Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-28 / 120. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 AM 3 LEJ r y Szze rkesz.tőség és kiadóhivatal: Chij, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivat al és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. —• Telefonszám: 109. — Levélcím: Chj, postafiók 80. LVÎII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS PÉNTEK Előfrzetéri árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi, államokba csak a port »különbözette! 'öbb. w A közeledés szándéka Hagyaroiszágban megyan, de ez nem felent megla pulási Kánya Kálmán külügyminiszter beszéde Magyarországnak a kisantanthoz való viszonyáról. - „Igennel kell válaszolnom arra a kérdésre, hogy van-e lehe­tőség a jelenlegi közeledési kísérletek folytatására“ Tegnap, a két nap óta ülésező népszö­vetségi tanácsülés után, megnyílt a tava­szi közgyűlés is, mely elnökéül Rüstü- Árrász török külügyminisztert válasz­totta. A közgyűlés egyik első lépése Egyiptom felvétele volt a Népszövetség tagjai közé, ami harmonikus hangulat­ban és a Népszövetség jobb idejére em­lékeztető általános helyeslés közben ment végbe. Ugyanezen az ülésen azonban már fenyegetően villámLott beim ÓK, ta­nácskozásokba a Népszövetségre qjnnyira végzetessé vált abesszin kérdésnek hieg- oldatlan nemzetközi helyzete is. A J&fi- szöveiségl iciküldöttek mandátumának igazolása alkalmából ugyanis Komar- nicki lengyel meghízott óvatos kísérletet tett arra, hogy a veszedelmes kérdést a bevégzett tény elismerésével, tüntesse el a népszövetségi viták előteréből. Komar- nicki hangoztatta, hogy bár Lengyelor­szágnak semmi érdeke nincs a dologban, tisztán a nemzetközi együttműködés jö­vője és a Népszövetség zavartalan mun­kája érdekében, melynek a realitásokra kell alapozódnia, bejelenti, hogy Len­gyelország a maga részéről megoldott­nak tekinti ezt a kérdést. Felszólalására rögtön válaszolt Mexikó kiküldöttje, ki­jelentve, hagy kormánya határozottan ellenez minden olyan szándékot, amely bármelyik eddigi tagállam kizárására irányul és elleninditványt ebben a kér­désben csalt azért nem tesz, mert Len­gyelország képviselője sem tett határo­zott indítványt. Ilyen körülmények kö­zött Abesszínia népszövetségi tagságának tervezett megszüntetése valószínűleg he­ves vitákra adna alkalmat s így nem marad más hátra ebben a kérdésben sem, minthogy a végleges megoldást az őszi ülésszakra halasszák. Minthogy azonban Abesszínia végleges kizárása előtt Olaszország nem vesz részt a Nép­szövetséggel kapcsolatos semmiféle ta­nácskozásban, ez a halasztás valószínű­leg azzal fog járni, hogy a leszerelési bizottság ülését, melyen Olaszország részvétele nélkülözhetetlen, szintén őszre kell halasztani. A Genfbe érkezett külügyminiszterek között különben gyakori megbeszélések folynak le. Ma este, amint Genfböl je­lentik, a kisantant és a Balkán-szövetség képviselői közös vacsorára gyűlnek össze és a vacsorán résztvesznek Delbos fran­cia külügyminiszter és Litvinov szovjet- orosz külügyi népbiztos is. Ezen a va­csorán, hir szerint,, szóba kerül a kis- antantnak Magyarországhoz való viszo­nya, valamint a magyar fegyverkezési egyenjogúság kérdésében elfoglalandó álláspontja is. Antonescu és Krofta kül­ügyminiszterek tegnap valószínűleg ugyanerről a kérdésről tárgyaltak Hod- zsa csehszlovák miniszterelnök londoni benuomásai és. Ardonescunak Delbos és Eden külügyminiszterekkel folytatóit megbeszélései alapján. A ma esti vacsora folyamán lefolytatandó megbeszélésekre minden bizonnyal Íratással lesz Kánya Kálmán magyar külügyminisz­ternek a budapesti képviselő házban mondott rendkmül békülékeny hangú külügyi expo­zéja. Kánya külügyminiszter. miután nagy­vonalaiban vázolta az európai külpolitika mai helyzetét, rútért a Népszövetség tekinté­lyének fokozatos gyengülésére, aminek kö­vetkeztében ma a legtöbb nemzetközi ese­mény a Népszövetség közbelépése nélkül in­téződik el. Közhellyé vált már ctz — mondta Kánya kül ügy miniszter — hogy a kisebbségi kérdés kezelésében Genf nem <SN feladata magaslatán. Az elmúlt években elért mély­pont után. genfi körök ugyan ma inkább ér­deklődni látszanak a függőben levő kisebb­ségi petíciók iránt. Érthető türelmetlenség­gel várjuk tehát — jelentette ki Kánya kül­ügyminiszter — hogy a nehézkés genfi eljá­rás most mit fog eredményezni. Beszéde további során Magyarországnak a kisantant­hoz való viszonyára tért ki és a következő fontos kijelentéseket tétté: Százegy ágyulövés dördült el és megnyílt sí párisi világkiállítás. Nem is tudjuk már hányadik e nemben, mert Párás éppen úgy székhelye az európai világkiállításoknak, mint Csikágó az amerikaiaknak, de az első igazi a nagy meghasonlás óta. Százegy ágyu­lövés ... a csöndes ünnepség pillanatában is megijeszti kissé a tömeget és emlékezteti a habomra, ennek mindenféle szörnyű hang­jára és remegte!cséré. Azonban magasra nyú­lik az ellentét. A párisi világkiállítás gyö­nyörű területén — a Concorde forradalmi tértől a Szajroa mindkét oldalán a Hattyú- szigetig terjedő tájon — ott áll a béke ma­gas tornya. Megrendítő erővel. A százegy ágyulövés ezzel a derűlátás széliemébe 11 hó dalát, sőt meghódolás a béke szüksége előtt. Legalább is a megnyitó beszédek, mint ahogy ma általában a közéleti beszédek, csöpögtek és ragyogtak a béke vágy tói és a b ékeszük- s eg tői, mimt ahogy ia színes szökőkutak szok­tak pompázni a kiállítások területén. Ezúttal azonban fontos körülmények biztatnak, hogy mégis csak a békére vtaró kényszerű törekvés remeg és szorong az egész emberiségben, amíg egy ifjúság vad elhatározása föl nem borítja majd, amikor 1 égszomjuságtó 1 gyö- iörtreek érzi inraijd helyzetét ebben a beteges világban. Mik a nagy körülmények? Az egyik, hegy a világháború óta ez az első nagy komoly és valóban általános jellegű viilágküállitás, ahol államok, országok, népek, társadalmak, világnézHetek, kontinensek, em­bereik és embertelenek, fehérek és színesek, szegények és gazdagok találkoznak a munka jegyében és hirdetik, hogy inkább alkotni kellene, mint rombolni, inkább szeretni, mint háborúskodni. Vannak azonban a kettős ég rendszere folytán ellentétes körülmények is. Az egyik a kiállítás egyre fokozódó jelentő­ségére, terjedelmére, gazdagságára, fényére boruló árnyék. Paris megint a viliág szive ugyan, de kérdés, hogy alapos orvosi vizs­gálat a világ szívműködését ma egészséges­nek hallja-e? A Korányi-tanárokat kellene idézni a világ közélet terére és eskü alatt szakértői véleményre kényszeríteni. Megijesz­tenének. Lám, ez a világ csakugyan rendet­len, a nagy kiállítás megnyitását folyton ha­lasztani kellett, ez a szív feszülten dobog, hiszen itt is farkasszemet néz egymással a horogkeresztes és a kommunista csillagos díszítésű két épület. Aztán furcsa torz gon­dolatok ébrednek, mivel hogy a legtöbb ki­állítási épület még nincs kész és berendezése csak hosszú hetek után fejeződik be. De újságcikkek és történeti müvek szerint még eddig minden jelentősebb cirszágos és kivétel nélkül minden világkiállítással így voltunk. Tömegek találkoznak rajta, kiket csak ßasaa kötelékek fűznek össze az egyik háborús korszaktól a másikig. A megnyitási ünnepségeket mindig halogatni kellett, az épületek befejezése és berendezése minden­kor késett. íme az emberiség mégis itt van, óriási tömegben küldte cikkeit kiállításira, rengeteg haladással dicsekedhetik s valósá­gos népvándorlást zúdít Parisra a világ min­den tájékáról, a hosszú nyáron és őszön ke­resztül, ontva kéjesen kitárult életébe a kin­cseket, helyrebillentvén a nagy veszteséget, amit az utolsó öt évben az idegenforgalom apadása következtében szenvedett a francia háztartás. Páris mindig a 'költségek több­letét az idegenekből préselte ki s ez a folya­mat most megtetézve hömhoil.yög. A frig sip- kás nő boldogan pihen éshűsöl hullámaiban. Ámde ne rontsuk az emberiség ezt a kétség­telenül nemes és értékes ünnepét kételyes és boros mellékgond ólatokkal. A fő, hogy újba van vifcágkiá'ílitás. Hogy a szomorú tizennyolc éves békekorszak irtózatos hala­dásáról vagy változásairól tömérdek kiállí­tási adat tanúskodhat. Hogy mégis csak bé keszótaníokkal simogatják a durva és gör­csös emberi leiket. Hogy a jövőbe vetett re­ménységek erősödnek és színesednek. Bizo­nyára van jelentősége, hogy ma Francia- ország eftnöki székében egy alacsony sorsból érkezett igazi párisi francia polgár áll és a kormányzat a kisemberek szövetségének a kezében van. Talán jelentősége van annak is, hogy 0 Du named mce népeinek épületei szépen egymás mellett állanak és ebből talán a közös összefogás egyre inkább erősödő esz­méje uij táplálékot fog meríteni. Mindeneset­re jól esik, ha számos szomorú dolog vizs­gálata s fejtegetése után itt e súlyos hasábo­kon most szót emelhetünk az emberiség uj szellemi és gazdasági találkozóhelyéről, szót ejtünk a francia népről, amely végeredmé­nyében, eltekintve az eltekintem! őktől, a grand nation maradt, emléke az ember új­korában a szabadságra, polgáriságra, demo­kráciára való tanításnak és nevelésnek. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 MÁJUS 28. n mmimrnrrrT — Sokat beszélnek a kisantant gyengülé­séről és szétbomlásáról. Ezeket a híreket túlzottaknak tartom. Jugoszlávia és Romá­nia viszonya Németország felé erősen javul, mig Csehszlovákiának, erős ellentéte van N - metországgal, mert külpolitikája legutóbb a szovjettel való szövetség irányában tájéko­zódott. — Legjobban eltávolodott a szovjettől Ju­goszlávia, amely a diplomáciai összekötte­tést sem áüitotta helyre. Ennek okairól kü­lönböző változatok vannak forgalomban. Tény, hogy a jugoszláv külpolitika jelenleg lényegesen eltér a prágai iránytól és nem uj szövetségek keresésében látja a célt, hanem abban, hogy a valamennyi szomszédjával fennálló nézeteltéréseket kiküszöbölve, hatá­rai körüli kedvezőbb légkört teremtsen. Ezt bizonyltja a jugoszláv—bidgár barátsági szerződés, az olasz—jugoszláv egyezmény és a magyar—jugoszláv viszony kedvező fejlő­dése, amelynek további kialakulására- a le­hetőség remólemi. megvan. Olaszországgal szemben minden kis államban megvan a tö­rekvés a jóviszony létréhozására. — Az egyetértés a három kisantant állam között ma is tökéletes a magyar kérdésben és ez különösen a katonai megegyezésekben fejeződik ki. Mindezek ellenére igennel kell válaszolnom arra a kérdésre, hogy van-e lehetőség a jelenlegi közeledési kísérletek folytatására, Nem álmodozunk dunai föderációról, megelégszünk becsü­letes kompromisszummal, amelyben sike­rül Magyarország és szomszédai között a kapcsolatokat rendesekké termm. Bennük megvan a közeledés eltökélt szán­déka, ez azonban nem jelent megla pulást. — Olaszországgal és Ausztriával! való jó viszonyunk az elmúlt hónapokban még job­ban kimélyült — folytatta. Kánya külügymi­niszter. — A német birodalommal barátsá­gunk változatlanul fennáll, éppen úgy Len­gyelországgal is. .Angliának érdekei az egész viliágra kiterjednek és éppen ezért értékes, b-ogy az angol társadalom rokonszenve fo­kozódik Magyarország felé. Ami Magyaror­szágnak a kisantant államokkal való tárgya­lásait illeti, valótlan az, hogy súlyos feltéte­lekhez kötnénk a tárgyalások megindulását. Nem állítunk feltételeket, csak azt kívánjuk, hogy a kisantant tartsa be szerződéses kö­telezettségét. Kivonjuk a népszövetségi pak­tum szellemiéből és szövegéből folyó szuve- r érát ásunk feltétel és elienszolgátatás nélkül való elismerését. Ragaszkodunk ahhoz., hogy az 1932. évben elvben kimondott egyenjo­gúságunk a gyakorlatban is megvalósuljon és kívánjuk, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete a fennálló szerződéseknek megfele­lően rendezgessék. E klet kérdés kielégítő rendezése nélküli komoly tárgyalás, vagy kö­zeledés nem követkézbe tik be. GENF, május 27. A Népszövetség mai ülésén Komarnicki lengyel megbi» zott fontos kijelentést tett Abesszínia népszövetségi tagsága kérdésében. Mi= után Guani, az uruguayi kormány megbízottja felolvasta a meghatalma» zási jelentést, Komarnicki közölte, hogy Lengyelországnak semmilyen közvetlen vagy közvetett érdeke nincs a dologban, de kizárólag a Népszövet» ség keretében való nemzetközi együtt» működés jövőjét tartva szemelőít, ami = nek a realitásokra kell lennie alapoz» va, a maga részéről a kérdést megöl» dottnak tekinti. Mexiko megbízottja kijelentette, hogy a lengyel delegátus nem tett semmilyen határozót indit» ványt. Különben kormánya határozót» (Cikkünk folytatása az utolsó olslaiaas 3di]éré*it Bucurestlből jelentik: Változó felhő- zet és enyhe keleti szél mellett to­vábbra is viharos esők és a hőmérsék­let további emelkedése várható. A fő­városban ma délelőtt 10 óraikor a hö- 1 mérséklet -j-27 fok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom