Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-21 / 114. szám
<1 * Szerkesztőség és k ia d 6 h i va ti! : Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókki« dóhivat »1 és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. —• Telefonszám: 109. — Leveleim: Ckij, poscafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetéri árak: havonta 70, negyedévre 2x0, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi, államokba csak a portóküiönbözettel öbb. LVI1I. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM. PÉNTEK CLUJ»KOLOZSVÁR, 1937 MÁJUS 21. Békés poháiuöszöntöt mondotí Olaszország uralkodója és üorjlay magyar kormányzó a kéj ország baráti együtimtiködéséről Reménykedőbb hangulat az európai külpolitikában. - Litvinov nem tudott formális katonai megegyezést létrehozni a franciákkal. - Franciaország és Ausztria egyetértését hangoztatja a Schmidt államtitkár párisi tárgyalásairól kiadott francia jelentés Géniben törlik Abesszíniái a Népszövetség közül, de még nem kerül sor az olasz hódítás jogi elismerésére Az európai külpolitikában továbbra is változatlanul enyhe tavaszi hangulat uralkodik. Külpolitikái kijelentésekben igyekeznek az ellentétek élét annyira legömbölyíteni, hogy a túlságos súrlódással járó veszedelmeket legalább pillanatnyilag elkerülhessék. A meglevő cso- portosülások irányitói mindenfelé hangoztatják, hogy működésűknek nem célja tartósan zárt alakulatokat létrehozni. így mindenik alakulat nyitva volna az ellentétes alakulat tagjai számára is, csak az szükséges természetesen, hogy az uj keretekbe való belépés előtt mindegyik mondjon le előbbi igényeiről. Ez a, mai viszonyok között lehetetlenséggel határos feltétel nem változtat azonban azon, hogy a külpolitikai légkör, legalább pillanatnyilag,, határozottan enyhültnek látszik és hogy az ellentétes államok és államcsoportok között érezhetően csillapodott a feszültség. Az olasz uralkodópár tiszteletére rendezett budapesti ünnepségeken tegnap a budai várban hangzott el két olyan beszéd, melyekre erősen felfigyelnek Európa külpolitikai központjai. Horthy kormányzó a Victor Emánuel király és császár és neje tiszteletére adott disz- ebéden hangoztatta, hogy Magyarország sohasem felejti e]l Olaszország nemes gesztusát, hogy a magyar nép nehéz helyzetében elsőnek nyújtott feléje kezet és hozzájárult ahhoz, hogy Magyar- ország újra számottevő tényezővé váljék Európa nemzetközi életében. ,,Felséged látogatása — mondta Horthy kormányzó az olasz uralkodónak — valóban a magyar szív ünnepeA magyar államfő ezután hangoztatta, hogy a magyar nép, mikor a Duna-medencében elhelyezkedett, már az Örök Róma felé fordult s Olaszországgal való együttműködése ma is a béke pillére és a népek harmonikus együttműködésének erős támogatója. Olaszország uralkodója beszédében szintén azokból a kapcsolatokból indult ki, mélyek évszázadok óta összekötik a két nemzetet s amelyek mostan a római jegyzőkönyvekben tartós gazdasági és politikai építménnyé erősödtek s a közös érdekek harmonikus összeolvasztásával boldog gyümölcsöt hoznak. Ez a politika — mondta az olasz király — jótékony eredményeket hozott az egész körzetben, ahol munkálkodásra hivatott és Németország együttműködésével napról-napra jobban bizonyítja hatékonyságát, mely mentes minden kizárólagosságtól és nyitva áll minden utólagos fejlődés előtt az európai együttélés megszilárdulása és békéje érdekében. Párisban, ahova az angol koronázási ünnepségekkél megkezdett külpolitikai tárgyalások most nagyrészben áttevődtek, Delbos külügyminiszternek Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztossal és Schmidt osztrák külügyi államtitkárral folytatott tárgyalásai köré összpontosul az érdeklődés. Litvinov tárgyalásaival kapcsolatban az a vélemény, hogy a szovjetorosz külügyi népbiztos nem ért el sikert a formális francia—orosz katonai együttműködésre vonatkozó kívánságával. A tárgyalásairól kiadott hivatalos francia jélentés azonban teljes A Hangya Nagy napja lesz holnap a Hangya szövetkezeti életnek és Enyed városának. A Hangya szövetkezetek központi közgyűlése zajlik le, hogy mindenekelőtt meghallgassa Drexler Béla dr. elnöki megnyitóját, amely közgazdasági életünk szövetkezeti részének, de az általános gazdasági helyzetnek tömör és irányt jelző ,.látlelete“ szokott lenni mindig cs mérlegelje a Hangya szövetkezetek központi igazgatóságának jelentését .a 17. üzletévről, amelyet jeles felkészültséggel Harmaíih János dr. vezérigazgató szokott előterjeszteni hatásosan. Hir szerint ezúttal a rendesnél is nagyobb érdeklődés kiséri ezt a közgyűlést és a vidéki szövetkezetek kiküldöttei a szokottnál tömegesebben készülnek a megjelenésre, mert a gazdasági javulás és kisebbségi közéletünk gazdasági irányiba való okos eltolódása után az általános érdektelenség és magyar tompultság némi enyhülése következeit be és az uj megmozdulásoktól mindenki reményt, erőfokozást, termékeny munkára való lendítést és időszerű irányeszméket vár. Talán már elbotorkált kisebbségi életünk az útra, mely az önerőből való egész boldogulást, a csökevényektől való teljes szabadulás, az akadályozó melléktekin- tetektől való végleges függetlenedés felé halad. Itt az utolsó szakasz, amikor alkalmazkodni kell az időhöz és a térhez, amely a szabad gazdasági élet és a demokratikus módszerek rövid visszaszorítása után ismét az eltévesztett helyzet helyreállítását leheli és követeli, a gazdasági nacionalizmus, a teljes állami gyámkodás és beavatkozás, az óriási vámfal, az autarchikus rögeszme, a forgalmi korlátos- zás, a mezőgazdasági és testületi munka eredményeit legázoió áramlat elutasítását, a nemzetközi árucsere és megrögzitett pénzgazdálkodás mondjon. Kezdünk föleszmélni teljesen uj kisebbségi kötelességünkre, a helyzetünk mellőzhetlen szükségleteire: a szervezett önsegélyre, a saját magunkból merítő közösségi munkára, ,a falusi és áruigény, a községi tőkegyűjtés és termelési értékesítés szövetkezeti utón való megoldására. Nem kell bővebben fejtegetnünk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás és a kisebbségi közgazdaság területén mit jelent a Hangya szerepe, ennek az erdélyi tajajban haladó és nép- szelleművé érett, a saját maga erejéből sub pondere nőni igyekvő „hangya“~szorga!om és hangya-munka. Előttünk fekszik az 1936-ik évi üzleti év eredménye, amely jóleső megnyugvással tölt el; bizonyitéka, hogy ez az intézmény a szörnyű gazdasági válság hináros árterületén szerencsésen keresztülgázolt és a tagadhatatlan gazdaságii javulás pillanatában okosan készül fel, hogy bőséges hasznot arasson, de viszent ne essék újból „konjunkturás“ lázba, mint a világháború után kitört rövid gazdagulási hullám idején az egész világ tette csillapíthatatlan szomjúságában. Megnyugtat, hogy a „Szövetkezés“ cimü Lap bátran bevallja a Hangya központ szigorú szövetkezeti-elvü magatartását: ,,mint a hangyaszövetkezetek szövetkezete, mindig a szövetkezeti elvek szigorú betartásán buzgólkodott s még a legnehezebb időkben is vállalta azt az áldozatot, amely a gyönge és bajba jutott szövetkezetek megsegítésével, megmentésével járt... Több mint 70 gyönge szövetkezet talpraállitásának érdekében hozott anyagi áldozatokat s ugyanakkor, ugyanannyi község gazdaközönsége számára megmentette az árszabályozó szövetkezeti boltot. „Végtelenül megnyugtató a fényes bizonyítvány, amelyet a hivatalos elismerés a szövetkezeti hálózat munkatársainak nyújt. Eszerint éppen a nehéz gazdasági megpróbáltatás közepette volt bátor, rugalmas, kitartó és eredményes a szövetkezeti eszme vidéki hőseinek magatartása. Meleg szavak szólónak a tagszövetkezetek egyre fokozódó hűségéről és bekapcsolódásáról, aminek eredménye részben a központ forgalmának a jelen- fős emelkedése, viszont a jó minőségű központi áruknak nem kis részben való szerepéről a szövetkezetek forgalmának rendkívüli fellendülésében“. Jól hangzó szavak. És bizonyára helyes, hogy a Hangya is ragaszkodik keményen és következetesen a „szövetkezeti úttörők hagyományához, amely az áruhitelt kizárja a szövetkezeti életből“, aminek fényes igazolását épp a súlyos gazdasági válságban tapasztalták, most már kételkedés nélkül a szövetkezetek végig kitartó vitézei. De fölösleges a szót szaporítani. Mit is jelent a szövetkezés a kisebbségi életben, az eldöntött vita már és micsoda kitűnő szerepet játszik a Hangya ebben a feltétlenül időszerű kötelesség körül,, az se kétséges, az évről-évre fokozódó eredmények bizonyító erejűek. Szent meggyőződésünk, hogy a Hangya munkalehetősége mind több lesz, mint ahogy a hangya- bolyok és a méhkapfárak is szaporodnak az idők folyamán. Hogy a Hangya szerepe kisebbségi életünk gazdasági síkján egyre jelentősebb és népszerűbb lesz, a Hangya kitűnő vezérkara Drexler Béla higgadt és észszerű irányelveit követve egyre több falut fog meghódítani. Mert ez az igazi és jogos területe. Nyomában bizonyára másnemű szövetkezeteink is hasonlóképen fognak eljárni és járni. Igaz üdvözletünket küldjük 3 Hangya közgyűlésének Nagyenyed városába; vidéki kiküldötteinek még külön abban a hiszemben, hogy a szövetkezést eszme megerősödött és szerencse-reményű katonáiként térnek vissza falvaikba és kisvárosaikba. eréllyel hangoztatja az eddigi kötelékek szilárd fenntartását és a két ország; együttműködési elhatározását a népszövetségi elvek keretei között. A párisi fél- hivatalos Petit Párisién pedig azt írja, hogy francia és orosz részről újra kihangsúlyozták a két ország közötti paktum iránti hűséget, az igy fennálló köteléket azonban sem Páris, sem Moszkva nem tekinti kizárólagos jellegűnek, a francia—szovjetorosz paktum nem zárja el az utat más megegyezések elől és különösen nem akar akadályt állítani a tervezett nyugati paktum útjába. Ez az utolsó megjegyzés árulja el talán az igazi célját annak, ami a londoni és párisi tárgyalásokon az európai szárazföld legnagyobb ellentéteinek letompitá- sa érdekében történt. Német részről ugyanis a nyugati paktumtervvel szemben azzal érvelnek, hogy a francia— orosz katonai szövetség ezt a tervet lehetetlenné teszi. Litvinov katonai kívánságai állítólagos sikertelenségének ki- hangsulyozása igy Németország felé irányuló engedménynek tekinthető, bár a francia—orosz katonai együttműködéssel háború esetén ezért épp úgy tovább számítanak, mint az ugyancsak megcáfolt olasz—német katonai együttműködéssel. A formális katonai szerződés hiánya azonban meg akarja nyitni az utat a nyugati szerződésre irányuló tárgyalások előtt. ami- r.ek lehetőségére mutat a berlini külügyminisztériumhoz közelálló ,,Frankfurter Zei- tung^-nak a párisi hivatalos közleményről szóló kommentárja is. A „Frankfurter Zeitungé szerint ugyanis Németország sohasem Icivánta Franciaországtól, hogy áldozza fel a Szovjetoroszországgal való szövetségét, tisztán csak azt kívánja, hogy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségát Németországgal szemben ne titkos katonai megállapodásoktól tegye függővé. A párisi Havas ügynökség tegnap londoni keltezéssel közölt egy táviratot, mely villámszerűén világit rá arra a politikám. melyet Anglia és Franciaország Olaszországgal szemben követ. A távirat szerint a Népszövetség legközelebbi ülésén Abesszíniát, mint nemlétező államot valószínűleg törölni fogják a tagok sorából Az olasz hódítási jog elismerésére azonban Anglia és Franciaország részéről egyelőre aligha kerülhet sor. Ehhez ugyanis, a francia hírügynökség szerint, az angolok előbb azt kívánják, hogy a spanyol válság legyen megoldva. Szóval az abesszíniái olasz hódítás jogi elismerésének ára az, hogy az olasz igények és velük, amint a franciák kívánják, nyilvánvalóan a németek is, teljesen uonuljanak vissza Spanyolországtól. Olaszország, uyylátszik eddig nem adott vápaszt erre a- ajánlatra BUDAPEST, május 20. Horthy Miklós kormányzó és felesége tegnap este diszabádét adtak az oltasz királyi pár tiszteletére. Az ebéd végén Horthy kormányzó olasznyelvü pohárköszöntőt mondott, hangoztatva a mlagyar nép mélységes örömét a látogatás felett, mely ismét alkalmat ad az olasz nemzebtel szembeni hagyományos rokonszen'vének és meleg barátságának kifejezésére. Magyarország — mondotta' Horthy kormányzó — sosem felejti el Olaszország nemes gesztusát, mellyel a szomorú közelmúltban elsőnek nyújtott feléje kezel és ^agymértekben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország számottevő tényezővé (Cikkünk folytatása az uiobó Bucurestiből jelentik: Többnyire derült ég mellett kisebb esők, enyhe déli szél, a hőmérséklet további emelkedése várható. A fővárosban ma délelőtt tű órakor a hőmérséklet -j-26 fok. á
