Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-21 / 114. szám

<1 * Szerkesztőség és k ia d 6 h i va ti! : Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókki« dóhivat »1 és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. —• Telefonszám: 109. — Leveleim: Ckij, poscafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetéri árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi, államokba csak a portóküiönbözettel öbb. LVI1I. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM. PÉNTEK CLUJ»KOLOZSVÁR, 1937 MÁJUS 21. Békés poháiuöszöntöt mondotí Olaszország uralkodója és üorjlay magyar kormányzó a kéj ország baráti együtimtiködéséről Reménykedőbb hangulat az európai külpolitikában. - Litvinov nem tudott formális katonai megegyezést létrehozni a franciákkal. - Franciaország és Ausztria egyet­értését hangoztatja a Schmidt államtitkár párisi tárgyalásairól kiadott francia jelentés Géniben törlik Abesszíniái a Népszövetség közül, de még nem kerül sor az olasz hódítás jogi elismerésére Az európai külpolitikában továbbra is változatlanul enyhe tavaszi hangulat uralkodik. Külpolitikái kijelentésekben igyekeznek az ellentétek élét annyira le­gömbölyíteni, hogy a túlságos súrlódás­sal járó veszedelmeket legalább pilla­natnyilag elkerülhessék. A meglevő cso- portosülások irányitói mindenfelé han­goztatják, hogy működésűknek nem célja tartósan zárt alakulatokat létre­hozni. így mindenik alakulat nyitva volna az ellentétes alakulat tagjai szá­mára is, csak az szükséges természete­sen, hogy az uj keretekbe való belépés előtt mindegyik mondjon le előbbi igé­nyeiről. Ez a, mai viszonyok között le­hetetlenséggel határos feltétel nem vál­toztat azonban azon, hogy a külpoliti­kai légkör, legalább pillanatnyilag,, ha­tározottan enyhültnek látszik és hogy az ellentétes államok és államcsoportok között érezhetően csillapodott a feszült­ség. Az olasz uralkodópár tiszteletére ren­dezett budapesti ünnepségeken tegnap a budai várban hangzott el két olyan beszéd, melyekre erősen felfigyelnek Európa külpolitikai központjai. Horthy kormányzó a Victor Emánuel király és császár és neje tiszteletére adott disz- ebéden hangoztatta, hogy Magyarország sohasem felejti e]l Olaszország nemes gesztusát, hogy a magyar nép nehéz helyzetében elsőnek nyújtott feléje ke­zet és hozzájárult ahhoz, hogy Magyar- ország újra számottevő tényezővé váljék Európa nemzetközi életében. ,,Felséged látogatása — mondta Horthy kormány­zó az olasz uralkodónak — valóban a magyar szív ünnepeA magyar állam­fő ezután hangoztatta, hogy a magyar nép, mikor a Duna-medencében elhe­lyezkedett, már az Örök Róma felé for­dult s Olaszországgal való együttműkö­dése ma is a béke pillére és a népek harmonikus együttműködésének erős tá­mogatója. Olaszország uralkodója be­szédében szintén azokból a kapcsolatok­ból indult ki, mélyek évszázadok óta összekötik a két nemzetet s amelyek mostan a római jegyzőkönyvekben tar­tós gazdasági és politikai építménnyé erősödtek s a közös érdekek harmoni­kus összeolvasztásával boldog gyümöl­csöt hoznak. Ez a politika — mondta az olasz király — jótékony eredményeket hozott az egész körzetben, ahol mun­kálkodásra hivatott és Németország együttműködésével napról-napra jobban bizonyítja hatékonyságát, mely mentes minden kizárólagosságtól és nyitva áll minden utólagos fejlődés előtt az euró­pai együttélés megszilárdulása és békéje érdekében. Párisban, ahova az angol koronázási ünnepségekkél megkezdett külpolitikai tárgyalások most nagyrészben áttevőd­tek, Delbos külügyminiszternek Litvi­nov szovjetorosz külügyi népbiztossal és Schmidt osztrák külügyi államtitkárral folytatott tárgyalásai köré összpontosul az érdeklődés. Litvinov tárgyalásaival kapcsolatban az a vélemény, hogy a szovjetorosz külügyi népbiztos nem ért el sikert a formális francia—orosz ka­tonai együttműködésre vonatkozó kí­vánságával. A tárgyalásairól kiadott hi­vatalos francia jélentés azonban teljes A Hangya Nagy napja lesz holnap a Hangya szövet­kezeti életnek és Enyed városának. A Hangya szövetkezetek központi közgyűlése zajlik le, hogy mindenekelőtt meghallgassa Drexler Béla dr. elnöki megnyitóját, amely közgazdasági életünk szövetkezeti részének, de az általános gazdasági helyzetnek tömör és irányt jelző ,.látlelete“ szokott lenni mindig cs mérlegelje a Hangya szövetkezetek központi igazgatósá­gának jelentését .a 17. üzletévről, amelyet jeles felkészültséggel Harmaíih János dr. vezérigaz­gató szokott előterjeszteni hatásosan. Hir sze­rint ezúttal a rendesnél is nagyobb érdeklődés kiséri ezt a közgyűlést és a vidéki szövetke­zetek kiküldöttei a szokottnál tömegesebben készülnek a megjelenésre, mert a gazdasági javulás és kisebbségi közéletünk gazdasági irányiba való okos eltolódása után az általá­nos érdektelenség és magyar tompultság némi enyhülése következeit be és az uj megmoz­dulásoktól mindenki reményt, erőfokozást, termékeny munkára való lendítést és időszerű irányeszméket vár. Talán már elbotorkált ki­sebbségi életünk az útra, mely az önerőből való egész boldogulást, a csökevényektől való teljes szabadulás, az akadályozó melléktekin- tetektől való végleges függetlenedés felé halad. Itt az utolsó szakasz, amikor alkalmazkodni kell az időhöz és a térhez, amely a szabad gazdasági élet és a demokratikus módszerek rövid visszaszorítása után ismét az eltévesz­tett helyzet helyreállítását leheli és követeli, a gazdasági nacionalizmus, a teljes állami gyámkodás és beavatkozás, az óriási vámfal, az autarchikus rögeszme, a forgalmi korlátos- zás, a mezőgazdasági és testületi munka ered­ményeit legázoió áramlat elutasítását, a nem­zetközi árucsere és megrögzitett pénzgazdál­kodás mondjon. Kezdünk föleszmélni teljesen uj kisebbségi kötelességünkre, a helyzetünk mellőzhetlen szükségleteire: a szervezett ön­segélyre, a saját magunkból merítő közösségi munkára, ,a falusi és áruigény, a községi tőke­gyűjtés és termelési értékesítés szövetkezeti utón való megoldására. Nem kell bővebben fejtegetnünk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás és a kisebbségi köz­gazdaság területén mit jelent a Hangya sze­repe, ennek az erdélyi tajajban haladó és nép- szelleművé érett, a saját maga erejéből sub pondere nőni igyekvő „hangya“~szorga!om és hangya-munka. Előttünk fekszik az 1936-ik évi üzleti év eredménye, amely jóleső meg­nyugvással tölt el; bizonyitéka, hogy ez az intézmény a szörnyű gazdasági válság hináros árterületén szerencsésen keresztülgázolt és a tagadhatatlan gazdaságii javulás pillanatában okosan készül fel, hogy bőséges hasznot aras­son, de viszent ne essék újból „konjunkturás“ lázba, mint a világháború után kitört rövid gazdagulási hullám idején az egész világ tette csillapíthatatlan szomjúságában. Megnyugtat, hogy a „Szövetkezés“ cimü Lap bátran bevall­ja a Hangya központ szigorú szövetkezeti-elvü magatartását: ,,mint a hangyaszövetkezetek szövetkezete, mindig a szövetkezeti elvek szi­gorú betartásán buzgólkodott s még a legne­hezebb időkben is vállalta azt az áldozatot, amely a gyönge és bajba jutott szövetkezetek megsegítésével, megmentésével járt... Több mint 70 gyönge szövetkezet talpraállitásának érdekében hozott anyagi áldozatokat s ugyan­akkor, ugyanannyi község gazdaközönsége számára megmentette az árszabályozó szövet­kezeti boltot. „Végtelenül megnyugtató a fé­nyes bizonyítvány, amelyet a hivatalos elis­merés a szövetkezeti hálózat munkatársainak nyújt. Eszerint éppen a nehéz gazdasági meg­próbáltatás közepette volt bátor, rugalmas, kitartó és eredményes a szövetkezeti eszme vidéki hőseinek magatartása. Meleg szavak szólónak a tagszövetkezetek egyre fokozódó hűségéről és bekapcsolódásáról, aminek ered­ménye részben a központ forgalmának a jelen- fős emelkedése, viszont a jó minőségű köz­ponti áruknak nem kis részben való szerepé­ről a szövetkezetek forgalmának rendkívüli fellendülésében“. Jól hangzó szavak. És bizo­nyára helyes, hogy a Hangya is ragaszkodik keményen és következetesen a „szövetkezeti út­törők hagyományához, amely az áruhitelt ki­zárja a szövetkezeti életből“, aminek fényes igazolását épp a súlyos gazdasági válságban tapasztalták, most már kételkedés nélkül a szö­vetkezetek végig kitartó vitézei. De fölösleges a szót szaporítani. Mit is je­lent a szövetkezés a kisebbségi életben, az el­döntött vita már és micsoda kitűnő szerepet játszik a Hangya ebben a feltétlenül időszerű kötelesség körül,, az se kétséges, az évről-évre fokozódó eredmények bizonyító erejűek. Szent meggyőződésünk, hogy a Hangya munkalehe­tősége mind több lesz, mint ahogy a hangya- bolyok és a méhkapfárak is szaporodnak az idők folyamán. Hogy a Hangya szerepe ki­sebbségi életünk gazdasági síkján egyre jelen­tősebb és népszerűbb lesz, a Hangya kitűnő vezérkara Drexler Béla higgadt és észszerű irányelveit követve egyre több falut fog meg­hódítani. Mert ez az igazi és jogos területe. Nyomában bizonyára másnemű szövetkeze­teink is hasonlóképen fognak eljárni és járni. Igaz üdvözletünket küldjük 3 Hangya köz­gyűlésének Nagyenyed városába; vidéki kikül­dötteinek még külön abban a hiszemben, hogy a szövetkezést eszme megerősödött és szeren­cse-reményű katonáiként térnek vissza fal­vaikba és kisvárosaikba. eréllyel hangoztatja az eddigi kötelékek szilárd fenntartását és a két ország; együttműködési elhatározását a népszö­vetségi elvek keretei között. A párisi fél- hivatalos Petit Párisién pedig azt írja, hogy francia és orosz részről újra ki­hangsúlyozták a két ország közötti pak­tum iránti hűséget, az igy fennálló kö­teléket azonban sem Páris, sem Mosz­kva nem tekinti kizárólagos jellegűnek, a francia—szovjetorosz paktum nem zárja el az utat más megegyezések elől és különösen nem akar akadályt állítani a tervezett nyugati paktum útjába. Ez az utolsó megjegyzés árulja el talán az igazi célját annak, ami a londoni és párisi tárgyalásokon az európai száraz­föld legnagyobb ellentéteinek letompitá- sa érdekében történt. Német részről ugyanis a nyugati paktumtervvel szem­ben azzal érvelnek, hogy a francia— orosz katonai szövetség ezt a tervet le­hetetlenné teszi. Litvinov katonai kíván­ságai állítólagos sikertelenségének ki- hangsulyozása igy Németország felé irá­nyuló engedménynek tekinthető, bár a francia—orosz katonai együttműködés­sel háború esetén ezért épp úgy tovább számítanak, mint az ugyancsak megcá­folt olasz—német katonai együttműkö­déssel. A formális katonai szerződés hiánya azon­ban meg akarja nyitni az utat a nyugati szerződésre irányuló tárgyalások előtt. ami- r.ek lehetőségére mutat a berlini külügymi­nisztériumhoz közelálló ,,Frankfurter Zei- tung^-nak a párisi hivatalos közleményről szóló kommentárja is. A „Frankfurter Zei­tungé szerint ugyanis Németország sohasem Icivánta Franciaországtól, hogy áldozza fel a Szovjetoroszországgal való szövetségét, tisz­tán csak azt kívánja, hogy a kölcsönös ka­tonai segítségnyújtás kötelezettségát Német­országgal szemben ne titkos katonai megál­lapodásoktól tegye függővé. A párisi Havas ügynökség tegnap londoni keltezéssel közölt egy táviratot, mely villám­szerűén világit rá arra a politikám. melyet Anglia és Franciaország Olaszországgal szemben követ. A távirat szerint a Népszö­vetség legközelebbi ülésén Abesszíniát, mint nemlétező államot valószínűleg törölni fog­ják a tagok sorából Az olasz hódítási jog elismerésére azonban Anglia és Franciaor­szág részéről egyelőre aligha kerülhet sor. Ehhez ugyanis, a francia hírügynökség sze­rint, az angolok előbb azt kívánják, hogy a spanyol válság legyen megoldva. Szóval az abesszíniái olasz hódítás jogi elismerésének ára az, hogy az olasz igények és velük, amint a franciák kívánják, nyilvánvalóan a németek is, teljesen uonuljanak vissza Spa­nyolországtól. Olaszország, uyylátszik eddig nem adott vápaszt erre a- ajánlatra BUDAPEST, május 20. Horthy Miklós kormányzó és felesége teg­nap este diszabádét adtak az oltasz királyi pár tiszteletére. Az ebéd végén Horthy kor­mányzó olasznyelvü pohárköszöntőt mon­dott, hangoztatva a mlagyar nép mélységes örömét a látogatás felett, mely ismét alkal­mat ad az olasz nemzebtel szembeni hagyo­mányos rokonszen'vének és meleg barátsá­gának kifejezésére. Magyarország — mon­dotta' Horthy kormányzó — sosem felejti el Olaszország nemes gesztusát, mellyel a szo­morú közelmúltban elsőnek nyújtott feléje kezel és ^agymértekben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország számottevő tényezővé (Cikkünk folytatása az uiobó Bucurestiből jelentik: Többnyire de­rült ég mellett kisebb esők, enyhe déli szél, a hőmérséklet további emelkedé­se várható. A fővárosban ma délelőtt tű órakor a hőmérséklet -j-26 fok. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom