Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-15 / 109. szám
1937 m'ijú ativniw* Mihály nagyvajda ^ brüsszeli és varsói útja ■ BUCUREŞTI, május U. Mihály nagyvajda Londonból Brüsz- szelbe utazik, hol látogatást tesz a belga királyi udvarnál, majd Varsóba indul, hogy átadja a lengyel köztársasági elnöknek Őfelsége 11. Károly király meghívását a junius 8-i restaurációs ünnepre vonatkozóan. Elhangzó ff az ítélet a pécsi bányászok ümlében BUDAPEST, május 14. A pécsfi törvényszék a sztrájkoló bányászok ügyében tegnap hirdetett itéle- tét. A 88 vádlott közül 58-at felmentettek. A harminc bányászt nyolc naptól egy hónapig terjedő fogházbüntetésre Ítélték. Az Ítéletben úgy a vádlottak, mint az ügyész megnyugodtak. Németország megerősíti keleti határát LONDON, május ÍU. A Daily Herald jelentése szerint Németország keleti határvidékének erődítési munkálatait lázasan tovább folytatja. Breslautól kezdve a tengerig több erődítési öv épül 550 kilométer hosszúságban. Antireviziomsía sÍ8adásokai tart Tiíalescu Angiidban BUCUREŞTI, május 14. Titulescu volt külügyminiszter Cap- Martinból május 20-án Párisba utazik, hol az interparlamentáris kongresszusra érkező román delegátusokkal fog találkozni. Párisból Angliába megy, hol — a Curentul jelentése szerint — angol parlamenti csoport meghivására antire- vizionista jellegű előadásokat fog tartani. Pierre Cot ßucurestibe jön BUCUREŞTI, május 14. Pierre Cot francia légügyi miniszter május 21-én repülőgépen Bucurestibe érkezük. — Hivatalos jelentés szerint háromnapos látogatása a francia repülő- gépszállitásokra és ezzel szemben román petróleumkivitelre vonatkozik. Jagoda nem hagyja magát LONDON, május 74. A Morning Post jelentése szerint Ja- goda, volt GPU-főnök tárgyalását októberre halasztották. A halasztás valósii- nüleg Jagoda fenyegetésére történt. Az egykor rettegett kommunistavezér ugyan is kijelentette, hogy a tárgyalás folyamán a reá bízott titkokat elárulja. Kapható minden jobb cipőüzletben 1 A koronázás után London újból a régi LONDON, május 14. A koronázás nagyszabású ünnepségei után az aagol főváros kezdi visszanyerni rendes képét. Az utcákról és épületekről leszedték a koronázás alkalmából elhelyezett diszité- seket s a forgalom is visszanyeri rendes menetét. A koronázás utáni éjjelt az angol főváros még valósággal átmulatta. A vendéglők reggelig voltak nyitva, az utcákon alkalmi zenekarok játszottak. London kedélyességben azt a képet nyújtotta, melyet a kedélyes Páris nyújt a julius 14-i nemzeti ünnepség napján. Az emberek mámoros örömben táncoltak az utcákon. A Buckingham- palota elé, ahol a megkoronázott VI. György király és Erzsébet királyiné a nap fáradalmait pihenték ki, folyton újabb mámoros tömegek özönlöttek és éljenezték az ural- kodópá.rt. DUBLIN, május 14. Az angol koronázás alkalmából Írország több városában tüntetés volt. Az ir nacionalisták az ellen tüntettek, hogy VI. Györgyöt, akinek címei között szerepel Írország királyának címe is, az angol koronázással egyidejűleg ezen a cimen is királlyá koronázzák. A tüntetések nem voltak szélsőségek, tegnap azonban II. György királynak Dublinbam levő lovasszobra alatt bomba robbant, mely az emlékművet erősen megrongálta. Az óraművel beállított pokolgép reggel robbant föl óriási robajjal s a robbanás ereje akkora volt, hogy a környéki házak ablakait is betörte. A szobor ellen különben már egyizben merényletet kíséreltek meg, akkor azonban a merénylet nem sikerült. Valószínűnek látszik, hogy a mostani merénylet azzal áll összefüggésben, hogy | az ir köztársasági gárdának a koronázás | napjára összehívott gyűlését, melyen tilta- | kozni akartak az ellen, bogy VI. Györgyöt g Írország királyává is koronázzák, a rendőrség betiltotta. Nagyfoittosságu kérdésekkel foglalkozott a marosvásárnelyi magyar pári kulfiarszakoszfálya TG. -lMU R E S .MA ROS V Á S Ä R HEL Y, május 14. A magyar párt vátrosii tagozatának kuH- turszakosztálya szérdán este értekezletet tartott Möller Károly író elnökletével. Az ér- tekezleten Horváth Jenő dr. a szövetkezeti élet fontosságát taglalta felolvasásában és kifejtette â’ni maik szükségességét, hogy a kisebbségi magyarság gazdasági életének meg- ei ős Hősére szükséges a szövetkezeti keretek kitágítása. •Dr. Veress Perene szanatóriumi orvos az erdélyi népi orvos teendők kérdésérő'l t ártott felolvasást. Követelte, hogy hasson oda a pártközpont, hogy a gazdasági Iskolák keretében építészeti és egészségtani: tanszéket is létesítsenek s Így nevelje rá a magyar ifjúságot a higiénia eszközeire. Tanulmányában Veress dr. kitért az ország egészségügyi állapotaira és megemlítene, hogy csak 720 millió lej áll az egészségügyi’, tárca rendelkezésére, ezzel szemben három és Fél - milliárd lejre volna szükség, ha célját meg akarja valósítani. Az ország területén csak 1500 orvos van, holott legalább 3500 orvosra volna szükség. Érdekes Veress dr. javaslata, hogy a kisebbségi magyar társadalomnak át kellene 'térnie a szövetkezeti gyógykezelésre. Felemlítette Bulgária példáját, ahol csupán hat hlyaím gyógyszertár van, amelyek nem szövetkezeti alapon működnek. Hasonló az eset a kórházaknál. Indítványozza továbbá, hogy az egyházi hatóságok ‘tegyék kötelezővé a papoknak és tanítóknak, hogy tegyenek minden évben jelentést arról ia munkáról, amit egészség ügyi téren végeztek. Veress dr. érdekes előadásál élénk és (tanulságos vita követte, mélynek rendén kialakult az a vélemény, hogy a falu egészségügyének já vitása érdekében feltétlenül szükséges a községekben apró lazeretumok, apró kórházak 16 ággyal való felállítása, A faluinak orvosokkal való ellátása érdekében szükségesnek találták, hogy a magyar társadalom neveltessen közköltségen olyan orvosokat, akiket köteleznének arra, hegy falun nyissanak rendelőt. Felvetődött és megbeszélés tárgyát képezte a gyakori magzatelhajtás kérdése is. Felvilágosító munkára volna szükség s ezáltal vélték megoldhafőniaik. Az értekezlet gyakorlati határoz'atot is hozott, amennyiben megkeresik a pártot, kötelezze a magyar orvosokat, hogy minden héten 1—1 órás ingyenes rendelést tartsanak az arra szoruló falusi betegek részére. | MA 33 ÉVE 1896 május 14-én csendes vita csór dogál a Házban a hitelszövetkezetekről. Polóngi Géza és Darányi Ignác földművelésügyi miniszter nagy csatát vivőit. A világ közvéleményét sajnálatos események foglalkoztatják. — Itáliában a kenyérár 30 fillérről í0-re történt emelése ,,forradalmat<( okozott Lombardia és Szicília városaiban és falvaiban. A tömeg a pénzügyi és községi hivatalokat, gazdagok házait és palotáit megtámadta. A katonaság több helyt vérbefojtolta ezeket a mozgalmakat; Milánóban, ahol a tüzérség is közbelépett, 130 ember esett el. A másik izgalom a spanyol—amerikai háború a Fiíippini szigeteken és Antillákon; ezen a napon Kuba szigetét támadta meg az Unió hajóhada. Madridban a cortez felháborodva tárgyalta, hogy a yankeeik a nyílt Porto- Bicot bombázták. Városunkban mély részvétet keltett, hogy Salzbauer János dr. a kegyesrend öregje, az egyetem egyházjogi tanára meghalt. Az ereklyemuzeum Unio-kiállitásra készül és az ünnepségek színházi előadására megnyerte Halász Adél operaénekesnö közreműködéséi. Érdekes ezüsfmenyegzös találkozás volt. Négy jegyespár Marosvásárhelyt megfogadta, hogy negyedszázad múlva, ha törik, ha szakad, együtt fog ünnepelni családtagjaival együtt. A találkozó Fekete Gábor táblaelnök kolozsvári házában történt, ahol n többi három család: Kozma Gyula kolozsvári főügyészék, a marosvásárhelyi Tauszik B. Hugó bankigazgatóék és Horváth Miklós táblabiróék, pontosan megjelent. Készülnek az erdélyi iparmükiállitásra. Az EKE épitőbi- zottsága Melitsko Frigyes elnökletével a rekiczeli vízesés mellé tervezett menedékház ügyével foglalkozik. Uj színtársulatunkat Bölöny József most mutatja be a nagyváradi színkörben. Az operetté személyzet: Berényi Margit, Ny árai, Leövey, Rózsahegyi stb. nagy sikert aratott. FŐFÁJÁS, IDEGESSÉG, HYPOCHONDRIÁS ÁLLAPOTOK gyakran a legrövidebb idő alatt megszűnnek, ha bé.'müiködésünket reggelenként éhgyomorra egy kis pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüvizzel elrendezzük Orvosok ajánlják. A SORBAN A HATÓNK. 1923. december 23-án a „Dixmude“ léghajó zuhant a tengerbe s azóta még öt... A világháború befejezése óta eltelt másfél évtized alatt öt katasztrofális léghajószerencsétlenség történt s a ..Hindenburg“ felrobban ás a a hatódik ezeknek a katasztrófáknak a sorában. Az utolsó léghajószerencsétlenség 1935 február 12-én történt, amikor az északkalifor- iftiai Point-Sur közelében a tengerbe zuhant a „Mcicon“ amerikai óriásléghajó. A ,,Macon“ egész legénysége elpusztul! ® mindössze ketten maradtak életben, közöttük a- léghajó kapitánya, Herbert Wiley. Wiley kapitány végigélle az „Acron“ amerikai óriásléghajó katasztrófáját is, amely 1933 április 4-én történt. Az „Acron“-t a •newyersey-i partvidéken a vihar lenyomta a tengerre. A hajó hatvanhét főnyi személyzetéből mindössze hárman menekültek meg, közöttük Wiley kapitány. Az ,,Arcon“ katasztrófáját az idézte elő, hogy a vihar szétroppantotta úgy az oldal-, mint a magasság- kormányt, úgyhogy a léghajó a vihar tehetetlen játékszerévé vált. Egy hatalmas szél- roham lenyomta a tengerre s az óriástéghajó percek alatt elsüllyedt. 1930 október 5-én útban India felé felrobbant az északfranciaországi Beauvais város közelében az „R. 101“ angol óriásléghajó, amelyen 58 főnyi személyzet és utas tartózkodott, Az angol léghajó nekiment egy dombnak és igy következett be a szerencsétlenség. A robbanás folytán kigyulladt a léghajó s 50 ember korommá égett. Mindössze -nyolcán meneküllek meg súlyos égési sebek árán. A halottak között 'volt Thomson lord, akkori angol repülésügyi miniszter is. Az ,,R. 101“ körülbelül ugyan oly au bosszú volt. mint a „Graf Zeppelin“, de inagyobb átmérője volt, úgyhogy tértarlalma másfélszer akkora volt, mint a „Graf Zeppeliné“. A szakértők véleménye szerint az .,R. 101“ túlságosan nehéz volt s önsúlyát a szerencsétlenség éjszakáján az állandó zuhogó eső is fokozta. Az „R. 101“ lezuhanása után az angol kormány végleg feladta a további kormáu.vozható léghajók építésének tervét, sőt szélszedeíte a már ké- szenálló ,,R. 100“ léghajót is. 1925 október 3-án szerencsétlenül járt Ohio államban a „Shenandoah“ amerikai léghajó. A léghajót egy óriási vihar toppantotta ketté. A hajó tizenöt főnyi legénysége a kapilány- nyal együtt életét vesztette. Emlékezetes még a „Dixmude“ léghajó katasztrófája is. amely 1923 karácsonyakor következeit be. A „Dixmude“ német Zeppelin-léghajó volt s azelőtt. „L. 72“-nek hívták. A versaillesi békeszerződés értelmében Németországnak ezt a léghajót ál kellett adnia Franciaországnak. 1923 szeptemberében a „Dixmude“ 119 órás repüléssel uj világrekordot állított fel s karácsonykor meg akarta javítani ezt a rekordot. December 23-án o Földközi-tenger fölött viharba került a léghajó s ötven főnyi személyzetével együtt a ten gerbe zuhant. Soha többé nem akadtak a nyomára, a ron csókból egy darab sem került elő s a legény ség is nyomtalanul eltűnt.
