Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-26 / 118. szám

VLLBNZßK 193 7 ui ij us 2 6. Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE tis MÁTRÁI 3ÁN0S. Mozgalom indalá a kisiparosok adójának csökkentése érdekéken Harc a kenyérért és o szerzőit jogokért Elvették a szatmári kéenény­seprőmestéreik seprési jogéi A szatmári városi tanács vezetősége az uj közigazgatási törvény alapján a ké­ményseprésre uj szabályrendeletet ké­szített. A mesterek kezéből kivette a sep­rési jogot és azt árverésen a volt segé­deknek adta bérbe. A mesterek ebben jogfosztást láttak. A szabályrendelei eit­len a kolozsvári felülvizsgálati hízott sághoz folyamodtak, ahol elutasító vég­zést hoztak az ügyben. A minisztérium a bérbeadást jóváhagyta, mire a város a seprési jogot átadta az uj bérlőknek. A régi mesterek az egyik helyi lapban nyilttérben figyelmeztették a háztulaj­donosokat, hogy jogaikat, mivel azok szerzett jogok, fenntartják s egyúttal be­jelentik. hogy a városnak általuk jog­talannak minősített eljárása ellen bíró­ság előtt keresnek védelmet A város vezetősége a nyílttéri közlemény miatt hatóság elleni izgatásért bűnvádi felje­lentést tett a volt mesterek ellen, egy­ben utasította a rendőrséget, hogy a volt mesterek kéményseprési engedélyét kobozza el. ........ ....»n»wiTwrl"-r-rTl'i TÉT..... HA IQ AZ... Csökkentek a tatpb&rárah Az utóbbi időkben egyre másra uj kartellek alakultak. Ezek között az uj kartellek között előkelő helyet foglal el a talpbőrkartell, melyhez az összes ro­mániai gyárak .csekély kivétellel csatla­koztak. A kartellt 3 havi próbaidőre ala­kították és háromtagú vezetőségben a Dermata-, Prodanov és Talpa gyárak képviselői foglaltak helyet. Általános vélemény, hogy a kartellek általában nem emberbaráti intézmények és miután főcéljuk a kartelltagok anya­gi előrehaladását biztosítani, első dol­guk az árak emelése. Általános csodál­kozásra a talpbőrkartellnél a fordított irányzat mutatkozott, amennyiben a tolpbőrárak 10 lejjel átlagosan 110 lejre mentek vissza. Ezt a kartellek történetében ritka tüne­ményt avval magyarázzák, hogy majd­nem az összes bőrgyárak aláírták a kar­tellt, viszont a legtöbb gyár nem tartotta be a megállapodásokat. Diétás konyha a mindennapos gyakorlatban. — 4 köteben, összeállították: Dr. Ángyán János egyetemi tanár ésDr. Mittag Margit tanársegéd. I. kötet: A szív, a vérkeringés és a vese megbetegedéseinek étrendje és kony­hareceptje — — — — — — — 103 II. kötet: A gyomor, bél, máj és epehólyag betegek diétája és konyhareceptje — 103 III. kötet: A lázas megbetegedések, a tu­berkulózis, a vészes vérszegénység, a Basedow kór és az idült székrekedés étrendje. Soványitó és hizlaló kurákl 08 IV. kötet: A cukorbetegségek étrendje és konyhareceptjei — — — — — 103 Kaphatók az EIMNZEK HénoToszíáinában Cluj, Piaţa Unirii No. 9. — Vidékre azon­nal —■ utánvéttel is — szállítjuk. Papírszalvéta olcsó minden színben és minőségben az Ellen­zék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii kapható. Egy próbavásárlás meggyőzi önt áraink utólérhetetlen olcsó voltáról! A fővárosi munkakamara kisipari osztályának vezetősége ülést tartott, me­lyen az egyes vidékekről beérkezett je­lentések alapján megállapították, bogy a pénzügyigazgatóságok az ország min­den részében a való helyzet figyelembe­vétele nélkül kibírhatatlanul magas adó­kat vetnek ki a kisiparosokra. CLUX-KOLOZSVÁR, május hó. A közelmúltban Bucurestiben Szent Spridon védnöksége alatt megalakult a cipészek országos szövetsége. A szövet­ségnek célja egyesíteni magában a Ro­mánia területén élő összes cipész és csizmadia iparágait. A szövetség la­punk utján az alábbi felhívással fordult az ország összes cipész és csizmadia ipa­rosaihoz: Cipész és csizmadia szaktársaki Ez év január 17-én felhívással for­dultunk az ország területén élő összes szaktársainkhoz, amelyben közöltük, hogy megalakítottuk a cipésziparosok országos szövetségét, amely vallás és nemzetiségi különbség nélkül politika­mentesen akarja tömöríteni az összes cipész és csizmadia-iparosokat. Szak­társak ez az egyetlen szövetség, amely kizárólag csak a szakmai érdekekért harcol és ezt be is bizonyítottuk Bucu- resiben, február 28 án tartott nagygyü­BUCURESTI, május hó. A Monitorul Oficialban most jelent meg a munkaügyi bíráskodás szerveze­téről szóló törvény módosítása, amely megszünteti 11 más hasonló birói fó­rummal együtt az aradi járásbíróság mellett létesített ipari választott bírósá­got. Ezt a bíróságot az 1931. évi, a vég­zett munka megfizetését biztosító tör­vény létesítette és azóta működött az ország 12 járásbiróságiánál. Miután a törvényhozás egyesíteni kívánta a mun­kaügyi bíráskodást az ipari bíráskodás­sal, ezen választott bíróságok hatáskö­rét a munkaügyi bíróságra ruházta át. A most megjelent törvény módosítja a munkaügyi bíráskodásról szóló tör­vénynek az ülnökökre vonatkozó ré­szét. Ismeretes, hogy a munkabiróságok tagjai az elnökön kívül az ülnökök vol­tak, akiknek sarából mindkét pereske­dő fél egy-egy szakmai képviselőt vá­lasztott. A gyakorlatban az történt, hogy az ülnökök hiányzása miatt teljesen megakadt a munkaügyi bíráskodás. Az ülnökök munkaadók és munkások lé­vén, nem ülhettek egész délelőtt a mun­Nagy érdeklődés mellett zajlott le má­jus 16 án és 17-én a fővárosban az or­szágos kézműves kisiparos szövetség nagygyűlése és kongresszusa, amelynek keretében ünnepelték egyszersrnint Sa- moila Alexandru szenátor parlamenti tagságának négy, a kisiparos szövetség főelnökévé választásának pedig 16 éves évfordulóját. A kivetéseknél nem veszik figyelem­be a kisiparos bizottságok véleményét, a legtöbb helyen pedig meg sem hall­gatják őket. Az értekezlet elhatározta, hogy országos akciót indít a kisiparo­sok adójának csökkentése érdekében és a tűrhetetlen helyzetet feltárják a pénz­ügyminiszter előtt is. lésünkön, amelyen több szakmai egye­sület képviseltette magát Súlyos és lé­tünket. veszélyeztető helyzet ellen min­den törvényes eszközzel harcolnunk kell és ezért elhatároztuk, hogy a közeljö­vőben országos kongresszust fogunk tar­tani, hogy ezen már az összes eddig lé­tező cipész és csizmadia ipari egyesüle­tek és szindikátusok résztvehessenek. Felhívjuk éppen ezért Arad, Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben, N.- Várad, Brassó, Szatmár, Nagybánya és Sepsiszentgyörgy-i szindikátusokat és a szakmai szervezeteket, közöljék ve­lünk címeiket, hogy a kongresszus meg­felelő előkészítése érdekében felvehes­sük velük a kapcsolatot és idejében kö- zölhesük velük programunkat. Associata Patronilor Cizmari Sft. Spi­ridon din Romania. Központi székhely Bucureşti, Calea Grivitei 166 bis. Dobrescu loan s. k. Rusu Vasile s. k. titkár. elnök kabiróságon és igy inkább el sem men­tek annak tárgyalásaira. Emiatt az el­nök kénytelen volt az ügyet egyedül le­tárgyalni. A törvényt most akként mó­dosították, hogy a tárgyalást az ülnö­kök távolléte miatt csak egy ízben lehet elhalasztani és csak abban az esetben, ha a hiányzó ülnök 24 órával előbb az elnöktől engedélyt kért a távolmaradás­ra. Ha az ülnök igazolatlanul hiányzik, pénzbírsággal sújtják és az elnök a te­remben éppen jelenlevő delegátusok kö­zül a felek előzetes meghallgatása után jelöli ki a hiányzó ülnök helyettesét. Ha az ülnökök a második tárgyalásra sem mennek el, akkor az elnök ugyancsak a jelenlevők közül választ helyettest és amennyiben csak egy kijelölhető ülnök van, akkor két tagból alakul meg a bí­róság és véleményeltérés esetén az el­nök szavazata kétszeresen számit. A módosított törvény miniszteri indo­kolása szerint a pert három tárgyalá­son be kell fejezni és csak az 50.000 le­jen alóli ügyekben lehet 4 tárgyalást tartani, amennyiben az egyik tárgyalá­son a tanuk nem jelennének meg. — A nagygyűlés főpontját — mon­dotta — a betegsegélyzö sérelmek meg­vitatása képezte. Ennek során az iparosság elhatározta, hogy moz­galmat indít a betegsegélyző-pénztár autonom jogának megadása érdeké­ben. Tervbevették azt is. hogy az or­szág valamennyi részében a kézműves kisiparos-szövetség tagozatai rendki- j vüli kongresszust tartanak, majd újabb országos kongresszust ren- deznek a fővárosban és pedig még a parlamenti ülésszak megnyitása előtt, hogy az iparosság betegsegélyzői sérel­meit teljes részletességgel terjeszthessék az illetékes minisztérium elé. A továbbiak során tiltakozott az ipa­rosság a szakmai könyvelés bevezetése ellen - s kimondotta, hogy felirattal fordul a / pénzügyminiszterhez, kérve ennek a rendeletnek visszavonását, tekintettel ar ra, hogy a kisiparosoknak nem áll mód jukban erre a munkára külön könyve­lőt tartani, a könyvvezetéssel járó mun­kálatok rengeteg időt rabolnak el az iparosságtól. A megbeszélések külön fejezetét ké pezte az adóügyek letárgyalása, melyr nek során kitűnt, hogy az iparosság adóját országszerte átlag 50—75 száza­lékkal emelték. Ennek megállapítása után elhatározta az iparosság, hogy közbenjár a pénzügyminiszternél a horribilis adó leszállítása érdekében. Végül határozat hangzott el arra vonat­kozóan, hogy a kézműves kisiparos szö­vetség kéri az uj ipartörvény végrehaj­tási utasításának sürgős megfogalmazá­sát, hogy a törvény, — amely az iparo­sok legsúlyosabb baját: a kontárkér­dést orvosolná. — minél rövidebb időn belül életbe léphessen. Az iparossérelmek letárgyalása után következett Samoila Alexandru szená­tor ünnepeltetése, amikoris az iparos szövetség ezüst babérágat nyújtott át az ünnepeltnek. „lem állami érdele, Siogy a román földmivesftöi iparosokat faragjunk^ Az „Adeverul“ irja: Románia összlakossága 19 millió lé­lek, ebből 14.250.000, azaz 75 százalék román származású és 4,750.000, azaz 25 százalék kisebbségi. A falvakban föld­műves: 11,400.000 román, az összes ror mánok 80 százaléka és 500.000 kisebb­ségi, az összes kisebbségek kb. 10 szá­zaléka. A városokban: 2,750.000 román, a városok összlakosságának 32.2 száza­léka és 4 millió 250 ezer kisebbségi, azaz 67 8 százalék. Nyilvánvaló, bogy a 75 százalékos arányszám csak a váro­sokban kerülhet alkalmazásra, mert ro­mán kézben van a földmivelés 80 szá­zaléka. Ami a városokat illeti, az állam vezetése 100 százalékban, a hadsereg (tisztikar és altisztek) 95 százalékban, az állami hivatalok 85 százalékban már román kézben vannak. így az ipar, ke­reskedelem s szabadpályák maradnak. Nem lehet szó a kisiparosokról sem, mert hiszen nem állami érdek, hogy a román földmivesből szabót és cipészt faragjunk. A nagykereskedelem üzése is figyelmen kívül marad, mert ehhez mindenekelőtt pénz és szakértelem szük­séges. így csak a szabadpályák jöhetnek számításba. Nagyobb baj, hogy nem tud­juk megfordítani a városok lakosságá­nak arányszámát. Még 2,750.000 városi románra lenne szükség a falvakból. Ez egvet jelentene a városok proletariza- lódásával. A falvakból városokba csa­logatott elem kiábrándulna s ez biztos: lépési jelentene a kommunizmus felé. PARIS! DIVAT mártasí ravárí szímes 20 Setéri nvári újdonságokat, ruhákat, kosztümöket, strandruhákat dirndliket. gyermekruhákat 12 oldal kézimunka-mellékletet, ingyen ké- j zimunkaivvel tartalmaz. Azonkívül dús ház- j tartási melléklet. — Kapható az Ellenzék' ! könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidé­kiek egyes számért 25 lejt küldjenek pénz­ben vagy postabélyegben. Előfizetési árak: negyedévre 60, félévre 120 egész évre 240 L. felhívás az ország cipész is csizmadia iparosaihoz Megszűnt az ipari választott bíróság Az ország minden ipari bíróságát megszüntették és a perehet a munkabiróságok hatáskörébe utalták Az Országos Kézműipari Szövetség lööuőprése o munkásbizioslfö önkormányzótól követelte

Next

/
Oldalképek
Tartalom