön és pénteken több kolozsvári nagyobb vállalatnál a helyszínén tartott vizsgálatot; pénzügyi szempontból felül­vizsgálva a gyárak könyvvezetését és azok üzleti könyveit, ügyészségi enge­déllyel elszállította ; szombaton megje­leni Nagyváradon is. Ott is, mint Ko­lozsváron, ügyészségi engedély alapján a pénzügyigazgató egy rendőrtisztnek társaságában jelent meg több vállalat­j nál, akiknek üzleti levelezésüket és köny- I veiket lefoglalta. Stan pénzügyi vezér- igazgató Leitner Márton, Motzen Sá­mlié! tojásnagykereskedőnél és a Sobo dob erdőipari részvénytársaságnál, Kö­nigsberg délrgyiimölesnagykereskedönél és a V\ cisz testvérek cégnél jelent meg, üzi*úi könyveiket lefoglalta és felüIvDs- gálás céljából a pénzügyigazgatósághoz szállította. Nagyváradon a pénzügyi kö­zegek adórazziája nagy meglepetést k eltett. Egész Erdély zsidóságának érdeklődése mellett a kolozsvári Zsídókőr­liáz Egyesület üsztujitó közgyűléséi CLUJ-KOLOZSVÁR. május 31. Erdély zsidóságának nagy érdeklődé­se mellett tartották meg vasárnap dél­után a kolozsvári Zsidókórház Egyesü­let tisztújító közgyűlését. A közgyűlésen a legtöbb város zsidósága képviseltette magát és a kolozsvári zsidóság is olyan számban vonult fel a közgyűlésre, bogy az érdeklődők nem fértek el a hatalmas hitközségi teremben. Nagy izgalom előz­te meg a közgyűlést, miután két párt állott egymással szemben. A két párt egyben megegyezett, éspedig abban, hogy dr. Sebestyén Józsefet, a kórházalapitó Sebestyén Dávid fiát kell megtartani to­vább is az elnöki székben, mert párat­lan munkakészségével és a közérdekű in­tézményért hozott áldozataival nélkülöz­hetetlenné tette magát a kórház érdeké­ben, Különben pedig az egyik párt amellett volt, hogy a kórházat, amely nemzeti és felekezeti különbség nélkül évente sokezer beteget ápol. tovább kell fejleszteni, a másik párt pedig amellett tört lándzsát, hogy a kórház maradjon meg a jelenlegi keretek között. Közvet­lenül a közgyűlés előtt sikerült békét teremteni, úgyhogy a közgyűlés elé egy­séges lista került. Dr. Sebestyén József elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy az egyenetlenségek már-már a kórház létét veszélyeztették, azonban végül mégis győzött a jobb belátás és sikerült helyreállítani a békét, ami azt jelenti, hogy semmi sem állja útját a kórház további fejlődésének. Ezután megválasztásra ajánlta az egységes lis­tát, amit a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. Klein Miksa dr., a régi veze­tőség nevében tett Ígéretet arranézve, hogy támogatni fogják az uj vezetőséget. Dr. Fischer dévai főrabbi ezután nagyhatású beszédet tartott és rámuta­tott arra, hogy a kórház ügye további áldozatokat követel. Most egységes Er­dély zsidósága abban, hogy fejleszteni és támogatni kell a kórház intézményét, azonban ha azt fogják észrevenni, hogy a jelenlegi béke nem igazi és újabb vál­ságok lesznek, akkor elveszíti a bizal­mat és ez a kórház halálát jelenti. Majd Sebestyén elnökről szólva kijelen­tette, hogy nem célja őt dicsérni, mert hiszen őt tettei dicsérik. Kötelessége azonban megmondani dr. Sebestyénnek, hogy most már egyedül az ő erélyétől függ, hogy megteremtse a továbhi békés és harmonikus munka lehetőségét. A közgyűlés dr. Sebestyén József zár­szavaival ért véget. A Kórházegyesület tisztikara a követ­kezőképen alakult meg: Elnök: dr. Sebestyén József, alelnö- kök: Diamant Izsó, Farkas János, Czit- rom Oszkár,sKlein Miksa dr., Adler Je­nő, Kertész Jenő dr., Stern Vilmos dr., László Jenő. Róth Marcell dr., Lilienthal Sándor, Marton Ernő dr., Salamon Ja­kab cs Weisz Gyula; főtitkár: Vass Zol­tán dr.; ellenőrök: Czódik Jenő és Berg- ner Dezső; pénztáros: Krémer Bernát; felügyelőbizottság: Pellcr Lajos, Boros Samu Glancz Miksa, Boskovits Imre, Gáspár Jenő, Mikes Alfréd, ezenkívül megválasztották még a 60 tagú igazgató- sági választmányt. A harmadik Chamberlain Hónapok óta szinte dátinnszerü ponto»- .Sággal tudta mindenki Angliában, hogy mi kor hagyja «I helyét Baldwin hogy An glia somn kövclkcz/i miniszterelnöke Nevük Chamberlain lesz. Clnimbei l.temiak bőségesen volt ideje arra, hogy elökészüljön a kor mány átvételére. Ennek ellenére valahogy a világ keveset tud az. ii I miniszterelnök személyiségéről. Neville Chamberlainről túrosa mint a „jövő emberéről“ szólni, hiszen csak pár évvel fiatalabb BahlwinnáJ. A viktoriánus Anglia nagy államférfiúnak, „Joe“ Chamberlainnak fia, a brit politika .great old man“-jének, a közelmúltban elhunyt Austin Ghamber- I« innak fél testvére, hatvanhat esztendős ko­rában került a brit kormány élére. Egészen 1918-ig úgy látszott, mintha közéleti tevé­kenysége nem terjedne túl szülővárosai, Bir­mingham halárain. Már közel járt az ötve­nedik évéhez, «le még mindig helyi politi­kusnak számított. Kétszer egymásután a város „lordmayor- jává“ választották és főpolgármestersége alatt mélyreható reformokkal fáradozott a munkáslakosság szociális helyzetének javítá­sán. A birminghami városi bank alapításával iskolát teremteti, az ö tervei nyomán fejlő­dőit ki a városi bankok ma már egész Angliát behálózó rendszere. * Politikailag már ebben az. időben is a kon­zervatív párthoz tartozott, amelyhez mind­máig hü maradt. Konzervatív meggyőződése — mint ahogy ezt épp utolsó költségvetési javaslata is bizonyította — mélységes szo­ciális felelősségérzéssel párosul. Ennek ellenére túlzás volna azt állítani, hogy Chamberlain különösebb népszerűség­nek örvend. A politikusok elismerik, tisztelik, becsülik, de nem szeretik, a nagy tömeg viszont keveset tud róla. „So­vány eszlendőkhen jó polgármester lehet egy vidéki városban, de többre nem igen való“, mondotta róla egyszer Lloyd George. Neville Chamberlain igazi érlékei teljesen csak a történelmi 1931-es esztendőben mu­tatkoztak meg. Amikor Anglia a pénzügyi összeomlás szélére került és a válság a brit világbirodalmat alapjaiban ingatta meg. főleg Chamberlain józan ága. előrelátása és bá­torsága Állította meg a katasztrófát. Az angol prosperitást elindító gazdasági rendszabályok. — az arany valuta feladása, a világbirodalom országainak gazdasági együttműködését kiépítő oltavai megegyezé­sek — nagyrészt Chamberlain tervein, el­gondolásain alinphzalnak. Pénzügyi politikája Angliát végleg felszabadította a világhábo­rúit követő gazdasági világválság következ­ményei alól. Ghaim be ralin pénzügyminisz­terségének hat esztendeije Nagybrita.nmia csodálatos gazdasági fejlődésének időszakát jelenti. Ha ennek ellenére rfem „népszerű“, ez milnde nekel ott rajta múlik, mert irtózik minden reklám­tól. Szűk bair&ti körében azon bate tudják, hogy a rideg pénzügymimiJszJter Shakespeare mü­veinek egyik legalaposabb ismerője. Kis diák korától mind a mád napig Shakespeare al­kotásai jeli dalik számára 13 pihenést, a fel­frissülést. az erőgyűjtést. Néhai bátyjához, Sir Austinhoz hasonlóan vonzódik a virá­gokhoz, a kertészkedéshez. Ez a szelíd öröm olyannyira heltölti. hogy bár beszédeiben idegenkedik az úgynevezett költő1] fordula­toktól, erről egyszer mégis vallomást léit a parlament eööllt . . . „Sziabad óráimban — mondotta műkedvelő kertész vagyok“. Házassága jélenitősen kihatott pályafutá­sára, minit ahogy Baldwin karrierjében its ntegy szerepet játszott életbá.nsa megválasz­tása. Chamberlain 1911-ben vette feleségül Annie Verte Cole-it, W. H. Colé őrnagy leá­nyát. Felesége birta rá, hogy részt kérjen magának először Birmingham, majd később I a birodalom ügyelnek irányításából, Mrs. Neville Chamberlain, egy elegálnJsan öltöz­ködő, szőke hölgy, sokkaö modernebb fel­fogásában és megjelenésébeni, mint a háziais Lucie Bad!win. Nem elégszik meg azzal, hogy harmonikus, békés család1! otthont te- nemitsen férjének, hanem hűséges és értékes munkatársa a közügyekben is. Azt mond­ják, hogy Chamberlain minden beszédét fe­leségével Ikiéísiziti elő és nem egy kiemelke­dő, hatásos mondat az asszonytól származik. Nagybritalnnia uj miniszterelnökétől nem várnak Angliában szenzációkait, drámai gesz­tusokat és világrengető meglep eléseket. Ang­lia hat év tapasztalatai után bízik az uj mi- niiszifier elnökben, aki a legnehezebb időikben bizonyította be hivatottiságát, rátermettségéi, állaim férfiúi nagysága'. A kormány változást I kisémő végtelen nyugalom minden halngos népszerűségnél többet jelent. MINDEN ZENEMŰ, bárhol seime fegolcsóbban, leggyorsabban az Ellenzék :sua Biűoeztálya utján, Cluj, Púm Unirii

Next

/
Oldalképek
Tartalom