Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-29 / 121. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ÁRA 3 LEJ 4^ TIFMT eiMiKjIjIMáé Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ci-uj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivat a 1 és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cliuj, postafiók 80. LVIIÎ. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM* MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZOMBAT Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra-, negyedévre 10, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi, államokba csak a port ókülönbözette 1 több. CLUJ=KOLOZSVÁR 1937 MÁJUS 29. Genfben tegnap bejelentésre került a Belgium semlegességéről szélé amgol-trancia-belga megállapodás A három külügyminiszter a megegyezést a készülő nagyobbszabásu európai egyezmény egyik részének nevezte. - A szellemi együttműködés bizottságába Teleki Pál grófot választották be az elhunyt Tormai Cecil helyett. - Plymouth angol külügyi államtitkár látogatása a balti államok fővárosaiban Magyarország hüíügymims zier éneksegnapelőiti beszéde barátságos fogadtatásra talál mindenfelé A népszövetségi közgyűlés rövid ülése- I zés után tegnap véget ért. A tanács j azonban tovább folytatja ülésezését, - hogy a napirendjére tűzött kérdésekkd \ végezzen. Abesszínia tervbevett törlése a 1 népszövetségi tagok közül ezuial is el- j maradt, éppen úgy, mint az utolsó sze/. - > temberi közgyűlésen. A kérdés felett lát­szólag simán mentek át,, következményei azonban újabb súlyos nehézségek lehet­nek az európai válság megoldásában. Az a terv, meiyre már szeptemberben is ké­szültek, hogy a népszövetségi kiküldöt­tek mandátumainak igazolásakor meg­állapítják, hogy a négus kormánya nem küldhet ki megbízottakat, mert Abesszí­nia már nemlétező állam, ezúttal sem sikerült. Szeptemberben már készen ál­lott az Olasz küldöttség, hogy a törlés után azonnal Genfbe utazzék a tanács­kozáson való részvételre. Róma ezúttal óvatosabb volt és előre számított azzal, hogy a törlési terv újra akadályokba üt­közik. Ez a lengyel delegátus óvatos kí­sérlete után, Mexikó kiküldöttjének a terv elleni tiltakozásával meg is történt. Nem valószínű azonban, hogy az angol és francia kormányok erélyes elhatáro­zása esetén az indítványt ne lehetett volna ilyen körülmények között is ke­resztülvinni. Ez az elhatározás azonban nyilvánvalóan hiányzott, aminek oka esetleg az lehet, hogy a spanyolországi fegyverszünetre vonatkozó angol terv nem talált Rómában és Berlinben az an­gol—francia csoport által várt fogadta­tásra, de hozzájárult az is., hogy az ép­pen most ülésező angol birodalmi érte­kezleten Délafrika és Ujzéland domíniu­mok, kiszivárgott hírek szerint, tiltakoz­tak az abessziniai olasz hódítások köz­vetett elismerése ellen is. A genfi intéz­ményre annyira súlyos abessziniai kér­dés megoldása igy újra a következő ülésszakra marad és továbbra is hozzá­járul a súlyos kérdésekkel amugyis ter­helt európai nemzetközi légkör további megterheléséhez. A tanács tegnapi ülésén először a szellemi együttműködés bizottságába választottak az elhunyt Tormái Cecil helyébe uj tagot. A francia delegátus indítványára a tanács erre a tagsági helyre egyhangúlag Teleki Pál gróf volt magyar miniszterelnököt és jeles föld­rajztudóst választottá meg. Majd elhatároz­ták, hogy november 1-re diplomáciai érte­kezletet Kiírnak össze a terrorizmus nemzet­közi leküzdéséről szóló terv megvitatására. A megvitatandó temet a román kormány megbízottja. Pella delegátus készítette el. Ezután került sor a tegnapi tanácsülés ese- méngéret a locarnói megállapodást helyette­sítő angol-francia-belga egyezség bejelenté­sére, mely tudvalevőleg fölszabadítja Bel­giumot Angliával és Franciaországgal szeme ben vállalt katonai kötelezettségeitől. A be­jelentés felolvasása után Delbos francia kül­ügyminiszter szólalt föl és hangoztatta, hogy Franciaország ezzel nemcsak tájékoztatni akarta a Népszövetséget, hanem bizonyságot akart tenni elhatározásáról is, hogy egy pil­lanatig sem feledkezett meg az egyezmény megkötésekor arról, hogy az uj nyugati egyezményt is a több nagy európai kérdések rendezésével kapcsolatban kívánja létrehoz­ni. Eden hasonló értelemben nyilatkozott, kijelentve, hogy a most bejelentett egyez­mény első lépésül akar szolgálni a nagy eu­rópai kérdések általánosabb rendezéséhez. Spaak belga külügyminiszter ezután min­den tekintetben csatlakozott az előtte szóló külügyminiszterek kijelentéseihez, hozzáté­ve, hogy Belgium számára a megegyezésnek két alapja van: egyik, hogy minden erejével készen áll határai megvédésére és annak megakadályozására, hogy Belgium száraz- földön, tengeren, vagy levegőben átvonulási területül szolgáljon; a másik, hogy minden­kor ragaszkodik a népszövetségi alapokmány előírásaihoz. A három külügyminiszter nyi­vernem Régóta éreztük, hogy a bölcs föleszmélés, a szomszédokhoz való közeledés, a közös európai érdekű szolgálat magyar politikája sokban Kánya Káfimán külügyminiszter okos tárgyilagosságának következménye. Ez a kük ügyi politika hirtelen megnőtt hatásosságá­ban, amióta Bethlen István különösei a Ro­mániával való közvetlen tárgyalások érdeké­ben tört lándzsát, amióta Olaszország a ju­goszláv önrrendeQkiezés külközéleti folyama­tát kiaknázta és Anglia egyre nagyobb érde­ket fedezett fel Duma-Eurépa rendezésének az ügyében. Kánya Kálmán magyar külügy- irtioiszter észszerű és következetes elgondo­lásának és müvének csodálatos képe vető­dik most Európa, de főleg a kisantaiit elé, amelyek feltétlenül kitűnő méltánylattal fog­nak visszahatni erre az örvendetes jelenség­re. Kánya Kálmán a magyar képviselőház­ban a külügyi tárca költségvetési vitájában meglepően őszinte, minden irányban igaz­ságra és önbirálatra törekvő s jó lehetősége­ket ápoló Nagyszabású beszédet mondott, bizonyára történeti jelentőséggel és a hasz­nos eredmény valószínűségével. Megállapí­totta, hogy amikor Németország és Török­ország helyreállította teljesen felségjogait, természetesen bekövetkezett a lengyel, belga és jugoszláv szabadkéz nagyobb biztosítása Is. Baldwinhrz hasonló őszinteséggel állapí­totta meg a Népszövetség gyöngülését, amely­nek következménye az egyéni kezdemények u j rendszere. Hogy minden kalandos terv ke­mény kizárásával a magyar fegyverkezés egyedüli visszatartása meglepő erővel dom­borodjék elé, mesterien rajzolta föl az álta­lános fegyverkezés és a gyakran fölmerülő háborús lehetőségek drámáját. Ami azonban Kánya Kálmán nyilatkozatát rendkívül von­zóvá és népszerűvé teszi, az egy becsületes igazmondás, amely őszintén kételkedik a kis- antani gyengüléséről és bomlásáról költött hírekben. Exakt pontossággal állapította meg, hegy mi tartja össze erősen a kisanttan- tot és viszont mi biztosítja érthetően egyes tagjainak a saját külön ut jogát. „Az egyetértés a három kísantant állam között ma is tökéletes a magyar kérdésben és ez különösen a katonai megegyezésekben fejeződik ti“ — mondotta. És a valóság hű­vös embere — hangsúlyoznunk kell: embere, nemcsak külügyminisztere — történeti elmé­vel mégls kimondani bátor, hogy azért meg­van a lehetőség a már megkezdett közeledési kísérletek folytatására. Nem álmodozik du­nai szövetségről, megelégszik olyan egyez­ménnyel, amely gazdasági és politikai tekin­tetben Magyarország és g szomszédok viszo­nyát rendesekké teheti. Itt aztán különös súllyal esik latba, hogy nemesük az Olasz­országgal és Ausztriával való jóviszonyt nem rajzolta fokozottabbnak és vérniesebbiiek a kelteiéinél s a német birodalommal való uj kapcsolatokat sem lazította meg, hanem hogy hivatkozott az angol társadalom rokonszen- vére, mely Magyarország és a Dunavölgye félé fordul. Az alap, amit a meglapulás és a gyávaság minden kizárásával a dunai meg­oldás számára fölépít, folytatása józan, ter­mészetes, minden képzelgéstől, minden ka­landtól mentes és ezért komoly reményeket keltő szemlélődésének. Tagadja, hogy súlyos fettételeket akar szabni a tárgyalások meg­indításának. Csak arról van szó, hogy min­den szerződést becsületesen vállaljanak min­den irányban és mind a két oldalon. Szóval aminek eddig is kellett volna történnie, ami nélkül nem lehetünk el a jövőben soha. Ma­gyarország kéri a népszövetségi alkotmány szelleméből és szövegéből folyó felségiség el lenszolgálat nélkül váló elismerését; ez annál könnyebb, mert 1932-ben elvben úgy Is ki­mondták a legyőzött államok egyenjogúsá­gát; követeli továbbá, ami igazán nem bo­szorkányos dolog és aminek előbb, vágj' utóbb barátság és békiilés nélkül Ls meg kell lennie, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezését és csak a fennálló szerződések alapján. Ezek a hangok javítják a légköri, siettetik a közeledést. Az igazságos józanság és a becsületes öntudat ilyen elveire lehet építeni a Ehina-gondolat híveinek. latkozatai nyilvánvalóan válaszul akarnak szolgáim a német és olasz részről hangoz­tatott igényekre, hogy a nyugati egyezményt a közép- és keleteurópai kérdésekre vonat­kozó megállapodásoktól teljesen függetlenül kell létrehozni. A külpolitikai élet különös figyelemmel kisért eseményei közé tartozik, hogy Ply­mouth lord angol külügyi államtitkár meg­hívására repülőgépen a balti államok fővá­rosaiba utazik. Először Finnországba láto­gat el, azután sorra keresi föl Észtországot, Litvániát és Lettországot, majd ellátogat a svéd fővárosba is, melynek kormánya vezető szerepet játszik a skandináv csoport külpo­litikai irányításában. Ugyanebbe a külpoli- tikai eseménykörbe tartozik a Stockholmiból érkező hir hogy Sandler svéd külügymi­niszter közelebbről, szintén meghívásra, Moszkvába utazik és útját összeköti Varsó : meglátogatásával is. Kánya magyar külügyimmszter tegnap, előtti beszédével továbbra is sokat foglalkoz­nak külpolitikai körök. Meg (ehet állapítani, hogy a beszéd általában rendkívül kedvező fogadtatásra talált. A bécsi sajtó hangoztat­ja, hogy Kánya külügyminiszter beszéde után Magyarország és a kisanternt között nyitva áll az ut egy ,,modus vivendi“ felé. Tóbb klsantant lap megelégedéssel állapítja meg, hogy Kánya külügyminiszter beszédé­ben teljesen elkerülte a „revízió“ szó emlí­tését is. Ez a megállapítás annyiban min­denesetre téves, hogy a magyar külügymi­niszter előbbi beszédeiben sem használta ezt i a kifejezést, de nem tévednek ezek a lapok abban, hogy Magyarország részéről ezúttal különös erővel adtak kifejezést araiak a haj­landóságnak, hogy megfelelő körülmények között készen állanak fenntartás nélkül résztvenni a Dunavidék mindegyik érdekelt állam számára megfelelő rendezésének békés munkájában. A nap eseményeihez tartozik alondani hir, hogy Baldwin mzirdszterehiök, akinek az utolsó évtized angol történelmében olyan fontos szerepe volt, ma benyújtja lemondá­sát VI. György királynak. Az angol uralkodó Baldwin után azonnal Neville Chamberlain kincstári kancellárt fogadja és meg fogja bízni őt az uj angol kormány megalakítá­sával. „ RÓMA. május 28. Mussolini interjút adott Philips Simms amerikai újságírónak, a World Telegraph ügynökség tudósítójának. A Dnce kiáltványban fordul Roosevelt el­nökhöz világkonferencia összehívása céljá­ból a fegyverkezések korlátozása érdekében. Az összes lapok köz fik az interjút ;és azt kommentálva, megállapít jak, hogy az Egye­sül-Államokat az európai és általában a vi­lág szemben álló érdekeinek természetes bí­rójául tekintik. Vonatkozik ez a fegyverke­zési versenyre is, amely legeklatánsabb ki- nyilatkozási formája a szembenálló érde­keknek. A fegyverkezések sorsszerű módon a háborús szellem kifejlődésére vezetnek és a háború valóságát tartalmazzák már ma- gukban. Veszélyesek egyúttal a gazdasági életre is, mert vesztegzár alá juttatják a nyersanyagokat. A fegyverkezési verseny no velte a férnek és nyersanyagok árá,t de re­mélhető, hogy ezek az árak rövidesen ismét lesz állnak. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon •m Bucur estiből jelentik: Az enyhe ke* lett szél, az évszakhoz képest magas hőmérséklet helyi jellegű zivatarokkal egyelőre tovább tart. Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet -\-28 fok. 1937 május 27-én. (Rador) Berlin 175.60, Amszterdam 240.50, Newyork 437V4, Lon­don 21.61, Paris 19.54, Milano 23, Prága 15.25, Budapest 86, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 83, Becs 73.78. ú

Next

/
Oldalképek
Tartalom