Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-14 / 108. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal; Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal ét könyvosztály; piaca Unirii 9. szám. — Telefonsz ám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a port ókülönbözet tel 'öbo. LVIII. ÉVFOLYAM, 10 8. SZÁM. PÉNTEK CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 MÁJUS 14. így történt Ezerkétszáz esztendős szertartások szerint történt az angol királyi pár megkoronázása. — Milliók nézték végig a gyönyörű ünnepség mozzanatait. — Közel 10 ezer baleset történt ff Szerelném, ha minden alattvalóm kívánságát ieljesithelném u LONDON, május 13. Tegnap egy napra London felé irá­nyult az egész világ figyelme. Megkoro­názták VI. György angol királyt olyan fénnyel és ünnepséggel, amilyenre eddig talán a történelemben nem is volt pél­da. Egy évig tartottak a koronázás elő­készületei s ennek volt köszönhető, hogy a nagyobbszabásu ünnepség minden zökkenő rendszavarás vagy jelentősebb baleset nélkül ért véget. Már kedden, a koronázás előtti napon lázban volt egész London. Bár esett az eső, London polgárai már kedden este elfoglalták helyeiket a koronázási útvo­nalon. Erre a célra készitett székeket, gólyalábakat hoztak magukkal, a kávé­házak, mulatóhelyek egész éjjel nyitva voltak. Mindenütt zajlott, zsibongott az élet, mindenki ünnep/i ruhát öltött, min­denki lélekben ás ünnepelt. A koronázó főváros zászlódiszbe öltözött, az épüle­tek homlokzatát virágok, cimerek, drá­ga szőnyegek díszítették. Körülbelül 4 és félmillió ember foglalt helyet a koro­názási útvonalon s hogy ennek ellenére sem történt semmi baj, az csak az angol rendőrség kitűnő szervezettségének volt köszönhető. Kedden éjjel szitált még az eső, de már szerda reggelre kisütött a nap, kiderült az idő és lomtárba kerül­tek az esőrnyők. A koronázási szertartás a Westmins­ter apátság templomában zajlott le. A templomot hat órakor reggel nyitották meg a közönség előtt, a meghívott ven­dégek fél kilenc órakor vonultak be. A Buckingham-palotában ezalatt a királyi udvar meghivottai érkeztek meg és fog­lalták el kijelölt helyeiket. Nyolc óra után megérkezett a Westminster-tem- plom elé a lord-major aranyozott és fa­ragott diszhiintóban, kezében ragyogó kristályjogarral, amelyet csak koroná­záskor használ, őt követték a tanácso­sok, a seriffek és az aldermannok disz- hintói. Nemsokára ezután megérkezett diszhintójában az akóház elnöke, az 1690-ből származó díszkocsi bakkján fe­hér parókás öreg postakocsis ült. A ko­ronázási menet 8 óra 40 perckor in­dult el a Buckingham-palotából. Disz- ruhás heroldok nyitották meg a mene­tet, amelyben 54 állam képviselői és az idegen uralkodó családok képviselői vet­tek részt. Kilenc óra után Baldwin mi­niszterelnök vezetésével vonultak fel a domíniumok, India és a gyarmatok ki­küldöttjei. Ahogy ez a menet elvonult, harsonák adták tudtul, hogy a palotából kilépett a királyi család. Az első disz­kontéban Mary királyi hercegnő ült a királyi család gyermekeivel, utána a gloucesteri, kenti és connaughtj herceg kocsijai, nemsokkal ezután a malboro- ughi palotából Mary anyakirályné só­gornője, Maud norvég királyné társasá­gában indult útnak. Fél 11 órakor a pa­lota kapujából kiindult a nyolc szürke' ló által vont, arannyal diszitett királyi> hintó, mely a palotától a koronázási A királyi pár magára öltötte a biborpa- lástot. rövid imát mondott, azután elfoglal­ták helyeiket a tráqszékeken. A hercegérsek a négy világtáj felé fordulva hirdette: —Urak, bemutatom nektek György ki­rályt, a birodalom kétségtelen királyát, hó­templomig vitte a királyi párt. A kirá­lyi fogatot egy testőrszázad vette körül, előtte négy indiai maharadzsa, szénfe­kete lovon, , országokat érő kincsekkel, ékszerekkel feldíszítve. A királyi kocsi dőlt ok-e neki és akarjátok-e szolgálni? A király ekkor felemelkedett, ,,megmutat­ta magát a népnek“ mind a négy világtáj felé, mire a templomban tartózkodó nyolc­ezer főnyi hallgatóság a Good save the king-e\, a királyhimnusz eléneklésével vá­Itthon a szivek még nem szabadultak meg a szorító görcsből, amit az ügyvédi kamarák egyesülésének állítólagos közgyűlése okozott. Mert nem közgyűlés volt ez, hanem egy megszervezett csoport külön és hatálytalan állásfoglalása, amellyel szem beállni próbáit egy hirtelen szervezkedő csoport külön és szintén csak elméleti értékű állásfoglalása. Ez a szabálytalan helyzet nem érlelhet igazi gyümöcsöt, el fog múlni, módosulnia kell s csupán mint tünteti dolog, amely érzéseket kavart fel, lehet átmeneti jelentőségű. Nem foglalkozunk ezzel az üggyel, ez az ügy ön­magát intézi el és pedig a folytonosság s a történelmi fejlődés, a valódi törvények szel­lemében elmerülve az elvetéltségekben. Csak azért említjük az egészet, hogy ennek a szél­sőségnek a nemzeti munkavédelem fokozása körül tomboló nyugtalanság társaságában éles ellentétét a történelmi élet igazi nagy- lüktetésével, amelyet most a londoni ütő­éren figyelnek meg és értékelnek, hatásosan tükrö/Jtessük. Az angol koronázás legfőbb napja letelt. Előtte a búcsúzó Baldwin ha­talmas beszédet mondott az alsóházban és a demokrácia föltétlenségére hivatkozott, mint az örök Anglia biztositékára; az ame­rikai költő szavával ezt a demokráciát a tör­ténelmi élef asszonyának nevezte, amely az együttélés örömeit nyújtja és az uj ember! életet szüli világra. Maga ez a páratlan fényű és jelentőségű koronázás lényegében szintén az angol alkotmányosság, törvényesség, pol­gárság, emberiség, egyenlőség, népuralmiság megdicsőitését jelenti. És ne feledjük, a ko­ronázási ünnepségek szüneteiben jelentős külügyi tárgyalások folynak, amelyeknek sarkalatos eleme a Duna-medenee megszer­vezésének főbenjáró szüksége. A nagy és korszakos föladat, amely egy ponton szin­tén a békementés eszköze a kisebbségi jog­védelem végleges megoldásával. Mindezzel ugy-c súlyos ellenmondásban áll minden, ami a jelenlegi kisebbségi helyzetet bárjjiüy megszervezett elmen vagy bármilyen nemes erővel hátravetni próbálja. Ezért nem bí­zunk az időszerű szélsőséges törekvések igazi és végleges diadalában. Amit a londoni tárgyalásokról mondunk, bizony nem kitalálás és nem titok, az egész világsajtó emliti és foglalkozik vele. A Dunai- medencének az ügyében a legutóbbi talál­kozókon már körülírták az olasz és német álláspontot, most történik meg Londonban, aztán esetleg Parisban az angol és francia felfogás megrögzítése, hiszen a megbeszélé­sek Edeu szobáiban folynak s a francia ko­ronázási küldöttséget Delbos küUigyniinisz^ tér vezette. Különös bizonyíték, hogy első­nek sietett Londonba a fészket melegíteni Hodz9a Milán cseh miniszterelnök, aki a duuavölgyi hidverésnek most legújabb fő­képviselője és bizonyára birtokában van ama tárgyalások tanulságainak, amelyek most már a másik két antantállam részéről Magyarországgal folynak félhivatalos heisw mo rések szerint. Nem volt ebből a szempont­ból ok nélkül Miklas osztrák köztársasági elnök budapesti látogatása egy héttel a lon­doni hatalmas világtörténelmi farsang előtt. És nem ok nélkül került előtérbe a koroná­zási személyiségek között Kánya magyar külügyminiszter és Schmidt osztrák külügyi államtitkár. Ezek már puszta megjelenésük­kel ia duuavölgyi válságot és e válság megszün­tetésének a kényszerét képviselik. Nem ok nélkül történik, hogy a világsajtó éppen most ismét hivatkozik rá, hogy a kisantant a magyarországi egyenjogúságra és fegyver- kezélsi önrendelkezésre való jog elismerésére és érvényesítésére hajlandó. És az sem olt nélkül történik, hogy Bethlen István, aki mind sűrűbben szerepel a magyar politi­kai élet fontosabb helyein és perceiben, a magyar képviselőház költségvetési vitájában megint összegezte karácsonyi és húsvéti cik­keinek lényegét s nyomatékosan hívta föl Magyarországot és az utódállamokat a ki­sebbségi jogvédelem alapján ia megbékélésre s szorosabb gazdasági kapcsolatok lélesüé- sére. Van aggasztó körülmény is: Olaszor­szág „a sajtó“ síkján megszakította össze­köttetését Angliával s a koronázáson sem vett részit. De az angol külügyi művészet már ennél is nagyobb nehézségeket elhárított a közelmúltban és egy uj uriszerződés esetén könnyen a duuavölgyi rendezést fogja *z első ügyek sorába helyeztetni. ■ ­egyik oldalán a testörség ezredese, a másik oldalon a testörség kapitánya lép­delt és a menetet 50 lovas testőr zárta be. A lovak piros szattyánbőr szerszám­mal voltak díszítve, a lovakat királyi lo­vászok vezették, a kocsi mellett pedig lakájok haladtak. Ágyuk dörgése és a közönség meg-megujuió éljenzése köz­ben érkezett a menet a templom elé, a hol a király és királyné kiszállottak a diszhintóból. György király a térdsza- lagrend nagymesterének ruháját viselte, a királynén elefántcsont szinü selyem- ruha volt, amelyre a birodalom külön­böző részeit jelképező virágdíszek voltak himezve. Mikor a menet a katedrális elé ért, megszólaltak a kürtösök és har­sonások, a templom bejáratánál a can­terbury hercegérsek vezetésével a püspö­kök fogadták a királyi párt, aki bevo­nult a templomba, ahol a nyolcezer meghívott ekkor már elfoglalta helyét. A katedrális énekkara rázendített a 122. zsoltárra és ezzel megkezdődött a koro­názási szertartás. leszólt. Megszólaltak a kürtök, a püspökök elhe­lyeztek a Bibliát, az ananytálat és az arany- kelyhet az oltáron, ahol ott állott a szentelt olajjal megtöltött ampula és a felikenéshez használt kanál. A királyi jelvényeket hordo­zó l-ordok jelvényeiket elhelyezték az oitá­ron, két püspök egy litániát énekelt, a kó­rus énekkel válaszolt, a király magára öl­tötte hermelin bársonypalástját, majd követ­kezett a hiszekegy, amelynek elmondása után egy püspök a szószékből rövid alkalmi beszédet mondott. A király esküje A beszédet a koronázási szertartás egyik legfontosabb mozzanata, az eskütétel követ­te. Az érsek szembefordult a királlyal és megkérdezte: — Hajlandó-e Felséged letenni a: esküt? — I am willing! — Hajlandó vagyok! — felelte a király. Az eskü három szakaszból állt. Az első­ben megkérdezte az érsek, hogy hajlandó-e a király megesküdni arra, hogy Nagybritan- 'n>ia egyesült királyságainak és a hozzátartozó országok népét a 'parlament által meghatá­rozott törvények és a szokások szerint fogja kormányozni. I solemny promise so to do. — ünnepé­lyesen megígérem — válaszolta a kiirály. — Minden Ítéletedben a törvényt és igaz­ságot akarod-e hatalmad szerint irgalmas­sággal érvényesíteni? — hangzott a második kérdés. — Akarom — válaszolta a király, mire az érsek harmadszor is megkérdezte: — Akctrod-e minden hatalmaddal fenntar­tani Isten törvényeit, az újszövetség igaz ta­nításait és a törvényesen elismert protestáns reformált egyházai ? — Mindezt megígérem — válaszolt a ki­rály, majd felkeli' és a két püspök, valamint az állam kardját vivő lord marsa Hal ?z ol­tárhoz lépett, kezét a bibliára helyezte, le­térdelt és igy szólt: — Ami dolgokat az előbb megígértem, teljesíteni fogom és meg fogom tartani. (Cikkünk foy tatása a kik olds Ion) -------——————-------­Bucurestihöt jelentik: Derült ég, enyhe. határozatlan irányit szél. to­vábbi hőemelkedés. az ország északi részeiben helyi jellegű csapadékok — a legközelebbi 24 óra várható időjá­rása. A fővárosban ma délelőtt IG óié­kor a hőmérséklet -j~25 fok volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom