Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-07 / 103. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Df f p mmMaMaFfi Size rkeszt őség és ki« d 6 h i va tal : Cluj, Calea Moţilor^ Fiókkíadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS El őfizet éri árak: havonta 70, negyedévre 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre pengő, A többi külföldi, államokba csak a 210, félévre 420, évente 10, félévre 20, évente 40 portókülönbözetcel ;cbb. LVIII. ÉVFOLYAM, 10 3. SZÁM. PÉNTEK 1 1937 MÁJUS 7. Meid tiltakozás Londonban Ribbenímp londoni német nagykövei Míogaiása Eden külügy­miniszternél az angol sulié németellenes vádjai ügyében Katalóniában jobboldaltól az anarchistákig terjedő pártközi direktórium vette át a kormányzatot. — Hodzsa csehszlovák miniszterelnök Londonban tárgyal. Delbos francia külügyminiszter Brüsszelbe készül „(Németország és Olaszország mfodeEi erőfeszítést megteszeielí & más hatalmaikkal való átfogóbb együttesikedésre* A katalóniai anarchista forradalmat, 1 úgy látszik, sikerült nagyjában meg­egyezéssel elintézni. Minthogy azonban csak nehezen létrehozott megegyezésről van szó, nem biztos fensőbbséggel meg­teremtett rendről, az ellenfelek szélsősé­ges és szenvedélyes voltát tekintve, kü­lönös szilárdságot az uj rendnek sem igen lehet tulajdonítani. Egyes hírek ugyan tudni vélik, hogij Barcelonában az éjjel folyamán még mindig utcai har­cok voltak és egész háztömbök lángban állanak, valamint azt is, hogy a forron­gás a katalán vidékről átterjedt Aragó­niára is, megbízhatónak tekinthető je­lentések szerint mégis úgy látszik, hogy a rend az utolsó napok felfordulásaihoz mérten aránylag helyreállott. A meg­egyezés az ellenfelek között koalíciós alapon történt. Az ország élére, Com­panys eddigi elnök vezetése alatt, négy­tagú direktórium került, melynek tagjai a jobboldaltól az anarchistákig a négy nagy katalán párt vezérei közül kerül­tek ki. A direktórium tegnap felfüggesz­tette az eddigi alkotmányt és uj alkot­mányt dolgoz ki, melyet rövidesen élet­beléptet. A rend fenntartására a direk­tórium a valenciai kormány segítségét kérte, amely már tudatta is, hogy ma­gára vállalja ezt a feladatot a katalán „Generalidád“ kormányzóság területén. Amíg Katalaniában ez a belső harc folyik, Spanyolország többi területein tovább tart a köztársasági front és a nemzeti fölkelők küzdelme. Bilbao előtt a baszkok ellentáma­dásba mentek át és hivatalos jelentéseik bi­zonyos sikerekről is hírt adnak. A bászk- földi események különben izgalmas viták tárgyát képezik Angliában is, ahol az utóbbi időben mind élesekben németellenes hangú angol sajtó a spanyol ügyekkel kapcsolat­ban újabb támadásokat intéz Németország ellen. Több angol lap szerint a benemavat- kozási bizottság tegnapi ülésén is Ribben- trop német nagykövet lett volna az, aki el­lenzett minden olyan törekvést, mely módot keres a spanyolországi nyílt városok bombá­zásának megakadályozására. Ribbentrop nagykövet erre erélyes ‘tiltakozással fordult az angol külügyminisztériumhoz, rámutatva arra, hogy ezek a híradások alaptalanok és hogy az angol sajtó hangja nagyon káros hatással lehet Németország és Anglia viszo­nyára. A tiltakozásról szóló jelentés még nepn számol be arról, hogy Eden külügyminiszter a német nagykövet közbelépésére milyen vá­laszt adott. Az angol alsóház tegnapi ülésén különben Arthur Henderson képviselő, a volt külügy­miniszter fia kérdést intézett Edenhez, hogy nincs-e szándékában a Bilbao elpusztítását bejelentő fenyegetések valóra válásának megakadályozása érdekében a Népszövetsé­get összehívni. Eden kitérőleg válaszolt, de hozzátette, hogy ezt a kérdést a benemavat- kozási bizottságban képviselt kormányok is tanulmányozzák, Henderson erre újra meg­kérdezte, hogy abban az esetben, ha a be­mmavatkozási bizottság törekvései ered­ménytelenek lennének, hajlandó-e az angol kormány a Népszövelség tanácsa elé vinni az ügyet. Eden azonban az újabb kérdésre is minden kötelezettségvállalást elhárított magától. Az angol kormány, az abessziniai válság tapasztalatain okulva, nyilvánvalóan nem akarja a Népszövetséget újra ilyen te- herpróbának kitenni. Neurath báró, német birodalmi 1 "dügymi­niszter tegnap este elutazott Rómánál. Az utolsó napon fogadta Magyarország és Ausz­tria követeit és Blondei római francia ügy­vivőt is, ami diplomáciai körökben megle­hetős feltűnést keltett. A birodalmi külügy­miniszter római tárgyalásairól kiadott jelen­tés hangoztatja a német—olasz együttmükö­J dés szilárd és sikeres voltát és hozzáteszi, I hogy megbeszélések újra alkalmat adták arra, hogy „mindkét kormány megerősítse világos akaratát, hogy minden erőfeszítést meg akarnak tenni a más hatalmakkal való átfogóbb együttműködésre és azoknak a tényleges erőfeltételeknek megteremtésére, melyek biztosíthatják Európa nagyobb és biztonságosabb politikai és gazdasági állan­dóságát.“ A jelentés burkoltan cáfolja a né­met—olasz katonai szövetség létrehozásának hírét is és bejelenti, hogy a római és berlini kormányok ismét tanulmányozás alá veszik az uj nyugati egyezmény megkötésének kér­dését. Ez a hivatalos közlemény a többi ha­talmakkal való együttműködésre irányuló készség erélyes hangoztatásával kétségtele­nül fontos állomást jelent Európa külpoliti­remem Megelégedéssel és elégtétellel, sőt komoly reménységgel tölt el a demokrata román ügyvédek állásfoglalása minden numerus- szál szemben. A minta vármegye székhelyén itt, a mi közelünkben gyűltek össze, hogy előkészítsék a május 9-én összeülő ügyvéd­szövetségi közgyűlésen a demokrata ügyvédi csoport állásfoglalását. A helyet a hagyo­mány tiszteletével választották meg, mert az ország ügyvédi kamarái közül az első itt ho­zott határozatot a numerus-i parancsuralom ellen. A mozgalom jelentősege természetesen abban rejlik, hogy a többségi ügyvédek kö­réből került ki cs most, amikor az etnikai kizárólagosságra való törekvés áradata min­den irányban szétfolyik, főleg az ipar és kereskedelem terén uj veszedelmes rombo­lásokkal fenyeget, különös sulival esik a lat­ba, hogy épp az igazságszolgáltatás egyik oldalát alkotó jogásztársadalom, amelyet itfc- ott először kapott el a totaflitásos nemzeti elfogultság, mint első akar jóvátenni, gátat vetve minden erejével a romboló célzatnak, az állam jól felfogott érdekét is sértő szel­lemnek. Tisztelettel olvastuk a demokrata ügyvédi csoport közgyűlésének jelenségeit és a súlyos, szinte mázsás érveket, amelyek mint egy római cafaipultából kihajítva jog­gal rémíthetnék meg a Pop Valer-féle törek­vések, vészes túlzások felé hajló harcosait. Ezek az érvek ni ind ennél jobban érdekelnek minket e pillanatban. Tudjuk, hogy a jogász ért legjobban a bölcselő mellett, de gyakor­latilag őt is felülmúlva, megfelelő érvek meg­kereséséhez s azoknak ékesszólással és vitá­zó hévvel való pontos megfogalmazásához. Az ügyvéd amikor érvel, sokszor a bíró Íté­letének hajszál pontosságával vetekszik. Az érvelés során bebizonyították az etni­kai tulsulykövetclés erőszakoRságát, hiszen az máris megvan és természetes módon, se­bek ütése nélkül, egyre fokozódik. Minden etnikai alapú erőszak sérti a kisebbségi jogo­kat, amelyekért Románia kötelezettséget vál­lalt. Különleges elbánás egyik országrésszel beleütközik a lénybe, hogy az uj területek és a regát mint egyenlő felek egyesültek, mi­által minden kedvezőtlen elbánás történeti emléket sértene. Érthető, hogy hivatkoztak az alkGtmánytörvényTe, amelyet a nulluszok és eszjmetestvéreik sarkaiból kiemelnének s jogászok szemében végzetesnek látszó mód megsértenék a jogeszmérnyi, nem beszélve, hogy alkalmat adnának az alkotmány más­kor és más ponton való megsebzésére is. így minden ingóvá lesz és hullámzik. A legfőbb érv volt azonban, hogy a békeszerződésből hullana ki a numerus-ok csapására néhány tégladarab és akkor esetleg veszélybe kerül egész mű, mert ez Is bűnös revízió lenne. Tisztelni kell az igazságot, amely már nem az, mihelyt alkotmányt, békeszerződést és természeti jogot meglékelnek, Helytelen az ország egy negyed részét állandóan harcra ingerelni háromnegyeddel szemben. Miért milliókat mesterségesen ellenséggé tenni? — hirdették jó román hazafiak és okos jogá­szok. A bajokat nem a kisebbségi ügyvédek okozzák, hanem a gazdasági helyzet idézi elő. Amikor nem ismerjük el ezt a tárgyi­lagos tényt, akkor kihívjuk a közönség és bíróság ellenzését. Voltak bőven alanyi magyarázatok is. Po­litikai zavarost akarnak előidézni. És sokkal fontosabb teendők vannak, mint az ok nél­küli és céltalan romanizálás. A mozgalom erőfeszítéseivel inkább olcsó és gyors igaz­ságszolgáltatást kelllelne teremteni, a törvény és igazság hatályát fokozni és orvosolni a rengeteg sérelmet, amelyet idők folyamán és e küzdelem izgalmaiban az ügyvédség egye­temére borítottak. A nagyszerűen hűvös ér­vek után ezek az emberi szólamok mélyen megragadják gyötrődő, rémült és ijedező kisebbségi lelkünket. Már eddig is hasznát látjuk az ügyvédek tiltakozásának. Remél­jük, hogy most inár alapos és végleges hasz- í nát is fogjuk látni, mert általános vissza- ! utasítást fognak fejleszteni most már min- ] den területen. Ezért hálás tiszteletünket és J elismerésünket küldjük a demokrata ügyvé- ' dek szövetségének. kájának fejlődésében. Külpolitikai körökben különösen fontosnak tartják a jelentésnek a nyugati egyezményre vonatkozó éészél. Londoni hírek szerint Hodzsa csehszlovák miniszterelnök az angol fővárosba érkezeit, ahol országát a koronázáson fogja képvisel­ni. Korai megérkezése főleg arra szolgál, hogy Anglia vezető egyéniségeivel tanácskoz­zék. Eden külügyminiszter tegnap már fo­gadta is a csehszlovák miniszterelnököt. Brüsszelből hivatalosan jelentik, hogy a bel­ga kormány meghívására Delbos francia külügyminiszter május 21-én a belga fővá­rosba érkezik, ahol Vati-Zeeland miniszter- elnökkel és Spaak külügyminiszterrel fog tárgyalni. Delbos útja, Eden rövid idő előtt történt látogatása nyomán, külsőleg is ki akarja hangsúlyozni Belgium szívélyes vi­szonyát Angliával és Franciaországgal. BERLIN, május 6. Ribbentrop londoni né­met nagykövet tegnap délután felhívta Eden angol külügyminiszter figyelmét a célzatos beállításra, mellyel egyes lapok a benein- avatkozási bizottságban lefolyt vitákat s az ezek folyamán elhangzott kijelentéseket kö­zölték. Ribbentrop szerint Németország nem csak hogy nem helyezkedett szembe a spa­nyolországi nyílt városok bombázása elleni felhívással, de éppen a berlini kormány nagy­jelentőségű intézkedéseket indítványozott a polgárháború emberségesebbé tétele érdeké­ben. A lapok az akóházat is tévesen tájé­koztatták Guernica város pusztulásáról. Rib­bon,trop szerint külföldi hírügynökségek szemtanuk állítása alapján azt jellentik, hogy Guernicái a kormánycsapatok gyújtották fel. A német nagykövet végül kifejtette Eden előtt, hogy hasonló célzatos és a valóságnak meg nem felelő újsághíreknek a legsajnála­tosabb következményei lehetnek. LONDON, május 6. A Times közli a Can­terbury-! dékán nyiiiltlevelét, amelyben vála­szol Quiepo de Llano .tábornok meghívásá­ra, hogy tekintse meg a 'nemzeti Spanyolor­szágot. Az éírsek kijelenti, hogy kész eleget tenni a meghívásnak, de — folytatja — Llano tábornok azután ne panaszkodjék, amiért nyilvánosságra hozom, hogy már je­lem voltam Durango bombázásánál, ahol a lemészárolt apácák között lalláltam soffőröm nővérét is s hogy nem tudom eltitkolni felháborodásomat afelett, hogy Llano tábor­nok utólag a rádióban olyan kijelentéseket tett, miszerint a kolostort a „vörösök“ gyúj­tották fel. Olyan állításokat tlett, amelyek ellenkezőjéről személyesen győződtem meg. Ezért válaszolok az aljas rágalmakra. LONDON, máijus 6. A benemavatkozási bizottság plénuma ma a skandináv államok azon emlékiratát tanulmányozta, amelyben azt kérik, hogy a „jóhiszemű“ kereskedelmi hajókat az ellenőrzést gyakorló hadihajók vegyék védelmükbe minden támadás ellen. A jóhiszeműséget az ellenőrző hajók lenné­nek hivatva megállapítani. A bizottság mai ülésén elhatározták, hogy felkérik az érdekelt kormányokat, tegyenek részletes jelentést mindazokról az esetekről. S melyekben hajóiknak a spamyofl partok előtt kényszert kellett elviselniük a polgárhábom kezdete óta. Felkéri egyidejűleg a bizottság a kormányokat, hogy közöljék a hasonló esetek nyomán előállott jogi helyzettel szem­beni álláspont jukat, valamint azt, hogy véle­ményük szerint ezek az esetek a benem- avalikozási bizottság együttes rendszabályait, vágj- a kormányok kül'ön-küiön lépéseit te- szík-e szükségessé. Szovjetoroszország meg­bízottja szerint 1936 októbere és Í937 ápri­lis 10-e között a spanyol partok előtt 84 szovjetorosz hajót tartóztattak fel, bár ezek közül csaik egy hajónak volt spanyol kikötő az uticélja. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon^ Bucurestiböt jelentik: Enyhe észak­keleti szél, fokozatos felmelegedés, többnyire derüli ég, később felhösödés és sok helyen eső valószínű. Bucur es* tiben ma délelőtt 10 órakor a hömér• i séklet fok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom