Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-05 / 101. szám

BLLSNZ3K 19 31 május 5. Tegnap és Ma EriniiLezés az öregekLeS A fiatal ember szerkesztőségi szoba meny- nyezelére nézett és őszinte keserűséggel mondta: — Legfőbb ideje, hogy valaki végre kézi­könyvet Írjon', ezzel a címmel: ,,Érintkezés az öregekkel“. Tudniillik, rettenetes nehéz -velük mostanában. Mi, fiatalok hangosan, szemérmetlenül, öntudatosan 'és program­szerűen vagyunk fiatalok. De az öregek egy­re kevésbé óhajtanak öregek lenni. Öt-ven és hatvan között oly érzékeny minden ember manapság, mint régebben a menyasszonyok. Minden elejtett szóban gyanút szimatolnak. Olyasféle könyvre gondolok, mint amilyen Knigge hires- müve volt, az „Umgang mit Menschen...“ Ha valaki ma elrebegi: „He­lyet az ifjúságnak!“ — az öregek rögtön sértődötten krákogni kezdenek. Minden ilyesféle mozgalmat személyes sértésnek éreznek. Oly gyanakodva élnek közöttünk1, fiatalok között, mint bizonyos néger törzsek aggjai, kiket a tisztes koron túl, -mint fölös­legeseket, tisztelettel és szeretettel agyonver­nek a fiatalok. Az öregek egyre kevésbé vál­lalják természetes rangjukat, az öregséget. Figyelje meg, ez a szép szerep, az öregség, -lassan kivész a világból. Már csak a fiata­lok mernek, úgy negyven felé, méltóságtel­jesek és öregek lenni. Öt-venen túl minden ember ijedten lenniszezni1 kezd s lobba,néko- nyan világos színű nyakkendőt köt a hal­ványszürke ruhához. Az öregség szép jel­mezei lassanként eltűnnek a közéletből. Ki vi-sel még szalonkabát-ot? Gyönyörű volt, méltóságteljes vol-t, hosszú volt és mindent takart, főként a pocakot. Nem, az öregek ma- egészen úgy öltöznek, mint a fiatalok s nagyon szívesen viselnek, hatvan és hetven között, porcel-lén nadrágot, zsirardi kalap­pal és vörös szegfűvel a gomblyukban. Az öregek úsznak és eveznek. Az öregek,, nyug­díjban,, vizsgákra készülnek, afféle tec'hni- köi, vagy közigazgatási pótvizsgákra s az élet sziép ünnepét, az öregséget, titokban se­rény munkával töltik, apró kis állásokat vállalnak, sport-egyesületek névtelen és se­rény tagjai s nagyo-n sokan, közülük ifjúsági mozgalmakat szerveznek, mintegy álruhában, középkorúnak maszkíroz va. Mi, igazi fiata­lok, e sóik, harsány és mesterséges fiatalság láttára már zavarodottan pislogunk, szólni sem merünk. A század elején divat volt a mü-aggság, a korai blazi-rtság, a harminc­éves trottyosság és időelőtti kopaszodás. Min­den- századeleji fiatal embernek bő vágya volt, -mentői előbb megöregedni, hasat eresz­teni, kopaszodni, őszülni és korai méltóság­gal besettenkedni' az öregek hierarchiájának zárt köreibe. Ma fordított v-ilágot élünk. A fiatalok erélyesen hangoztatják céltalan ifjú­ságukat, mint egy vórvádat s az öregek, mo­dorban, viseletben, gyorsan beöltöznek az if­júság jelmezeibe és lehetőleg együtt üvölte- nek az ifjú farkasokkal-. A mult században, hatvanéves korában, minden ember elnök szeretett volna lenni-, szalonkabátban, emel­vényen, szakállasán, gallérja alatt fehér piké- nyakkendővel kezében csengővel. Ma -minden eltnöik, 'hatvan éven túl, titokban élharcos szeretne lenni, valamilyen szi-nü ingben, de­rekán bőrövvel, harciasam és sportszerűen. Soha nem voltak még ilyen érzékenyek az öregek. Soha nem volt ilyen nehéz velük. Minden szóra v-igyázni kell. Én visszasírom néha ezt a -szép -rangot és méltóságot, az igazi öregséget, a szakállasat, nyugdíjasat és tekintélyeset. Mai, amikor divat é's kozme­tika, orvostudomány és változott életmódok húsz évvel megnyujtottá-k -az emberi élet átlagát, ritka már az igazi, vérbeli öreg. A század elején fanyar pedagógusok joggal ki­álthattak fel: „Hol az iga-zi ifjúság? ...“ Ma joggal! kérdjük: „Hol az -igazi öregség? . . Mintha restellenék azt a természetes rangot, melyet a-z élet és az idő ad az embereknek. Fiatalok akarnak maradni, versenyképesek, az élet és a munka minden területén. Ez a vágy emberi, tisztes és szomorú. De mi, fia­talok, hevesen vágyunk igazi öregek utá-n — öregek után, akik elnyomnak tekintélyük­kel, fehér szakállt viselnek és kámeás nyak­kendőtűt s olyan szaguk van, mint -a régi, családi szekrényeknek. Ez már nincs többé. Az öregek manapság maniküröztetnek, ta­vasszal tweed-ruhát csináltatnak, külön szür­ke nadrággal s orosz kölnivizet használnak, így -május elején nem látni őket a k-öizpar- koikban:, szemüvegesen, botjukra támasz­kodva) -» játszadozó gyermekek között — nem látni őket, mert mind eveznek. Nehéz-, nagyon nehiéz velük — mondta szomorúan a fia-bal ember; a gond terhesen, öregesen sóhajtott. Mórái Sándor. félelmetes irániban az angol gépkocsiiczetöK sztraihja Hollywoodban is komoly sztrájk kezdődött LONDON, május 4­A gépkocsivezetők sztrájkja az angol fő­városban tovább tart. A főváros- utcái olya­nok, mint az 1926. évi -általános sztrájk al­kalmával, mikor a-z összes személyszállító üzemek munkásai sztrájkoltak. London la­kossága nagy rés zenek emiatt a sztrájk miatt le kellett mondania -megszokott hétvégi ki­rándulásáról- és a fővárosban vol-t kényielen maradni. A vasutakat más személyszállító eszköz hiányában a közönség mindenütt megrohamozta. Hire jár, hogy a londoni Rendben a május I. Május elseje nyugod­tan folyt le. Csupán a szudeta német diákok rendeztek nagyobb tüntetést. Fülnek és Fischer képviselők alkotmánysértő kife­jezéseket használtak, ezért a rendőrség a gyűlést feloszlatta. I “"”1'1'“ —““I Május elseje alkal­is rsó I mából ia szélsőjobból­—----* dali ifjúság tagjai elő­készületeket tettek a május elsejei mun­kásünnep megzavarása érdekében. Ezért a hatóság május elsejét megelőzőleg kö­zülük többet rendőri őrizet alá helye­zett, hogy megakadályozza a két csoport összeütközését. És nehogy antiszemita tüntetés fejlődjön ki. A szélsőjobboldali alakulatok arra hivták fel a lengyel fő­város lakosságát, hogy rendezzen ellen­tüntetést május elseje alkalmából, az erre a célra szolgáló felhívásokat azon­ban a rendőrség elkobozta. Franciaország összes városaiban az idén szo­katlanul nagy érdeklő­dés mellett ünnepelték meg május else­jét. Az utcákon mindenütt hatalmas tö­meg hullámzott, az mternacionálét éne­kelve. A tüntető felvonulások után a tömeg mindenütt csendesen oszlott szét­A május elsejei iin- ség minden rendzavarás nélkül folyt le. A bríisz- szeli népgyülésen Spaak külügyminisz­ter és Huysmanns, a kamara elnöke je­len voltak és beszédet intéztek a mun­kástömeghez. gép-kocsiisztrájkhoz csatlakozni akarnak a vidéki forgalmat lebonyolító autóbuszok al­kalmazottai is. Itt Írjuk meg, hogy Holly­woodban, a filmgyártás fellegvárában, a műtermi alkalmazottak sztrájkja következté­ben megszűnt minden élet. Egyik stúdióban sincs semmi munka, több filmszínész moz­galmat indított abban -az irányban, hogy csatlakozzanak a műtermi alkalmazottak sztrájkjához és fejezzék ki együttérzésüket. A sztrájkolok behatoltak a -műtermekbe és azoknak legnagyobb részét megszállva tartják. zajlóit te ünneplése Pífís Brüsszel Claj I ’ ^ I A munkásság nem­Mewyork I zetközi ünnepe az Egye­------* sült Államok területén minden rendzavarás nélkül folyt le. Newyork utcáin körülbelül 200 ezer fő­nyi- munkástömeg a munkáshimnuszt énekelve, segítséget kért a veszedelem­ben levő spanyol munkások részére. Az Egyesült Államok többi városaiban a tüntetések hasonló mederben folytak le. Május elsejét a Cluj-i munkásság gyűlés kere­tében ünnepelte meg. A nagygyűlésen, melyen sokszáz ember vett részt, Stan Vasile és Pálffy Tibor elnököltek. Az ünnepség az Épitőmun kások dalárdájának nyitányával kezdő­dött, majd dr. Anton Mihail, ifj. Jor- dáky Lajos, Jumanca Iosif és Bruder Ferenc előadók ismertették a nap jelen­tőségét, valamint a bel és külpolitikai helyzetet. Ezen a gyűlésen is leszögezték a szociáldemokrata párt álláspontját, mely szerint a nemsokára elkövetkezen­dő országgyűlési választásokon az ösz- szes demokratikus pártok összefogása válik szükségessé. A párt élesen állást foglalt Pop Valér dr. kereskedelmi és iparügyi miniszter ismert munkavédel­mi tervezete ellen, mert ilyen törvényre nincs szükség. A szociáldemokrata párt véleménye szerint ha a kormány telje­síti kötelességét, az országban minden­ki számára, nemzetiségi különbség nél­kül, elég munkalehetőség akad. Clujon a magánalkalmazottak szerve­zete a május 1. munkaszünettel kapcso­latban tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Lezajlóit a Romániai ülépkisebbségi tHjságii'őszeg'vezei bozgyiilése Betfárssalíiék aktiv közre­működéssel : 4-500.000 lej tőkével renlabilis vál­lalathoz. Részletes Írásbeli ajánlato­kat „Cultura“ hiriapiroda, Str. Me­morandului 4. udvarban, kérjük leadni A Román-ia-i Népki-'s-ebbségi Ujságirószer- v-czet május 2-án tartotta meg kongresszusát Tusmád,fürdőn. A napirend első pontja Sár­kány Gábor országos 'elnök jelentése volt, mely felölelte az elnökség kétéves munká­jának eredmény.elit. A kongresszus az elnök jelentését egyhangúan -elfogadta és ezután köz-felkiáltással újból Sárkány Gábort vá­lasztotta meg országos elnökké. A napirend további pontjainak letárgyiailása után több félszól-ailás hangzott -el a helységnevek hasz­nálata ügyében. Kimondotta a nagygyűlés, hogy lépéseket tesz az i-lll-etékes hatóságok­nál, továbbá a cenzúra és a központi sajtó- ellenőrzési hivatalban a kiadott, kisebbségi -helységnevek használatált -megengedő ren­delet végrehajtása érdekében. Demeter Béla főtitkári jelentésében rész­letesen ismertette a kisebbségi ujságfrótár- sa dalom mai helyzetét, rámutatott arra, ho-gy a hivatásos uj-ságirók elviselhetetlen anyagi ne-héz'ségekkel küzdenek. A légkör annyira nyomasztóvá vált, hogy nap-nap után újabb Ítéletek hangzanak el, amelyek nemcsak a -szabadságvesztést Írják elő, ha­nem megélhetésüket is lehet ellenné teszik az újságíróknak. Elmondotta, hogy a végre­hajtó közegek nem veszik figyelembe a köz­ponti utasításokat -s igy a helyi hatóságok tetszésük szerint jármaik el. Végül: a -sajtó- törvénytervezet körül tett lépéseket ismer­tette. A főtitkári jelentés elhangzása után a kongresszus jelölőbizottságot küldött ki, amelynek javaslata alapján -egyhangúlag a következő tisztikart választották meg: Elnök: Sárkány Gábor, ügyvezető elnök dr. Ligeti Ernő, alelnökök: Szász Endre első alelnök, Dénes Sándor, Kacsó Sándor, iPerédy György, Hermann Plättner dr. és Major Béla. Főtitkár Demeter Béla. Főpénztáros: Ha lász József. Ellenőrök: M-arkovii-ts Rodion Gokler Gyula és Walter Gyula. Az elnöki tanács tagjai: Olajos Domokos Gara Ernő dr., Zágonii Dezső, Jámbor Fe renc és Végh József (Gluj), Fra-nyó Zoltán Bach Gyula, Gassner József, id. Kubán End re és Knaiter Robert (Timisoara), Körös Knizsán Sándor, Hermann Schlandt, Ka kassy Endre és Ferencz Gyárfás (Brasov) Hátsz-egi Ernő, Szikszai Gyula és Jávor Béla (Bucureşti), Marólh Sándor, Katona Béla Tahéry Géza, Török Tibor és Bélteki László (Oradea), Károly Sándor, Salgó -Pál, Bállá Károly, Molnár Tibor és Szomoni Oszkár borotva krém * (Arad), Baradlaa László, Berger Mareei Satu-Maré), Hans Plättner és Alfred Honig (Sibiu), Gyulai Z'sigmond (Tg.-Mures;. Országos titkár: Dzsida Jenő, országos főjegyző Leipniik László. Országos jegyzők: Arató András, Gábor István és Fuchs Jenő. A fegyelmi bizottság: főügyész Péterffy Jenő dr., ügyészek: dr. Szeghő Imre és dr. Naschitz István, tagok: dr. Krenmer Miklós, dr. Lakatos Imre, Sárkány Gábor, G-a-ssner József és Marótih Sándor. Titkárok: Geller Ödön és dr. Sebestyén László. A nemzetközi; ujságdrószövetség végrehajtó bizottságába a közgyűlés Sárkány Gábor el­nökön kívül Körösi Sándort és Major Bélát küldte ki. A -különböző felvetett fontos indítványok elintézését a nagygyűlés az elnöki tanácsra bízta. A gyűlés után közebéd volt, amelyen az első pohárköszöntőt az uralkodóra Urechea ezredes, Tusmadfiirdő polgármestere mon­dotta. A beszédre Sárkány Gábor elnök vá­laszolt, majd Körösii Sándor felolvasta Őfel­sége a királyhoz, Tătârescu miniszterelnök és belügyminiszterhez, Sergiu -Dimétriiu bel­ügyi államtitkárhoz, az idegenforgalmi hi­vatal elnökéhez, Păcliseanu Zen obié dr. ki­sebbségi ügyek vezérigazgatójához, lamandi Victor kultuszminiszterhez és Raoul Atan-a- siu külügyi sajtófőnökhöz intézeti üdvözlő távaratokat. A meghitt hangulatban lefolyt köz ebéd után a közgyűlés még több fontos indítványt tárgyalt le. A kongresszus résztvevőit a Sebő, Elza, Pauli, Három huszár, Astoria. Alber bind és Albert villáik tulajdonosai, illetőleg tulajdo­nosnői látták vendégül. Világatlasz 9©"- leiért I A lipcsei Hermann Pfahl könyvkiadó ki­adásában megjelent uj kiadásban a HANSA WELTATLAS, mely rendkívüli olcsóságánál fogva minden ember számára könnyen meg­szerezhető. Tartalmaz 63 teljesen újonnan rajzolt térképet, 50 statisztikai táblázatot diagramokkal együtt, valamint egy ÁBC-be osztott városmutató táblázatot, mely 100.009 várost ölel fel magában. A kitűnő, tarlói nyersvászonba kötött atlasz 90 lejért kap­ható az Ellenzék könyvosztályában, Cin], P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szál­lítjuk. Vásár április 30-tól májú-; 10-ig! !»@ százalékos utazási hedvezménun! Vízum-mentes határátlépés! ! Váscíí-jöazoípcííiy egyenként 120 lejért, valamint díjtalan felvilágosítás kapható az Európa utazási iroda és a Wagon e Lit$-Coo!t iroda összes fiókjainál é Economia Ciaj, P. Unirii No. 21. ■ J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom