Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-09 / 105. szám

n BARTHA MIKLÓS, mini politikai újságíró Egy fiatal transsylvániai származású tanárjelölt szakdolgozata Szekfü Gyula professzor előtt a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen Ä budapesti protestáns egyelemi hallgatók nagymultu egyesületének, a Belhlen Gábor Kör elnöki szobájában szemben üllők egy fiatal mosolygósarcu fiatalemberrel, aki most hagyta háta mögött egyetemi záróvizs­gáját és történelmi szakdolgozatát Szekfü Gyula professzor fogadta el s tárgya az El­lenzék néhai nagynevű alapítójának, Biartha Miklósnak politikai publicistái munkássága. Gönczi Sámue; vidáman meséli ©1 gyer­mekkorát, mely a tord-ai vidéken zajlott le. Kedvesen meséli el, hogy szakdolgozata kiválasztásánál mindig azon sóhajtozott,, hogy (bár transsylvániai témát (kaphatna. Örömmel lapozom át dolgozatát, melyet Szekfü professzor elismeréssel fogadott el ta- nárvizsgálialti dolgozatául. Három részben tárgyalja feladatát és benne Bartha Miklóst, az embert, a hírlapírót és a politikust kí­vánja jellemezni. Bár benne e két utóbbi teljesen egybeforrt s amint már kortársai ta­lálóan jellemezték ő valóban ,„ujságiró po­litikus“ volt. Pet-hő Sándor, a jelenkor egyik legnagyobb publicistája jellemezte igen talá­lóan, amikor benne a lemondásnak, a hősies­ségnek, az éleslátásnak, a zord, fanyar hu­mornak és a m-intapoHtikának virtuózát lát­ta és tisztelte. Egyéniségében ott lüktet min­denütt Transsylvánia lelkének varázsa. Édes­apja egyik kis székely faluban az első, aki már a múlt században valóságos mintagaz­daságot rendez be s egyetlen fiúgyermekét) gondosan nevelteti’. Sorsa igazi székely sors. Tanulmányai,, tudása és szorgalma emelik és viszik előre közéleti pályáján. Már gimnáziu­mi éveiben szövődik Ugrón Gáborral való mély és őszinte barátsága. Jókai és Petőfi a kedvenc olvasmányai. 1886-ban érettségit tesz és Budapesten kezdi meg jogi tanulmá­nyait. A fiatal joghallgató a függetlenségi esz­me lelkes harcosává válik. Egyetemi tanul­mányait ilyen légkörben fejezi be és édes­apja halála után hazamegy, hogy otthoni kis birtokán gazdálkodjék. Még ugyanebben az évben meg is nősült — 1873 — s megyéje aljegyzővé választja meg. Politikai pályája 1873-ban kezdődik, ami­kor elsőizben választják meg képviselőnek s a parlamentben mindjárt Tisza Kálmán köz­vetlen környezetébe került. Nehány évvel később nagy csalódás éri, amikor az általa rajongásig szeretett Tiszai Kálmán a kor­mánypárton kísérletezik, ebben a ténykedés­ben nem a reálpolitikus bölcsességét, hanem a függetlenségi eszme elárulóját látta. Elfor­dul a politikai életben való szerepléstől, ha­zavonul falujába, ahová a feljegyzések sze­rint ládaszámra hozatta a könyveket és hosz- szu„ három esztendős önkéntes számkivetését, teljesen a tanulásnak és valójában későbbi publicisztikai munkásságára való önkéntelen előkészületnek használta fel. Megindul az Ellenzék Városunkban kataszteri biztosi állást vál­lal 1879-ben és i.tt kezbőd-k meg újságírói karrierje, amikor Papp Miklós, a Magyar Polgár szerkesztője felszólítja, hogy lépjen be lapjának munkatársai közé. Nem sokkal ez­után merül fel egy megindítandó ellenzéki ap terve s nem sokkal későbben, 1880 ok­tóber x-én indul meg az Ellenzék1, melynek igy alapitó szerkesztőjévé Bariba Miklós vá­lik. Már szeptember 21-ikén megjelent az el­ső mutatványszám s ahogyan egyik kortársa feljegyzi, ettől kezdve itt „egy negyedszáza­don keresztül küzdött hazája, nemzete ügyé­ért, küzdött a magyar szabadságért és függet­lenségért". A fiatal Ellenzéket a többi párt- állásu lap budapesti és helybeli kiadványai is erős kritikában részesítették. Ez nagyon el­keserítette Bartha Miklóst. Szokott szókimon­dásával és erős harcmodorával kíméletlen harcot indított s nemsokára ő vált támadó­vá. Szentgyörgyi Írja róla: „írásaiban a ‘kí­méletlenségig szókimondó, irgalom nélkül ostoroz, hol hibát lát, nem törődve azzal, hogy az igazságot kereső fegyver gyakran &v magát is megsebzi. Tüzes temperamen­tuma gyakran összeütközésbe hozta azokkal, akikkel szembe került, de senki elől ki nem tért, ha igazát tudta." Talán innen magya­rázható, hogy a párbajozás benne élt korá­nak szellemében és Bartha Miklósnak élete folyamán renget«* párbaja volt. Régebbi emberek előtt ismeretes a Rüs- -tov-ügy, melynek során Bartha Miklóst egy fiatal osztrák hadnagy megtámadta és a fegy­vertelen embert véresre sebezte. A brutális erőszaknak ez az esete nagy kihatással ma­radt egész életére. Népszerűsége s vele együtt az Ellenzék híre és neve hamarosan megnö- vekedelt. Ennek kapcsán kerül újra össze­köttetésbe a politikai élettel, amikor is 1881 végén városunk első választókerülete újra beküldi a parlamentbe. Itt nagyon hamar a függetlenségi párt egyik előkelő vezérszó­nokává lesz, bár ritkán szólal fel. A nemze­tiségi kérdésben tartoíit felszólalásait kor­társai nem értékelték kellőképpen és csak az utókor látja meg azokban tehetségének és féltő aggódásának népéért való vívódásainak gondolatait. Ezekben az. időkben érdekes cikksoroza­tot ikezd az Ellenzékben a kiváló transsyl­vániai férfiakról és hogy nehogy reá ismer­jenek az első cikket saját magáról írja. Ér­dekesek, önvalilomásszerüek megállapításai: „Barátnak jobb, mint ellenségnek. Szive olyan, mint a keze: tele sebhelyekkel. Ke­délye olyan, mint a tó felszíne: minden fel­hő meglátszik benne, de csak addig, mig el­vonul. A vidéki hírlapíró 1888-ban felköltözik Budapestre s ott több lapnak munkatársa, de szerkesztői állását és irányitói munkáját az Ellenzéknél továbbra is fenntartotta. Jelentősége országszerte egy­re emelkedett. Sebesi jegyzi fel róla, hogy a vidéki hírlapíró, akit „provinciális nagyság­nak szerettek némely körben csúfolni, félel­mes arányban nőtt és nemsokára a főváros lirószuverénjei is tisztelettel hajtották meg előtte zászlójukat. Mint parlamenti erő Í9 olyan tekintélyre emelkedett és vívott ki ma­gának1, hogy a függetlenségi párt megválasz­totta alelnökének." Szépirodalommal js fog'alkozik, ir utileve- leket, színdarabot is, melyet a Vigszinház előad, de tartós siker nem volt. Kazárföldön című könyve, mely 1901-ben jelent meg, egyike azonban legjelesebb munkáinaik. Hir­telen lett beteg 1905: elején és október 19-én halt meg szivszélhüdésben. Ellenségei és ba­Ne maradjon egyetlen mert ellen esetben valami történt a hlajgyökerdk kö­rül. Nemsokára beáll a rit­kulás, mert a korpázás és a fokozódó hajhullás azt je­lenti, hogy a hajgyökerek kapillárisait rombolja valami. A fejbőr fényesedése nem egyéb, mint egyik nyoma * kopaszodásnak. A fejbőrt alkotó sejtszö­veteknek táplálékra van szűk ségük. ha azonban a táplálék nem elégséges, mezkezdődik a sorvadás, a korpázás és a hajhullás. A Silvikrin dr. Weidnernek, a hires bioló­gusnak felfedezése . természe­tes tápláléka a hajnak, magá- bafóglalja a hajnak rmnd a 14 féle tápanyagát, organikus formában i és éppen ezek leg­eredményesebb megokadályo- zói a hajhullásnak és kopaszodásnak. A Silvikrin — Fluid Neo Silvikrint tar­talmaz, koncentrált hajtáplálékot. Használja hajápolásra ezt a hajvizet. Ilyen módon az Ön fejbőre visszakapja régi egészségét, a korpázás, hajhullás megszűnik és ragyogó, szép fürtjei lesznek. Hajhullás és kopaszo­dás elien mindenkor a legjobb óvszer a Silvikrin a haj természetes tápszere, azonnali hatása ! Szokja meg, hogy reggelenként haját Sil- vikrin-Fluiddal kezelje, mely egyedül tar­talmazza a kapillárisok koncentrált tápanya­gait. Elégség es a haj és fejbőr gyöngéd bedör- zsölése, hogy véglegesen megszabaduljon a kopaszodás veszedelmétől. Silvikrin regenerálja a fejbőrt, á szövetek­rátai egyaránt megsiratták. Kossuth Ferenc özvegyéhez küldött részvéetávirat álban elmúl­tában a „nemzeti gondolatnak aranytoJlu egyik nagymesterét vesztette el." Az egész sajtó osztatlan részvéttől búcsúztatja: Hite rendületlen és örökkévaló volt. Magyar hit­vallás. Magyar volt Bartha Miklós ragyogó- bec9ületességü magyar. És szenvedéseikkel telt életében az volt egyetlen boldogsága, hogy e méltóságát maga is érezte teljes dicsőségében" irja a Pesti Hírlap nekrológusa. m ír 99 • A fésűjén hajszái , Bartha Miklós, a hírlapíró Mint binliapiró végtelenül sokat irt. Min- ! ség lelkét. Olykor csak úgy áradt soraiból a „ _____ ______. __________ __________l'i— - - _________■ -11.­den betűje, sora és gondolata .a magyar faj boldogulásának ás a magyar szabadság és függetlenség eszméjének voll szentelve. Hosz­szenvedély írása, a nemzeti büszkeség elke­seredése, a hazafias lélek iróniája, némelyik írása prózában int költemény volt. Politikája szu időn keresztül az Ellenzékben irja meg < a radikális szellemű demokrácia eszméjét szol­BREITFELD KÖZLI BUDAPEST -RŐL hogy a Nemzetközi Vásárra való tekintettel a mai naplói kezdve Minden vételkéuyszer nélkül szívesen mutatja be modelljeit ezüst és k króka, stb. szőrméinek, valamint elegáns tavaszi kabát, kosztüm és ízléses ruháinak árát ényegesen leszállította BREITFELD SZŰCS, BUDAPEST, IV. Váczi-utca 14. sz. alatt. majdnem minden cikkét. Egyes cikksoroza­tai országos jelentőségűek, Szinyei különö­sen azt a sorozatot emeli ki, „melynek ered­ménye az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megalakulása volt." Egyik leg­szebb jellemzést hirlapirói munkásságáról az uj-albb időkben Pintér Jenő irodalomtörté­nész adta: „Bartha Miklós tollán a Kossuth Lajos hirlapirásához fűződő hagyományok éledtek újjá. Érzelmi politikus volt, indulat­tól lángoló cikkeket irt a függetlenségi és -a 48-as politika érdekében, a szélső baloldal­nak nem volt hozzá fogható vezércikkírója. Gyújtó hatással ostorozta a Tisza Kálmán nyomain haladó 67.es kormánypártot, tet­szés szerint játszott olvasói érzelmeivel. Hangja érzelmes pátoszu volt, mondatai rithmiküsan gördültek, ötletes fordulatokkal és kegyetlen gúnnyal ragadta meg a közön­gálta, t Egyike volt azoknak, akik az uj, ‘tömör és nemesveretü vezércikket a magyar hírlap­irodalomban megteremtették s frázisos poli­tikai élcikkek helyére. Igen érdekes, hogy bátor-hangú Írásai kap­csán a Kazárföldön c. munkája megjelenése után antiszemitizmussal is megvádolták s volt idő, mikor a közvélemény n-agy része el­lene volt. A budapesti zsidó sajtó, mely már ekkor hatalom volt, összefogott ellene és rendszeresen támadta. A támadás lassan elült s e'szintelenedett, de Bartha álláspontjából és meglátásaiban egy jottányit sem engedett. A politikus szerepe megnyilatkozott a parlamentben, de megmutatkozott hírlapi megnyilatkozásaiban is. Ezért nevezték való­ban az első magyar politikai hírlapírónak. Ezen a téren most még nőhány pillantást nek visszaadja a szükséges tápanyagokat, ki­fejleszti -a hajgyökérzetet A hatás azonnal látható, Már néhány napson belül tényleges eredményeket állapíthat meg: a hullás meg­szűnik. a fejbőr kitisztul és ismét egészsé­ges lesz, a sorvadó hajgyökerek visszanyerik aktivitásukat és dús hajnövekedési folyamat indul meg. A Silvikrin Svájcban készül olasz-holland szabadalom alapján. Kérje a „Természetes hajápolás" című brosúrát, melyet a tárgy egyik legkiválóbb szakértője irt és melyben egész csomó hasznos tanács van a haj okos ápolására vonatkozólag. A Silvikrin minden nagyobb üzletben kapható. Melyik Silvikrin készítményt válasszuk? Rendes hajnövésnél és kevés korpásodás- nál használjunk Silvikrin Shampont, Silvik­rint, vagy Silvifixet. E három készítmény egyetlen fésülködő asztalról sem hiányozhat. Komoly hajhullás és erős korpázás esetén tiszta Silvikrin készitmény az egyedüli se­gítség. szentelünk a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontja vázolásának. Saját maga alapit ja meg, hogy a politikai kérdések közölt egyet­len egy sdnes, amelynek megértése és keze­lése oly nehéz volnat mint a nemzetiségi kérdésé, mert itt az anyanyelvhez való ra­gaszkodásnak, a múltak hagyományainak, a jövőben vetett hitnek és a faj szeretetének erejével keil számolni. Mint nemzetiségi po­litikus messze előre látott. Ilyenirányú mun­kásságát csak újabban és még kevesen mél- ita-iták. Rendszeres nemzetiségi programot so­hasem adott, Szász Béla kisérlt meg, hogy három pontban foglalja össze ilyenirányú munkásságát: r. Pályája első felében az EMK.E propagálásával megmutatta a nemzeti­ségi politika útjait. 2. Publicisztikai munkás­sága folyamán erőteljes beavatkozást hirde­tett a nemzetiségi kilengések ellen és 3. pályá­ja végén, főmüvében (a már említeti és zsidó Oldalról sokat támadott Kazárföldön cimü könyvében) monumentális emléket állított a magyar nacionalizmus nagy hősének, Egán Ed é nők. Bartha Miklós a nemzetiségi politikában nem volt sem doktriner, sem dilettáns, kor­társai merev és naivitásig tapasztalatlan esz­mekörébe, -az ezeréves nemzeti jogokat s a ma­gyar impérium gondolatát és intézményes­ségét elegendőnek tartották a nemzetiség, ve­szedelem ellensúlyozására, sohasem helyez­kedett bele. Mint Transsylvania fia és .u Elnke nagyszerű gondolatának felvetője a gyakorlatból, az életből merített és ismerte az>t, ami Budapest és a magyar alföld f:a előtt csak néha tűnt fel akutnak, vagy ve­szedelmesnek. A nemzetiségekkel szemben már kezdettő fogva a -megértést- hirdette. Politikai hirlap iró>j pályája elején az Ellenzék 18So. évi ja­nuár 2-í számában igy ir: Akár szeretjük egymást, akár nem, váitozhatallan nemzet­közi és közjogi tériy az, hogy együtt kell é - jünk. Arra vagyunk utalva, hogy egymást megértsük, Bartha Miklós félelmetes elokvenciája — irja Szász — nem merült ki az Ausztriával való kormányzati politika ostorozásábarr, ha­nem megmutatta ugyanakkor a magyar faj jövőjének a gyakorlati; kiépítését is. Lelkes küzdelme és egész közéleti harca a magyar függetlenségért igy olvad fel a nemzetiségi kérdés megoldásában egy nagyszerű, széles - Vonalú szociálpolitikában." Kilyéni József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom